3.1. Információk geológiai szervezetekről
Szakmai szempontból nem feltétlenül a különböző geológiai szervezetek bemutatkozó lapjai a legfontosabbak - bár sok köztük a valóban színvonalas, informatív összeállítás. A földtani információforrások bemutatását gyakorlati megfontolásból kezdjük velük: a továbbiakban ugyanis - főként adatszolgáltatói minőségben - gyakran fogunk találkozni különböző intézményekkel. Akkor az ebben a pontban szereplőket már ismertnek fogjuk tekinteni.
Az alábbiakban a legfontosabb hazai és külföldi
geológiai szervezeteket tevékenységük szerint
csoportosítva mutatjuk be. (A WWW Virtual Library Earth
Sciences Organizations oldalán számos földtudományi
szervezet címét találjuk meg országonkénti
bontásban.)
Egy-egy ország geológiai szolgálata országos hatáskörű, központi intézmény. Feladata, hogy korszerű, megbízható geológiai információval lássa el a társadalmat. Ennek érdekében gyűjti, tárolja, feldolgozza és szolgáltatja a földtani adatokat. Ezeket főként a központi és helyi közigazgatás, a vállalkozások és a kutatók használják az ásványi nyersanyagok, a vízbázisok kutatásában, a környezetvédelemben, a területfejlesztési tervek kialakításában. A geológiai szolgálatok végzik az ország rendszeres földtani és geofizikai térképezését, ezért átfogó információért hozzájuk érdemes fordulni.
A kelet-közép-európai régió
geológiai szolgálatai - vagy az ilyen szerepet betöltő
intézetek - közül az alábbiak vannak jelen az Interneten:
Magyar Geológiai Szolgálat |
Czech Geological Survey - CGU |
Geological Survey of Slovak Republic |
Geological Survey of Austria - GBA |
Geological Survey of Slovenia - IGGG |
Rendkívül sok hasznos információt,
ötletet találhatunk a legnagyobb geológiai szolgálatok
honlapjain (3. ábra), ill. az európai szolgálatok
szövetségének Web-oldalain:
Kiemelkednek még a mezőnyből az észak-európai
szolgálatok bemutakozó lapjai:
Geological Survey of Finland |
Geological Survey of Sweden - SGU |
Geological Survey of Norway - NGU |
A Yahoo katalógusban találhatunk egy hosszú
listát
a geológiai szolgálatokról, a legteljesebb
azonban a Jürgen Kraus kolléga által gondozott Geological
Surveys and Natural Resources Departments címlista.
A külföldi kutatóintézetek, laboratóriumok
vonatkozó Web-helyeinek listáját ld. pl. a sci.geo.petroleum
Internet Resources c. összeállítás Laboratories,
Research Institutions, and Government Organizations
oldalán.
A felsőfokú geológusképzéssel
foglalkozó hazai információforrások színvonala
- finoman szólva - egyenetlen. Ez kissé meglepő, hiszen
az egyetemek általában az internetes fejlesztések
úttörői között vannak nálunk is - igaz,
nem feltétlenül a geológus hallgatók-oktatók
a legaktívabbak ezen a téren. Ezzel együtt bízzunk
benne, hogy mire ez a kiadvány az olvasók kezébe kerül,
már minden itt ajánlott honlap megüti a mértéket.
ELTE Earth Sciences Home Page |
JATE Földrajzi-Földtani Tanszékcsoport |
ME Bányamérnöki Kar |
KLTE tanszékei |
A külföldi egyetemek földtudományokkal
foglalkozó oldalainak se szeri, se száma. Linkgyűjtemény
található pl. a sci.geo.petroleum Internet Resources
címgyűjtemény Colleges
lapján, vagy a Geology
and Earth Science Departments - Worldwide oldalon.
(C. DeMello pedig arra vállalkozott, hogy a "világ
valamennyi egyetemének" URL-címét összegyűjtse. Jelenleg 3000 körül tart.)
A Magyar Tudományos Akadémia az intézmény rangjához méltó összeállítással mutatkozik be az Interneten, ezen belül azonban a Földtudományok Osztályáról jelenleg csak a legszükségesebb címeket tudhatjuk meg.
A legjelentősebb hazai földtani tudományos társaságok (Magyarhoni Földtani Társulat, Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, Magyar Geofizikusok Egyesülete, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület) a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének tagjai, címüket ld. a MTESZ Web-lapján. Saját honlappal jelenleg csak a Magyar Geofizikusok Egyesülete büszkélkedhet.
