| 668. | M.kir. budapesti 1. honvéd huszárezred | 1905-1918 | 0,82 | ifm |
| 677. | M.kir. debreceni 2. honvéd huszárezred | 1913-1914 | 0,02 | ifm |
| 669. | M.kir. szegedi 3. honvéd huszárezred | 1915-1918 | 0,44 | ifm |
| 670. | M.kir. szabadkai 4. honvéd huszárezred | 1914-1918 | 0,23 | ifm |
| 671. | M.kir. kassai 5. honvéd huszárezred | 1914-1918 | 0,05 | ifm |
| 672. | M.kir. zalaegerszegi 6. honvéd huszárezred | 1914-1915 | 0,06 | ifm |
| 673. | M.kir. pápai 7. honvéd huszárezred | 1914-1918 | 1,40 | ifm |
| 674. | M.kir. pécsi 8. honvéd huszárezred | 1914-1918 | 0,24 | ifm |
| 675. | M.kir. marosvásárhelyi 9. honvéd huszárezred | 1907-1918 | 1,40 | ifm |
| 676. | M.kir. 1. népfölkelő huszárezred | 1914-1917 | 0,24 | ifm |
| 677. | M.kir. 2. népfölkelő huszárezred | 1915-1916 | 0,24 | ifm |
| 739. | M.kir. 1. honvéd tábori ágyúsezred | 1913-1917 | 0,025 | ifm |
| /később: M.kir. 40. honvéd tábori tüzérezred/ | ||||
| 740. | M.kir. 2. honvéd tábori ágyúsezred | 1914-1918 | 0,03 | ifm |
| /később: M.kir. 51. honvéd tábori tüzérezred/ | ||||
| 741. | M.kir. 3. honvéd tábori ágyúsezred, majd | 1914-1918 | 0,04 | ifm |
| m.kir. 39. honvéd tábori tüzérezred | ||||
| 742. | M.kir. 5. honvéd tábori ágyúsezred, majd | 1915-1918 | 0,80 | ifm |
| m.kir. 38. honvéd tábori tüzérezred | ||||
| 1000. | M.kir. 7. honvéd tábori ágyúsezred | 1914-1918 | 0,48 | ifm |
| /később: M.kir. 41. honvéd tábori tüzérezred/ | ||||
| 743. | M.kir. 8. honvéd tábori ágyúsezred, majd | 1915-1918 | 0,05 | ifm |
| m.kir. 20. honvéd tábori tüzérezred | ||||
| 682. | M.kir. 70. honvéd tartalék tábori ágyúsezred, majd | 1917-1918 | 0,14 | ifm |
| m.kir. 70. honvéd tábori tüzérezred | ||||
| 744. | M.kir. 71. honvéd tartalék tábori ágyúsezred | 1917-1918 | 0,005 | ifm |
| /később: M.kir. 64. honvéd tábori tüzérezred/ | ||||
| 746. | M.kir. 3. honvéd tartalék ágyúsosztály | 1915-1916 | 0,12 | ifm |
| /előtte: Cs. és kir. Nikinci tüzérparancsnokság, végül:
M.kir. 3. Kuruc szds. honvéd ágyúsosztály/ | ||||
| 710. | M.kir. 20. honvéd tábori tarackosezred | 1916-1917 | 0,02 | ifm |
| /később: m.kir. 120. honvéd tábori tüzérezred/ | ||||
| 709. | M.kir. 4. honvéd tábori tarackososztály, majd | 1915-1918 | 1,10 | ifm |
| m.kir. 37. honvéd tábori tarackosezred, később
m.kir. 137. honvéd tábori tüzérezred | ||||
| 711. | M.kir. 38. honvéd tábori tarackosezred | 1916 | 0,09 | ifm |
| /később: M.kir. 138. honvéd tábori tüzérezred/ | ||||
| 712. | M.kir. 3. honvéd tábori tarackososztály, majd | 1915-1918 | 0,04 | ifm |
| m.kir. 39. honvéd tábori tarackosezred, később
m.kir. 139. honvéd tábori tüzérezred | ||||
| 713. | M.kir. 40. honvéd tábori tarackosezred, később | 1916-1918 | 0,01 | ifm |
| m.kir. 140. honvéd tábori tüzérezred | ||||
| 714. | M.kir. 7. honvéd tábori tarackososztály, majd | 1915-1918 | 0,44 | ifm |
| m.kir. 41. honvéd tábori tarackosezred, később | ||||
| m.kir. 141. honvéd tábori tüzérezred | ||||
| 683. | M.kir. 164. honvéd tábori tüzérezred | 1918 | 0,03 | ifm |
| /előtte: M.kir. 71. honvéd tartalék tábori tarackosezred/ | ||||
| 749. | M.kir. 1. honvéd lovastüzér osztály, majd | 1914-1918 | 0,15 | ifm |
| m.kir. 11. honvéd lovastüzér ezred | ||||
| 778. | M.kir. 20. honvéd tábori nehéz tüzérezred | 1916-1917 | 0,015 | ifm |
| 754. | M.kir. 38. honvéd tábori nehéz tüzérezred | 1916-1918 | 0,70 | ifm |
| 779. | M.kir. 39. honvéd tábori nehéz tüzérezred | 1916-1918 | 0,03 | ifm |
| 780. | M.kir. 51. honvéd tábori nehéz tüzérezred | 1916-1918 | 0,005 | ifm |
| 771. | M.kir. 37. honvéd hegyi tüzérosztály | 1918 | 0,003 | ifm |
| 772. | M.kir. 39. honvéd hegyi tüzérosztály | 1916-1917 | 0,05 | ifm |
| 773. | M.kir. 40. honvéd hegyi tüzérosztály | 1917-1918 | 0,60 | ifm |
| 792. | M.kir. 4/V. népfölkelő tüzérosztály | 1914-1917 | 2,10 | ifm |
| 793. | M.kir. 7/V. népfölkelő tüzérosztály | 1916 | 0,15 | ifm |
| 794. | M.kir. 8/II. népfölkelő tüzérosztály | 1914-1917 | 1,40 | ifm |
| 809. | M.kir. 29. honvéd hegyi távbeszélő osztag | 1914-1918 | 0,24 | ifm |
| 810. | M.kir. 117. honvéd hegyi távbeszélő osztag | 1916-1918 | 0,13 | ifm |
| 811. | M.kir. 118. honvéd hegyi távbeszélő osztag | 1916-1918 | 0,50 | ifm |
| 805. | M.kir. 250. honvéd hegyi távbeszélő osztag | 1916-1918 | 0,60 | ifm |
| 812. | M.kir. 300. honvéd hegyi távbeszélő osztag | 1915-1918 | 0,12 | ifm |
| 813. | M.kir. 302. honvéd hegyi távbeszélő osztag | 1915-1917 | 0,50 | ifm |
| 814. | M.kir. 303. honvéd hegyi távbeszélő osztag | 1917 | 0,24 | ifm |
| 815. | M.kir. 304. honvéd hegyi távbeszélő osztag | 1915-1918 | 0,84 | ifm |
| 816. | M.kir. 306. honvéd hegyi távbeszélő osztag | 1917-1918 | 3,50 | ifm |
| 817. | M.kir. 310. honvéd hegyi távbeszélő osztag | 1917-1918 | 0,12 | ifm |
HADTÁP- ÉS VASÚTBIZTOSÍTÓ CSAPATOK
Elnevezésükben az arab szám az állományilletékes honvéd gyalogezredet jelöli.
| 826. | M.kir. 1/III. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1915 | 0,11 | ifm |
| 827. | M.kir. 2/III. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1916-1917 | 0,02 | ifm |
| 828. | M.kir. 3/I. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1916 | 0,05 | ifm |
| 829. | M.kir. 4/VII. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1917-1918 | 0,53 | ifm |
| 830. | M.kir. 5/I. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1915 | 0,005 | ifm |
| 831. | M.kir. 8/I. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1915 | 0,002 | ifm |
| 832. | M.kir. 13/I. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1917 | 0,01 | ifm |
| 833. | M.kir. 13/II. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1917-1918 | 0,005 | ifm |
| 834. | M.kir. 13/III. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1916 | 0,02 | ifm |
| 835. | M.kir. 13/IX. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1917-1918 | 0,08 | ifm |
| 836. | M.kir. 14/I. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1915 | 1,55 | ifm |
| 837. | m.kir. 14/II. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1917 | 0,005 | ifm |
| 838. | M.kir. 14/III. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1915 | 0,07 | ifm |
| 839. | M.kir. 15/II. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1917-1918 | 0,005 | ifm |
| 1702. | M.kir. 16/III. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1918 | 0,01 | ifm |
| 840. | M.kir. 17/II. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1916 | 0,30 | ifm |
| 841. | M.kir. 17/IV. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1917 | 0,07 | ifm |
| 842. | M.kir. 17/V. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1915 | 0,002 | ifm |
| 843. | M.kir. 18/II. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1918 | 1,80 | ifm |
| 844. | M.kir. 18/III. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1918 | 0,40 | ifm |
| 845. | M.kir. 19/V. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1916-1918 | 0,005 | ifm |
| 846. | M.kir. 20/V. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1915-1918 | 0,04 | ifm |
| 847. | M.kir. 21/V. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1916-1918 | 0,30 | ifm |
| 848. | M.kir. 22/I. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1916 | 0,06 | ifm |
| 849. | M.kir. 22/II. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914 | 0,01 | ifm |
| 850. | M.kir. 23/II. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1915-1918 | 0,02 | ifm |
| 851. | M.kir. 24/V. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1916-1917 | 0,03 | ifm |
| 852. | M.kir. 26/I. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1915-1916 | 0,01 | ifm |
| 853. | M.kir. 26/III. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1915 | 0,02 | ifm |
| 854. | M.kir. 28/I. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1916 | 0,40 | ifm |
| 855. | M.kir. 29/I. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1918 | 0,03 | ifm |
| 856. | M.kir. 29/II. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1918 | 0,03 | ifm |
| 857. | M.kir. 29/III. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1918 | 0,04 | ifm |
| 858. | M.kir. 30/I. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1916 | 0,50 | ifm |
| 859. | M.kir. 30/II. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1915-1916 | 0,15 | ifm |
| 1703. | M.kir. 30/III. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1916 | 0,20 | ifm |
| 860. | M.kir. 31/I. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1914-1917 | 0,07 | ifm |
| 861. | M.kir. 32/IV. népfölkelő hadtápzászlóalj | 1916-1918 | 0,005 | ifm |
| 1704. | M.kir. 15. hadtáp menetzászlóalj | 1915 | 0,005 | ifm |
| 862. | M.kir. népfölkelő vasútbiztosító csoportparancsnokság, Szombathely | 1914-1918 | 0,70 | ifm |
| 863. | M.kir. 127.sz. népfölkelő vasútbiztosító osztagparancsnokság | 1916-1918 | 0,21 | ifm |
| 864. | M.kir. önálló vasúti műtárgyőrség, Nagymarton | 1914-1916 | 0,05 | ifm |
| 865. | M.kir. népfölkelő vasúti műtárgyőrség, Zalaszentiván | 1915-1916 | 0,03 | ifm |
A cs. és kir. hadifogolytáborok őrizetét a két honvédség népfölkelő alakulásai látták el.
A sebesültszállítmányokat kísérő különítményeket, osztagokat a sebesült és beteg katonák harctérről történő visszaszállításánál egyrészt a rend fenntartására, másrészt ezeknek a katonáknak az ellátására és gondozására hozták létre.
| 952. | M.kir. állandó népfölkelő őrkülönítmény, Budapest | 1917 | 0,12 | ifm |
| 953. | M.kir. VII. népfölkelő őrzászlóalj | 1915-1916 | 0,84 | ifm |
| /Hadifogolytábor: Kenyérmező - Esztergomtábor/ | ||||
| 954. | M.kir. IX. népfölkelő őrzászlóalj | 1915-1916 | 1,80 | ifm |
| /Hadifogolytábor: Bauschowitz/ | ||||
| 955. | M.kir. X. népfölkelő őrzászlóalj | 1915-1916 | 0,06 | ifm |
| /Hadifogolytábor: Josefstadt/ | ||||
| 956. | M.kir. XII. népfölkelő őrzászlóalj | 1915-1917 | 1,10 | ifm |
| /Hadifogolytábortábor: Grödig, majd Arad/ | ||||
| 957. | M.kir. XIII. népfölkelő őrzászlóalj | 1915-1916 | 0,06 | ifm |
| /Hadifogloytábor: Pozsony, majd Brüx/ | ||||
| 958. | M.kir. XIV. népfölkelő őrzászlóalj | 1915-1916 | 2,20 | ifm |
| /Hadifogolytábor: Brüx/ | ||||
| 959. | M.kir. XVI. népfölkelő őrzászlóalj | 1915-1916 | 1,20 | ifm |
| /Hadifogolytábor: Dunaszerdahely, ill. Somorja/ | ||||
| 960. | M.kir. XIX. népfölkelő őrzászlóalj | 1915-1917 | 2,76 | ifm |
| /Hadifogolytábor: Mauthausen, majd Brüx/ | ||||
| 961. | M.kir. XXIV. népfölkelő őrzászlóalj | 1915-1916 | 0,60 | ifm |
| /Hadifogolytábor: Zalaegerszeg/ | ||||
| 962. | M.kir. XXV. népfölkelő őrzászlóalj | 1915-1916 | 0,60 | ifm |
| /Hadifogolytábor: Kenyérmező - Esztergomtábor/ | ||||
| 1710. | M.kir. honv. sebesültszállítmányokat kísérő osztag, Csacza | 1915 | 0,12 | ifm |
| 1711. | M.kir. honv. sebesültszállítmányokat kísérő osztag, Máramarossziget | 1914-1915 | 0,24 | ifm |
| 1712. | M.kir. honv. sebesültszállítmányokat kísérő osztag, Mezőlaborc, majd Homonna | 1914-1915 | 0,24 | ifm |
| 1713. | M.kir. honv. sebesültszállítmányokat kísérő osztag, Ruma | 1914-1916 | 0,48 | ifm |
Elnevezésükben az arab szám az állományilletékes honvéd gyalogezredet jelöli.
