II. FONDFŐCSOPORT
TERÜLETI HATÓSÁGOK, ALAKULATOK
Amidőn 1711.május 1-én a majtényi síkon a mintegy tizenkétezer főt számláló kuruc csapatok letették a fegyvert, az önálló magyar hadsereg megszűnése Magyarország önálló államiságának megszűnését is jelentette. Igaz ugyan, hogy az 1715.évi VIII.törvénycikk kimondta a magyar nemzeti állandó hadsereg létrehozását, de a rendek által megszavazott pénz és emberanyag feletti rendelkezés joga kizárólag az uralkodóé volt, így az önálló magyar hadsereg helyett a Habsburg Birodalom egységes haderejébe beosztott magyar ezredek jöttek létre csupán.
A Habsburg Birodalom állandó hadseregének létrehozása is erre az időre, III.Károly uralkodásának idejére esik. A kezdetben két, majd három önálló fegyvernemből /gyalogság, lovasság, tüzérség/ és a kiegészítésül szolgáló műszaki csapatokból álló hadseregben magyarok szinte kizárólag a gyalogságnál és a lovasságnál kerültek beosztásra. III.Károly idején egy gyalogos, ún. hajdúezred és öt huszárezred képviselte a magyarokat. Ugrásszerűen megnőtt a magyarok részvétele a hadseregben Mária Terézia trónra kerülése után, amikoris az 1741.évi pozsonyi országgyűlésen a nemesi felkelésen felül még húszezer katonát ajánlottak fel a magyar rendek a királynőnek. Így a császári-királyi hadsereg 52 gyalogezredéből 9, majd 10 volt magyar, a 40 lovasezredből pedig 8, majd 10 volt magyar huszárezred. Mária Terézia uralkodása során egymást követték a hadsereg célszerű szervezésére és működtetésére vonatkozó rendelkezések, amelyek az Udvari Haditanács, mint legfelsőbb szerv köréből indultak ki. A végrehajtás az ebben az időben létrehozott főhadparancsnokságok, illetve a Helytartótanács feladata volt. Tehát a haderő nem hadászati, hanem területi parancsnokságok, az egyes tartományokról elnevezett főhadparancsnokságok alá volt beosztva. Az állandó hadsereg sor- és határőrezredeit szükség szerint, háború idején kiegészítették az önkéntes és szabad csapatok, valamint a nemesi felkelés részei. /Háború idején hadászati parancsnokságként a hadtestek működtek./
A francia háborúk elkerülhetetlenné tették a haderő további korszerűsítését. A leglényegesebb változásokat Károly főherceg reformjai hozták 1802-től. Ezek közül kiemelést érdemel az, hogy 1808-ban francia mintára állandósították a korábban csak háború esetén felállított hadtesteket. Kilenc hadtest és két tartalékos hadtest alakult, amelyekben az összes fegyvernem megtalálható volt. /Egy hadtest két hadosztályra, két-két dandárra, a dandárok két-két ezredre tagolódtak./
A Magyarország ideiglenes közigazgatási szervezetéről szóló, Haynau által 1849.október 10-én kiadott /az uralkodó által okt.17-én jóváhagyott és okt.24-én kihirdetett/ rendelet a Habsburg Birodalom egész haderejére vonatkozóan is lényeges változásokat hozott. A legfelső szintű irányítást kettéválasztották: az újonnan szervezett hadseregfőparancsnokság volt illetékes a hadműveleti és a felső szintű személyi ügyekben, míg a /forradalom alatt felállított/ hadügyminisztérium hatásköre az ellátásra és a katonai közigazgatásra szűkült. A békeszervezés 14 seregtestből álló 4 hadsereggel számolt, ehhez jöttek a határőrvidék hadosztálykötelékei. A rendelet Magyarországon a végrehajtó hatalom gyakorlását és képviseletét a magyarországi hadsereg parancsnokára - Haynau táborszernagy főparancsnokra - ruházta. Hatáskörébe tartozott a közrend helyreállítása és fenntartása, valamint a nyugalom és biztonság biztosítása érdekében szükséges rendszabályok meghozatala, az ostromállapot és a hadijog megkövetelte mindazon kivételes intézkedéseknek a megtétele, amelyek keresztülviteléhez katonai tekintély szükségeltetett. Ezzel egyidőben a területi főhadparancsnokságok hatásköre a katonai közigazgatásra korlátozódott. /Történtek további módosítások is az 1853., az 1857., az 1859., majd az 1866.évi hadseregszervezésekkor, de ezek regisztraturális hatása fondtöredékeink szempontjából lényegtelen./
Ebből az időszakból Levéltárunkban az önálló magyar államiság és az önálló magyar hadügy híján - a szigorúan vett provenientia szerint - nem lehetne regisztraturális fond, hiszen a korszak katonai iratanyaga a bécsi Kriegsarchiv-ba került és jelenleg is ott őriztetik. De az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásakor maradtak Magyarország területén különböző cs.kir. alakulatoknak irattárai, ezek - a többnyire fondtöredékek - a Hadtörténelmi Levéltár megalakulása után levéltári őrzésbe kerültek.
E fondcsoport iratanyaga csak alapszinten rendezett, a fondcédulán kívül más levéltári segédlet nincs a fondokhoz. Kivételt képeznek azok a fondok, fondtöredékek, amelyek az ún. Abszolutizmuskori gyűjteménybe soroltattak be, s amelyről áttekintő raktárjegyzék készült.
FŐHADPARANCSNOKSÁGOK, HADTESTEK
Az 1740-től változatlan névvel és feladattal működő legfőbb területi katonai parancsnokságok első lényeges szervezési változása az 1849. évi "hadseregreform" keretében történt. Ezzel egyidőben egyes területi főhadparancsnokságok hatásköre a katonai közigazgatásra korlátozódott. 1853-ban ezeket az időközben területi katonai parancsnokságokra változtatott szerveket beolvasztották az ott állomásozó hadsereg- vagy hadtestparancsnokságokba. 1861-től a Birodalmat tíz kerületi főparancsnokságra osztották /Bécs, Prága, Brünn, Lemberg, Buda, Temesvár, Nagyszeben, Zágráb, Zára, Udine/, amelyek közül hét funkcionált hadtestparancsnokságként is. A Magyarország területén lévő négy főhadparancsnokság közül az I. fondfőcsoport 1., 2., 3. fondjaként ismertetett budai főhadparancsnokság mellett a többinek fondtöredékei maradtak csak Levéltárunkban. Ezek az iratok - amelyek az ún. Abszolutizmuskori gyűjteményben találhatók - főleg a szabadságharc idejéből származnak, és a honvédsereg ellen harcoló osztrák hadsereg ellátási, szervezési, biztonsági stb. kérdéseivel kapcsolatosak. Emellett adatokat tartalmaznak az ország katonai és politikai helyzetére, ill. a szabadságharc leverése után a megtorlás időszakára vonatkozóan.
Az 1849.decemberi hadrendi beosztás szerint a Magyarország területén állomásozó és Budán székelő III.hadseregparancsnokság alárendeltségébe tartozott a 10.hadtest gróf Wallmoden altábornaggyal az élén /kötelékében a Schwarzburg, a Simbschen és a Lederer hadosztály/, a 11.hadtest Schulzig altábornagy parancsnoksága alatt /beosztva a Wengersky és a Colloredo hadosztály/, a 12.hadtest, élén Ramberg altábornagy /a Chizzola, a Zeisberg és a Schirnding hadosztályokkal/ és a 13.hadtest Lichtenstein altábornagy parancsnoksága alatt /kötelékében az Ottinger, a Moltke és a Lobkowitz hadosztállyal/.
A fondszerkesztésnél a hadrendi változásokat nem követtük, a meglévő iratanyag többségére tekintettel az 1849-es hadseregszervezés szerint csoportosítottuk a fondokat.
30. | K.k. 1. Armee Corps | 1849 | 0,12 | ifm |
Cs.kir. 1. hadtest | ||||
31. | K.k. 2. Armee Corps | 1848-1858 | 0,23 | ifm |
Cs.kir. 2. hadtest | ||||
32. | K.k. reserve /4./ Armee Corps | 1849 | 0,50 | ifm |
Cs.kir. tartalék /4./ hadtest | ||||
33. | K.k. 5. Armee Corps | 1851 | 0,001 | ifm |
Cs.kir. 5. hadtest | ||||
34. | K.k. 6. Infanterie Armee Corps | 1859-1860 | 0,17 | ifm |
Cs.kir. 6. gyaloghadtest | ||||
1. | K.k. serb.-banater General Commando, Temesvár, resp. | 1782-1866 | 1,60 | ifm |
General Commando Temesvár, resp. 7. Armee Corps | ||||
Cs.kir. szerb-bánáti, ill. temesvári főhadparancsnokság, ill. 7. hadtest | ||||
35. | K.k. 10. Infanterie Armee Corps | 1848-1859 | 5,00 | ifm |
Cs.kir. 10. gyaloghadtest | ||||
36. | K.k. 11. Infanterie Armee Corps | 1848-1859 | 8,38 | ifm |
Cs.kir. 11. gyaloghadtest | ||||
2. | K.k. General Commando Hermannstadt, resp. 12. Armee Corps | 1848-1856 | 0,37 | ifm |
Cs.kir. nagyszebeni főhadparancsnokság, ill. 12. hadtest | ||||
3. | K.k. General Commando Agram, | 1848-1850 | 0,39 | ifm |
resp. 13. Armee Corps | ||||
Cs.kir. zágrábi főhadparancsnokság, ill. 13. hadtest | ||||
38. | K.k. 1. Cavallerie Armee Corps | 1849-1860 | 4,39 | ifm |
Cs.kir. 1. lovashadtest |
A fondcsoport irattöredékei Magyarország területén állomásozott parancsnokságok regisztratúráiból maradtak Levéltárunkban. Alapszinten rendezettek, segédlet nem készült róluk, levéltári rendezésük még nem történt meg.
