Munkácsy szülőháza |
ÉRDEKESSÉGEK | |
| Baka István: Tépéscsinálók (vers) | ||
| Munkácsy sajátos festőtechnikája | ||
| A bitumen | ||
| "Tépéscsinálók-kirakó" | ||
| VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM |
Asszonyok ülnek a sötét szobában
holdhófehérben alkonybarna gyászban
és ujjaik sürögnek boldogan
kosaraikba gyűlik kavarogva
mint rétekre a hó a tépés fodra
míg künn a síkon újul a roham
a bokrok bordáit szél kardlapozza
és vadnyúl lőporfüstpamacsa pukkan
nap vérzik el golyósebezte vadkan
s rohan a tél a csontporhó rohan
Asszonyok ülnek a sötét szobában
tépik a gyolcsot gyűlik a kosárban
és kavarogva gyűlnek a sebek
kevés a kötszer még több lepedőt
huzatot inget szaggatnak a nők
vér itat át ingvállfehér eget
kevés a hófuvás a föld sebére
fröcsköl a vér föl Isten ősz ölébe
a vőlegények vére dől zubog
kelengyét tépnek a menyasszonyok
Asszonyok ülnek a sötét szobában
ujjak sürögnek hóvihar zajában
s míg künn az alkonyvérrel itatott
hófúvás vászna bomlik kavarog
s a napkorong a lőtt seb ontja vérét
a gyolcs suhogva gyűlik a kosárban
szaggatják alkonybarna asszonyok
ki a fiát siratja ki a férjét
lány tépi el a nászágy lepedőjét
most arra is a férfivér csorog
Asszonyok ülnek a sötét szobában
holthófehéren éjfekete gyászban
csak ujjaik sürögnek boldogan
kosaraikba gyűlik kavarogva
mint rétekre a hó a tépés fodra
míg künn a síkon újul a roham
a bokrok bordáit szél kardlapozza
és fölfröccsen az Isten ősz ölébe
a férfiak a föld fekete vére
s rohan a tél a csontporhó rohan
Forrás: http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/baka/baka.dig/egtajak.htm
...Düsseldorfban alakult ki sajátos festőtechnikája is, amelynek lényege a bitumennel való alapozás. Ez a 19. század elején szokásos fehér alapra való festéssel szemben látszólag a régi mesterek színes, un. bolusz alapozásához való visszatérést jelentené. A festők azonban túlzásba vitték ezt a technikát, mert nem csupán az alapozáshoz használtak bitument, hanem a palettájukon is feltornyoztak egy fehérrel kevert bitumenmennyiséget. A vászonra felvinni szándékolt színhez ebből a masszából egy kis részt mindig hozzákevertek. A bitumen összefogta a színeket, mondhatni automatikus színharmóniát és tónusegységet idézett elő. Az egyes színek hamar beszáradnak, de a bitumen mint szerves anyag tovább dolgozik és idők folyamán elnyeli a rá festett és vele összekevert színeket. Munkácsy ezt még azzal tetézte, hogy képei többségének felvázolásakor a bitumenes vödörből gyakran kézzel rakta fel a masszát, mely mind a mai napig képlékeny maradt. Így aztán nem csak a színelnyelés, de a festékfelület felpuhulása következtében előálló lecsúszás lehetősége is veszélyezteti a Munkácsy-műveket. Ennek megakadályozására az ilyen technikával készült műveit hűtött óriás tárlókban, frizsiderekben kell őriznünk. Mégis, a gondos kezelés ellenére a képek egyre sötétebbé válnak.
Forrás: Végvári Lajos: Munkácsy Mihály 1844-1900, Képzőművészeti Kiadó, 1983, Düsseldorf c. fejezet, 32-43. oldal
Az aszfalt vagy bitumen szerves anyagokból álló, terpentinben oldható szurokfajta, amelyet természetes előfordulási helyeken bányásztak. Barnásfekete tónusa jól kiemeli a ráfestett színeket, és sokáig nedvesen maradó anyaga olajos fényt ad a festéknek. Mivel azonban soha nem szárad meg teljesen, és melegedésnél mindig újra felolvad, állandó mozgásban van, idővel magába szívja és elfeketíti a színeket, és ráfolyhat a fölötte levő olajfestékre is. A bitumennel való aláfestés a XIX. században terjedt el.
Forrás: Perneczky Géza: Munkácsy, Corvina Kiadó, 1970, 46. oldal
Működés: A darabokat párosával lehet megcserélni:
először az egyikre kell egyet kattintani, és ha sárga színű lesz a kerete,
akkor pedig arra a darabra, amelyikkel ki szeretnénk cserélni. Újrakeverni
az ablak frissítésével
vagy a darabszámokat mutató valamelyik nyomógomra kattintva lehet. Lassúbb
gépeken az újrakeverés eltart néhány másodpercig. Ha a kép szélén véletlenül
ott marad néhány képpont az előző keverésből, akkor csak mozdítsuk meg
a böngésző gördítősávját az ablak jobb szélén, ez újrarajzolja a képet. A
program működéséhez szükség van a Java
futtató környezetre. A programot Perlaki Attila készítette.