A külföldi társaságok közül elsőként az IUGS-t (International Union of Geological Sciences) kell említenünk, amely a világ egyik legnagyobb tudományos szervezeteként, elsősorban nemzetközi kutatási programok szervezésével segíti a földtan dinamikus fejlődését. Web-lapján sok egyéb mellett, megtaláljuk legnagyobb tagszervezetei, azaz a legfontosabb nemzetközi szakmai egyesületek hálózati címét.
Az American Geological Institute több mint 30, USA-beli tudományos társaság és szakmai szervezet szövetsége. Honlapja számos kérdésben "megkerülhetetlen".
Néhány további külföldi, ill. nemzetközi társaság Web-címe:
AAPG - American Association of Petroleum Geologists
AGU - American Geophysical Union
COGS - The Computer Oriented Geological Society
EAGE - European Association of Geoscientists & Engineers
GSA - Geological Society of America
IAMG - International Association for Mathematical Geology
IMA - International Mineralogical Association
SGF
- Société Géologique de France
A nagy külföldi geológiai-geofizikai kutatócégek,
a bánya- és - mindenekelőtt - az olajvállalatok
"természetesen" impozáns - és tartalmas - honlapokkal
várják az érdeklődőket. Itt csak a legnagyobb
cégek elérési címét adjuk meg:
Kutatócégek: | |
Schlumberger | |
DigiCourse | |
Earth Resource Mapping | |
Sercel | |
Petroleum Geo-Services | |
Western Geophysical | |
Bányavállalatok: | |
Rio Tinto | |
Anglo American | |
De Beers | |
Broken Hill Proprietary | |
Placer Dome | |
Olajcégek: | |
Royal Dutch Shell | |
Exxon | |
Mobil | |
British Petroleum | |
Chevron | |
Amoco | |
Texaco |
További cégek tucatjainak URL-címe található a sci.geo.petroleum Internet Resources dokumentum Companies oldalán, ill. a Mining & Exploration Companies linkgyűjteményben.
Hazai földtani vállalkozások önálló
honlappal ez ideig nem jelentek meg. Ugyanakkor a Szaknévsor
hálózati adatbázisában a bányászat,
földtan, geotechnika, környezetvédelem vagy
kútfúrás kulcsszavak segítségével
több kisebb-nagyobb cég adatait megtalálhatjuk.
3.2. Tudományos célú információforrások
Az első hálózati szolgáltatások között jelentek meg az OPAC-ok (Online Public Access Catalog), a hálózaton elérhető nyilvános könyvtári katalógusok. A legkorábbi - általában még ma is működő - rendszerek Telnettel érhetők el. Később készültek gopherrel böngészhető OPAC-ok, az utóbbi években pedig egyre több katalógus kap látványos HTML felületet.
Magyarországon több tucat könyvtár nyújt hálózatos szolgáltatást. Földtani kiadványokat a nagy országos gyűjtemények (Országos Széchenyi Könyvtár, MTA, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár) mellett a geológusképzéssel is foglalkozó egyetemek könyvtárában érdemes keresnünk.
Könyvtár | Telnet-szerver |
|
|
|
OSZK | primula.oszk.hu |
|
|
|
MTA | alpha.mtak.hu |
|
|
|
OMIKK | omk.omikk.hu |
|
|
|
JATE | libra.bibl.jate.u-szeged.hu |
|
|
|
ME | marki.lib.uni-miskolc.hu |
|
|
|
KLTE | opac.lib.klte.hu |
|
|
|
ELTE | exlibris.elte.hu |
|
|
|
A fenti táblázatban a bejelentkezéshez szükséges adatokon kívül feltüntettük a "geológia" kulcsszóra adott találatok számát is. Ez a szám az adott könyvtár állományában található geológiai szakkönyvek mennyiségén túl attól is függ, hogy hány év anyagát dolgozták fel eddig, vagy hogy a tárgyszavazás során következetesen a "geológiá"-t alkalmazták-e mindig, esetleg a "földtan" is megengedett volt, stb. Az ékezetes betűk is okozhatnak problémát a kereséskor, a legtöbb rendszer az ékezetek elhagyását ("geologia") javasolja.