| 869. | M.kir. szegedi 40. népfölkelő munkásszázad | 1915-1918 | 0,06 | ifm |
| 870. | M.kir. 111. bányász népfölkelő munkásszázad | 1915-1918 | 0,06 | ifm |
| 872. | M.kir. 3/IV. népfölkelő munkásosztag | |||
| 874. | M.kir. 11/II. népfölkelő munkásosztag | |||
| 875. | M.kir. 19/I. népfölkelő munkásosztag | |||
| 876. | M.kir. 38/I. népfölkelő munkásosztag | |||
| 877. | M.kir. 41/I. népfölkelő munkásosztag | |||
| 878. | M.kir. 44/I. népfölkelő munkásosztag | |||
| 879. | M.kir. 67/V. népfölkelő munkásosztag | |||
| 880. | M.kir. 70/V. népfölkelő munkásosztag | |||
| 881. | M.kir. 73/V. népfölkelő munkásosztag | |||
| 882. | M.kir. 74/V. népfölkelő munkásosztag |
Mind a békeszervezetben, mind a háborús hadszervezetben változatlan feladatkörrel működtek, a területileg illetékes katonai parancsnokság /m. kir. honvéd kerületi parancsnokság/ alárendeltségébe tartoztak.
| 898. | M.kir. honvéd kiegészítő parancsnokság, Arad | 1914-1918 | 1,40 | ifm |
| 893. | M.kir. honvéd állomásparancsnokság, Budapest | 1915-1918 | 0,08 | ifm |
| 894. | M.kir. honvéd állomásparancsnokság, Dés | 1914 | 0,01 | ifm |
| 895. | M.kir. honvéd állomásparancsnokság, Nagyszeben | 1917 | 0,002 | ifm |
| 896. | M.kir. honvéd állomásparancsnokság, Szabadka | 1918 | 0,002 | ifm |
| 1708. | M.kir. honvéd állomásparancsnokság, Szeged | 1905-1918 | 0,60 | ifm |
| 897. | M.kir. honvéd állomásparancsnokság, Ungvár | 1914 | 0,001 | ifm |
D
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HADSEREGE 1918.nov. - 1919.márc.
Az első világháború végén a központi hatalmak katonai veresége együtt járt Európa térképének átrajzolásával. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésével - amely a belső nemzetiségi ellentétek és a győztes nagyhatalmi érdekek együttes eredménye volt - új államok jelentek meg, köztük az önállóvá, függetlenné vált Magyarország is.
Az ország függetlenségével létrejött polgári demokratikus kormányzat kedvezőtlen külpolitikai és súlyos belpolitikai helyzetben vette át a kormányzást.
Az 1918.november 3-án Padovában az Osztrák-Magyar Monarchiával megkötött fegyverszüneti egyezményt követően november 13-án Belgrádban az új magyar kormány képviselői aláírták a súlyos feltételeket tartalmazó fegyverszüneti szerződést. Hamarosan kiderült azonban, hogy ezek az egyezmények csak az olasz, illetve a déli és keleti front vonatkozásában foglalkoztak a magyar kötelezettségekkel. S mivel az antant a kormány kifejezett kérésére sem volt hajlandó szavatolni az állam területének biztonságát a békekonferenciákig, az országnak szembe kellett néznie a környező államok hadseregeinek előnyomulásával. November 8-án érkeztek az első jelentések a kormányhoz, hogy az északi határon át cseh katonaság nyomult az ország területére. November 9-én a román kormány is mozgósítást rendelt el, és a déli részeken sem tartották be az alig megkötött /november 13. Belgrád/ fegyverszüneti szerződést.
Károlyi Mihály kijelentette, hogy szomszédainkkal békés viszony megteremtésére törekszik, de hangsúlyozta, az ország határait minden, jogalappal nem bíró támadás ellen fegyverrel is kész megvédeni. De vajon milyen erő, milyen hadsereg állt erre rendelkezésre?
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásakor a m. kir. honvédség magasabbegységei közül a m.kir. 20., 38., 39., 40., 41., 42., 51., 64., 70., 74. honvéd gyaloghadosztályok és a m.kir.11. honvéd lovashadosztály az olasz fronton volt. Közülük a november 3.-iki padovai fegyverszüneti szerződés "eltérő értelmezése" miatt hadifogságba esett a teljes m.kir.39.honvéd gyaloghadosztály. A m.kir.37.honvéd gyaloghadosztály a francia frontra nem rég érkezett ki és harci bevetésére nem is került sor, a m.kir.5.honvéd lovashadosztályt Ukrajnában megszálló erőként alkalmazták, a m.kir.155.honvéd gyaloghadosztály pedig szállítás alatt volt Ukrajnából a balkáni arcvonalra. Mindezen egységek november első heteiben kezdték meg a hazavonulást. A hátországban természetesen működtek a közös és a honvéd csapatok póttestjei és egyéb szervei. Tehát még volt hadsereg.
De a vértelen forradalommal ugyan, de mégis csak a felfegyverzett tömegek által hatalomra juttatott polgári kormányzat legfőbb törekvése az volt, hogy megszabaduljon e hadseregtől. A fegyveresen hazatérő milliónyi katona a forrongó országban fenyegető veszélyt jelentett. Velük szemben a pacifizmus meghirdetését vélték az egyetlen eszköznek, amellyel a felháborodott kedélyek lecsillapíthatók és végrehajtható a katonák zavartalan leszerelése. Természetesen a pacifizmus hirdetésének alapvető belpolitikai funkciója mellett külpolitikai célja is volt: a kormány el akarta magát határolni a Monarchia militarista szellemétől és a wilsoni békeelvek talaján kialakítani kapcsolatait a szomszédos és az antant államokkal.
A milliós katonatömeg leszerelése hallatlanul bonyolult, nehéz feladat volt. A Monarchia katonai vezetése természetesen kidolgozta a háború utáni leszerelés végrehajtására vonatkozó terveket, de ezek a tervek egy győzelmes háborút követő leszerelés esetére készültek. "Arra, hogy a megroppant monarchia háború esetén feltétlenül szét fog hullani alkotórészeire és hogy ebből a világháborúból a monarchia csak mint vesztes fél kerülhet ki: erre a vezérkari bürókban nem készültek fel." - írta az a Bőhm Vilmos, akit a polgári kormányzat 1918.november 4-én kinevezett a Hadügyminisztériumba a leszerelési ügyek vezetőjévé. Bőhm adatai szerint november végéig közel hétszázezer katona szerelt le, december közepéig egy millió kétszázezer volt a leszereltek száma és december végéig a személyi leszerelés befejeződött.
Mindezek közepette köttettek meg a fentebbiekben említett fegyverszüneti szerződések, és Magyarország számára hat gyalog- és két lovashadosztályból álló hadsereg engedélyeztetett. Ennek megvalósítására a hadügyminisztériumi rendelet a leszerelendők közül az öt legfiatalabb korosztályt /a 18 - 22 év közötti katonák/ visszatartani szándékozott, de bizonyos önkéntességi elem beiktatásával /és 30 korona napidíjjal/. A rendelet megjelenése után megkezdődtek a hadsereg újjászervezésére vonatkozó kísérletek. November végéig mintegy harmincezer főt sikerült úgy-ahogy csapatokba szervezni. Az újjászervezett alakulatok azonban korántsem feleltek meg azoknak a belső és külső funkcióknak a betöltésére, amelyeket nekik szántak. /Emellett a belső rend fenntartására szervezték a nemzetőrséget is./ A hadseregszervezés kétségtelenül szükséges munkáját a Hadügyminisztériumon belüli személyi ellentétek is hátráltatták, nehezítették.
S bár a hadrafogott és veszélyeztetett határszakaszokra küldött csapatok tevékenységét tárgyalások, diplomáciai lépések is támogatták, az ország külpolitikai helyzete nem volt bíztató.
A hadseregszervezés területén 1919 januárjától komoly változás volt várható. Tekintve, hogy a forradalmasodó katonatömegek egymás után buktatták meg a reakciós hadügyminisztereket, a januári kormányválságot a szociáldemokraták a hadügyi tárca megszerzésére használták fel. Bőhm Vilmos lett a hadügyminiszter, aki maga mellé "Stromfeld Aurél ezredest, egy tetterős, ragyogó képességekkel bíró katonát" kért államtitkárul.
Stromfeld azért fogadta el a kinevezést, mert azt remélte, hogy az hozzásegíti egy fegyelmezett hadsereg megteremtéséhez, amely alkalmas a haza megvédésére. A feladat megoldásához kidolgozott gyakorlati programjában első helyen szerepelt a minisztériumon belül a hadműveletek vezetésére alkalmas hadműveleti osztály felállítása. Ezzel véget akart vetni a megalkuvó visszavonulásnak és fegyverrel megakadályozni további magyarlakta területek elfoglalását. Mindezek eléréséhez új és erős hadsereget akart teremteni, amelyet önkéntes alapon kívánt létrehozni. A sürgősen megalkotott új véderőtörvény is ennek szellemében készült, és kimondta, hogy a legénységet önkéntes alapon, elsősorban 24 éven felüli munkásokból toborozzák. Stromfeld napok alatt elkészítette az új hadsereg szervezetét és szervezését szabályozó rendeletet, amely HM 2669/eln.6.-1919.szám alatt 1919.február 22-én meg is jelent.
"A Magyar Népköztársaság önkéntes hadseregének szervezete" címet viselő rendelet bevezetőjében kimondta: "Folyó évi március hó 10-vel az eddigi 6 gyalog és 2 lovas hadosztályból alakított hadsereg helyébe egy újonnan felállítandó és szervezendő önkéntes hadsereg lép." A hadsereg 6 gyaloghadosztályból áll, egy különálló része a Dunaőrség, illetve a meglévő szervezetében megmaradó székely különítmény.
A tervezet szerint egy hadosztály 3 dandárcsoportból áll, amelyek mindhárom fegyvernemet egyesítik, így a gyalogságot 1 gyalogezred 3 zászlóaljjal, a lovasságot 1 huszárosztály 1 huszár- és 1 géppuskás századdal, a tüzérséget 1 tüzérezred 2 tüzérosztállyal képviseli, ezeket egészíti ki 1 árkászszázad. A hadosztály kötelékébe tartozik ezek mellett 1 repülő és 1 távíró század. A tervezet mindezen alakulatokhoz 3 ezer tiszti, közel 10 ezer altiszti helyet rendszeresített és 50 ezer főnyi legénységet tartott szükségesnek. Az egyéb katonai szervekkel együtt teljességében körülbelül 70 ezer fős hadsereg felállítását tűzte célul a rendelet. A végrehajtást a rendelet VIII.fejezete értelmében "négy mozzanat"-ban kellett megoldani:
Első mozzanat: a rendelet vételétől 1919.február végéig a toborzó tisztek kijelölése és a csapattörzsek megalakítása.
Második mozzanat: 1919.március 1-től 10-ig a toborzás megkezdése és a csapatok elhelyezési és anyagi felszerelési terveinek elkészítése, a továbbszolgáló altisztek felével.
Harmadik mozzanat: 1919.március 10-től 25-ig az új kötelékek felállása még le nem zárt állománnyal, a kiképzés megkezdése és 20-ig a demarkációs vonalon álló erők felváltása.
Negyedik mozzanat: 1919.március 25-én bevonulnak a beosztott tisztek, a továbbszolgáló altisztek teljes számmal, a csapatok teljes felszerelése, körletek kialakítása megtörténik - befejeződik a szervezés, amelynek végén "az önkéntes hadsereg minden tagja fényképes igazolvánnyal látandó el."
Hiába volt katonai szempontból minden kifogástalanul előkészítve, a hadseregszervezés alapjában véve eredménytelenül végződött - négy heti toborzás után mindössze ötezer ember jelentkezett. S bár Stromfeld tudta, hogy a csőd nem katonai, hanem politikai okokból következett be, lemondott államtitkári megbízatásáról. Végül a szociáldemokraták kérésére mégis helyén maradt, és folytatta erőfeszítéseit a hadsereg felállításáért, de a haza megmentésének, megvédésének reménye nem látszott közelinek. A politikai változás, a proletárdiktatúra kikiáltása teremtett új helyzetet.
A gyűjtemény az időszakra vonatkozó katonai szervek - Hadügyminisztérium és katonai alakulatok - iratait tartalmazza, középszinten rendezett és áttekintő raktárjegyzék alapján - mikrofilmen - kutatható. A gyűjtemény létrehozásakor az egyes fondokat kronológikusan széttagolták és a különböző történelmi korszakok szerint csoportosított gyűjteményekhez csatolták a fondtöredékeket. Tekintettel arra, hogy a Monarchia felbomlása és az új állam létrejötte lényeges, alapvető változás, - bár a katonai alakulatok életében elsősorban jogi vonatkozásban, a mindennapi életükben nem észlelhetően - indokoltnak tűnt, hogy ezek a fondtöredékek önálló fondszámon szerepeljenek. A fondok eredeti számait minden esetben feltüntettük.