43. | K.k. Truppen Division des FML Graf Salis | 1855-1859 | 0,03 | ifm |
Cs.kir. Salis gyaloghadosztály | ||||
44. | K.k. Truppen Division des FML Ritter von Wallemare | 1859 | 0,06 | ifm |
Cs.kir. Wallemare gyaloghadosztály | ||||
48. | K.k. Cavallerie Truppen Division des FML Baron Moltke | 1850-1853 | 0,27 | ifm |
Cs.kir. Moltke lovashadosztály | ||||
47. | K.k. Cavallerie Truppen Division des FML Baron Ottinger | 1848-1850 | 0,03 | ifm |
Cs.kir. Ottinger lovashadosztály | ||||
49. | K.k. Cavallerie Truppen Division des FML Baron Perglass | 1850 | 0,12 | ifm |
Cs.kir. Perglass lovashadosztály | ||||
50. | K.k. Truppen Division des FML Schwarzburg | 1849-1850 | 0,005 | ifm |
Cs.kir. Schwarzburg lovashadosztály | ||||
51. | K.k. Cavallerie Truppen Division des GM Baron Simbschen | 1853-1854 | 0,04 | ifm |
Cs.kir. Simbschen lovashadosztály | ||||
52. | K.k. Cavallerie Truppen Division des FML von Veigel | 1853-1859 | 0,17 | ifm |
Cs.kir. Veigel lovashadosztály |
A dandár fegyvernemenként szervezett kötelék, a legkisebb magasabbegység, parancsnoksága közvetítő szereppel bír a hadosztály és a csapatok /ezredek/ között. A korszakra jellemző szervezési rend szerint két dandár alkotott egy hadosztályt, és két ezredből állt egy dandár. /A XVIII.században már az általában két ezred élén parancsnokoló tábornokot a franciák, spanyolok, angolok - és a franciáktól átvéve Rákóczi seregében is - "brigadéros"-nak nevezték./
55. | K.k. Truppen Brigade des GM von Anthoine | 1858-1859 | 0,02 | ifm |
Cs.kir. Anthoine gyalogdandár | ||||
56. | K.k. Truppen Brigade des GM von Cseh, resp. Truppen Division des FML von Cseh | 1850-1861 | 0,24 | ifm |
Cs.kir. Cseh gyalogdandár, ill. gyaloghadosztály | ||||
57. | K.k. Truppen Brigade des FML Greschke | 1858-1865 | 0,14 | ifm |
Cs.kir. Greschke gyalogdandár | ||||
58. | K.k. Truppen Brigade des GM Baron von Martinich | 1857 | 0,01 | ifm |
Cs.kir. Martinich gyalogdandár | ||||
59. | K.k. Cavallerie Truppen Brigade des GM Prinzen Solms | 1861-1863 | 0,30 | ifm |
Cs.kir. Solms lovasdandár |
A legrégibb önálló hadrendi egység az ezred. A Habsburg-ház hadseregeinek első ezredei a XVII.század második felétől alakultak /Regimenter zu Fuss, später Infanterie-Regiment/. Az ezredeket 1769-ig az ezredtulajdonos nevével jelölték, s csak ezen időpont után kaptak az ezredek hadrendi számokat, mégpedig az ezredtulajdonos rendfokozata szerinti sorrendben. Ez az eléggé nehézkes rendszer csak fegyvernemek szerint különítette el az ezredeket: a gyalogezredek 1 - 77-ig, a lovasezredek 1 - 45-ig terjed sorszámot kaptak. 1789-ben vezették be az új számozást, immár csapatnemek szerint tagolva a haderőt, és ez így is maradt 1918-ig.
Az ebben az időszakban fennállt ún. magyar ezredeknek az iratanyaga a bécsi Kriegsarchiv-ba került és jelenleg is ott őriztetik, egyrészükről mikrofilm készült, amely Levéltárunkban kutatható. A Magyarország területén állomásozó különböző cs.kir.alakulatoknak maradtak itt irattárai, ezek a Hadtörténelmi Levéltár megalakulása után kerültek levéltári őrzésbe. /Természetszerűleg ezek többsége fondtöredék./ Említést érdemel, hogy a cs.kir., ill. cs. és kir. ezredeknek ez időből fennmaradt anyakönyvei a Katonai egyházi szervezetek elnevezésű tematikus gyűjteményben találhatók a VI.36. fondszámon. Ebbe a fondcsoportba csak azokat az ezredeket soroltuk, amelyeknek fondtöredékei 1867 előttiek. Az őrizetünkben lévő ezredanyag döntő többsége I.világháború alatti ún. Feldakten, ezért besorolásuk abba a kronológikus fondcsoportba történt.
85. | K.k. Fürst Eduárd Liechtenstein 5-tes Linien Infanterie Regiment | 1855-1864 | 0,02 | ifm |
Cs.kir. 5. sorgyalogezred | ||||
94. | K.k. Br. Bianchi 55. Linien Infanterie Regiment | 1862 | 0,02 | ifm |
Cs.kir. 55. sorgyalogezred | ||||
89. | K.k. Romanen-Grenz-Regiment Nr. 1. | 1816-1844 | 0,12 | ifm |
1. román határőr-ezred | ||||
90. | K.k. Székler-Infanterie-Regiment Nr. 2. | 1832-1844 | 0,10 | ifm |
2. székely gyalogos határőr-ezred | ||||
91. | K.k. Székler-Husaren-Regiment Nr. 11. | 1846-1847 | 0,09 | ifm |
11. székely huszár határőr-ezred | ||||
75. | K.k. Illirisch-banater Grenz Regiment | 1859 | 0,001 | ifm |
Cs.kir. illir-bánáti határőr-ezred | ||||
84. | K.k. Richter Grenadier Bataillon | 1848-1849 | 0,005 | ifm |
Cs.kir. Richter gránátos zászlóalj | ||||
72. | K.k. 2. Husaren Regiment | 1845 után | 0,01 | ifm |
Cs.kir. 2. huszárezred | ||||
92. | K.k. 4. Cürassier Regiment | 1853 | 0,01 | ifm |
Cs.kir. 4. vértesezred | ||||
93. | K.k. 8. Cürassier Regiment | 1862 | 0,05 | ifm |
Cs.kir. 8. vértesezred | ||||
76. | K.k. Leopold Grossherzog von Toscana 4-tes Dragoner Regiment | 1830-1860 | 1,77 | ifm |
Cs.kir. toszkánai 4. dragonyos ezred | ||||
77. | K.k. Ferdinand Erbgrossherzog von Toscana 8-tes Dragoner Regiment | 1854-1860 | 1,38 | ifm |
Cs.kir. toszkánai 8. dragonyos ezred | ||||
78. | K.k. 5. Gendarmerie Regiment zu Kaschau | 1850-1867 | 10,20 | ifm |
Cs.kir. 5. kassai csendőrezred | ||||
79. | K.k. 6. Gendarmerie Regiment zu Pest | 1850-1866 | 8,60 | ifm |
Cs.kir. 6. pesti csendőrezred | ||||
80. | K.k. 7. Gendarmerie Regiment zu Grosswardein | 1851-1866 | 6,60 | ifm |
Cs.kir. 7. nagyváradi csendőrezred | ||||
81. | K.k. 8. Gendarmerie Regiment zu Ödenburg | 1861-1866 | 0,50 | ifm |
Cs.kir. 8. soproni csendőrezred | ||||
82. | K.k. 18. Gendarmerie Regiment zu Pressburg | 1855-1860 | 0,80 | ifm |
Cs.kir. 18. pozsonyi csendőrezred | ||||
83. | K.k. 19. Gendarmerie Regiment zu Ödenburg | 1854-1864 | 5,30 | ifm |
Cs.kir. 19. soproni csendőrezred |
Az 1849 októberétől bevezetett ideiglenes közigazgatás szervezetében a politikai közigazgatás területi szerveiként katonai kerületeket hoztak létre. Az így létrehozott nagyobb közigazgatási egységek két vagy több polgári kerületből álltak. A katonai kerület területén a kerületi parancsnok gyakorolta a végrehajtó hatalmat és volt a közigazgatás legfőbb irányítója. /Mellette az adminisztrációs ügyek intézésére miniszteri biztosok és kerületi főbiztosok működtek./ Hatáskörébe tartozott a közrend és a nyugalom fenntartása, a kerületre vonatkozó rendelkezések publikálása, a nemzetiségek törvényes jogainak a biztosítása, a kivételes állapotból fakadó feladatok keresztülvitele, valamint az állambiztonság ellen vétők megbüntetése, továbbá nyilvános lapok engedélyezése és a sajtó túlkapásainak a megakadályozása. Az ország ostromállapotát megszüntető 1854.április 9-i legfelsőbb elhatározás mentesítette a katonai hatóságokat a rendkívüli állapottal kapcsolatos feladatok ellátása alól. /Az illetékes polgári hatóságoknak május 1-én kellett megkezdeniök hivatalos működésüket és átvenniök a katonai hatóságoktól a hatáskörükbe tartozó ügyeket./
Ezen katonai kerületi parancsnokságok iratanyaga az ún. Abszolutizmuskori gyűjteményben található, amelyhez áttekintő raktárjegyzék készült.