Ezzel együtt, az OPAC-ok használata egyszerű (vagy némi gyakorlással megtanulható), a kezelőprogram mindig tájékoztat a teendőkről, ill. a lehetséges lépésekről (4. ábra). Egyébként az Interneten gyakran előfordul, hogy elsőre nem érjük el a célunkat, de nem szabad egyből feladni, kitartóan próbálkozni kell.
Az említett katalógusok közül aJATE és a KLTE OPAC-ja hipertext változatban is elérhető - ezek felülete egy-egy jól működő elektronikus űrlap, így használatuk már semmi izgalmat nem jelent... :-)
Több OPAC összekapcsolásával külföldön már a nyolcvanas években létrejöttek olyan közös adatbázisok, amelyek révén egyszerre több könyvtár katalógusában is lehetett kutatni (ld. pl. COPAC vagy Melvyl). Az első ilyen hazai adatbázis a KözElKat - a Magyar Könyvtárak Közös Elektronikus Katalógusa.
A külföldi OPAC-okról és közös
katalógusokról a BKE Külföldi
online katalógusok, adatbázisok kalauzából,
valamint Bakonyi G. "Kutatás
a hálózati könyvtári katalógusokban"
c. NIIF-füzetéből tájékozódhatunk.
Egyre több szakmai folyóirat található
meg az Interneten - különböző formában. Egyes
lapok csak a tartalomjegyzéket közlik, gyakran már a
nyomdai megjelenés előtt. Mások a cikkek rezüméjét
is közzéteszik, és vannak teljes terjedelemben publikált
folyóiratok is a Hálózaton. A fontosabb geológiai,
ill. általános természettudományi periodikák
lényegében hiánytalanul elérhetők a
Weben. A legnagyobb impakt faktorú (leggyakrabban idézett)
szaklapok (vö. www.pet.psi.ch/~maguire/impact_94.html) elektronikus
változatának címe:
Számos földtudományi folyóirat URL-címe található meg az On-line Earth Science Journals címlistában.
Szerencsére nemcsak azon folyóiratok tartalmába tekinthetünk bele az Interneten, amelyek kiadója fontosnak tartja a hálózati megjelenést. Lelkes kollégák ugyanis sok, honlappal (még) nem rendelkező periodika tartalomjegyzékét elhelyezik a Weben. Ez tette lehetővé, hogy Daniele Pinti mintegy 500 földtani folyóirat (!) hálózaton elérhető változatának címét gyűjtse össze.
Mint korábban már említettük, a San Diego-i Egyetem Geoscience Information Center Mailing Lists oldalán feliratkozhatunk olyan automatikus levelezési listákra, amelyekről folyamatosan megkapjuk a vezető földtani folyóiratok legújabb számának tartalomjegyzékét.
A hazai szaklapok közül elsőként az Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica volt elérhető az Interneten. Honlapján az 1996-tól megjelent számok tartalmát és a cikkek rezüméjét olvashatjuk. A Földtani Kutatás 1997-ben indult új sorozatának tartalomjegyzéke az MGSZ Web-szerverén található.
Léteznek már nyomdafestéket sosem látott, csak a Hálózaton megjelenő földtani folyóiratok is! Az Electronic Geology nyitotta meg a sort. Első, történelminek nevezhető száma 1996. júl. 22-én jelent meg a Weben. A cikkek egy része mindenki által elérhető, nagyobb részük azonban csak meghatározott díj ellenében tanulmányozható, előfizetés híján csak a rezüméket olvashatjuk. (1998 elején a Springer Verlag bejelentette, hogy átveszik, és a továbbiakban Electronic Geoscience néven ők adják ki a lapot.)
1996 őszén került fel a Webre az Electronic Journal of Geotechnical Engineering, majd 1997 januárjában a globális geofizikai, meteorológiai és földrajzi jelenségekkel foglalkozó Earth Interactions első száma. Utóbbi hangsúlyozottan törekszik a számítástechnika nyújtotta lehetőségek kihasználására (animált ábrák, hiperlinkes hivatkozások stb.). 1997 nyarán indult az Electronic Oil Exploration. Megjelenés előtt áll a Palaeontologia Electronica; a lap Web-oldalán e füzet írásának idején a szerkesztőség tájékoztatója olvasható.
Az elektronikus publikációkkal kapcsolatban
jelenleg még számos probléma megoldatlan, pl.:
Ezzel együtt nem kétséges, hogy az elektronikus
publikációk egyre nagyobb - sőt, néhány
éven belül vezető - szerepet fognak betölteni az
új tudományos eredmények közzétételében.