A történelmi korszakra vonatkozó teljes gyűjtemény 49 raktári dobozt tesz ki, ez összesen 5,80 ifm.
| /I.29. | Magyar Hadügyminisztérium | 1918.nov.-1919.márc. | 3,70 | ifm/ |
| /I.75.b. | Tüzérségi felügyelő | 1918.nov.-1919.márc. | 0,12 | ifm/ |
A hadsereg magasabbegységeinél a monarchiabeli honvédség hadrendi számai szerepelnek még, az 1919.februári szervezés új hadrendi számai szerint még nem "álltak fel" a parancsnokságok.
| 1002. | 23.szegedi gyaloghadosztály | 1919.jan.-ápr. | 0,01 | ifm |
| /169. | M.kir.23.honvéd gyaloghadosztály/ | |||
| 1003. | 37.győri gyaloghadosztály | 1919.jan.-márc. | 0,10 | ifm |
| /183. | M.kir.37.honvéd gyaloghadosztály/ | |||
| 1004. | 38.székely gyaloghadosztály, ill. Székely különítmény | 1918.nov.-1919.márc. | 0,02 | ifm |
| /184. | M.kir.38.honvéd gyaloghadosztály/ | |||
| 1005. | 39.nyíregyházi gyaloghadosztály | 1919.jan.-márc. | 0,01 | ifm |
| /185. | M.kir.39.honvéd gyaloghadosztály/ | |||
| 1006. | 40.budapesti gyaloghadosztály | 1919.jan.-febr. | 0,07 | ifm |
| /186. | M.kir.40.honvéd gyaloghadosztály/ | |||
| 1007. | 41.budapesti gyaloghadosztály | 1918.okt.-1919.júl. | 0,02 | ifm |
| /187. | M.kir.41.honvéd gyaloghadosztály/ | |||
| 1008. | 11.szegedi lovashadosztály | 1918.dec.-1919.márc. | 0,12 | ifm |
| /231. | M.kir.11.honvéd lovashadosztály/ |
| 1009. | Salgótarjáni csoport, ill. 80.dandár | 1919.febr.-márc. | 0,12 | ifm |
A monarchiabeli ezredek békeállomáshelyein a póttestek folytatták működésüket, alapvetően a frontról hazaözönlő katonatömegek leszerelését intézték. Az új szervezés szerinti ezredek alig kezdték meg működésüket. /Az ezredek megnevezésében keveredik a régi és új szám és név, ezért praktikus okból új fondszámon történt a nyilvántartásuk./
| 1010. | 1. budapesti gyalogezred | 1918.nov.-1919.febr. | 0,01 | ifm |
| /580. | M.kir. budapesti 1. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1011. | 1. budapesti vadászezred | 1919.febr.-márc. | 0,005 | ifm |
| 1012. | 2. gyulai gyalogezred | 1918.nov. | 0,001 | ifm |
| /581. | M.kir. gyulai 2. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1013. | 3. debreceni gyalogezred | 1918.nov. | 0,001 | ifm |
| /582. | M.kir. debreceni 3. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1014. | 5. szegedi gyalogezred | 1918.nov.-1919.febr. | 0,005 | ifm |
| /584. | M.kir. szegedi 5. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1015. | 6. szabadkai gyalogezred | 1918.nov. | 0,005 | ifm |
| /585. | M.kir. szegedi 6. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1016. | 11. munkácsi gyalogezred | 1918.nov.-1919.márc. | 0,03 | ifm |
| /588. | M.kir. munkácsi 11. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1017. | 13. pozsonyi gyalogezred | 1918.nov. | 0,001 | ifm |
| /590. | M.kir. pozsonyi 13. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1018. | 14. nyitrai gyalogezred | 1918.nov.-dec. | 0,002 | ifm |
| /591. | M.kir. nyitrai 14. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1019. | 15. trencséni gyalogezred | 1918.nov.-1919.márc. | 0,005 | ifm |
| /592. | M.kir. trencséni 15. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1020. | 16. besztercebányai gyalogezred | 1918.nov.-1919.febr. | 0,001 | ifm |
| /593. | M.kir. besztercebányai 16. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1021. | 17. székesfehérvári gyalogezred | 1918.nov.-dec. | 0,001 | ifm |
| /594. | M.kir. székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1022. | 18. soproni gyalogezred | 1918.nov. | 0,001 | ifm |
| /595. | M.kir. soproni 18. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1023. | 19. pécsi gyalogezred | 1918.dec. | 0,001 | ifm |
| /596. | M.kir. pécsi 19. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1024. | 20. nagykanizsai gyalogezred | 1918.nov.-dec. | 0,005 | ifm |
| /597. | M.kir. nagykanizsai 20. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1025. | 21. székely gyalogezred | 1918.nov.-1919.márc. | 0,03 | ifm |
| /598. | M.kir. kolozsvári 21. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1026. | 25. losonci gyalogezred | 1918.nov.-dec. | 0,005 | ifm |
| /475. | Cs. és kir. 25.gyalogezred/ | |||
| 1027. | 26. esztergomi gyalogezred | 1918.nov.-dec. | 0,001 | ifm |
| /474. | Cs. és kir. 26.gyalogezred/ | |||
| 1028. | 29. budapesti gyalogezred | 1918.nov.-1919.márc. | 0,01 | ifm |
| /606. | M.kir. budapesti 29. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1029. | 30. budapesti gyalogezred | 1918.nov.-1919.márc. | 0,01 | ifm |
| /607. | M.kir. budapesti 30. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1030. | 32. dési gyalogezred | 1918.nov.-1919.márc. | 0,001 | ifm |
| /609. | M.kir. dési 32. honvéd gyalogezred/ | |||
| 1031. | 38. kecskeméti gyalogezred | 1918.dec.-1919.márc. | 0,005 | ifm |
| /481. | Cs. és kir. 38.gyalogezred/ | |||
| 1032. | 65. szabolcs-zemplén-ung-beregi gyalogezred | 1918.nov.-1919.márc. | 0,01 | ifm |
| /503. | Cs. és kir. 65. gyalogezred/ | |||
| 1033. | 66. ungvári gyalogezred | 1919.febr.-ápr. | 0,005 | ifm |
| /504. | Cs. és kir. 66. gyalogezred/ | |||
| 1034. | 67. eperjesi gyalogezred | 1918.nov. | 0,001 | ifm |
| /505. | Cs. és kir. 67. gyalogezred/ | |||
| 1035. | 68. szolnoki gyalogezred | 1919.jan. | 0,001 | ifm |
| /506. | Cs. és kir. 68. gyalogezred/ | |||
| 1036. | 85. máramarosszigeti gyalogezred | 1918.nov.-1919.ápr. | 0,04 | ifm |
| /521. | Cs. és kir. 85. gyalogezred/ | |||
| 1072. | Szolnoki nemzetőr zászlóalj | 1918.nov. | 0,001 | ifm |
| 1038. | 1. budapesti huszárezred | 1918.nov.-1919.jan. | 0,001 | ifm |
| /668. | M.kir. budapesti 1. honvéd huszárezred/ | |||
| 1039. | 3. szegedi huszárezred | 1918.dec.-1919.márc. | 0,005 | ifm |
| /669. | M.kir. szegedi 3. honvéd huszárezred/ | |||
| 1040. | 6. zalaegerszegi huszárezred | 1918.nov.-dec. | 0,005 | ifm |
| /672. | M.kir. zalaegerszgi 6. honvéd huszárezred/ | |||
| 1041. | 9. marosvásárhelyi huszárezred | 1918.dec.-1919.márc. | 0,03 | ifm |
| /675. | M.kir. marosvásárhelyi 9. honvéd huszárezred/ | |||
| 1042. | 11. szombathelyi huszárezred | 1918.nov.-1919.febr. | 0,01 | ifm |
| /- | Cs. és kir. 11. huszárezred/ | |||
| 1043. | 13. jász-kun huszárezred | 1919.febr.-márc. | 0,003 | ifm |
| /661. | Cs. és kir. 13. huszárezred/ | |||
| 1037. | 38. székely nehéz tábori tüzérezred | 1918.okt.-1919.ápr. | 0,02 | ifm |
| /754. | M.kir. 38. honvéd nehéz tábori tüzérezred/ |
A hátországi területi szervek esetében egyértelmű a különböző történelmi korszakokon átnyúló jogfolytonosság, ezért ezek a fondok csak egy számon szerepelnek - általában a megalakulásuk szerinti első alkalommal, de a különböző időszakoknál jelezzük a korábbi szerkesztésnél adott fondszámaikat is. /A néhány szál iratot tartalmazó fondoknál tematikus egységenként együtt adjuk meg a terjedelmet./
| 1239. | I. budapesti katonai kerületi parancsnokság | 1918.nov.-1919.márc. | 0,25 | ifm |
| A gyűjteményben korábban II.1044. fondszám alatt besorolva. | ||||
| 888. | II. szegedi katonai kerületi parancsnokság | 1918.nov.-1919.márc. | 0,12 | ifm |
| A gyűjteményben korábban II. 1045. fondszámon volt besorolva. | ||||
| 889. | III. kassai katonai kerületi parancsnokság | 1918.nov.-1919.márc. | 0,02 | ifm |
| A gyűjteményben korábban II.1046. fondszámon szerepelt. | ||||
| 890. | IV. pozsonyi katonai kerületi 1918.nov.-parancsnokság | 1919.febr. | 0,06 | ifm |
| A gyűjteményben korábban II.1047.fondszámon szerepelt. | ||||
| 891. | V. erdélyi katonai kerületi parancsnokság | 1918.nov.-1919.márc. | 0,04 | ifm |
| Korábban II.1048.fondszámon volt besorolva. |
| 0,04 | ifm | |||
| 1049. | Budapesti városparancsnokság | 1919.febr. | ||
| 1060. | Nagyszebeni katonai parancsnokság | 1918.nov. | ||
| 1061. | Temesvári katonai parancsnokság | 1918.nov. | ||
| 1050. | Budapesti katonai állomásparancsnokság | 1918.nov.-dec. | ||
| 1051. | Dévai katonai állomásparancsnokság | 1918.nov. | ||
| 1052. | Kisvárdai katonai állomásparancsnokság | 1918.nov.-1919.márc. | ||
| 1053. | Komáromi katonai állomásparancsnokság | 1918.dec. | ||
| 1054. | Nagyszőllősi katonai állomásparancsnokság | 1919.jan. | ||
| 1055. | Nagyváradi katonai állomásparancsnokság | 1919.jan.-febr. | ||
| 1056. | Szatmárnémeti katonai állomásparancsnokság | 1918.nov. | ||
| 1057. | Szegedi katonai állomásparancsnokság | 1919.márc. | ||
| 1058. | Székesfehérvári katonai állomásparancsnokság | 1918.nov. | ||
| 1059. | Szolnoki katonai állomásparancsnokság | 1918.nov.-dec. | ||
| 1062. | Aradi vonalparancsnokság | 1918.nov.-dec. | ||
| 1063. | Budapesti vonalparancsnokság | 1918.nov.-1919.márc. | ||
| 1064. | Miskolci vonalparancsnokság | 1918.nov.-dec. | ||
| 1066. | Soproni katonai élelmezési állomásparancsnokság | 1919.jan.-márc. | ||
| - | Várpalotai csapatgyakorlótér parancsnokság | 1919.jan. | ||
| A fond a VI. fondfőcsoportban 57. szám alatt került besorolásra. Korábban ebben a gyűjteményben II.1065. fondszámon szerepelt. |
KORMÁNYBIZTOSSÁGOK, KATONATANÁCSOK
Az ország korábbi közigazgatási beosztása megmaradt, de bizonyos helyekre - így a megyéknél - kormánybiztosokat nevezett ki a Belügyminisztérium. A Hadügyminisztérium megbízottja katonai, karhatalmi kérdésekben járt el több megye vonatkozásában.
A Nemzeti Tanács november első napjaiban elrendelte, hogy minden katonai alakulatnál és szervnél bizalmi férfiakat válasszanak, akikből megalakították a területileg illetékes katonatanácsokat /helyőrségenként/, illetve az országos irányító szervet, a Katonatanácsok Kormánybiztosságát. /A katonatanácsok feladata az volt, hogy a katonák maguk intézzék sorsukat./
| 1067. | Észak-magyarországi katonai kormánybiztosság | 1918.nov.-1919.ápr. | 0,05 | ifm |
| 1068. | Katonatanácsok kormánybiztossága | 1918.nov.-1919.márc. | 0,01 | ifm |
| 1069. | Kecskeméti katonatanács | 1919.jan.-márc. | 0,005 | ifm |
| 1070. | Szegedi katonatanács | 1918.nov. | 0,001 | ifm |
| 1071. | 41. tábori tüzérezred katonatanácsa | 1918.dec.-1919.ápr. | 0,005 | ifm |
E
A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG
VÖRÖS HADSEREGE 1919. márc. - aug.
A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttekor a külpolitikai helyzet - ha az addigi kedvezőtlen körülményeket lehetett egyáltalán fokozni - még súlyosabb volt, mint a polgári kormányzat idején. Az események alakulását jelentősen befolyásolta az un. Vix-jegyzék. Március 20-án délelőtt jelent meg Károlyi Mihály köztársasági elnöknél Vix francia alezredes, a budapesti antantmisszió vezetője a misszió néhány, angol, amerikai, francia és olasz tisztje kíséretében, hogy átnyújtsa de Lobit tábornok, a francia keleti hadsereg Belgrádban székelő parancsnoka által előző nap aláírt antantjegyzéket. Ez a jegyzék a párizsi békekonferencián a katonai szakértők és külügyminiszterek által február 26-án hozott határozat volt, amelynek értelmében további jelentős magyarlakta területek kiürítésére és egy francia ellenőrzés alatti semleges zóna létrehozására kötelezték Magyarországot. /A semleges zóna határai közé került volna Vásárosnamény, Debrecen, Békéscsaba, Orosháza és a franciák által már megszállt Szeged is - ez azzal járt volna, hogy a magyar csapatoknak a Tiszántúlon több mint 100 km széles fronton átlag 50 - 80 km-t kellett volna visszavonulniok./ A jegyzék elfogadása öngyilkosság lett volna, elutasítása viszont egy súlyos háború eshetőségét rejtette magában. Károlyi számára világossá vált, hogy az antant támogatására - amire pedig alapozta politikai hatalmát - nem számíthat, tehát meghozta az egyetlen lehetséges döntést: március 21-én aláírta az ultimátumot elutasító magyar jegyzéket - ez volt kormánya utolsó hivatalos okirata -, majd lemondott kormányával együtt és átadta az ország kormányzásának gondjait a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja egyesüléséből létrejött baloldali párt, a Magyarországi Szocialista Párt képviselőinek.