5. | K.k. Militär Districts Commando Kaschau | 1849-1855 | 0,30 | ifm |
Cs.kir. kassai katonai kerületi parancsnokság | ||||
6. | K.k. Militär Districts Commando Grosswardein | 1849-1855 | 0,30 | ifm |
Cs.kir. nagyváradi katonai kerületi parancsnokság | ||||
7. | K.k. Militär Districts Commando Ödenburg | 1849-1855 | 0,25 | ifm |
Cs.kir. soproni katonai kerületi parancsnokság | ||||
8. | K.k. Militär Districts Commando Pest | 1848-1856 | 0,46 | ifm |
Cs.kir. pesti katonai kerületi parancsnokság | ||||
9. | K.k. Militär Districts Commando Pressburg | 1848-1855 | 0,35 | ifm |
Cs.kir. pozsonyi katonai kerületi parancsnokság |
A nyílt helyőrségekben a katonai állomásparancsnokságok, az erődített helyeken a várparancsnokságok jelentették a katonai helyi hatóságot. Nagyobb helyőrségekben az állomásparancsnokság tevékenységét térparancsnokság is segítette. /Az ide sorolt parancsnokságok többségének iratanyaga az Abszolutizmuskori gyűjteményben van./
13. | K.k. Militär Stadt-Commando Pest-Ofen | 1849-1850 | 0,01 | ifm |
Cs.kir. pest-budai városparancsnokság | ||||
K.k. Militär-Bezirks-, Stadt- und Festungs Commando für Pesth-Ofen | 1862-1864 | 0,24 | ifm | |
Cs.kir. pest-budai kerületi , város- és várparancsnokság | ||||
K.k. Stadt- und Festungs Commando Ofen | 1862-1863 | 0,20 | ifm | |
Cs.kir. budai város- és várparancsnokság | ||||
14. | K.k. Platzkommando Pest | 1849 | 0,02 | ifm |
Cs.kir. pesti térparancsnokság | ||||
17. | K.k. Militär Platz Commando zu Hermannstadt | 1848-1869 | 0,01 | ifm |
Cs.kir. nagyszebeni térparancsnokság | ||||
19. | K.k. Militär Stations Commando zu Hatvan | 1850 | 0,005 | ifm |
Cs.kir. hatvani katonai állomásparancsnokság | ||||
21. | K.k. Militär Stations Commando zu Félegyháza | 1849-1853 | 0,01 | ifm |
Cs.kir. kiskunfélegyházi katonai állomásparancsnokság | ||||
23. | K.k. Militär Stations Commando zu Vadkert | 1849-1850 | 0,002 | ifm |
Cs.kir. vadkerti katonai állomásparancsnokság |
28. | Legione Ausiliaria Ungherese | 1859-1863 | 0,09 | ifm |
Olaszországi magyar segélysereg | ||||
29. | Északi honvédsereg főparancsnoksága | 1866 | 0,03 | ifm |
/Klapka légió/ |
1848. március 15-e után megindult a nemzetőrség spontán szerveződése, amely hivatalossá április utolsó harmadában vált a nemzetőrségről szóló XXII. tc. alapján. Központi irányító szerve az Országos Nemzetőri Haditanács, feje a miniszterelnök. A törvényes feltételek /vagyoni cenzus, ill. 20-50 év közötti életkor/ életbeléptetésével a törvényhatóságonként összeírt nemzetőrökből gyalogzászlóaljak és lovasosztályok alakultak. A feltételeknek - Erdélyt nem számítva - 35-380 ezer fő felelt meg. 1848 május végén, június elején országosan meginduló, feltételek nélküli toborzással megkezdődött egy regurális fegyveres erő szervezése is. Irányítását ugyancsak az Országos Nemzetőri Haditanács látta el. Az önkéntesek toborzása a helyi bíróságok közreműködésével a cs. kir. sorezredek hadfogadó parancsnokságainak bevonásával folyt. Az első 10 zászlóalj mellé egy honvéd-tüzérüteget is felállítottak. Az első zászlóaljak tisztjeinek többségét a cs. kir. hadseregből helyezték át a honvédséghez. Augusztus közepén a harc tartamára szóló szolgálati idő megállapításával önkéntes nemzetőrcsapatok toborzása kezdődött el.1848 őszén, az udvarral történt szakítás után a Magyarországon állomásozó cs. kir. alakulatok nagyobb része - 2/3 rész - a honvédséghez csatlakozott, ill. ennek részévé vált. /28 zászlóalj és 9 huszárezred volt ez a mag: 25-26 ezer fő/ A vonzerőt főleg a törvényes hadügyminiszter, Mészáros Lázár személye jelentette.1848. szeptember 20-án az Országos Honvédelmi Bizottmány megalakulásával határozat született az újoncozás azonnali megindítására is. Minden 127 lakos után 2 újoncot kellett kiállítani. Bár a hadkiegészítés irányításában fontos szerepet vállaló Hadügyminisztériumot novemberben 8 osztállyal újjászervezték, a legfontosabb katonai kérdésekben az OHB maradt a vezető szerv. Az ország területét 8 hadmegyére / katonai kerület/ osztották, amelyek vezetői az újoncozás felügyelői és egyben a helyi katonaság parancsnokai is voltak. A főhadparancsnokságokat az ország területén feloszlatták, egyedül a budai General Commando maradt meg.
Alig két hónap alatt százezres honvédsereg állt lábra, amelynek alkotóelemei lettek a Batthyány - kormány időszakában rendelkezésre álló soralakulatok, honvédzászlóaljak, nemzetőrök és népfelkelők. Az újoncozás nyomán 1848 december közepéig 62 honvédzászlóalj állott rendelkezésre. Ehhez járult 26 magyar gyalogzászlóalj, kb. 10 önkéntes nemzetőr, valamint 1-1 lengyel, ill. német zászlóalj, mintegy 85 ezer fő. A kötelék alapja nem az ezredszerveződés volt tehát, mint a császári seregben, hanem a zászlóaljak számítottak alapegységnek. A lovasság gerincét a 9 huszárezred jelentette, amelyek jelentős pótlást kaptak és újak felállítását is megkezdték. Egy ezred 8 századból, ill. 4 osztályból állt. December közepéig 82 század volt hadrafogható, 4/5 része a császári hadseregbl került ki. Létszáma kb. 10 ezer f. A tüzérség a fokozott támogatásnak köszönhetően gyorsan szerveződött, december közepéig 32 üteg - 4-5 ezer fővel és 250 -260 ágyúval - állt készen. A magyar kézen lévő várakban /Komárom, Pétervárad, Eszék, Lipótvár/ ehhez még hozzájött 500 nehézlöveg és 6-800 tüzér. Egy üteg a császári 6 helyett 8 lövegből állott. 1848 novemberétől műszaki csapatokat is létrehoztak: a 3 utászzászlóalj és 4 árkász század összesen 2500 főt számlált. A honvéd vezérkar /táborkar/ megszervezése Vetter Antal cs. kir. alezredes nevéhez fűződik. A tábornoki és törzstiszti kar jórészt a cs. kir. hadseregből származott, a többi tiszt /százados és ettől lefelé/ civilekből került ki. A honvédsereg hadszervezete, hadászata és harcászata a cs.kir. hadseregben alkalmazottnak felelt meg. A legkisebb magasabbegység 1849 júniusáig a dandár - általában a 3 fő fegyvernemből álló vegyesdandár - volt. 2-4 dandár alkotott 1 hadosztályt, 2-3 hadosztály 1 hadtestet. Ez a szervezet csak a tavaszi hadjárat kezdetére állandósult, amikor a hadtesteket és hadosztályokat számmal látták el. A dandárokat a parancsnokok nevéről különböztették meg. A nemzetőrség és honvédsereg, ill. az egyes fegyvernemek belső rendjét, szolgálatát kialakító szabályzatok nagy többségét Gál Sándor honvéd százados készítette.
1849 február végére a zászlóaljak száma 72-re emelkedett, s fontos momentum volt a tisztikar megtisztulása is. 1849 június közepén a honvédsereg szervezettsége nagyjából elérte a csúcspontot:
1. | Feldunai hadsereg: 57 zászlóalj, 72 lovasszázad, 31 üteg | összesen 53 182 fő |
2. | Észak-magyarországi hadsereg: 19 zászlóalj, 13 lovasszázad, 9 üteg | összesen 16 483 fő |
3. | Dél-magyarországi hadsereg: 34 zászlóalj, 29 lovasszázad, 18 üteg | összesen 33 700 fő |
4. | Erdélyi hadsereg: 29 zászlóalj, 22 lovasszázad, 15 üteg | összesen 37 626 fő |
5. | Alakuló tartalék hadtest: 10 zászlóalj, 4 lovasszázad, 2 üteg | összesen 9 250 fő |
Összesen: 149 zászlóalj, 140 lovasszázad, 75 üteg - 150 241 fő. |
A hadsereg létszáma július közepére elérte a 170 -172 ezret, de az újabb 12-14 ezer főnyi szeged - aradi tartalék hadtest katonái nem jutottak fegyverhez.
Bár 1848-49 honvédserege a vázolt korszakos intézkedések nyomán európai színvonalú, a későbbi fejlődésre is kiható tényezővé vált, szerepét csak a két európai nagyhatalom együttes fellépéséig tölthette be. A nagyhatalmi status quo fenntartásának szükségessége mindennél fontosabb maradt.
A honvédsereg iratanyaga nem provenientia szerinti rendben őriztetik Levéltárunkban, hanem a VII. 203. fondszámon az 1848-49.évi forradalom és szabadságharc iratai elnevezésű gyűjteményben található egyéb iratokkal együtt. A gyűjtemény kronológikus rendben darabszinten rendezett, csomójegyzék és cédulakatalógus alapján - mikrofilmlapon - kutatható.