A forgalomban levő és újonnan megjelent
szakkönyvekről egyre megbízhatóbb és teljesebb
képet kaphatunk az Internet segítségével. Erről
a kiadók és forgalmazók gondoskodnak saját
jól felfogott érdekükben, annál is inkább,
mivel a könyv az egyik legjobban eladható termék a gyorsan
bővülő online piacon.
Az Elsevier Science kínálatából a www.elsevier.nl/homepage/browse.htt címen választhatjuk ki a földtudományokat. A Kluwer Academic Publishers teljes katalógusából a földtudományokkal foglalkozó könyveket a (kissé szokatlan) www.wkap.nl/hierarchy.htm/7+0+0+0+NOTHING+COMBINED címen tekinthetjük át. A www.lights.com/publisher Web-oldalon egyszerre több tucat kiadó szakkönyveinek katalógusában kereshetünk.
A GeoScience Books kifejezetten földtani szakkönyvek terjesztésére szakosodott cég, online katalógusa többszáz könyvcímet tartalmaz. A gs.ucsd.edu/geobooks-97.htm Web-oldalon a legújabb szakkönyvekről tájékozódhatunk. Az USGS aktuális kiadványairól a pubs.usgs.gov/publications helyen értesülhetünk.
A jelenleg legnagyobb online kereskedőcég, az Amazon Books mintegy 3 millió címet kínál. Ezek között százával találunk földtudományi szakkönyveket, amelyek egyébként hitelkártyával Magyarországról is megrendelhetők.
Teljes szövegű földtani szakkönyvek is találhatók már a Hálózaton! Különböző megoldásokkal találkozhatunk mind a könyvek géprevitelét, mind az elérhetőségét illetően:
R.L. Folk: The Petrology of Sedimentary Rocks
W.J. Kious, R.I. Tilling: This Dynamic Earth - The Story of Plate TectonicsW. Lacy: An Introduction to Geology and Hard Rock Mining
V. Schmidt, W. Harbert: Planet Earth and the New Geosciences
J.K. Otton, L.C.S. Gundersen, R. R. Schumann: The Geology of Radon
W.M. White: Geochemistry
J. Scales: Theory of Seismic Imaging
Utóbbi kézikönyv a Samizdat Press egyik kiadványa. Ez a cég ingyenes terjesztésre felajánlott könyvek, jegyzetek, szoftverek "hálózatos kereskedelmére" vállalkozott.
További teljes szövegű szakkönyvek
tucatjai (!) találhatók az amerikai tudományos akadémia
kiadója, a National
Academy Press földtudományi oldalán.
Egyre több fontos és érdekes szakmai gyűjtemény
"látogatható" a hálózaton. A nagy, sőt
világhírű, vagy éppen helyi jelentőségű
múzeumok anyaga mellett számos virtuális -
csak az Interneten létező - gyűjtemény tekinthető
meg böngésző programmal (5. ábra). Erős
túlsúlyban vannak az önálló vagy természetrajzi
múzeumokon belüli őslénytani és ásványtani
kiállítások; az ettől eltérő
tematikára külön felhívjuk a figyelmet.
Őslénytani kiállítások: | |
Museum of Palaeontolgy, University of California, Berkeley | |
Honolulu Dinosaur Exhibit, Hawaii | |
Dinosaur Valley Museum, Western Colorado |
Természettudományi múzeumok: | ||
a Firenzei Egyetem Természettudományi Múzeuma | ||
Stuttgarti Természettudományi Múzeum | ||
a Belga Királyi Természettudományi Intézet Múzeuma | ||
Berni Természettudományi Múzeum | ||
Maastrichti Természettudományi Múzeum | ||
Natural History Museum, London | ||
Hooper Virtual Natural History Museum, Carleton Univ., Ottawa | ||
Peabody Museum of Natural History, Yale University (A hagyományos természetrajzi tárlatokon túl külön "termet" szenteltek a tudományos műszereknek.) | ||
Geology Museum, Emporia State University, Kansas (Egy különleges, az üledékes szerkezeteket bemutató gyűjteményt is találunk a múzeum bemutatkozó lapjain.) | ||
American Museum of Natural History ("A gyémántok világa" c. kiállításon mindent megtudhatunk erről a drágakőről - a keletkezésétől a felhasználásáig.) | ||
National Coal Mine Museum, West Frankfort, Illinois (A múzeum a helyi szénbányászatnak állít emléket.) | ||
The Geology of Grand Canyon (A világ egyik leglátványosabb "szabadtéri geológiai múzeuma", a Grand Canyon Nemzeti Park honlapján megismerkedhetünk a terület földtani felépítésével és fejlődéstörténetével.) | ||
The Virtual Silurian Reef, Milwaukee Public Museum (Ezen a címen szilur, kb. 425 millió éves korallzátonyok - csak a Weben látható - színpompás világa tárul elénk, mozgó panorámaképeken.) | ||
Worldwide Museum of Natural History (Ebben a virtuális természettudományi múzeumban tudománytörteneti áttekintés is helyet kapott.) |
A legtöbb múzeumi honlap újabb hasznos címeket is tartalmaz. Ugyanakkor G.A. Pineda több mint 600 tudományos gyűjtemény Web-címét szedte csokorba; további geológiai, ill. természetrajzi múzeumokat az ő listájában célszerű keresni.