A Forradalmi Kormányzótanács megalakulása után rugalmas külpolitikába kezdett és tárgyalásokat ajánlott fel az antantnak. Ugyanakkor az elsők között alkotta meg a hadsereg felállításáról szóló rendeletét. Az 1919.március 25-én kiadott rendelet végrehajtási utasítása a polgári kormányzat 1919.februárjában kiadott HM 2669/eln.6.- 1919.sz. szervezési rendeletét tekintette mérvadónak néhány kiegészítéssel. A toborzás lényegesen erőteljesebben folytatódott és a hadseregbe jelentkezők létszáma napról napra nőtt. Ebben mindenképpen közrejátszott az a tény, hogy az ország szuverenitásának elvesztése fenyegető közelségbe került. A toborzási eredmények láttán megvolt a remény arra, hogy erős, ütőképes hadsereg állítható fel és az ország, a haza megvédhető lesz.
Az említett szervezési rendelet a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből és a Dunaőrségből álló hadsereget irányzott elő. A toborzás a hadosztályparancsnokságoknál történt, ahonnan a létszámokat naponta jelentették a minisztérium szerepét betöltő Hadügyi Népbiztosságnak, ahol a 6.osztály ügykörébe tartozott a szervezés irányítása. Április 3-án a toborzottak összlétszáma 26.449 fő, április 5-én 32.832 fő, április 10-én 39.743 fő, április 15-én 53.524 fő. /Ezekhez a létszámokhoz természetesen még hozzászámolandó a meglévő, döntően a demarkációs vonalakon állomásozó alakulatok létszáma, illetve az egyéb katonai szervek is - de ezekről nem készültek napi jelentések./ A hadosztályok állományának nagyobb része a demarkációs vonal mögött, az alakuló állomásokon tartózkodott, felszerelése és kiképzése éppen, hogy csak elkezdődött. A demarkációs vonalakon elhelyezett alakulatok felváltása is mind sürgetőbbé vált.
És ebben a helyzetben érte az országot április 16-án a román, majd április 27-én a cseh csapatok támadása. A frontvonalakon a következő volt a helyzet: a keleti arcvonalon a két hadosztály és egy önálló dandár 34 zászlóaljával és 16 ütegével szemben a román hadsereg hat gyalog- és egy lovashadosztálya és egy erős különítménye állt, amely 64 gyalogzászlóaljat, 28 lovasszázadot és 48 üteget jelentett - tehát a túlerő kétszeres volt. Az északi fronton a magyar erőt három hadosztály 28 zászlóalja és 14 ütege jelentette, szemben a cseh hadsereg négy hadosztályával és négy önálló dandárával, amely 85 zászlóaljat és 24 üteget tett ki - ez összességében majdnem háromszoros túlerőt jelentett. A nyilvánvaló visszavonulásra ítélt magyar csapatok vesztesége állományuk 50-60 -át is kitette. A katasztrófális hadműveleti helyzeten az április 21-én felállított Keleti Hadseregparancsnokság sem tudott úrrá lenni. A román csapatok május 1-ig elérték a Tisza vonalát, elesett a szolnoki hídfő, az északi arcvonalon pedig a cseh csapatok május 2-án elfoglalták Miskolcot és veszélybe került a borsodi iparvidék és Salgótarján térsége. Az ország léte forgott kockán. A nehéz helyzetben a Forradalmi Kormányzótanács a budapesti munkásság választott testületeire bízta a döntést - és a döntés egyértelmű volt: minden fegyverbíró ember fogjon fegyvert a haza megvédésére. Május 3-án megjelent a munkásosztály általános mozgósításáról szóló rendelet, május 5-én pedig a Vörös Hadsereg átszervezése is megkezdődött, amelyet a vezérkari főnöki posztra visszatért Stromfeld Aurél irányított. A hadsereg új hadrend szerint állt fel: négy hadtest kötelékében nyolc hadosztályt szerveztek, amely 115 zászlóaljból, 84 géppukásszázadból, 8 lovasszázadból, 39 tüzérütegből, 16 műszaki századból és 8 repülőszázadból állt. A létszámok alakulására néhány példa: a harcoló hadsereg létszáma május 5-én 57.264 fő, május 10-én 72.070 fő - de ezekből a jelentésekből egy-egy alakulat adata hiányzott, így érthető, hogy a minden alakulat létszámát tartalmazó május 12-i összesítésben 101.258 fő szerepel, a május 13-i létszám 107.005 fő, a május 14-i pedig 109.772 fő.
Eközben természetesen a politika "színpadán" is zajlottak az események. A Forradalmi Kormányzótanács április 30-án fegyverszüneti ajánlatot tett a szomszédos államoknak és Wilsonnak, aki a párizsi Négyek Tanácsában egyáltalán szót emelt Magyarországért. Az antant álláspontja nem változott, a román és cseh csapatok "visszaparancsolására" számítani nem lehetett, Magyarországnak tehát további harcra kellett készülnie, ami gazdaságilag is emberfeletti erőfeszítéseket jelentett a négy évi háború és a területi veszteségek miatt. A hadsereg készletei kimerülőben voltak, különösen a fegyverzet terén mutatkoztak nagy hiányok.
A frontokon az újonnan kiérkező és lelkesedéstől fűtött alakulatok tevékenysége - párosulva az egységes hadműveleti irányítással - eredményeket hozott. A román támadást megállították, Salgótarján térségét megnentették és május 20-án támadásba lendült a III.hadtest Miskolc visszafoglalásáért. A miskolci győzelem után a hadsereg vezetésének döntenie kellett a harc folytatásáról. A kialakult helyzet alapos katonai és politikai elemzése után döntöttek az északi hadjárat mellett, amely május 30-án hajnalban mintegy 250 km széles arcvonalon tüzérségi és légi előkészítés után, páncélvonatok támogatásával, fő erőkkel Miskolctól északkeleti irányban indult meg, és egyértelmű, jelentős katonai sikereket ért el. E katonai sikerek ismét cselekvésre késztették az antant hatalmak vezetőit: diplomáciai lépéseket tettek a csehszlovák hadsereg megmentésére. Június 7-én Clemenceau a párizsi békekonferencia nevében jegyzéket intézett a Forradalmi Kormányzótanácshoz, amelyben a hadműveletek beszüntetését követelte és ellenértékként felajánlotta azt, amit Károlyi óta kért Magyarország: meghívják az országot a párizsi béketárgyalásokra. Az antant "őszinte" szándékát mutatja, hogy a jegyzék elküldésével egyidőben utasították a csehszlovák és román intervenciósokat, hogy ellentéteiket félretéve, egymást segítve, együttes erővel folytassák a harcot Magyarország ellen. A magyar kormány válaszában rámutatott, hogy a Magyar Tanácsköztársaság jogos önvédelmi harcát vívja, és az egész frontvonalon folytatódott a harci tevékenység. Június 13-án érkezett az antant újabb, ultimátum jellegű jegyzéke, amelyben közölték a párizsi békekonferencia által kijelölt határokat, követelve, hogy a magyar csapatok négy napon belül vonuljanak e határok mögé - ígérve, hogy e visszavonulás után a román csapatok kiürítik a Tiszántúlt. A jegyzék körül igen éles vita alakult ki az ország politikai és katonai vezetői között, míg az éppen ülésező országgyűlés a jegyzék elfogadása mellett döntött. A sikereik csúcspontján álló alakulatokat visszavonták, és ez a tény döntően aláásta a csapatok harci kedvét, minden téren demoralizálóan hatott a hadseregre. "Természetesen" az antant nem tartotta be ígéreteit, a román csapatok nem vonultak ki a megszállt területekről, sőt a júliusi hadműveletek során - a katonai túlerő és belső árulás következtében - elszenvedett vereség az ország katonai megszállásához vezetett. Szétesett az a hadsereg, amely a végveszélybe került haza oltalmára, megvédésére jött létre és végülis a politika áldozata lett.
A történelmi időszak katonai iratait tartalmazó gyűjtemény középszinten rendezett, áttekintő raktárjegyzék és névmutató cédulakatalógus alapján - mikrofilmen kutatható.
A gyűjtemény összesen 124 doboz, 15 ifm.
| /I.30. | Hadügyi Népbiztosság | 1919.márc.- aug. | ||
| I.75.b. | Tüzérségi felügyelő | 1919.márc.-aug./ |
A Vörös Hadsereg Parancsnoksága fondja tulajdonképpen az I.fondfőcsoportba tartozó lenne, de mivel nem tekinthető a korábbi Honvéd Főparancsnokság jogutódjának, célszerűbbnek látszott e hozzá tartozó katonai alakulatok előtt meghagyni.
| 1081. | Keleti, ill. Vörös Hadsereg Parancsnoksága | 1919.ápr.21.-aug.4. | 3,00 | ifm |
| A két oldalról megtámadott ország még szervezés alatt álló hadserege Tiszántúlon harcoló alakulatai egységes hadműveleti irányítására hozták létre Bőhm Vilmossal az élen, vezérkari főnöke pedig Stromfeld Aurél lett. A hadsereg május elején történt átszervezésekor szétválasztották a Hadügyi Népbiztosság és a működő hadsereg parancsnokságának a feladatait, így megnőtt a VHP hatásköre. Hivatali szervezete lényegében működése tartama alatt változatlan volt. | ||||
| a. | Hadműveleti csoport, ill. osztály | |||
| b. | Hírszerző csoport, ill. osztály | |||
| c. | Anyagi csoport, ill. osztály | |||
| d. | Légügyi előadó | |||
| e. | A hadseregparancsnok különvonata | |||
| f. | Parancsnokképző tanfolyam | |||
| g. | Tüzérségi felügyelő | |||
| /Az I.75. fond b.állagának kikülönített része, ebben a gyűjteményben korábban II.1082. fondszámon szerepelt./ |
A hadsereg május eleji átszervezésekor alakították ki a hadtest kötelékeket. Az I.hadtest Cegléd székhellyel, a II.hadtest Székesfehérvárott, a III.hadtest Hatvan székhellyel állíttatott fel. A IV.hadtest karhatalmi főparancsnokságként Budapesten működött.
| 1083. | I. hadtestparancsnokság | 1919.máj.-aug. | 0,50 | ifm |
| a. | Hadműveleti osztály | |||
| b. | Tüzérségi előadó | |||
| c. | Igazságügyi előadó | |||
| d. | Személyügyi előadó | |||
| e. | Távíró előadó | |||
| 1084. | II. hadtestparancsnokság | 1919.máj.-júl. | 0,12 | ifm |
| 1085. | III. hadtestparancsnokság | 1919.máj.-aug. | 0,60 | ifm |
| a. | Hadműveleti osztály | |||
| b. | Tüzérségi előadó | |||
| c. | Hírszerző előadó | |||
| d. | Forradalmi katonai törvényszék | |||
| 1086. | Karhatalmi Főparancsnokság, ill. | 1919.máj.-aug. | 0,36 | ifm |
| Budapesti Katonai Parancsnokság, majd | ||||
| IV. hadtestparancsnokság | ||||
| a. | Karhatalmi osztály | |||
| b. | Hadműveleti osztály | |||
| c. | Távíró előadó | |||
| d. | Hadbiztosság | |||
| e. | Orvosfőnök |
| 1087. | 1. hadosztályparancsnokság | 1919.márc.-júl. | 0,10 | ifm |
| 1088. | 2. hadosztályparancsnokság | 1919.ápr.-júl. | 0,02 | ifm |
| 1089. | 3. hadosztályparancsnokság | 1919.márc.-júl. | 0,03 | ifm |
| 1090. | 4. hadosztályparancsnokság | 1919.máj.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1091. | 5. hadosztályparancsnokság | 1919.márc.-jún. | 0,01 | ifm |
| 1092. | 6. hadosztályparancsnokság | 1919.ápr.-júl. | 0,02 | ifm |
| 1093. | 7. hadosztályparancsnokság | 1919.máj.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1094. | 8. hadosztályparancsnokság | 1919.máj.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1095. | 9. vasas hadosztályparancsnokság | 1919.ápr.-aug. | 0,01 | ifm |
| 1096. | Ruszin vörös gárdahadosztályparancsnokság | 1919.jún.-júl. | 0,02 | ifm |
| 1097. | Erődítési Vezetőség, ill. Csoport, majd | 1919.ápr.-aug. | 0,60 | ifm |
| Budapesti Hídfőparancsnokság, ill.
|
A hadrendekben a szervezés elején dandárcsoportokként szerepeltek, később egységesen dandár elnevezést kaptak. /A fondoknál nem tüntetjük fel ezt./
| 1098. | 1. dandárparancsnokság | 1919.máj.-aug. | 0,02 | ifm |
| 1099. | Székely különítményparancsnokság, ill. 2. dandárparancsnokság | 1919.márc.-júl. | 0,07 | ifm |
| 1100. | 3. dandárparancsnokság | 1919.ápr.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1101. | 10. dandárparancsnokság | 1919.máj.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1102. | 17. dandárparancsnokság | 1919.jún.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1103. | 18. dandárparancsnokság | 1919.ápr.-aug. | 0,12 | ifm |
| 1104. | 19. dandárparancsnokság | 1919.márc.-jún. | 0,005 | ifm |
| 1105. | 20. dandárparancsnokság | 1919.ápr.-jún. | 0,005 | ifm |
| 1106. | 30. dandárparancsnokság | 1919.ápr.-júl. | 0,005 | ifm |
| 1107. | 32. dandárparancsnokság | 1919.ápr.-jún. | 0,005 | ifm |
| 1108. | 38. dandárparancsnokság | 1919.ápr.-máj. | 0,005 | ifm |
| 1219. | 39. dandárparancsnokság | 1919.máj.-júl. | 0,002 | ifm |
| 1109. | 44. dandárparancsnokság | 1919.ápr.-júl. | 0,005 | ifm |
| 1110. | 46. dandárparancsnokság | 1919.máj. | 0,005 | ifm |
| 1111. | Tengerész dandárparancsnokság | 1919.ápr. | 0,005 | ifm |
| 1112. | Salgótarjáni 80. dandárparancsnokság | 1919.márc.-júl. | 0,40 | ifm |
| 1174. | Légi-/repülő/ csapatok parancsnoksága | 1919.febr.-júl. | 0,01 | ifm |
Az esetek többségében az ezredparancsnokságok iratai alkotják a többnyire csak töredéknyi fondokat. Az iratokat tematikusan /hadműveleti, tüzérségi stb./ és kronológikusan csoportosítottuk. Néhány ezred esetében a zászlóaljak külön regisztratúrái is megmaradtak. A hadsereg szervezése sajátosságának megfelelően külön csoportban meghagytuk a harcoló alakulatok közé besorolt munkásezredeket és a budapesti karhatalmi feladatot ellátó gyári munkásezredeket.