C
AZ OSZTRÁK - MAGYAR MONARCHIA HADEREJE 1867-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchiát megteremtő egyezséget 1867.május 29-én szavazta meg a magyar országgyűlés. A dualista államban bevezették a parlamentáris rendszert, közös ügynek nyilvánították a külügyet, hadügyet és az ezek kiadásait fedező pénzügyet. Ennek szellemében került sor az egységes véderő szervezetének kialakítására. Az uralkodó által 1868.december 5-én szentesített törvények értelmében az új állam védereje a közös hadseregből /gemeinsame Heer/, a haditengerészetből /Kriegsmarine/, az osztrák és a magyar honvédségből /k.k.Landwehr, m.kir.honvédség/ és a két népfölkelésből /k.k.Landsturm, m.kir.népfölkelés/ állt. A legfelsőbb vezetés a közös Hadügyminisztérium /Reichskriegsministerium/ feladata lett. A minisztérium és az uralkodó mint Legfelsőbb Hadúr között a Katonai Iroda /Militär Kanzlei Seiner Majestät - MKSM/ közvetített. A katonai vezetést a Vezérkar /Generalstab für die gesamte bewaffnete Macht/ látta el. Emellett mindkét honvédségnek volt minisztériuma és főparancsnoksága is. Az új véderő megteremtésének alapját az állampolgárok katonai szolgálati kötelezettsége jelentette. Az osztrák hadügy 1852-es korszerűsítésénél vezették be az általános védkötelezettséget, amelynek további módosítását jelentette, amikor a hadkiegészítésnél áttértek a területi elv érvényesítésére. A szolgálati kötelezettség tartama a haderő egyes részeinél különböző volt. A közös csapatoknál 3 tényleges év a sorhad állományában és 7 év tartalékos szolgálatra oszlott, amit 10 évi póttartalék követett. A haditengerészetnél 4 évig a sorhad állományában, 5 évig a tartalékban, 3 évig a póttartalékban kellett szolgálni. A honvédségnél a póttartalékban a közös hadseregbeli szolgálati kötelezettségüket letöltők számára még 2 év, a honvédséghez közvetlenül besorozottaknál 12 év volt az előírás. Az 1889.évi 6.tc., az új véderőtörvény jelentett lényeges változást: a tényleges szolgálati idő 2 évre csökkent a gyalogságnál, a vadászcsapatoknál, a tüzéreknél és a műszakiaknál, valamint a honvédségnél, a lovasságnál és a lovas tüzéreknél 3 év, a haditengerészetnél 4 év maradt, a tartalékosi és póttartalékosi állomány fenntartása mellett /a tartalékosi kötelezettség 36 éves korig tartott/.
A Monarchia két államát népsűrűsége szerint 103 hadkiegészítési körzetre osztották, amelyekből 47 esett Magyarország területére és 3 a haditengerészetre. 1878-tól tökéletesedett a területi rendszer, a kiegészítő körzetek számát 108-ra emelték, a világháborút megelőzően pedig 112 kiegészítő kerület volt. /102 kerületből 102 közös gyalogezred, Bosznia-Hercegovina 4 kerületéből 4 bosnyák gyalogezred, a 3 tiroli kerületből 4 tiroli vadászezred nyerte kiegészítését, 3 partvidéki kerület főleg a haditengerészet részére volt fenntartva./
Az egységes haderőnek egy katonai levéltára volt, a bécsi Kriegsarchiv, amely őrizni hivatott minden katonai szerv iratait. Az 1926-os badeni egyezmény értelmében Magyarország a m.kir. honvédség iratanyagát kapta vissza, de maradtak az ország területén közös alakulatoknak iratai, amelyek levéltári kezelésbe kerültek. Másrészt pedig a hadrendi besorolásból adódóan együtt "élt" a közös és a honvéd alakulat, így a kölcsönös ügyiratforgalomban óhatatlanul is történhetett iratanyag keveredés. Különösen így volt ez a háború idején, a harctereken. Tehát van őrizetünkben nem tisztán magyar /de mindenképpen magyar vonatkozású/ provenientiájú fond, fondtöredék is, ezért indokolt a cs. és kir. csapatok fondcsoportjának kialakítása. Ezen belül a magasabb parancsnokságok esetében külön választottuk a béke időszak és az első világháború fondjait. Emellett a korábbi évtizedek nem éppen szakszerű levéltári iratkezelése "produkált" olyan fondtöredékeket is, amelyek várhatóan a gyűjtemény jelenleg folyó, a provenientia elveire épülő levéltári rendezése nyomán megszűnnek, reponálásra kerülnek tényleges fondjaikba. /Így pl. a k.k.Landwehr néhány alakulata, amelyek szálas iratai nyilván cs. és kir. egységek fondjaiból kerültek ki./
A haderő szervezetének többszöri módosítása után a századforduló előtti években kristályosodott ki az a szerkezet, amely a Monarchia végéig jellemezte a hadsereget. Erre a szerkezetre építettük a fondjegyzéket is. A hadsereg elhelyezésénél a területi elv érvényesült. A rögzített állomáshelyű hadtestparancsnokságoknál a dandártagozódás helyett bevezették a hadosztály szervezést. A gyalogság hadtestekre, hadosztályokra, dandárokra, ezredekre, zászlóaljakra és századokra tagolódott. A lovasságot lovasezredekben /osztályok, századok/ egységesítették. A tüzérség tábori és vártüzérségre oszlott. Műszaki alegységeket hoztak létre, hadtápot, szállító és egészségügyi részlegeket állítottak fel. Az egyes fegyvernemek, szolgálati ágak irányítására megszervezték a főinspektori testületet.
A fondcsoporton belül a hadsereg békeszervezését vettük alapul, és - történelmi jelentősége mellett praktikus meggondolásból is - a csak a háború idején létező szervek iratanyagait /illetve ezek esetében általában Bécsből megkapott iratmásolatokból kialakított fondtöredékeit/ külön fondcsoportba soroltuk.
Az iratanyag fondszinten rendezett, raktári jegyzékkel ellátott, ill. az I.világháborús gyűjtemény részét képező magasabbegységek középszintű rendezésével párhuzamosan elkészült az áttekintő raktárjegyzék.
Az ide sorolt fondok esetében eltértünk a fondjegyzék általános szerkesztési elvétől: jellegüket tekintve ugyanis ezeket az I.fondfőcsoportba kellett volna sorolni, de akkor megbontottuk volna a rendeltetésszerűen az őrzésünkben lévő országos hatáskörű szervek tematikus egységét. A bécsi Kriegsarchiv provenientiájába tartozó fondok iratanyagából hozzánk került fondtöredékeket ezért az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje alakulataival egy fondfőcsoportba soroltuk, megtartva így e kronológikus levéltártest egységét.
101. | Militär Kanzlei Seiner Majestät | 1878-1918 | 0,60 | ifm |
Őfelsége Katonai Irodája
A uralkodó az Osztrák-Magyar Monarchia összes fegyveres erejének Legfelsőbb Hadura. Ebbéli tevékenységének ellátására, valamint a közte és a katonai hivatalok közti közvetítésre hivatott az 1849 óta működő Katonai Iroda /MKSM/, amely önálló hatóságot nem képez, hanem a beérkező felterjesztéseket Őfelsége parancsai szerint kezeli és a legfelsőbb elhatározások tervezeteit szerkeszti. Az Iroda főnöke egy tábornok vagy ezredes, a többi személyzet törzs- és főtisztekből, valamint hivatalnokokból áll. A nálunk lévő regisztratúratöredék iktatott iratsorozatok zömében gépelt másolataiból, illetve bizonyos témákra /összeomlás/ és személyekre /Tisza István miniszterelnök, Károly főherceg trónörökös/ összegyűjtött iratokból áll. | ||||
991. | K.u.k. Reichskriegsministerium | 1886-1918 | 1,90 | ifm |
Cs. és kir. /közös/ Hadügyminisztérium
A teljes haderő /szárazföldi hadsereg és haditengerészet/ legfelsőbb katonai parancsnoksága. Feladatait hivatali szervezetébe tartozó ügyosztályai, illetve a hadügyminiszter közvetlen alárendeltségébe tartozó segédközegei /a vezérkar főnöke, a fegyvernemek főfelügyelői stb./ útján látta el. A Levéltárunkban található fondtöredék iratai más fondokból kerültek ki, többsége különböző osztályok rendelete, körrendelete. Itt helyeztük el a Marine-Sektion két évnyi parancsait /Admirals Befehle/. Csatoltuk a fondtöredékhez a minisztérium különböző segédközegeinek töredékes anyagát: - K.u.k. Kriegstelegraphen-Zentralleitung - Cs. és kir. haditávíró központi vezetőség /korábban II.801.fond/ - Ku.k. Sappeurinspektor - Cs. és kir. árkászfelügyelő /korábban II. 947. fond/ - K.u.k. Geniedirektion in Pola - Cs. és kir. hadmérnöki igazgatóság, Pola /korábban II.946.fond/ |
A HADERŐ MAGASABB PARANCSNOKSÁGAI BÉKESZERVEZETBEN
992. | K.u.k. Chef des Generalstabes | 1906-1915 | 0,48 | ifm |
Cs. és kir. vezérkar főnöke
A vezérkar hivatali szervezetének gyökerei a XVIII.század elejére nyúlnak vissza, 1801-től békében is működő szervezetté vált, a fenti névvel a kiegyezés körüli évektől jelölték, és 1895-től lett a hivatalos neve: Chef des Generalstabes für die gesamte bewaffnete Macht. A haderő 1853-as reformja során a Kriegsministerium segédközegéül sorolták be, de a nagy egyéniségű vezetői /mint pl. Friedrich Beck vagy Franz Conrad/ idején a hadügyminisztertől függetlenítve és az uralkodónak közvetlenül alárendelve működött, így a vezérkari főnök kezében összpontosult a haderő tényleges irányítása. A Levéltárban található fondtöredék részben iratmásolatokból, részben eredeti másodlatokból /Kriegsfall/ áll. |
A területi elhelyezés legmagasabb katonai-közigazgatási szerve a hadtestparancsnokság volt. A mozgósításkor a hadiszervezés szerint ebből felállt a harctéri ún. működő hadsereg hadtestparancsnoksága, az állomáshelyen, a békehelyőrségben pedig visszamaradt a katonai parancsnokság, amely folytatta a békeszervezésű hadtestparancsnokság munkáját. A hadtest - különböző hadrendi nagyságban - minden fegyvernemet magában foglalt.
A fondtöredékekben elsősorban sokszorosított iratfajták /pl. parancsok/, illetve másolt iratok vannak.
904. | K.u.k. I. Korpskommando, resp. Militärkommando in Krakau | 1914-1918 | 0,12 | ifm |
Cs. és kir. I. hadtestparancsnokság, ill.
Katonai parancsnokság, Krakkó A béke hadrend szerint az 5. olmützi és a 12. krakkói gyaloghadosztály tartozott kötelékébe. | ||||
901. | K.u.k. II. Korpskommando, resp. Militärkommando Wien | 1914-1918 | 0,50 | ifm |
Cs. és kir. II. hadtestparancsnokság, ill.