A hazai kínálat egyelőre inkább
csak a múzeumok ismertetésére szorítkozik.
Kivételt jelent az Eötvös
Loránd Virtuális Múzeum, amely
számos különlegességet tartogat a hazai geofizikai
kutatásokat elindító világhírű
tudós élete, munkássága iránt érdeklődőknek.
A virtuális gyűjtemény alapja a valóságban
("kibernyelven": IRL - in real life) is megtekinthető. Az ELGI tihanyi obszervatóriumából 1998 őszén Budapestre költöztetett
Eötvös
Loránd Emlékkiállításról
ugyancsak olvashatunk online ismertetést. A Magyar
Természettudományi Múzeum
bemutatkozó lapjáról kattinthatunk az Ásvány-
és Kőzettár, ill. a Föld- és Őslénytár
oldalára. Megtalálható a Weben a második legnagyobb
hazai természetrajzi gyűjtemény, a gyöngyösi
Mátra
Múzeum ismertetése, valamint az érdi Magyar
Földrajzi Múzeum honlapja is.
A letölthető vagy online használható geológiai adatbázisok egyre fontosabb szerepet töltenek be a földtannal foglalkozó szakemberek mindennapi munkájában. Az elérhető adatbázisok tematikája már most felöleli a földtan szinte minden ágát. Ízelítőül néhány példa:
Az IGBA (IGneous data BAse - magmás kőzetek adatbázisa) 96 ország 22 000 kőzetmintájának elemzési eredményeit (általában főelem-, ritkábban nyomelem- és izotópadatokat) tartja nyilván - köztük kb. 650 magyarországi mintáét. A PETROS Igneous Petrology Databank több mint 37 000 mintát tartalmaz.
Az egész világra kiterjedő paleomágneses adatbázis, a Global Paleomagnetic Database a Pittsburgi Egyetem (GPD1) vagy a Norvég Geológiai Szolgálat szerveréről (GPD2) tölthető le.
Az International Organization of Paleobotany által létrehozott Plant Fossil Record adatbázis mintegy 250 000 ősnövényfajt tart nyilván. Az adatbázis egyszerű felület segítségével lekérdezhető, vagy a taxonómiai felosztás felől kiindulva "lapozgatható".
A World-Wide Earthquake Locator az első kísérlet az Internet lényegét kihasználó, újszerű munkaeszközként való használatára a földtanban: a szeizmikus információs rendszer működése ugyanis a Hálózatról összegyűjtött aktuális adatokon alapul! A világon bárhol bekövetkezett, 3-asnál nagyobb magnitúdójú földrengések alapadatai néhány órán belül megjelennek a szerveren. Az adatbázishoz a mozgások epicentrumát ábrázoló, zoomolható térképmelléklet is tartozik.
A nagyszámú ásványtani adatbázis közöl elsőként a genfi egyetem Athena Mineralogy adatbankját kell megemlítenünk, amelyben lényegében valamennyi ásvány kémiai összetételének és kristályrendszerének utánanézhetünk. A keresést megkönnyítendő, mind abc szerint, mind az ásványrendszertani osztályozás felől elindulhatunk.
Nem törekednek teljességre, viszont szépen illusztráltak a következő ásványtani adatbázisok:
A göttingeni Geokémiai Intézet szerveréről a szakirodalomban publikált adatok alapján összeállított, több ezer rekordból álló oxigén izotóp adatbázist tölthetünk le.