| 1113. | 1. vadászezred-, ill. 1.budapesti nemzetközi vörös gyalogezred | 1919.márc.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1114. | 1. tengerész ezred | 1919.ápr.-júl. | 0,005 | ifm |
| 1115. | 4. bihari gyalogezred | 1919.máj.-jún. | 0,005 | ifm |
| 1116. | 6. gyalogezred | 1919.márc.-júl. | 0,005 | ifm |
| 1117. | 13. gyalogezred | 1919.máj.-jún. | 0,005 | ifm |
| 1118. | 14. esztergomi gyalogezred | 1919.jún. | 0,005 | ifm |
| 1119. | 15. bácskai gyalogezred | 1919.jún. | 0,001 | ifm |
| 1120. | 16. felvidéki gyalogezred | 1919.júl. | 0,005 | ifm |
| 1121. | 17. fejér-tolnai gyalogezred | 1919.ápr.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1122. | 18. vas-soproni gyalogezred | 1919.márc.-aug. | 0,015 | ifm |
| 1123. | 19. kisalföldi gyalogezred | 1919.márc.-júl. | 0,02 | ifm |
| 1124. | 20. zala-veszprémi gyalogezred | 1919.márc.-aug. | 0,01 | ifm |
| 1125. | 21. székely gyalogezred | 1919.márc.-júl. | 0,03 | ifm |
| 1126. | 23. gyalogezred | 1919.máj.-júl. | 0,005 | ifm |
| 1220. | 24. gyalogezred | 1919.márc. | 0,001 | ifm |
| 1127. | 25. gyalogezred | 1919.júl. | 0,005 | ifm |
| 1128. | 29. budapesti gyalogezred | 1919.márc.-júl. | 0,02 | ifm |
| 1129. | 30. gyalogezred | 1919.márc.-aug. | 0,70 | ifm |
| 1130. | 32. gyalogezred | 1919.ápr.-júl. | 0,005 | ifm |
| 1131. | 38. kiskunsági gyalogezred | 1919.ápr.-júl. | 0,005 | ifm |
| 1132. | 39. gyalogezred | 1919.máj.-júl. | 0,001 | ifm |
| 1133. | 40. vasas gyalogezred | 1919.júl. | 0,001 | ifm |
| 1134. | 41. vasas gyalogezred | 1919.jún. | 0,001 | ifm |
| 1135. | 42. vasas gyalogezred | 1919.júl. | 0,001 | ifm |
| 1136. | 44. somogy-baranyai gyalogezred | 1919.ápr.-aug. | 0,005 | ifm |
| 1137. | 47. gyalogezred | 1919.máj.-jún. | 0,005 | ifm |
| 1138. | 53. vadászezred | 1919.ápr.-júl. | 0,005 | ifm |
| 1139. | 60. gyalogezred | 1919.júl. | 0,001 | ifm |
| 1140. | 65. szabolcs-zemplén-ung-beregi gyalogezred | 1919.márc.-ápr. | 0,01 | ifm |
| 1141. | 66. gyalogezred | 1919.márc.-ápr. | 0,005 | ifm |
| 1142. | 68. gyalogezred | 1919.júl. | 0,005 | ifm |
| 1143. | 69. budai gyalogezred | 1919.márc.-júl. | 0,005 | ifm |
| 1144. | 85. gyalogezred | 1919.márc.-máj. | 0,03 | ifm |
| 1145. | 5. salgótarjáni munkásezred | 1919.júl. | 0,001 | ifm |
| 1146. | 6. istvántelki munkásezred | 1919.máj.-júl. | 0,001 | ifm |
| 1147. | 8. munkásezred | 1919.jún. | 0,001 | ifm |
| 1148. | 9. munkásezred | 1919.jún.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1149. | 22. csepeli munkásezred | 1919.máj.-júl. | 0,001 | ifm |
| 1150. | 2. gyári munkásezred | 1919.máj.-aug. | 0,01 | ifm |
| 1151. | 9. gyári munkásezred | 1919.jún.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1152. | 15. gyári munkásezred | 1919.máj.-jún. | 0,02 | ifm |
| 1153. | 16. gyári munkásezred | 1919.máj. | 0,001 | ifm |
| 1168. | 1. huszárezred | 1919.ápr. | 0,001 | ifm |
| 1169. | 6. huszárezred | 1919.márc.-máj. | 0,005 | ifm |
| 1170. | 7. pápai huszárezred | 1919.máj. | 0,001 | ifm |
| 1171. | 9. marosvásárhelyi huszárezred | 1919.márc.-ápr. | 0,01 | ifm |
| 1172. | 11. huszárezred | 1919.márc.-máj. | 0,005 | ifm |
| 1173. | 46. csanád-csongrádi huszárezred | 1919.márc. | 0,003 | ifm |
| 1154. | 1. tábori tüzérezred, ill. 1. budapesti tüzérezred | 1919.márc.-júl. | 0,005 | ifm |
| 1155. | 10. tüzérezred | 1919.máj.-jún. | 0,003 | ifm |
| 1156. | 17. fejér-tolnai tüzérezred | 1919.máj.-júl. | 0,02 | ifm |
| 1157. | 18. vas-soproni tüzérezred | 1919.ápr.-jún. | 0,001 | ifm |
| 1158. | 19. kisalföldi tüzérezred | 1919.máj.-júl. | 0,001 | ifm |
| 1159. | 29. tüzérezred | 1919.ápr.-júl. | 0,005 | ifm |
| 1160. | 30. tüzérezred | 1919.márc.-júl. | 0,003 | ifm |
| 1161. | 38. székely tábori tüzérezred | 1919.márc.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1162. | 40. tábori tüzérezred | 1919.ápr. | 0,001 | ifm |
| 1163. | 44. somogy-baranyai tüzérezred | 1919.ápr.-júl. | 0,001 | ifm |
| 1164. | 46. csanád-csongrádi tüzérezred | 1919.ápr.-máj. | 0,005 | ifm |
| 1165. | 69. budai tüzérezred | 1919.máj. | 0,005 | ifm |
| 1166. | 101. arad-békési tüzérezred | 1919.máj.-jún. | 0,002 | ifm |
| 1167. | 140. tábori tüzérezred | 1919.márc. | 0,001 | ifm |
| 1175. | 5. győri vonatzászlóalj | 1919.máj.-okt. | 0,005 | ifm |
| 1176. | Aradi vasúti vonalparancsnokság | 1919.jún.-júl. | 0,001 | ifm |
| 1177. | 1. budapesti vonatszertárparancsnokság | 1919.ápr. | 0,001 | ifm |
A Vörös Őrséget a Belügyi Népbiztosság 1919.március 26-án kelt 1.számú rendeletével állították fel. Feladata az ország belső rendjének fenntartása volt. "A Vörös Őrség egyben a Vörös Hadseregnek kiegészítő részét képezi, és tagjai bármikor hadiszolgálatra rendelhetők, illetve a Vörös Hadseregbe áthelyezhetők....A Vörös Őrség felállításával egyidejűen az összes rendőri vonatkozással bíró karhatalmi alakulatok megszűnnek....A Vörös Őrség klözvetlenül a belügyi népbiztos alá van rendelve." - mondta ki a rendelet. A Vörös Őrség területileg szerveződött, városi és megyei /ezen belül járási és községi/ parancsnokságai voltak a központi szerv alárendeltségében.
| 1178. | Vörös Őrség Országos Parancsnoksága | 1919.ápr.-júl. | 0,06 | ifm |
| a. | Elnöki osztály | |||
| b. | Szervezési osztály | |||
| c. | Karhatalmi osztály | |||
| d. | Gazdasági osztály | |||
| e. | Számvevőség | |||
| 1179. | Budapesti vörösőr hadosztály, ill. | 1919.jún.-aug. | 0,02 | ifm |
| Vörös Őrség I. budapesti kerületi parancsnoksága | ||||
| 1180. | Vörös Őrség II. budapest-vidéki kerületi parancsnoksága | 1919.ápr.-aug. | 0,01 | ifm |
| 1181. | Vörös Őrség IV. soproni kerületi parancsnoksága | 1919.jún.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1182. | Vörös Őrség VI. rózsahegyi /Eger/ kerületi parancsnoksága | 1919.júl.-aug. | 0,02 | ifm |
| 1183. | Vörös Őrség X. szegedi /Kistelek/ kerületi parancsnoksága | 1919.máj. | 0,001 | ifm |
| 1239. | Budapesti katonai kerületi parancsnokság | 1919.márc.-aug. | 0,40 | ifm |
| A gyűjteményben korábban II.1184.számon volt. | ||||
| 889. | Kassai /Nyíregyháza, Kassa, Miskolc/ katonai kerületi parancsnokság | 1919.márc.-júl. | 0,01 | ifm |
| A gyűjteményben korábban II.1185.számon szerepelt. | ||||
| 1187. | Pozsonyi /Győr/ katonai kerületi parancsnokság, ill. | 1919.márc.-aug. | 0,75 | ifm |
| 4. mozgó hadosztályparancsnokság, majd
Győri Duna-védővonalparancsnokság, ill. 3. határvédő kerületi parancsnokság Részben a II.890. és II.1047.számú fondok jogutódja, de feladata eltért, így önálló besorolást kapott. | ||||
| 891. | Erdélyi /Debrecen/ katonai kerületi parancsnokság | 1919.márc.-ápr. | 0,01 | ifm |
| Korábban II.1186.számon volt besorolva. | ||||
| 1190. | Budapesti katonai városparancsnokság | 1919.márc.-aug. | 0,02 | ifm |
| 1191. | Gödöllői városparancsnokság | 1919.máj. | 0,001 | ifm |
| 1192. | Győri város-, ill. katonai állomásparancsnokság | 1919.ápr.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1193. | Salgótarjáni állomás- és karhatalmi parancsnokság | 1919.márc.-ápr. | 0,005 | ifm |
KATONAI ÁLLOMÁSPARANCSNOKSÁGOK
| 0,04 | ifm | |||
| 1194. | Alsónémedi | 1919.jún. | ||
| 1195. | Cegléd | 1919.ápr.-máj. | ||
| 1196. | Hatvan | 1919.máj. | ||
| 1197. | Kecskemét | 1919.júl. | ||
| 1198. | Királyhida | 1919.márc. | ||
| 1199. | Kisvárda | 1919.márc.-ápr. | ||
| 1200. | Nagykanizsa | 1919.júl. | ||
| 1201. | Szatmárnémeti | 1919.márc.-ápr. | ||
| 1202. | Szeged | 1919.ápr. | ||
| 1203. | Szekszárd | 1919.ápr. | ||
| 1204. | Veszprém | 1919.ápr.-máj. |
| 1205. | Kecskeméti tér- és hadtápállomásparancsnokság | 1919.máj.-aug. | 0,02 | ifm |
| 1206. | Ceglédi anyaggyűjtő állomás | 1919.ápr.-júl. | 0,005 | ifm |
| 1207. | Hajmáskéri anyaggyűjtő állomás | 1919.máj.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1208. | Soproni katonai élelmezési állomás | 1919.ápr.-aug. | 0,01 | ifm |
| 1209. | Hajmáskéri katonai fogolytábor parancsnokság | 1919.jún. | 0,005 | ifm |
| 1210. | Hazatérők fogadóbizottsága, Királyhida | 1919.márc.-aug. | 0,01 | ifm |
| 1211. | Hadifogoly fogadóbizottság, Stanislau | 1919.márc.-máj. | 0,005 | ifm |
| 1212. | Hadifogoly fogadóbizottság, Stryj | 1919.márc.-máj. | 0,01 | ifm |
| 1213. | Katonai Rádióintézet | 1919.ápr.-máj. | 0,01 | ifm |
| 1214. | Katonai távíróiskola, ill. katonai távírócsapat parancsnokság | 1919.máj.-jún. | 0,005 | ifm |
| - | Várpalotai csapatgyakorlótér | 1919.márc.-aug. | 0,01 | ifm |
| A fond a VI.57.számon nyert besorolást, korábban a gyűjteményben II.1215.számon szerepelt. | ||||
| 1216. | Délvidéki Direktórium | 1919.márc.-júl. | 0,01 | ifm |
| 1217. | Utólag készített névjegyzékek | 1,50 | ifm | |
| 1218. | Vöröskatona visszaemlékezések | 0,90 | ifm |
Az önálló magyar haderő megszervezése 1919 - 1921
A Magyar Tanácsköztársaság leverése után a Vörös Hadsereg felbomlásával a szegedi ellenforradalmi kormány 1919. június 6-i rendelete alapján a "vörösterror elleni küzdelemre és a rend helyreállítására" önként jelentkezőkből felállított Nemzeti Hadsereg maradt Magyarország egyetlen szervezett fegyveres ereje.
1919. augusztus 9-én a szegedi kormány addigi hadügyminisztere, Horthy Miklós altengernagy saját vezetése alatt a budapesti Friedrich kormány jóváhagyásával megalakította a Fővezérséget. A Fővezérség a román megszállás miatt nagyon leszűkült hatáskörű Hadügyminisztérium kötelékéből kivált önálló parancsnokságként működött. Feladata a hadsereg szervezésével, alkalmazásával és az esetleges hadműveletekkel kapcsolatos tevékenység irányítása volt.