Katonai parancsnokság, Bécs A béke hadrend szerint a brünni 4., a bécsi 25. és 47. gyaloghadosztály alkotta. | ||||
902. | K.u.k. III. Korpskommando, resp. Militärkommando Graz | 1914-1918 | 0,10 | ifm |
Cs. és kir. III. hadtestparancsnokság, ill.
Katonai parancsnokság, Graz A béke hadrend szerint a 6. grazi és 28. laibachi gyaloghadosztály alkotta. | ||||
40. | K.u.k. IV. Armeekorps, resp. Korpskommando, resp. | 1883-1914 | 362,2 | ifm |
900. | K.u.k. Militärkommando in Budapest | 1914-1918 | 5,40 | ifm |
Cs. és kir. IV. hadtestparancsnokság, ill.
Katonai parancsnokság, Budapest A hadtest az 1740-től Magyarországon székelő Generalkommando jogutódjaként sok vonatkozásban átvette annak feladatait. Béke hadrendjébe a budapesti 31. és 32. gyaloghadosztály tartozott. A fond teljes regisztratúrája megmaradt, középszinten rendezett, a kutatást az eredeti segédkönyvek is segítik. | ||||
a. | Militär Abteilung | |||
b. | Korps Intendanz | |||
c. | Präsidiale | |||
d. | Genie Chef des 4.Corpses | |||
A korábban II. 41. fondszámú állaghoz hozzávonva a k.k. Genie Direction in Fünfkirchen és a k.k. Ofner Genie Directions-Filiale Stuhlweisenburg is. /Korábban VI.7.-8. fondszám./ | ||||
e. | Militär Bauabteilung des 4.Corpses
/Csatolva a korábbi II.42. és VI.6.számú fondok is./ | |||
907. | K.u.k. V. Korpskommando, resp. Militärkommando Pressburg | 1914-1918 | 0,10 | ifm |
Cs. és kir. V. hadtestparancsnokság, ill.
Katonai parancsnokság, Pozsony Béke hadrendjébe a 14. pozsonyi és a 33. komáromi gyaloghadosztály tartozott. | ||||
990. | K.u.k. VI. Korpskommando in Kaschau, resp. Militärkommando in Kaschau | 1888-1914 | 0,10 | ifm |
Cs. és kir. VI. hadtestparancsnokság, ill.
Katonai parancsnokság, Kassa A béke szervezésben a 15. miskolci és a 27. kassai gyaloghadosztály tartozott kötelékébe. | ||||
/10./ | K u.k. Temesvarer Militär Commando, später | 1871-1882 | 0,24 | ifm |
910. | k.u.k. VII. Korpskommando, resp. Militärkommando in Temesvár | 1914-1918 | 0,25 | ifm |
Cs. és kir. temesvári katonai parancsnokság, később
cs. és kir. VII. hadtestparancsnokság, majd Katonai parancsnokság, Temesvár A béke szervezésben a 17. nagyváradi és a 34. temesvári gyaloghadosztály tartozott kötelékébe. | ||||
908. | K.u.k. VIII. Korpskommando in Prag, resp. Militärkommando in Prag | 1914-1918 | 0,02 | ifm |
Cs. és kir. VIII. hadtestparancsnokság, ill.
Katonai parancsnokság, Prága A béke hadrend szerint a prágai 9. és a pilseni 19. gyaloghadosztály alkotta. | ||||
905. | K.u.k. IX. Korpskommando Leitmeritz, /früher Josefstadt/, resp. Militär Territorialkommando in Leitmeritz | 1915-1916 | 0,08 | ifm |
Cs. és kir. IX. hadtestparancsnokság, ill.
Katonai területi parancsnokság, Leitmeritz A béke hadrend szerint kötelékébe tartozott a josefstadti 10. és a theresienstadti 29. gyaloghadosztály. | ||||
- | K.u.k. X. Korpskommando, resp. Militärkommando in Przemysl | - | ||
Cs. és kir. X. hadtestparancsnokság, ill.
Katonai parancsnokság, Przemysl A békeszervezésben a 2. jaroslau-i és a 24. przemysli gyaloghadosztály tartozott alárendeltségébe. | ||||
906. | K.u.k. XI. Korpskommando, resp. Militärkommando Lemberg in Munkács, später in Mährisch-Ostrau | 1914-1918 | 0,07 | ifm |
Cs. és kir. XI. hadtestparancsnokság, ill.
Lembergi katonai parancsnokság Munkácson, majd Morva-Osztraván Békehadrendjében a 11. és 30. lembergi gyaloghadosztályok szerepeltek. | ||||
- | K.u.k. XII. Korpskommando, resp. Militärkommando in Hermannstadt | - | ||
Cs. és kir. XII. hadtestparancsnokság, ill.
Katonai parancsnokság, Nagyszeben A béke szervezés szerint a 16. nagyszebeni és a 35. kolozsvári gyaloghadosztály alkotta. | ||||
911. | K.u.k. XIII. Korpskommando, resp. Militärkommando in Zagreb /Agram/ | 1914-1918 | 0,18 | ifm |
Cs. és kir. XIII. hadtestparancsnokság, ill.
Katonai parancsnokság, Zágráb Békehadrendjében a 7. eszéki és a 36. zágrábi gyaloghadosztály szerepelt. | ||||
903. | K.u.k. XIV. Korpskommando, resp. Militärkommando, Innsbruck | 1914-1918 | 0,14 | ifm |
Cs. és kir. XIV. hadtestparancsnokság, ill.
Katonai parancsnokság, Innsbruck A béke szervezés szerint a 3. linzi és a 8. innsbrucki gyaloghadosztály alkotta. | ||||
909. | K.u.k. XV. Korpskommando, resp. Militärkommando in Sarajevo | 1914-1918 | 0,25 | ifm |
Cs. és kir. XV. hadtestparancsnokság, ill.
Katonai parancsnokság, Szarajevo A béke szervezés szerint az 1. szarajevói és a 18. mosztári gyaloghadosztály tartozott kötelékébe. | ||||
- | K.u.k. Militärkommando in Zara, später Mostar | - | ||
/K.u.k. XVI. Korpskommando, Ragusa/
Cs. és kir. katonai parancsnokság, Zára, később Mostar A békehadrendben nem szolgált hadtestkörletül, beosztott dandárjai voltak. A Monarchia hadereje részleges /Oroszország elleni/ mozgósításakor szervezték meg a hadtestköteléket. |
A HADERŐ MAGASABB PARANCSNOKSÁGAI AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
Az 1914.június 28-án Szarajevóban eldördült lövések történelem formáló hatásúak voltak. Az Európa népei között évtizedek óta lappangó ellentétek háborúba torkoltak. Egész Bécs és Budapest a háborúra készült. A magyar miniszterelnök, Tisza István azonban a július 7-i közös minisztertanács ülésén fenntartásainak adott hangot. Tisza azt az álláspontot képviselte, hogy a Monarchia számára a válság politikai megoldása a legelőnyösebb. Nem mintha ő elvi okból emelt volna szót a háború ellen, ellenkezése taktikai természetű volt csupán. Emellett Tisza magatartásán érződött annak a hagyományosan magyar felfogásnak is a hatása, amely szerint a Monarchia balkáni terjeszkedése a magyar politikai vezető réteg számára kedvezőtlen közjogi átalakulást hozhatott volna. Tisza azonban távolabb látott a történelmi Magyarország határain és amikor a magyar szempont és a birodalmi érdek összeütközött, ingadozás nélkül az utóbbi mellett döntött - és a háború kérdésében a július 7-ét követő napok alatt ez figyelhető meg. Véleményének változására hatással lehetett a német külpolitika és az az elhatározott szándék, hogy éppen akkor akarnak lecsapni Szerbiára, amikor még - legalábbis számításaik szerint - Oroszország nem kész a háborúra. Tisza álláspontja változásának döntő oka azonban abban a sajátos közjogi helyzetben keresendő, amely a dualista állam magyar miniszterelnöke helyét meghatározta, különösen, ha külpolitikai kérdésben foglalt állást. Legpregnánsabban itt ütközhetett a magyar és a birodalmi érdek, így két tényezővel kellett számolnia: az udvarral és a magyar parlamenttel. Véleményének csak akkor lehetett súlya, ha e két tényező közül valamelyiket maga mögött tudta. 1914 nyarán a magyar politikai közvélemény egyértelműen a Szerbiával való leszámolás mellett volt, ezért Tisza megpróbálta az udvar - főleg az uralkodó - támogatását megnyerni háborúellenes nézetéhez, s csak amikor kiderült, hogy a bécsi háborús párt akarata döntött, adta fel álláspontját. Tette ezt azért is, mert a háború elfogadása mellett a másik lehetséges választás a lemondása lett volna, de ennek semmi politikai jelentősége nem lehetett volna, hiszen bárki lép a helyébe, a háborúra szavaz. Így tehát a július 19-i közös minisztertanács egyhangú határozatot hozott a Szerbiának küldendő ultimátumról. A következmény a háború kitörése volt.
Egy hónap telt el a trónörökös, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása óta és az Osztrák-Magyar Monarchia hadban állt Szerbiával. Az osztrák-magyar hadvezetés a német szövetséges haderővel egyeztetett kész haditervekkel várta a háborút. Ennek megfelelően a legfelső hadvezetés szervei is készen álltak a háború bekövetkeztére.
A vezérkar /der Generalstab für die gesamte bewaffnete Macht/ békében is működő szervezetéből megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének Hadseregfőparancsnoksága, az AOK /Armeeoberkommando/. Élére Frigyes főherceg gyalogsági tábornok került. A vezérkari főnök személye pedig adott volt: az uralkodó ragaszkodott az 1906 óta /kisebb megszakítással/ a vezérkar élén álló Franz Conrad gyalogsági tábornokhoz. Adott volt a legfelsőbb katonai vezetés szervezete is. Az uralkodónak mint Legfelsőbb Hadúrnak személyes rendelkezésére állt a Militär Kanzlei Seiner Majestät /MKSM: uralkodó katonai irodája/.