A GeoRef a világ legnagyobb földtani szakirodalmi adatbázisa, a múlt századtól napjainkig megjelent könyvek és cikkek - kb. másfél millió tétel - bibliográfiai adatait tartalmazza. Az adatbázist az American Geological Institute negyedévente aktualizálja és CD-ROM-on terjeszti. A teljes adatbázis Interneten csak fizetős online szolgáltatóknál érhető el, a GeoRef Information Services oldalon azonban a legújabb, szerkesztés alatt álló rész lekérdezhető.
Az American Geological Institute havilapja, a Geotimes gondozza a meghirdetett földtani konferenciák, találkozók legteljesebb eseménynaptárát . Az adatbázis a rendezvény témáját, helyét, idejét és a szervezőbizottság címét tartalmazza - ha a rendezők időben bejelentik, akár 3-4 évre előre.
Az EarthWorks
adatbázis állásajánlatokat tartalmaz földtudományi
szakemberek számára.
Egy-egy kép, térkép, űrfelvétel önmagában is rengeteg adatot tartalmaz, így ezek gyűjteményeit lényegében speciális adatbázisoknak tekinthetjük. A földtudományokban játszott kiemelkedően fontos szerepük mégis indokolttá teszi, hogy külön pontban foglalkozzunk velük.
Változatos témájú fényképek találhatók a Brit Geológiai Szolgálat Weben elhelyezett fotógyűjteményében (BGS Photographic Collection).
Rengeteg kiváló minőségű felvétel látható a Fossil Company Picture Gallery of Fossils gyűjteményében, valamint a NASA Earth Images and Data c. Web-lapján.
A Bob's Rock Shop honlapján jóval több érdekességet találunk, mint ami egy bolttól elvárható lenne. A szép ásványfotókon kívül itt csak a kristályrendszerek részletes ismertetését emeljük ki.
A Stuttgarti Egyetem zátonykutató csoportjának Web-oldaláról (Reefgroup Stuttgart Homepage) szebbnél szebb fotókat tölthetünk le, amelyek a paleozóos képződmények fosszilis maradványaitól a recens korallzátonyok élővilágáig többszáz millió évet ívelnek át (6. ábra). Érdemes időt szentelni a zátonyok keletkezéséről szóló részletes leírásoknak is!
A Hawaii Egyetem honlapja, valamint a Johns Hopkins Egyetem szervere video- és műhold képeket, köztük valós idejű felvételeket kínál.
A Great Globe Gallery munkatársai hihetetlen mennyiségű világtérképet, földgömböt, űrfelvételt stb. gyűjtöttek egybe - köztük számos földtani (pl. vulkanológiai, szeizmológiai, lemeztektonikai) vonatkozású ábrát is. A Download Planet Earth oldalról kiindulva a földfelszín bármely, általunk megadott területéről találunk és letölthetünk digitális terepmodellt, térképeket és/vagy műhold felvételeket.
A Texas-i Egyetem Könyvtárának több mint 200 000 darabból álló térképgyűjteményéből egy reprezentatív válogatást elhelyeztek az egyetem Web-szerverén, így ott a világ bármely részéről találunk áttekintő térképet, köztük geológiai térképeket is. Átfogó magyarországi térképgyűjteményt Zentai L. állított össze az ELTE Térképtudományi Tanszékének szerverén.
Térinformatikai szoftverekkel előállított "intelligens" (a grafikus elemeken kívül háttéradatokat is tároló) térképek is használhatók, lekérdezhetők a Hálózaton keresztül - megfelelő kiegészítő plug-in letöltése után. Az egyik legnagyobb térinformatikai cég, az Intergraph szerverén megtekinthetjük például az Amazon Basin környezetvédelmi projekt térképeit, vagy - hogy egy kifejezetten szakmába vágó példát említsünk - az Alabamai Geológiai Szolgálat munkatársai által felépített ... hm, nem tévedés: horgászati adatbázist (nyilván munkaidőn kívül készült ;-) ), amely Alabama állam legjobb horgászhelyeit mutatja be. A GeoMedia Web Map oldalról kiindulva további online GIS adatbázisokat érhetünk el (közülük a leginformatívabb kétségtelenül a Federal Highway Administration térképi adatbázisa).