A Fővezérség, hogy csapatait a románok általi esetleges lefegyverzéstől megmentse, az akkor 2 gyenge zászlóaljból, 1 huszárszázadból, 1 tüzérosztályból, 1 utászzászlóaljból és kb. 1 000 főt kitevő tiszti századokból álló Nemzeti Hadsereget 1919. augusztus 9-én útba indította Szegedről a Dunántúl meg nem szállt részére. Itt csatlakozott hozzájuk Lehár Antal ezredes Ausztria területéről visszatért, mintegy 2 000 főt számláló - 5 zászlóaljból, 5 ütegből és 4 páncélvonatból álló - alakulata.
A Fővezérség haladéktalanul hozzálátott a Nemzeti Hadsereg megszervezéséhez. A még fennálló régi katonai kerületi parancsnokságokat meghagyva, az általa ellenőrzött területeken 1919. augusztus 19-től katonai körletparancsnokságokat állított fel, amelyek vezetőit teljhatalommal ruházták fel. Az 1919. augusztus 20-án jóvá hagyott kényszersorozások eredményeként szeptember végére a siófoki, a kaposvári és a szombathelyi katonai körlet területén már mintegy 2 hadosztálynyi erő: 30 000 fő állott a Fővezérség rendelkezésére.
A román csapatok kivonulásával 1919 végére a magyar katonai közigazgatás fokozatosan kiterjedt az ország egész megmaradt területére. 1920. január 1-vel megszüntették a régi budapesti, miskolci /kassai/, szegedi és győri katonai kerületi parancsnokságokat, és a katonai közigazgatás alapja a 7 újonnan szervezett katonai körlet lett Budapest, Székesfehérvár, Szombathely, Kaposvár /1921. szeptembertől Pécs/, Szeged, Debrecen és Miskolc székhellyel. A körletek parancsnokai a közigazgatási teendőik ellátásán kívül a helyi, azaz rendvédelmi /karhatalmi, csendőr, rendőr stb./ alakulatok, valamint a katonai körletenként szerveződő 1 - 1 hadosztály elöljárói voltak. A körlet "mozgó alakulásainak" nevezett hadosztályokat, amelyek a katonai körlet nevét viselték /pl. kaposvári hadosztály/, 3 gyalogezredből, 1 lovasosztályból, 1 tüzérosztályból és műszaki csapatokból kívánták felállítani. Egyes hadosztályok állományába az ún. tiszti különítményekből szervezett vadászzászlóaljak, illetve századok, valamint egyéb /gépkocsizó, páncélvonat/ alakulatok tartoztak. A 7 szervezetszerű hadosztályon kívül egy két dandárból, dandáronként 2 - 2 ezredből álló lovashadosztály, valamint 1, budapesti székhelyű ún. területen kívüli hadosztály tartozott a hadrendbe. Ez utóbbit a főváros rendjének fenntartása érdekében szervezett egyetemi, illetve más milíciaszerű karhatalmi zászlóaljak, valamint a vidéki gyalogezredek Budapestre vezényelt egyes zászlóaljai alkották. A Nemzeti Hadsereg alakulatait állomáshelyük alapján nevezték el /pl. soproni gyalogezred, székesfehérvári huszárezred, szombathelyi vadászzászlóalj/.
A Nemzeti Hadsereg szervezése a román megszálló csapatok kivonása után nagy ütemben folytatódott. A Fővezérség megszűnt, a hadsereg kiképzésével, alkalmazásával és működésével kapcsolatos feladatainak irányítását átvette a vezérkar. A honvédség felszerelésének, anyagi és személyi ellátásának, valamint a hadsereggel kapcsolatos ügyeknek a parlament előtti képviselete a Honvédelmi Minisztérium feladata maradt.
Kényszersorozással 1920 őszére a hadsereg létszáma meghaladta a 100 ezer főt /7 541 hivatásos tiszt, 4 702 nem hivatásos tiszt, 6 811 altiszt és 96 393 katona, összesen 115 447 fő/.
A trianoni békeszerződés hatása a hadseregszervezésre 1921 - 1927
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés katonai intézkedései derékba törték a mintegy százezres hadsereg kiterjesztésére irányuló magyar terveket. A békeokmány katonai rendelkezései megszüntették az általános védkötelezettséget és kimondták, hogy a magyar haderő önkéntes jelentkezésen alapuló zsoldos sereg lehet, amelynek hivatása a belső rend fenntartása és a határszolgálat ellátása. A hadsereg létszámát 35 000 főben szabták meg, amelyből 1 750 fő lehetett tiszt. A létszám korlátozás mellett megtiltották repülőgépek, hadihajók, páncélosok, vegyi fegyverek és nehéz lövegek tartását és beszerzését. Az általános védkötelezettségen alapuló honvédelem helyébe lépő zsoldoshadsereg - a személyi és anyagi korlátozásokon túl - még azt a hátrányt is maga után vonta, hogy a tartalékok rendszeres kiképzése lehetetlenné vált. A hadsereg engedélyezett létszámát toborzással önként jelentkezők útján kellett feltölteni, akiknek legalább 12 évi szolgálatot kellett vállalniok. A fenti feltételek mellett a hadseregben szolgálók száma a katonai szolgálatra alkalmas férfilakosságnak csak elenyészően kis hányadát jelenthette.
A békeszerződésben meghatározott hadrendre 1921. június 1-ig kellett áttérni. Ennek végrehajtását a Budapesten székelő Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság ellenőrizte.
Tekintettel arra, hogy az engedélyezett létszámmal és fegyverzettel legfeljebb 4 hadosztályt szerelhettek volna fel, a minél több seregtest fegyverben tartása érdekében áttértek a dandárszervezésre. A dandár ugyanis kevesebb hadrendi elemből állott, mint a hadosztály /3 gyalogezred helyett 2/, ezért felállításához kevesebb fegyver és ember kellett. A rendelkezésre állott keretből 7 dandárt szerveztek, amelyek - mivel alárendeltségükbe különböző fegyvernembeli alakulatok kerültek - a vegyesdandár elnevezést kapták. A vegyesdandárok 2 gyalogezredből, 1 kerékpáros zászlóaljból, 1 lovasszázadból, 1 aknavetőszázadból, 1 könnyűtüzér-osztályból, 1 híradó századból, valamint 1 - 1 vonat- és autóosztagból álltak. A vegyesdandárok kötelékén kívül alakult még 4 önálló huszárezred, 3 utászzászlóalj, 4 önálló tüzérüteg, 1 autó-géppuskás és 1 autó-ágyús üteg.
A hadseregről szóló 1921. évi XLIX. tc. értelmében az 1922. január 1-től m. kir. Honvédségnek nevezet magyar haderő alapegységeit 1922. május 1-től a 7 vegyesdandár alkotta, amelyek átvették a katonai körletek és az egykori hadosztályok funkcióit. A felszámoló körletparancsnokságok helyén az alábbi vegyesdandár parancsnokságok alakultak:
1. vegyesdandár Budapest, 2. vegyesdandár Székesfehérvár, 3. vegyesdandár Szombathely, 4. vegyesdandár Pécs, 5. vegyesdandár Szeged, 6. vegyesdandár Debrecen, 7. vegyesdandár Miskolc székhellyel.
A honvédségnek a békeszerződés értelmében vezérkara nem lehetett, ezért a hadműveleti tervek kidolgozásához, a hírszerzés megszervezéséhez és egyéb, a hadsereg konkrét alkalmazásához szükséges szervezési és katonai igazgatási feladatok ellátására szolgáló vezérkart 1921 júniusától VI. csoportfőnökség, majd 1922 decemberétől Katonai Főcsoportfőnökség néven a Honvédelmi Minisztérium kebelébe rejtették. A Honvédség kifelé való nyílt irányítására 1922. január 4-én létrehozták a Honvédség Főparancsnokának intézményét. A honvédség főparancsnoka állt a 7 vegyesdandár és a hadseregközvetlen alakulatok élén, a haderő vezetésével és kiképzésével kapcsolatos feladatait a hozzá beosztott fegyvernemi szemlélők útján gyakorolta. A Honvédelmi Minisztérium továbbra is a honvédség politikai képviseletével, valamint a hadsereg működéséhez szükséges anyagi és személyi feltételek megteremtésével foglalkozott. Ezzel kialakult a honvédség vezetésének hármas tagoltsága, amely 1940. március 1-ig változatlan maradt.
A katonai vezetés a békeszerződés korlátozásain úgy próbált segíteni, hogy az engedélyezett létszámon felüli tagjait, főleg a hivatásos tiszteket, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által nem annyira ellenőrzött rendvédelmi szervek és testületek, illetve más minisztériumok kebelébe rejtették. Ezzel kívánták a hadsereg továbbfejlesztéséhez szükséges tiszti létszámot biztosítani. Így került a Belügyminisztérium állományába Rendőr Tartalék, majd Rendőrújonc iskola /Ruisk/ néven 1 gyalogzászlóalj, 1 vasútépítő zászlóalj, 1 lovasosztag és 1 páncélgépkocsi oszlop. A csendőrséghez 7 csendőr lovas alosztályba szervezve 200 tiszt és 900 katona került. A volt cs. és kir. dunai flottilla maradványaiból 100 fős tiszti és 1 200 fős legénységi létszámmal megalakított folyamőrséget szintén a Belügyminisztérium égisze alatt - kifelé - folyamrendészeti és őrzésvédelmi feladatokra alkalmazták. Az 5 900 fős vámőrség, amelyet a 7 vegyesdandáréval megegyezően 7 vámőrkerületre tagozva állítottak fel, határőr feladatokat látott el és a Pénzügyminisztérium XIX. osztálya alá tartozott. A Kereskedelmi Minisztérium keretében működő Légügyi Hivatal a jövendő légierő keretét alkotta. A katonai középiskolák a Vallás - és Közoktatási Minisztérium, a méneskar a földművelési tárca kebelén belül folytatták működésüket.
Az első lépések az ún. Magyar Honvédség megteremtésére 1927 - 1930
1927-ig a hadsereg fejlesztésére egyrészt a Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság jelenléte, másrészt Magyarország katasztrofális gazdasági helyzete miatt nem került sor. Az Ellenőrző Bizottság 1927. március 31-i távoztával enyhült a katonai ellenőrzés és Magyarország pénzügyi helyzetében is javulás állt be. 1927. december 23-án határozat született a hadsereg fejlesztéséről, amelyet 1928 és 1930 között három ütemben kellett végrehajtani. A honvédség létszámát 35 000 főről 62 500 főre kívánták emelni. Megszüntették a toborzási rendszert, és az állományt "K" /kényszer/ toborzás, azaz sorozás útján kívánták betölteni. A hadseregfejlesztés 1928 - 1930 közti ütemterve a létszám és az alakulatok számának emelése mellett a fegyvernemek közti aránytalanságok mérséklését, új fegyvernemek - páncéljárműves csapatok, légierő - alapjainak lerakását tűzte ki célul. 1930. október 1-ig a honvédség létszámát 57 648 főre növelték. A 7 vegyesdandár 2 - 2 gyalogezrede ezredközvetlenként gyalogsági ágyús- és aknavetőszakaszt kapott. A vegyesdandárok tüzérségét megduplázták és 1 osztályát 2 osztályos tüzérezreddé formálták. Fővezérség - közvetlenként 3 légvédelmi tüzérosztályt és 1 nehéz tüzérosztályt állítottak fel. A 4 lovasezredet 1 lovastüzérosztállyal kibővítve 2 lovasdandárba vonták össze. Kereteiben létrehoztak 7 repülőszázadot is. Új hadrendi elem volt a jövendő páncélos fegyvernem magjaként felállított honvéd páncéljárműves osztály. A 3 éves fejlesztés elsősorban a gyalogság és a tüzérség arányát javított, de a hadsereg továbbra sem rendelkezett használható harckocsikkal, repülőgépekkel, alig volt közepes és nehéz tüzérsége, kevés volt a műszaki alakulata is. Az 1930-ban bekövetkezett gazdasági válság egy időre megakasztotta a további fejlesztést.
Hadseregfejlesztés 1932 - 1937 között
Az 1932-ben jóváhagyott hadseregfejlesztési terv 21 egyforma szervezésű és felszereltségű gyaloghadosztály, valamint gépesített alakulatok felállítását írta elő. Számolva a pénzügyi és a politikai nehézségekkel közvetlen célként a meglévő 7 vegyesdandár 3 ezredes hadosztállyá fejlesztését tűzték ki. A hadosztályok tüzérségét az addigi 2 osztály helyett 3 osztályba kívánták bővíteni, ezenkívül hadosztályonként 1 - 1 közvetlen gépvontatású üteget is előirányoztak. Az első ütemben egy motorizált csapatot - tancsapatot - kívántak felállítani, amelyet később akartak egy gépkocsizó zászlóaljjá, majd egy gépesített magasabbegységgé fejleszteni. A titkos légierő 18, majd újabb 18 századának kialakítása megoldhatatlan feladatnak látszott.
Első lépésként 1932. október 1-én az addigi vámőrséget határőrséggé szervezték. A volt vámőrkerületekkel megegyező határőrkerületenként 1 - 1 határőrezredet állítottak fel, amelyek a vegyesdandárok /hadosztályok/ rejtett 3. gyalogezredei lettek. A fennmaradó csapatokból 156 őrsöt szerveztek, amelyek továbbra is határszolgálati feladatokat láttak el. Megalakult a gépkocsizó csoport: 1 gépkocsizó puskásszázad, 1 motorkerékpáros szakasz, 1 könnyűharckocsi-század, 1 páncélgépkocsi-század és 2 gépvontatású tarackos üteg.