A Monarchia hadereje a szárazföldi hadseregből és a haditengerészetből állt. A szárazföldi haderő hármas tagolódású volt: meghatározó részét a közös hadsereg alkotta /cs. és kir. csapatok/, emellett az osztrák /cs.kir. Landwehr/ és a magyar honvédség /m.kir./, valamint ezek népfölkelése /Landsturm/ képezte a Monarchia egységes haderejét. A békeállomány katonai-közigazgatási besorolásában teljesen elkülönültek a közös csapatok és a két honvédség. A hadrakelt seregnél megszűnt az elkülönülés. A magasabb hadrendi egységek cs. és kir. besorolásúak voltak /seregarcvonal-, seregcsoport-, hadsereg-, hadtestparancsnokság/, a honvédségnél a legmagasabb önálló parancsnokság a hadosztályparancsnokság volt. /Fegyvernemi megkülönböztetés a hadosztálytól kezdődött, gyalog- és lovas hadosztályok voltak, a tüzérség legnagyobb hadrendi egysége a dandár volt./
A Monarchia szárazföldi hadereje a mozgósításkor a következő volt: 48 gyalog- és 11 lovashadosztály kötelékében 1 millió 300 ezer gyalogos, 69 ezer lovas, 2700 ágyú, 1500 géppuska - összesen 1 millió 400 ezer harcos vonult a harctérre 1337 zászlóaljba, 425 lovasszázadba, 471 ütegbe és 1337 műszaki osztagba osztottan. Szervezetszerű tartalék csapatai a haderőnek nem voltak, ezt a hiányt kellett volna pótolniok a népfölkelő csapatoknak, amelyek a két honvédség állományában a békeévekben kidolgozott mozgósítási tervek szerint megalakultak. Mozgósításkor a hadosztályok állomáshelyein fölálltak a népfölkelődandárok /a m.kir.honvédségnél 8, a cs.kir. Landwehr-nél 15/, illetve a népfölkelő lovasosztályok /m.kir. honvédségnél 10 népfölkelő huszárosztály/.
A szárazföldi haderőt egészítette ki a 13 repülőszázad, valamint a haditengerészet. A háború kitörésekor a hadműveleti hajóhad 2 hajócsapatból és 1 cirkálóflottillából állt, emellett a haditengerészet részét képezte egy nehéz hajóosztály, több torpedóosztály és a dunai hajóraj. 3A háború évei alatt a központi hatalmak országai 22,2 millió főt, az antant országok 40,6 millió főt mozgósítottak.
E hatalmas emberáradatban a történelmi Magyarország akkori megközelítően 20 milliós lakosságából kb. 3 és fél millió férfi vonult be a háború folyamán. /A Monarchia területéről az 51 milliós összlakosságból összesen 8 és fél millió katona vett részt a háborúban./
A m.kir.honvédség alakulatai 8 gyalog- és 2 lovashadosztály kötelékében kerültek a frontokra. Természetesen a Magyarország területéről hadbavonult milliók nem csupán ezekbe a hadosztályokba voltak beosztva, hanem a Monarchia egységes hadereje egyéb szárazföldi és haditengerészeti alakulataiba is. De az ország polgári lakossága is kivette részét a háborús teherviselésből, a háborús emberáldozatok és anyagi veszteségek hosszú évekre meghatározó kihatással voltak szinte minden család életére.
Ebbe a fondcsoportba a haderő azon magasabb egységei kerültek, amelyek csak a háború idején jöttek létre és működtek. Ezek természetszerűen cs. és kir. besorolásúak voltak, így nem magyar provenientiát képeznek. A badeni egyezmény értelmében került sor lemásolásukra, mint magyar vonatkozású iratok elsősorban a Levéltár munkatársai által szerkesztett és kiadott több kötetes világháborús mű megírásához kellettek. Éppen ebből adódott a szakszerűtlen levéltári kezelés is, a fondok kialakítása és rendezése nem a provenientia alapján történt. Ezt korrigálja a jelenleg is tartó rendezés, amely az eredeti regisztratúrák visszaállítására törekszik.
Az iratanyag középszinten rendezett és áttekintő raktárjegyzék készült a fondokhoz.
102. | K. u. k. Armeeoberkommando | 1914-1918 | 8,00 | ifm |
Cs. és kir. Hadseregfőparancsnokság
A békebeli vezérkari irodák - az előzetesen elkészített mozgósítási terveknek megfelelően - csekély szervezeti és személyi változással átalakultak és felállt az AOK hivatali szervezete. A hadseregfőparancsnok a háború kezdetétől Frigyes főherceg volt, akit az új uralkodó, Károly 1916.december 2-án felmentett, és a császár személyesen vette át a hadseregfőparancsnokságot. A vezérkari főnök 1917.március 2-ig Conrad gyalogsági tábornok volt, ezután Arz Artur gyalogsági tábornok kapott megbízást. A hivatal története is eszerint különül el két szervezetileg is eltérő korszakra. "Erste AOK": A mozgósítás után két főparancsnokság alakult: a működő hadsereg főparancsnoksága, az OOK /Operierendes Oberkommando/ és a hadtápfőparancsnokság, az EOK /Etappenoberkommando/. 1915 végére bebizonyosodott, hogy nem a legszerencsésebb egy katonai vezetésen belül két viszonylag önálló főparancsnokság léte. Bár történtek szabályozások, de tulajdonképpen bizonyos párhuzamosságot nem tudtak kiküszöbölni, másrészt az EOK nem tudta kellő gyorsasággal, rugalmassággal követni az OOK hadműveleti intézkedéseit. A hivatal 1916.január 1-ével történt átszervezése /az EOK megszüntetése és osztályként való betagolása/ az AOK operatívabb működését tette lehetővé. AOK II.: Az a tény, hogy az uralkodó a főparancsnok, szükségessé tette, hogy a legfelsőbb katonai vezetés közel legyen az uralkodó székhelyéhez, hiszen a politikai hatalom gyakorlása ezt feltétlenül megkívánta. Így a főhadiszállás, amely a mozgósítástól mindig frontközelben volt /Przemysl, Neu-Sandez, Teschen/, 1917.január elején Bécs közelébe /Baden bei Wien, ill. Vöslau/ költözött. Ez a lépés viszont nehezítette a hadvezetés munkáját, lassította a hadműveleti intézkedéseket és hamarosan bizonyos elszakadás jelei mutatkoztak a hadszíntéren harcoló hadsereg és felső vezetése között. Mindezt szervezeti és személyi változások kísérték, amelyek szintén nem a hatékonyabb működést segítették. /A kép teljességéhez tartozik, hogy Károly az 1917.május 5-én aláírt hadparancsával elrendelte az egész haderő szervezeti felépítésének reformját is./ A fondjegyzék szerkesztésekor az állagok kialakításánál csak a ténylegesen meglévő iratanyagot vettük figyelembe, ilyen mennyiségű fondtöredék a teljes regisztratúra visszaállításához nem adott alapot. /Az állagoknál csak a fondétól eltérő időkört jelöljük./ Az iratanyag középszinten rendezett, áttekintő raktárjegyzék alapján kutatható. | ||||
a. | Armeeoberkommandant /G.d.I.Erzh.Friedrich/ | 1,70 | ifm | |
Titkos és nyílt iktatású, valamint szárnysegédi eredeti iratok és segédkönyvei, általában a főparancsnok személyes programjairól, illetve hivatali működéséről. | ||||
b. | Operationsabteilung | 3,00 | ifm | |
A hadműveletek közvetlen irányítását végző munkacsoportjai a következők voltak:
Kriegsgruppe, Organisationsgruppe, Artilleriegruppe, Technische Gruppe, Luftfahr - und Gasgruppe, resp. Chef des Luftfahrwesens, Heimkehrergruppe, Radioleitung, Presse-Referat, resp. Kriegspressequartier, Verbindungsoffiziere-Gruppe. /A hadrendeket, beosztási táblázatokat és a hivatal történetére vonatkozó iratokat tartalmazó gyűjtemény a fond végén található./ | ||||
c. | Etappenoberkommando, resp. Quartiermeisterabteilung | 2,10 | ifm | |
A működő hadsereg mindennemű, anyagi, technikai szükségleteinek kielégítéséről, a frontvonalak mögötti területek rendjének biztosításáról az alábbi csoportok gondoskodtak:
Kriegsgruppe, Geniestabsgruppe, Verwaltungsgruppe. Ez utóbbi csoportban elkülönülnek a Szerbia, Montenegro, Románia, Lengyelország megszállt területeire vonatkozó iratok. | ||||
d. | Nachrichtenabteilung | 0,96 | ifm | |
A katonai hírszerző szolgálatot, illetve a kémelhárítást irányító csoportjai:
Nachrichtengruppe, Evidenzbüro. | ||||
e. | Detail-, resp. Präsidialabteilung | 0,06 | ifm | |
Az AOK mint hivatal belső életével kapcsolatos teendők ellátása mellett személyi és kitüntetési ügyekkel foglalkozott. | ||||