A Pittsburgh Egyetem Global
Platemotions lapjáról,
ill. a berkeley-i Kaliforniai Egyetem Plate
Tectonics oldaláról a litoszféra
lemezek vándorlását bemutató animációkat
indíthatunk el. Számtalan további képre bukkanhatunk
a Berkeley Egyetem őslénytani múzeumának honlapján
összegyűjtött URL-címeket (Image
Collections) követve.
Ha más szolgáltatást nem nyújtana az Internet, csak ingyen használható (freeware), szabadon terjeszthető (public domain), vagy legalább ingyen kipróbálható (shareware) programokat tölthetnénk le róla, már akkor is nagyon hasznos fórum volna - igaz, akkor lényegesen kevesebben használnák.
Lehetetlen felsorolni a Hálózaton elérhető földtani programokat. Nagy számban találhatók például:
A Weben található földtudományi szoftverekről P. Ingram állított össze átfogó kalauzt The Soft Earth címmel. Az ausztrál szerveren tárolt eredeti dokumentum helyett célszerű valamelyik közelebbi gépen elhelyezett ún. "tükrözött" másolatot felkeresni (pl. a svédországi vagy az angliai kópiát).
Az Erlangeni Egyetem Geological Software oldalán operációs rendszerek szerint csoportosított földtani szoftver címlistát találunk.
A legfontosabb komputerizált szakterületeket
ölelik fel az alábbi Web-oldalak:
Sok hasznos szoftvert találhatunk a már említett két profi FTP-archívumban, az International Association for Mathematical Geology, ill. a Computer Orientated Geological Society szerverén.
A legnagyobb hálózati szoftvernyilvántartó
rendszer a népszerű Shareware.Com,
melynek adatbázisa 250 000 program nevét, rövid leírását
és elérési helyét tartalmazza (ennek zöme
persze játékprogram). A kulcsszavas keresés révén
itt is számtalan szakmai programra bukkanhatunk.
Geological Courses Directory (I.M. West) |
Resources for Earth Science Teaching (D.J. Waters) |
World Lecture Hall, Earth Science (Univ. of Texas) |
Virtual Geosciences Professor (J.C. Butler) |
Az utóbbi kalauz többszáz linket tartalmaz. Szerzője szerkesztésében a Computers & Geosciences folyóirat 1997-ben különszámot szentelt az internetes oktatási erőforrások és a távoktatás témájának (Butler, 1997).
A Geologic
Images Associated with Lectures c. Web-oldalról
az oktatásban felhasználható fotókat tölthetünk
le - interpretációval, vagy anélkül.
A tudományos kutatás finanszírozásában
nélkülözhetetlen szerepet játszanak a különböző
alapítványi támogatások, ösztöndíjak
és egyéb megpályázható összegek.
Az Internet segítséget nyújthat abban (is), hogy a
kutatási elképzelések és a támogatásra
szánt összegek egymásra találjanak. A legfontosabb
hazai információforrások:
Néhány hasznos külföldi cím:
A Földrengésjelző Obszervatórium honlapján található egy mintaszerű "GYIK" a földrengésekről. (A GYIK - Gyakran Ismétlődő Kérdések, no meg az ezekre adott válaszok - egy internetes alapfogalom, a FAQ - Frequently Asked Questions - magyarítása.)
Helyesírás-ellenőrzőként használható angol nyelvű földtani tezauruszt találunk a Keene State College, ill. az ELTE szerverén. Utóbbi Kázmér M. angol-magyar geológiai szótárának "angol fele", közel 12 000 kifejezést tartalmaz.
Hogyan lesz valakiből geológus? Mivel foglalkoznak, mit és hogyan kutatnak a földtani szakemberek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről vallanak kanadai kollégák a Careers in Geoscience oldalon c. Web-. Ugyanezt a témát járják körül az American Geological Institute Geoscience Careers Web-helyén.
A földtant nem lehet négy fal között megtanulni - a természet jelenségeit látni kell! T. Acomb összeállította és a Cincinnati Egyetem szerverén Geologist's Lifetime Field List címmel közzétette azon képződmények, helyek listáját, amelyeket szerinte egy geológusnak legalább egyszer az életben feltétlenül látnia és alaposan tanulmányoznia kell, de legalábbis törekednie kell erre...