1935. október 1-vel további előrelépések történtek a haderő fejlesztése terén. Felállításra került 2 repülőezred és hadseregközvetlenként 4 légvédelmi tüzérosztály. A 21 dandárosra tervezett hadi-hadrend érdekében az addig is meglévő gyalogsági parancsnokmellé 1935. december 1-vel megszervezték a 2., 1937. október 1-vel a 3. gyalogsági parancsnoki beosztást. A m. kir. Honvédség ugyanis mozgósításkor ún. "ikreződéssel" állította fel hadiállományát. Az 1930-as években a békehadrendben vegyesdandáronként 3 - 3, azaz 21 ezred, valamint 3 - 3, azaz 21 tüzérosztály szerepelt. Mozgósításkor ezek száma "ikreződés útján" megkétszereződött. A gyalogezredekből az ezredparancsnokhelyettes vezetésével kivált a tényleges állomány egy része és az addig rejtetten tárolt felszereléssel megalkotta az ún. ikerezred keretét. A bevonuló tartalékosokkal mindkét ezred hadiállományra töltötte fel magát. A tábori tüzérosztályok ugyanilyen módon 2 osztályos tüzérezredekké alakultak. Az ikeralakulatok az anyaezred hadrendi számozásánál 1938-ig 21-gyel, 1938 után 30-cal magasabb számot viseltek /pl. a 13. gyalogezred ikerezrede a 34., később a 43. gyalogezred volt/. Az ikreződéssel felállt tüzérezred az eredeti osztály hadrendi számát kapta /pl. az 5. tüzérosztályból alakult az 5. tüzérezred, amelynek állományába az 5/I. anya - és az 5/II. ikerosztály tartozott/. Elméletileg az anya - és az ikeralakulat hadrafoghatóság szempontjából egyforma volt. Az így felállt 2 gyalogezredből és 1 tüzérezredből szervezett gyalogdandárok a megfelelő támogató és ellátó alakulatokkal alkották a hadi-hadrend alapseregtesteit. A vegyesdandáronként alakult 3 - 3 gyalogdandár élére az 1., a 2. és a 3. gyalogsági parancsnok került. A gyalogdandárok számozása 1-től 21-ig folyamatos volt. /Az 1. gyalogdandár a budapesti 1. vegyesdandár első, a 21. gyalogdandár a miskolci 7. vegyesdandár 3. gyalogdandára volt./ E mozgósítási rendszer - amely 1943-ig maradt fenn - előnye a mozgósítás egyszerűségében, a béke- és a hadi-hadrend teljes összhangjában, valamint a felriasztott egységek azonos értékben rejlett. Hátránya volt viszont az, hogy az egyes seregtestek gyorsított mozgósítása és a menetkészültség lépcsőzése nem volt lehetséges, ami azt jelentette, hogy az összes seregtest egyidejűleg, de lassabban érte el harckészültségét.
1936-1937-ben további szervezési intézkedések születtek a tüzérség és a légierő fejlesztése, a gyalogság és a lovasság tűzerejének növelése, valamint a vadász és gránátos zászlóaljak felállítása terén. Mindezek eredményeként a honvédség összereje az 1937. október 1-i békehadrendben az alábbiak szerint alakult:
- 42 gyalogzászlóalj, 21 határőrzászlóalj, 7 vadászzászlóalj, 7 gránátos zászlóalj, 7 kerékpáros zászlóalj, 1 gépkocsizó zászlóalj, 1 központi gépkocsizó tanosztály
- 31 lovasszázad;
- 7 tüzér mérőszázad, 71 1/2 fogatolt könnyű üteg, 2 gépvontatású könnyű üteg, 8 fogatolt közepes üteg, 10 gépvontatású közepes üteg, 1 gépvontatású nehéz üteg, 10 légvédelmi ágyús üteg, 11 légvédelmi gépágyús üteg, 1 légvédelmi gépágyús szakasz;
- 10 kis harckocsi, ill. páncélosgépkocsi század;
- 15 utászszázad, 7 gázvédelmi század, 4 vasútépítő század, 2 hidászszázad, 1 villamos és fényszóró iskola, 17 híradószázad, 7 fogatolt vonatoszlop, 7 gépkocsizó vonatoszlop
- 25 repülőszázad;
- 6 őrnaszád, 6 páncélos motorcsónak, 3 aknarakó hajó, 21 motorcsónak.
A személyi állomány: 85 332 fő.
A fejlődés elsősorban a tüzérségnél szembetűnő. Nem mutat azonban hasonló fejlődést a nehéztüzérség, még rosszabb képet nyújt a műszaki csapatok, a gépkocsizó és a páncélos alakulatok száma. Ennek okait azonban nem a hiányos szervezésben, hanem az anyagi lehetőségek elégtelenségében kell keresni.
A m. kir. Honvédség fejlődése a II. világháború alatt 1938 - 1945
A tengelyhatalmak javára billenő európai politikai folyamatok, Magyarország fegyverkezési egyenjogúsítása és a javuló gazdasági helyzet 1938-ra lehetővé tették a honvédség mennyiségi és minőségi fejlesztésére kidolgozott tervezet, a Huba hadrend életbe lépését. Az 1938-tól 1941-ig tartó első fázisban egy 107 000 fős béke- és 250 000 fő hadi létszámú, 3 hadseregre, 7 hadtestre tagozott haderő kifejlesztését tűzték ki, amely állt: 21 gyalogdandárból, 2 gépkocsizó dandárból, 2 lovasdandárból, 1 repülődandárból, 3 hadosztályerejű határbiztosító erőből, 1 folyamőr dandárból, valamint bizonyos fővezérség- és hadtestközvetlen alakulatokból. A fejlesztés első fázisaként 1938. május 1-vel a 2 lovasdandárt gépesített alakulatokkal erősítették meg és felállítottak egy gépkocsizó dandárt, majd 1938. október 1-vel még egy gépkocsizó dandárt. Ezzel megkezdődött a honvédség azonnal harcba vethető gyorsan mozgó erőinek fejlesztése. A Magyarország fegyverkezési egyenjogúsítását engedélyező 1938. augusztus 29-i bledi egyezmény nyomán nyíltan felállt a m. kir. Légierő parancsnokság és a m. kir. Folyamerők parancsnoksága, a határőrezredek pedig hivatalosan is megkapták a 15. - 21. gyalogezred számozását.
A Kárpátalja visszacsatolása után az ottani terepviszonyok figyelembe vételével hadtestköteléken kívül 1939-ben felállítottak egy hegyidandárt is.
A hadseregfejlesztés számos szervezési változással járt együtt. A vegyesdandárokat székhelyük és hadrendi számuk megtartása mellett hadtestekké szervezték át, amelyeket római számmal jelöltek. Ezek a Felvidék visszacsatolása után, 1939. január 23-án a kassai VIII., Erdély visszacsatolásakor, 1940. november 15-től kolozsvári IX. hadtesttel egészültek ki. A Felvidék és Észak - Erdély visszacsatolásával felállított 2 hadtest növelte ugyan a honvédség létszámát, de csökkentette ütőképességét, mert felfegyverzésük a már meglévő alakulatok rovására történt. Nem tudták kialakítani a tervezett 3 ezredes hadosztályokat. A honvédség alapseregteste továbbra is az ikreződéssel megalakuló 27 kétezredes gyalogdandár maradt, amelyeket 1942 januárjától könnyű hadosztálynak neveztek.
A hadtestcsapatok hadműveleteinek irányítására 1940. március 1-én 3 hadseregparancsnokságot hoztak létre: 1. Szolnok /később Kolozsvár/, 2. Budapest, 3. Pécs székhellyel. Az 1. hadseregparancsnokság elvileg a debreceni VI., a kassai VIII. és a kolozsvári IX., a 2. hadseregparancsnokság a budapesti I., a székesfehérvári II. és a miskolci VII., a 3. hadseregparancsnokság a szombathelyi III., a pécsi IV. és a szegedi V. hadtest felett parancsnokolt.
A hadsereg átszervezése a felső vezetést is érintette. 1940. március 1-vel megszűnt a Honvédség Főparancsnokának állása. A hadsereg irányítására, kiképzésére vonatkozó teendőit az 1938 októbere óta ismét nyíltan működő vezérkar vette át, feladatainak személyügyi része a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe került. Ezzel megszűnt a katonai vezetés 1922 óta fennálló hármas tagolása.
1940-ben még egy jelentősebb szervezési változás történt. Az addig önálló seregtestként működő 2 lovas- és 2 gépkocsizó dandárt egy gyorshadtestbe vonták össze.
A honvédség mennyiségi fejlesztése 1941-ig megtörtént. A Huba hadrend 1941 októberétől meginduló második fázisa a páncélos és légvédelmi erők kiépítését célozta. 1943-ig 2 páncélos, 1 gépkocsizó lövész hadosztály és egy 2 légvédelmi tüzérdandárból álló légvédelmi hadtest felállításával számoltak, a gyalogság nehéz fegyvereinek és a tüzérség löveganyagának bővítése mellett. A Huba hadrend harmadik fázisában 1943 - 1945 között a magyarországi Messerschmitt - program keretében kibocsátott vadász és bombázó repülőgépek felhasználásával a légierő modernizálását tervezték, a páncélos fegyvernem folyamatos fejlesztése és a hadsereg tűzerejének további növelése mellett.
1942-ben a hadműveleti területre kivonuló 2. magyar hadsereg felszerelése zavart okozott a hadseregfejlesztés 1942-re tervezett ütemének megvalósításában. A honi alakulatoknál csupán a kiképzéshez nélkülözhetetlen fegyverzet maradt. Az ipari kapacitást 1942-1943-ban a 2. hadsereg által elvitt és elvesztett fegyverek pótlására kellett fordítani.
A 2. hadsereg veszteségei az elpusztult hadianyag pótlásán kívül a honvédség újjászervezését is szükségessé tették. 1943. augusztus 10-én a 27 két ezredes könnyű hadosztály helyett 8 - 3 ezredes és 4 tüzérosztályos - gyaloghadosztályt szerveztek, amelyeket állandóan csaknem hadi létszámon kívántak tartani. A budapesti I. hadtest parancsnoksága kivételével - amely 1943 őszétől gyakorlatilag már csak katonai közigazgatási feladatokat látott el - minden hadtestparancsnokság alá 1 - 1 gyaloghadosztály, valamint 1 - 1 szintén 3 ezredes tartalék hadosztály került, amely békében csak kereteiben létezett és csak mozgósításkor töltötték fel hadi létszámra. Az új hadrend ezenkívül - szintén hadi létszámon tartott - 2 páncélos hadosztályt, 1 lovashadosztályt, 2 hegyi dandárt, 1 repülő hadosztályt, 3 légvédelmi tüzérdandárt és a folyamőr dandárt, valamint a Székely Határvédelmi Erőket foglalta magában. Ez utóbbi Erdély keleti részében megszervezett magasabbegység volt, amely gyakorlatilag mint a honvédség X. önálló hadtestje működött. Alárendeltségébe a 2 ezredes 27. székely könnyű hadosztályon, a 9. határvadász dandáron és a megfelelő támogató és ellátó alakulatokon kívül a 27 milícia-rendszerű székely határőrzászlóalj tartozott. Feladata esetleges román támadás esetén a Székelyföld védelme a kolozsvári hadtest és az anyaországi csapatok beérkezéséig.
A honvédség az 1943-1944-es évre érte volna el legnagyobb tervezett békeállományát, amely 19 664 tisztből és tisztviselőből, valamint 289 227 legénységi állományúból, azaz 308 891 katonából és 6 610 polgári alkalmazottból állt volna.
1943-ban a gépjármű- és harckocsigyártás nehézségei miatt le kellett mondani a gépkocsizó lövész hadosztályról és az eredetileg tervezett 4 harckocsi ezredből kettőről. Tekintettel a magyar ipar korlátozott teljesítő képességére, a hadvezetés lemondott a honvédség mennyiségi fejlesztéséről és a hadsereg mélységi tagolású átszervezését határozta el. Az új szervezés 1944-1945-ben lépett volna életbe Szabolcs hadrend elnevezés alatt.
A Szabolcs hadrend 1943-ban kidolgozott rövidtávú hadsereg fejlesztési koncepció volt, amely a haderő harcértékét mennyiségi fejlesztés nélkül, a meglévő alakulatok, parancsnokságok összefogásával, a parancsnoklási rendszer egyszerűsítésével, a fegyverzet korszerűsítésével, tűzerejének növelésével, megfelelő anyagi tartalékok beállításával és gyorsított gépesítésével kívánta növelni. Az 1944. május 10-én jóváhagyott hadrend szerint béke idején csak egy hadseregparancsnokság /1./ és négy teljes értékű hadtestparancsnokság /IV., VI., VII., IX./ marad meg. A békében is fennálló hadrendi kötelékek számát 9 gyalog-, 2 páncélos- és 1 lovashadosztályban, 2 hegyi és 7 légvédelmi dandárban, a Székely Határvédelmi Erőkben, valamint a Folyamerőkben és 1 repülőhadosztályban határozta meg. A Szabolcs hadrend előirányozta a hadiiparnak korszerű fegyverek gyártására való átállítását. Intézkedett a rendszeresített géppisztolyok és gyalogsági nehéz fegyverek számának és minőségének jelentős növeléséről, elrendelte a rohamlövegek és a korszerű Tas harckocsi gyártását, valamint azt, hogy a légierőt hazai gyártású Messerschmitt 109 vadász és Messerschmitt 210 több feladatú gépekkel kell felszerelni. Szorgalmazta a honvédség gépkocsi állományának növelését.
A Szabolcs hadrend intézkedései az 1944. évi hadiesemények következtében nem valósulhattak meg. Az 1944 eleje óta részleges, majd totális mozgósítás alatt álló honvédség létszáma 1944. szeptember 30-án meghaladta az 1 millió főt, akiknek egy részét sem a béke-, sem a háborús hadrendben nem szereplő, hiányosan felszerelt és kiképzett pót- és más rögtönzött alakulatokba szervezték. Az 1944 végén a Szálasi kormány totális mozgósítási parancsára bevonultak csak a honvédség elméleti létszámát növelték. Felszerelésükre, kiképzésükre sem Magyarországon, sem a Német Birodalom területén nem volt idő, és nem voltak meg az anyagi eszközök.