f. | Chef des Feldtransport, resp. Feldeisenbahnwesens | 0,05 | ifm | |
Tartalmazza a tábori szállításvezetőségek hadrendjeit. | ||||
g. | Chef des Feldtelegraphenwesens | 1916-1918 | 0,12 | ifm |
Különösen értékesek az alakulatok tábori postaszámait tartalmazó kiadványai. | ||||
h. | Ukrainische Abteilung | 1918.júl.-aug. | 0,01 | ifm |
A megszállt terület gazdasági kihasználásával kapcsolatos ügyek intézésére hozták létre. |
103. | K.u.k. Oberkommando /Kommando/ der Balkanstreitkräfte | 1914.aug.-1915.máj. | 0,48 | ifm |
Cs. és kir. balkáni haderők főparancsnoksága, később parancsnoksága A szerb hadszíntéren harcoló 5. és 6. hadsereg tartozott Potiorek tbszn. főparancsnoksága alá, 1914.decemberében szűnt meg a 6.hadsereggel együtt, helyét a Jenő főherceg vezette parancsnokság vette át. | ||||
a. | Operationsabteilung, schon Befehlsabteilung | |||
b. | Nachrichtenabteilung | |||
c. | Justizreferent | |||
d. | Armeeetappenkommando der BSK | |||
104. | K.u.k.Kommando der Südwestfront, schon: | 1915.máj.-1917.febr. | 0,48 | ifm |
K.u.k.Heeresgruppenkommando Erzh.Eugen | ||||
Cs. és kir.délnyugati arcvonalparancsnokság,
majd Jenő fhg. seregcsoportparancsnokság Olaszország hadbalépése után alakult a balkáni haderő parancsnokságból Jenő fhg. vezetésével a délnyugati hadszíntéren. | ||||
a. | Generalstabsabteilung | |||
b. | Quartiermeisterabteilung | |||
978. | K.u.k.Kommando der Südwestfront /II./ | 1917.máj.-1918.jan. | 0,12 | ifm |
Cs. és kir.délnyugati arcvonalparancsnokság | ||||
Ismét Jenő fhg. vezetésével alakult meg az olasz fronton. | ||||
a. | Operationsabteilung | |||
b. | Nachrichtenabteilung | |||
105. | K.u.k.Heeresgruppenkommando Conrad, | 1917.márc.-1918.nov. | 0,12 | ifm |
schon: Heeresgruppe Erzh.Joseph, später Heeresgruppe Tirol
Cs. és kir.Conrad, majd József fhg., később tiroli seregcsoportparancsnokság A Jenő seregcsoport feladatát vette át az olasz hadszíntéren, majd a parancsnok változások után a háború végén a tiroli védelmi körzet parancsnokságaként működött. | ||||
a. | Operationsabteilung | |||
106. | K.u.k. 12. Armeekommando, schon: | 1916.júl.-1918.máj. | 1,32 | ifm |
Heeresgruppen-, resp. Heeresfrontkommando Erzh. Karl, schon Erzh. Joseph, später
Heeresfrontkommando Kövess Cs. és kir. 12. hadsereg, majd Károly fhg. seregcsoport, ill. seregarcvonal, majd József fhg., ill. Kövess seregarcvonal A keleti fronton hozták létre a nagy orosz offenziva /Bruszilov/ idején, majd az ÉK-i frontszakaszon harcolt a német csapatokkal együttműködésben. | ||||
a. | Operationsabteilung | |||
b. | Nachrichtenoffizier | |||
c. | Artillerieabteilung | |||
d. | Pionierabteilung | |||
e. | Kanzleidirektion | |||
979. | K.u.k.Heeresgruppenkommando Kövess | 1918.okt.-nov. | 0,01 | ifm |
Cs. és kir. Kövess seregcsoportparancsnokság
A balkáni fronton osztrák-magyar és német csapatok álltak alárendeltségében. | ||||
a. | Operationsabteilung | |||
b. | Nachrichten Stelle |
109. | K.u.k. 1. Armeekommando, schon | 1914.aug.-1918.okt. | 2,52 | ifm |
k.u.k. 1. Generalkommando, später
k.u.k. Gruppenkommando Siebenbürger Cs. és kir. 1. hadsereg-, majd 1. hadparancsnokság, ill. Erdélyi csoportparancsnokság A mozgósítás után a hadsereg az orosz hadszíntérre került. 1916 júliusában feloszlott, majd - Románia hadbalépése után - újraalakulva Erdélybe került /ekkortól volt parancsnoka Arz Arthur gyal.tábornok/, itt harcolt az 1918 áprilisában végrehajtott átszervezéséig. Katonai közigazgatási szervként Brassó székhellyel működött. 1918 szeptemberétől Erdélyi csoportparancsnokság lett. Parancsnokai voltak: Viktor Dankl lov.tbk. /mozgósítástól 1915 májusig/, Paul Puhallo tbszn. /1916 januárig/, Arz Arthur gy.tbk. /1917 februárig/, Franz Rohr vezds. /1918 márciusáig/; Hadfy Imre gy.tbk. /1918 áprilisától/. | ||||
a. | Generalstabsabteilung | |||
Artilleriegeneral
Telegraphenchef Ausbildungsgruppe | ||||
b. | K-Stelle, resp. Abwehr-Stelle | |||
c. | Kanzleidirektion | |||
Platzkommando | ||||
d. | Armeeetappenkommando, bzw.Quartiermeisterabteilung | |||
Gruppe I.,VI.,VII.,IX.,XIII.
Ersatzwesens Gendarmerie | ||||
110. | K.u.k. 2. Armeekommando, resp. Ostarmee | 1914.aug.-1918.júl. | 2,40 | ifm |
Cs. és kir. 2., ill. Keleti hadsereg
A háború kezdetén a szerb hadszíntérre vonult, majd az orosz mozgósítás után átirányították a keleti frontra. 1915 szeptemberétől 1916 júliusig Heeresgruppenkommando Böhm-Ermolli néven működött, majd 1918 áprilisától nevezték át Keleti hadsereggé és Ukrajna területén megszálló erőként állomásozott. Parancsnokai voltak: Eduard Böhm-Ermolli vezds. /mozgósítástól 1918 áprilisáig/ Alfred Krauss gy.tbk. /1918 novemberig/. | ||||
a. | Generalstabsabteilung | |||
Sturmlehrkurs
Sturmbataillon | ||||
b. | K-Stelle | |||
c. | Armeeetappenkommando, bzw. Quartiermeisterabteilung | |||
111. | K.u.k. 3. Armeekommando | 1914.aug.-1918.jan. | 1,44 | ifm |
Cs. és kir. 3. hadseregparncsnokság
Az orosz hadszíntéren harcolt 1915 júniusi feloszlatásáig. /Átszámozták 1. hadsereggé./ 1915 szeptembertől a szerb fronton az addig helyébe lépett Armeegruppe Tersztyánszkyból szervezték újjá, majd 1916-ban résztvett Albánia megszállásában, ill. májustól Tirol területén állomásozott, ahonnan július végén a keleti frontra vezényelték. 1918 januárjában átszámozták 7. hadsereggé. Parancsnokai voltak: Adolf Brudermann altbgy. /mozgósítástól 1914 szeptember elejéig/, Svetozar Boroevic gy.tbk. /1915 májusig/, Paul Puhallo tbszn. /1915 júniusig/. Kövess Hermann gy.tbk. /az újjászervezéstől 1916 októberig/, Karl Kirchbach vezds. /1917 márciusig/, Tersztyánszky Károly vezds. /1917 júliusig/, Karl Kritek vezds. /1918.január 13-ig/. | ||||
a. | Generalstabsabteilung | |||
b. | K-Stelle | |||
c. | Armeeetappenkommando. bzw. | |||
Etappengruppenkpmmando 12., bzw.
Quartiermeisterkommando | ||||
112. | K.u.k. 4. Armeekommando, schon: | 1914.aug.-1918.okt. | 2,00 | ifm |
K.u.k. 4. Generalkommando
Cs. és kir. 4. hadsereg, majd 4. hadparancsnokság A mozgósítástól az 1918 márciusában történt átszervezéséig az orosz fronton harcolt. Katonai közigazgatási szervként Galíciában Lemberg székhellyel működött. Parancsnokai voltak: Moritz Auffenberg gy.tbk. /mozgósítástól 1914.szeptember 14-ig/, József Ferdinánd fhg.vezds. /1916 június közepéig/, Tersztyánszky Károly vezds. /1917 március elejéig/, Karl Kirchbach vezds. /1918 március közepéig/; Viktor Weber gy.tbk. /1918 márciustól május közepéig/, Heinrich Goiginger gy.tbk. /1918 novemberig/. | ||||
a. | Generalstabsabteilung | |||
Ausbildungsgruppe | ||||
b. | Armeeetappenkommando, bzw. | |||
Quartiermeisterabteilung
Expositur Krystynopol | ||||
113. | K.u.k. 5. Armeekommando, schon: | 1914.júl.-1918.nov. | 1,20 | ifm |
Kommando der k.u.k. Isonzo-Armee
Cs. és kir. 5. hadsereg, ill.Isonzó-hadsereg A mozgósítás után a Szerbia elleni harcokban vett részt a balkáni haderők főparancsnoksága alárendeltségében. 1914 decemberében feloszlatták. Az olasz front megnyítása után állították fel újra az Isonzó-hadszíntéren, és itt állomásozott - különböző átszervezésekkel /1. Isonzo - Armee, 2. Isonzo - Armee, Isonzo - Armee: "Isa"/ - a háború végéig. Parancsnokai voltak: Liborius Frank gy.tbk. 1914 júliustól decemberig, Svetozar Boroevic gy.tbk. 1915 májustól 1917 augusztusig, Wenzel Wurm vezds. /1.Is.A./ és Johann Henriquez altbgy. /2.Is.A./ 1918 januárig, Wenzel Wurm vezds. /"Isa"/ 1918 novemberig. | ||||
a. | Generalstabsabteilung des 5. AKmdo, 1914.júl.- dec., | |||
bzw. des Kmdo Is.A. 1915.máj.- 1917.aug. | ||||
b. | Armeeetappenkommando, schon 1914.júl.- dec., | |||
Quartiermeisterabteilung des 5. AKmdo, 1915.máj.- 1917.aug.