A finger <e-mail cím> egy Unix-parancs, segítségével információt kaphatunk távoli felhasználókról - legalábbis azokról, akik elhelyeznek magukról adatokat a home könyvtárukban, egy .plan vagy .project nevű fájlban. Ha az állományok tartalmát gyakran változtatjuk, akkor mindig aktuális információval láthatjuk el az érdeklődőket. Ezen az ötleten alapul több szervezet szolgáltatása: pl. a finger quake@gldfs.cr.usgs.gov parancsra az USGS szervere naprakész adatokat szolgáltat a Földön történt nagyobb földmozgásokról. A finger nasanews@space.mit.edu utasításra válaszul kimerítő információt kapunk a NASA aktuális tevékenységéről.
A British Columbia Egyetem geofizikai kutatócsoportja gravimetriai méréseket végzett az 1994-ben Kanadában, a Labrador-félszigeten felszíni kibúvásban megtalált - az érckészlet nagysága alapján az utóbbi 30 év felfedezésének tartott, kisebbfajta "kutatási lázt" elindító - Voisey's Bay Ni-Co lelőhelyen (a szenzációs felfedezés története a Newfounland and Labrador Mining Magazine válogatott cikkeiben olvasható). A mérési eredményekből több szintre szerkesztettek anomália-térképet. Ezek gyors mozgatásával elérik, hogy szemünk előtt kirajzolódjon a telep háromdimenziós képe - ehhez az Interpretations: Voisey`s Bay c. oldalon található ábrára rá kell kattintani.
A zürichi Federal Institute of Technology honlapján videofelvételeket találunk a Stromboli, az Univ. of North Dakota szerverén pedig az Etna, a Kilauea és más tűzhányók kitöréséről. A lejátszáshoz szükséges segédprogramok helyben letölthetők.
A HTML egyik továbbfejlesztett változata a VRML (Virtual Reality Modeling Language), amelynek segítségével háromdimenziós Web-lapokat lehet szerkeszteni. Ezek megtekintéséhez, bejárásához szintén speciális segédprogramra ("plug-in"-re) van szükség, ezek a VRML-oldalak nyitólapján megadott címről letölthetők. 3D-s virtuális világ tárul élénk például a Londoni Természettudományi Múzeum Virtual Reality Fossils oldalán, ahol hologramra emlékeztető trilobita- és bryozoa-felvételeket járhatunk körbe. Az Edinburgh-i Egyetemen működő Virtual Environment Centre által készített Web-helyen a Skye sziget digitális terepmodelljét tanulmányozhatjuk (7. ábra). A modell felszínére választható raszterkép (űrfelvétel, izovonalas magassági térkép vagy geológiai térkép) illeszthető.
Egy másik, jövőbe mutató megoldás: Java nyelven írt kisalkalmazás ("applet") beépítése a Web-dokumentumba. A kanadai geológiai szolgálat munkatársai a Central Slave Province kutatási jelentésének nyitólapjáról meghívható geokémiai térképek interaktív nagyítását oldották meg ily módon. A Java Applets for the Geosciences oldalon J.C. Butler további példákat gyűjtött össze.
Az American Geological Institute rendszeresen megválasztja "a hét földtudományi Web-helyét" (Earth Science Site of the Week). Az archívumban megkereshetjük a kitüntető címet korábban elnyert dokumentumok URL-címét. Ezekre ellátogatva még rengeteg érdekes helyet felfedezhetünk.
3.3. Áttekintő Web-cím listák, kalauzok
Nagy segítséget jelentenek egy-egy szakterület
internetes információforrásainak áttekintésében
a módszeresen összegyűjtött és időről
időre aktualizált Web-cím listák, ill. kalauzok.
A két elnevezés alatt nem ugyanazt értjük: a
címlisták (linkgyűjtemények) lényegében
csak URL-címek rövidebb-hosszabb - olykor végeláthatatlan
- felsorolását tartalmazzák, míg az Internet-kalauzok
a hivatkozott dokumentumok rövid leírását, esetleg
értékelését is megadják. Ebben a fejezetben
néhány általános földtani címgyűjtemény
és kalauz URL-címét adjuk meg - listaszerűen:
3.4. Címlisták szakterületenként
Az általános geológiai címgyűjtemények
mellett felhívjuk a figyelmet néhány olyan Web-helyre,
ahonnan kiindulva a szűkebb szakterületek internetes információforrásait
deríthetjük fel. Célszerű megnézni az előző
pontban felsorolt általános geológiai címlisták
nyitóoldalát is, mivel legtöbbjük a tudományágak
mentén tagolódik tovább.