bzw. des Kmdo Is.A. | ||||
c. | Generalstabsabteilung des 1. Is. AKmdo 1917.szept.- dec. | |||
d. | Quartiermeisterabteilung des 1. Is. AKmdo 1917.szept.- dec. | |||
e. | Generalstabsabteilung des 2. Is. AKmdo 1917.szept.- dec. | |||
f. | Quartiermeisterabteilung des 2. Is. AKmdo 1917.szept.- dec. | |||
g. | Generalstabsabteilung des "Isa" Kmdo 1918.jan.-nov. | |||
h. | Quartiermeisterabteilung des "Isa" Kmdo 1918.jan.- okt. | |||
114. | K.u.k. 6. Armeekommando | 1914.júl.-dec. | 0,24 | ifm |
Cs. és kir. 6. hadseregparancsnokság
A balkáni haderők részeként a Szerbia elleni hadműveletekben vett részt feloszlatásáig. Parancsnoka Oskar Potiorek tbszn. volt. | ||||
a. | Generalstabsabteilung | |||
b. | Armeeetappenkommando | |||
980. | K.u.k. 6. Armeekommando | 1918.jan.-okt. | 1,32 | ifm |
Cs. és kir. 6. hadseregparancsnokság
Az új parancsnokságot az olasz fronton állították fel, és a hadsereget az elvonuló a német 14. hadsereg pótlásául rendelték. Parancsnoka volt 1918 júliusáig József fhg., a háború végéig Alois Schönburg-Hartenstein lov.tbk. | ||||
a. | Generalstabsabteilung | |||
Evidenzgruppe "Feind"
Artilleriegruppe Gasgruppe Telegraphen-Chef Armeesturmlehrkurs | ||||
b. | Quartiermeisterabteilung | |||
Kriegsvermesserung Nr.13. | ||||
c. | Abteilung für das Ersatzwesens | |||
115. | K.u.k. Armeegruppenkommando Pflanzer-Baltin, schon: K.u.k. 7. Armeekommando, | 1914.okt.-1918.jún. | 0,96 | ifm |
schon: K.u.k. 7. Generalkommando
Cs. és kir. Pflanzer-Baltin hadseregcsoport, majd Cs. és kir. 7. hadsereg, ill. 7. hadparancsnokság Mindvégig az észak-keleti hadszíntéren működött, míg az 1918 áprilisában katonai közigazgatási szervvé /Czernovitz székhelyű Generalkommando/ történt átalakulását követően ez év júniusában feloszlott. Parancsnokai voltak: Karl Pflanzer-Baltin lov.tbk. 1914.okt.3-tól, Karl Kirchbach lov.tbk. 1916.szept.8-tól okt.20-ig, Kövess Hermann tábornagy 1918.jan.16-ig, Karl Kritek vezds. 1918.ápr.15-ig; Hugo Habermann tbszn. 1918.jún.15-ig. | ||||
a. | Generalstabsabteilung | |||
2. kiképző csoport | ||||
b. | Etappengruppenkommando Nr. 8., bzw. | |||
7. Armee-Etappenkommando, bzw.
Quartiermeisterabteilung | ||||
116. | K.u.k. Armeegruppenkommando Rohr, bzw. | 1914.aug.-1918.nov. | 1,08 | ifm |
k.u.k. 10. Armeekommando
Cs. és kir. Rohr-hadseregcsoport, ill. 10. hadseregparancsnokság A délnyugati határvédelem ellátásáért hozták létre /Gruppe Rohr/ és később is a tiroli frontvonalon működött. Parancsnokai voltak: Franz Rohr lov.tbk. 1916 júniusig, Karl Scotti altbgy. 1917 májusig, Alexander Krobatin tbgy. 1918.nov.7-ig. | ||||
a. | Generalstabsabteilung | |||
b. | Etappengruppenkommando Nr.10., bzw. | |||
Quartiermeisterabteilung | ||||
c. | Kommandant der Luftstreitkräfte 1915.jún.-aug. | |||
117. | K.u.k. 11. Armeekommando | 1916.márc.-1918.nov. | 0,48 | ifm |
Cs. és kir. 11. hadseregparancsnokság
A tiroli országvédelmi parancsnokságból alakult és mindvégig az olasz fronton volt. Parancsnokai voltak: Viktor Dankl lov.tbk. 1916 júniusáig, Franz Rohr lov.tbk. 1917 februárig, Viktor Scheuchenstuel tbszn. 1918 novemberig. | ||||
a. | Generalstabsabteilung | |||
b. | Quartiermeisterabteilung | |||
107. | K.u.k. Landesverteidigungskommando in Tirol | 1915.máj.-1918.márc. | 0,80 | ifm |
Cs. és kir. tiroli országvédelmi parancsnokság | ||||
a. | Tiroli országvédelmi parancsnok 1915.máj.-1916.jún. | |||
A cs. és kir. 1. hadseregparancsnokságból alakult, és később átnevezték 11. hadsereggé, ill. esetenként azonos volt az adott területen állomásozó hadtest parancsnokságával.
Parancsnoka Viktor Dankl lov.tbk. 1916 márciusig, Josef Roth gy.tbk. 1916 júliusig. | ||||
b. | I. Rayon /körzet/ 1915.máj.-1917.márc. | |||
A hadműveleti napló található itt. | ||||
c. | II. Rayon 1915.máj.-1917.jan. | |||
Szintén csak a napló maradt őrzésünkben. | ||||
d. | III. Rayon 1915.máj.-1916.jún. | |||
Az iratok nagyrésze eligazítás és napló. | ||||
e. | IV. Rayon 1915.júl.-1917.nov. | |||
Néhány eligazítás és a parancsok teljes sorozata teszi ki az állagot. | ||||
f. | V. Rayon 1915.febr.-1918.márc. | |||
A legnagyobb mennyiségű állag iratai között találhatók az eredeti parancsok teljes sorozatai. | ||||
108. | Kommandierender General und Landeschef | 1914.júl.-1918.okt. | 2,00 | ifm |
in Bosnien und der Herzegovina
Bosznia-Hercegovina vezénylő tábornoka és tartományfőnöke A posztot 1912 óta Potiorek tbszn. töltötte be, aki figyelmét főként a háborús előkészületek tökéletesítésére fordította. | ||||
a. | Kommando des KGL | |||
b. | K.u.k. Gendarmeriekorps für BH | |||
Itt találhatók a balkáni térségben beosztott csendőralakulatok iratai. | ||||
c. | Kgl. kroat.-slav. Gendarmerie | |||
118. | K.u.k. Armeegruppenkommando Kövess | 1914.aug. | 0,06 | ifm |
Cs. és kir. Kövess-hadseregcsoportparancsnokság
A mozgósításkor alakult és az orosz frontra vezényelték. Parancsnoka Kövess Hermann lov.tbk. volt. A fondtöredékben hadműveleti iratai vannak. | ||||
119. | K.u.k. Armeegruppenkommando Kummer | 1914.aug.-szept. | 0,05 | ifm |
Cs. és kir. Kummer-hadseregcsoportparancsnokság
A mozgósításkor alakult és az orosz frontra vezényelték. Parancsnoka Heinrich Kummer lov.tbk.volt. A fondtöredékben hadműveleti iratok vannak. |
Abban az esetben, ha az osztrák-magyar csapatok valamely német magasabb parancsnokság alárendeltségébe osztattak be, ellátásukra önálló hadtápcsoportokat, ill. szállásmesteri osztályokat hoztak létre.
981. | K.u.k. 6. Armee-Etappenkommando, bzw. Quartiermeisterabteilung Nr. 6. | 1915-1917 | 1,80 | ifm |
Cs. és kir. hadsereghadtápparancsnokság, ill. 6. szállásmesteri osztály | ||||
982. | K.u.k. Etappengruppenkommando Nr. 7., bzw. Nr. 9., bzw. Quartiermeisterabteilung Nr. 9. | 1915-1918 | 0,72 | ifm |
Cs. és kir. 7., ill. 9. hadtápcsoport, majd
9. szállásmesteri osztály | ||||
983. | K.u.k. Quartiermeisterabteilung Nr.1., später Nr.14. | 1916-1917 | 0,12 | ifm |
Cs. és kir. 1., ill. 14.szállásmesteri osztály | ||||
984. | K.u.k. Quartiermeisterabteilung Nr.16., später K.u.k. 16. Generalkommando | 1916-1918 | 0,14 | ifm |
Cs. és kir. 16. szállásmesteri osztály, később cs. és kir. 16. hadparancsnokság | ||||
985. | K.u.k. Etappengruppenkommando, später Gruppenkommando Belluno | 1917-1918 | 0,01 | ifm |
Cs. és kir.hadtápcsoport-, ill. Csoportparancsnokság, Belluno | ||||
986. | K.u.k. Etappengruppenkommando Görz | 1918 | 0,01 | ifm |
Cs. és kir. hadtápcsoportparancsnokság, Görz | ||||
987. | K.u.k. Etappenstelle West | 1918 | 0,02 | ifm |
Cs. és kir. nyugati hadtápállomás | ||||
988. | K.u.k. Nebenetappe / bei der deutschen Etappeninspektion 11./ | 1917-1918 | 0,01 | ifm |
Cs. és kir. mellékhadtápállomás |
A hadsereg által megszállt ellenséges területek feletti katonai-közigazgatási hatalmat gyakorolták. A két szövetséges /Osztrák-Magyar Monarchia és Németország/ megosztotta a megszállt országok területei feletti parancsnoklást.
467. | K.u.k. Militär-General-Gouvernement in Polen | 1915.febr.-1918.okt. | 0,48 | ifm |
Cs. és kir. katonai főkormányzó, Lengyelország | ||||
468. | K.u.k. Militär-General-Gouvernement Montenegro | 1916-1918 | 0,15 | ifm |
Cs. és kir. katonai főkormányzó, Montenegro | ||||
469. | K.u.k. Militär-General-Gouvernement in Serbien | 1916-1918 | 1,00 | ifm |
Cs. és kir. katonai főkormányzó, Szerbia | ||||
a. | /Kanzleidirektion/ | |||
b. | Nachrichtenabteilung | |||
K-Stelle Belgrad K-Stelle Prijepolje | ||||
c. | Polizeikommando Belgrad | |||
d. | Politische Amt | |||
470. | /Deutsche/ Militärverwaltung in Rumänien | 1917-1918 | 1,30 | ifm |
/Német/ Katonai kormányzat Romániában | ||||
a. | Zentralpolizeistelle | |||
Polizeiabschnitt Bukarest | ||||
b. | Ö.u.Bevollmächtigter bei der MV | |||
K.u.k. Zivilkommissariat | ||||
c. | K.u.k. Abwehrstelle bei der Zentral-Polizei | |||
d. | K.u.k. Sektion bei der Politischen Polizei OKR |