A vesztes háború, az azzal járó pusztulás következtében nemcsak a m. kir. Honvédség javaiban, hanem iratanyagában is felmérhetetlen kár keletkezett. A katonai intézmények, szervek, alakulatok 1944-45-ös nyugatra evakuálásuk előtt irattáruk nagy részét felsőbb parancsra megsemmisítették. A magukkal vitt dokumentumok a háború végén, illetve fogságba esésükkor mentek veszendőbe.
Az iratanyag rendezésénél általában a provenientia elvét érvényesítettük. Az eredeti irattári rendszerek alapján a fondokon belül az állagok, azokon belül a különböző sorozatok is elkülöníthetők voltak. A nagymérvű iratpusztulás következtében a fondok nagy részénél nem volt visszaállítható az eredeti irattári rendszer, ezeknél tematikus vagy kronologikus rendben fekszenek az iratok.
Az iratanyag nagy része középszinten rendezett és áttekintő raktárjegyzék alapján kutatható.
FELSŐFOKÚ KATONAI TERÜLETI HATÓSÁGOK
A magyar katonai gazdászat - közigazgatás bevezetéséről szóló 1868.évi XLI.tc. alapján létrehozott, majd az évetizedek során többször átszervezett kerületi parancsnokságok közül az első világháború vége, a Monarchia összeomlása utáni időszakban 1919. decemberéig még működött a budapesti, a szegedi, valamint a Győrbe áttelepült pozsonyi és a Miskolcra menekült kassai honvéd kerületi parancsnokság. 1920. január 1-től azonban a Nemzeti Hadsereg által 1919 augusztusában létrehozott katonai körletparancsnokságok vették át a felsőfokú területi katonai hatóságok feladatát. Hatáskörük a román csapatok kivonulásával fokozatosan kiterjedt az egész országra, amelyet 7 katonai körletre osztottak: a budapesti I., a székesfehérvári II., a szombathelyi III., a kaposvári /1921 szept.-től pécsi/ IV., a szegedi V., a debreceni VI., a miskolci VII. körletre. A trianoni békeszerződést követő hadseregcsökkentés következtében 1922.május 1-jén a körletparancsnokságokból és a körlet területén szervezett hadosztályparancsnokságok összevonásával létrehoztál a magasabbparancsnokságként és felsőfokú területi katonai hatóságként egyaránt működő vegyesdandár-parancsnokságokat, amelyeknek székhelye a körletparancsnokságok eredeti székhelyén maradt. A vegyesdandárok 1-től 7-ig terjedő arab számozást kaptak.
1938. nov.22-én a vegyesdandár-parancsnokságok hadtestparancsnokságokká alakultak, amelyek békeidőben mindkét funkciójukat megtartották. A meglévő és most már római számozást viselő 7 hadtesthez 1939.jan.23-án a kassai VIII., 1940.nov.15-én a kolozsvári IX. hadtest csatlakozott. A hadtest csapatainak mozgósítása esetén elvonuló hadtestparancsnokság területi hatósági hatásköréből adódó feladatait a visszamaradó kerületi parancsnokság vette át, amelyet a hadtest számozásának megfelelő arab számmal jelöltek. A honvéd kerület parancsnoka a hadtsetparancsnok mellé beosztott tábornok vagy katonai közigazgatási vezető lett, aki a hadtest elvonulásakor a honvéd kerületi parancsnok címet vette fel. Hivatása a katonai területi hatóság feladatköréből adódó funkciók ellátása volt, így:
- illetékességi területén a katonai rend és fegyelem , valamint a vagyon - és közbiztonság fenntartása;
- a nemzet- és államellenes tevékenység megakadályozása, a katonás szellem, a hazafias és vallásos érzés ápolása;
- a személyi és anyagi vonatkozású mozgósítási munkák szabályozása és végrehajtásának ellenőrzése;
-az alsófokú katonai területi hatóságok /bevonulási központok, kiegészítő parancsnokságok stb./, leventeparancsnokságok munkájának irányítása, együttműködés a polgári hatóságokkal;
-lő- és gyakorlóterek, kincstári épületek és más egyéb elhelyezéssel kapcsolatos ügyek intézése;
-nyugdíjas és felülvizsgálati ügyek;
-az alárendelt, illetve utalt alakulatok gazdászat - közigazgatási, egészségügyi, lóállomány és egyéb békeanyagi szükségleteivel kapcsolatos, valamint állomásügyek szabályozása és ellenőrzése;
-a hadtest területén áthaladó katonai szállítmányok irányítása;
-a honi légvédelem, valamint a katonai és polgári légoltalom megszervezése a hadtest területén;
-az illetékességi területén lévő hősi temetők, emlékművek karbantartása, a katonai hagyományok ápolása és a hadtörténelmi emlékek gyűjtésének szabályozása;
-hadifoglyok és menekültek ügyei.
A katonai területi hatósági feladatokon kívül a hadtestparancsnokság hadműveleti területen tartózkodása idején a honvéd kerületi parancsnok irányította a fronton harcoló hadtest csapatainak személyi és anyagi utánpótlását, az itthon maradt póttestek kiképzését. A honvéd kerületi parancsnok az illetékességébe tartozó katonai személyek elöljárója, közegei útján anyagi és személyi ügyeik intézője volt.
Az iratok középszinten rendezettek, az irategyüttesek a háború időszakából egyaránt tartalmazzák a harctéri hadtest és a hátországi kerületi parancsnokság iratait.
| 1239. | M. kir. I. budapesti honvéd kerületi parancsnokság | 1871-1945 | 78 | ifm |
| 1919 őszétől: M. kir. budapesti katonai körletparancsnokság,
1922-től: M. kir. budapesti 1. honvéd vegyesdandár-parancsnokság, 1938-tól: M. kir. budapesti I. honvéd hadtest-, ill. 1. kerületi parancsnokság | ||||
| Benne: | ||||
| Pályaudvarparancsnokságok felügyelősége | 1919-1920 | 0,02 | ifm | |
| A felügyelőség feladata a pályaudvar- és vonalparancsnokságok fegyelmi, karhatalmi, elhelyezési, anyagi és forgalmi ügyeinek koordinálásán és ellenőrzésén kívül az állami és magánvasutak által működtetett szállítmányozás, személy- és teherforgalom felügyelete volt. Hatáskörébe tartozott még az állomásokon berendezett áteresztő és étkeztető állomások működésének biztosítása is.
/Korábban II. 1450. fondszámon szerepelt. | ||||
| Felülvizsgálati iratok | 1915-1936 | 12 | ifm | |
| 1240. | Győri katonai körletparancsnokság | 1919-1920 | 0,06 | ifm |
| Jogelődje II. 890. fondszámon szerepelt.
Benne: őrkülönítmény anyaga is. | ||||
| 1241. | M.kir. II. siófoki katonai körletparancsnokság | 1919.aug.-okt. | 0,01 | ifm |
| 1242. | M.kir. székesfehérvári katonai körletparancsnokság, majd | 1919-1945 | 0,40 | ifm |
| M.kir. székesfehérvári 2. honvéd
vegyesdandár-parancsnokság, majd M.kir. székesfehérvári II. honvéd hadtestparancsnokság, ill. 2. kerületi parancsnokság | ||||
| 1243. | M.kir. III. szombathelyi katonai kerületi, ill. | 1919-1944 | 1,90 | ifm |
| körletparancsnokság, majd
M.kir. szombathelyi 3. honvéd vegyesdandár-parancsnokság, majd M. kir. szombathelyi III. honvéd hadtestparancsnokság, ill. 3. kerületi parancsnokság | ||||
| 1244. | M. kir. kaposvári katonai körletparancsnokság | 1919-1921 | 0,36 | ifm |
| 1245. | M. kir. pécsi katonai körletparancsnokság, majd | 1921-1945 | 1,20 | ifm |
| M. kir. pécsi 4. honvéd vegyesdandár-parancsnokság, majd
M. kir. IV. honvéd hadtestparancsnokság, ill. 4. kerületi parancsnokság | ||||
| 1246. | Déli végeken vezénylő tábornok | 1921 | 0,10 | ifm |
| 1247. | M. kir. szegedi körletparancsnokság, majd | 1919-1944 | 2,30 | ifm |
| M. kir. szegedi 5. honvéd vegyesdandárparancsnokság, majd
M. kir. szegedi V. honvéd hadtestparancsnokság, ill. 5. kerületi parancsnokság Jogelődje II. 888. és II. 1045. fondszámon szerepel. | ||||
| 1248. | M. kir. debreceni katonai körletparancsnokság, majd | 1920-1944 | 0,12 | ifm |
| M. kir. debreceni 6. vegyesdandár-parancsnokság, majd
M. kir. debreceni VI. honvéd hadtestparancsnokság, ill. 6. kerületi parancsnokság | ||||
| 1249. | M. kir. miskolci katonai körletparancsnokság, majd | 1919-1945 | 0,36 | ifm |
| M. kir. miskolci 7. honvéd vegyesdandár-parancsnokság, majd
M. kir. miskolci VII. honvéd hadtestparancsnokság, ill. 7. kerületi parancsnokság | ||||
| 1250. | M. kir. kassai VIII. honvéd hadtestparancsnokság, ill. | 1940-1945 | 0,12 | ifm |
| 8. kerületi parancsnokság | ||||
| 1251. | M. kir. kolozsvári IX. honvéd hadtestparancsnokság, ill. | 1940-1945 | 0,36 | ifm |
| 9. kerületi parancsnokság | ||||
| 1648. | M. kir. Kárpáti Közigazgatási és Gazdasági Parancsnokság | 1944 | 0,002 | ifm |
A vámőrség a vámhatár ellenőrzésére és a vámhatárokon átmenő személyi és árúforgalom vámjövedéki felügyeletére felállított fegyveres rendvédelmi testület volt. A trianoni békeszerződés katonai rendelkezései a közboztonsági és rendvédelmi testületek állományát nem korlátozták oly mértékben, mint a haderő létszámát, így mód nyílt arra, hogy egyes honvédelmi funkciókat más minisztériumok alá rejtett katonai szervek vegyenek át. Így vette át hivatalosan a Pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozó vámőrség 1921. szept. 1-től az országhatár védelmét. Az országot hét vámőrkerületre osztották: 1. Budapest, 2. Győr, 3. Szombathely, 4. Kaposvár, 5. Szeged, 6. Debrecen, 7. Miskolc székhellyel. A vámőrkerületek illetékességi határa megegyezett a katonai körletek területével. Az egyes kerületek kb. 1 katonai századnyi erőnek megfelelő vámőrszakaszokra tagolódtak, amelyekből 1925-ben 52 volt. A vámőrszakaszok körzetében vámőrsök /1925-ben 200/ látták el a határőrizetet, ezeket időnként utazást ellenőrző állomásokkal egészítették ki.
A határok őrizetére létrehozott rejtett katonai szervezet 1932. október 1-ig működött vámőrség néven.
| 1649. | M. kir. szombathelyi 3. vámőrkerületi parancsnokság | 1924-1925 | 0,005 | ifm |
| 1267. | M. kir. szegedi 5. vámőrkerületi parancsnokság | 1922-1932 | 0,05 | ifm |
| a. | M. kir. utazásellenőrző állomás, majd 8. sz. vámőrs, Kelebia | 1921-1923 | 0,015 | ifm |
| /Korábban II. 1257. fondszámon szerepelt./ | ||||
| b. | M. kir. 12. sz. vámőrs | 1922-1925 | 0,001 | ifm |
| /Korábban II. 1268. fondszámon szerepelt./ | ||||
| c. | M. kir. 15. sz. utazásellenőrző állomás, majd | 1921-1923 | 0,005 | ifm |
| 33. sz. vámőrs, Szeged | ||||
| d. | M. kir. 16. sz. utazásellenőrző állomás, Kisszállás, ill. Bácsalmás, majd | 1921-1923 | 0,06 | ifm |
| II. sz. vámőrs, Bácsalmás
/Korábban II. 1252. fondszámon szerepelt./ | ||||
| e. | M. kir. 17. sz. utazásellenőrző állomás, majd 1. sz. vámőrs, Hercegszántó | 1921-1923 | 0,07 | ifm |
| /Korábban II. 1253. fondszámon szerepelt./ | ||||
| f. | M. kir. 19. sz. vámőrs | 1922-1925 | 0,001 | ifm |
| /Korábban II. 1269. fondszámon szerepelt./ | ||||
| g. | M. kir. 34. sz. utazásellenőrző állomás, majd 29. sz. vámőrs, Elek | 1920-1923 | 0,015 | ifm |
| /Korábban II. 1254. fondszámon szerepelt./ | ||||
| h. | M. kir. 35. sz. utazásellenőrző állomás, majd 23. sz. vámőrs, Battonya | 1920-1923 | 0,08 | ifm |
| /Korábban II. 1255. fondszámon szerepelt./ | ||||
| i. | M. kir. 37. sz. utazásellenőrző állomás, Jánoshalma, ill. Gara, majd | 1920-1923 | 0,02 | ifm |
| 3. sz. vámőrs, Gara
/Korábban II. 1256. fondszámon szerepelt./ |
A trianoni béke feltételeinek betartását ellenőrző Szövetségközi Ellenőrző Bizottság 1927.március 31-i távozása lehetőséget adott a honvédség mennyiségi és minőségi fejlesztésére, a zsoldos rendszerről az általános hadkötelezettségen alapuló véderő rejtett kiépítésére. E fokozatos fejlesztés egyik lépése volt a vámőrség határőrséggé való átszervezése. Bár az 1932. október 1-jével megalakuló határőrség papíron továbbra is a Pénzügyminisztérium alárendeltségében maradt, szervezete egyértelműen rejtett katonai alakulatra utalt. Az addigi vámőrkerületek határőrkerületekké alakultak, amelyek területe megegyezett a vegyesdandárok területével, elnevezésük pedig a vegyesdandár-parancsnokságok székhelye és számozása szerint történt. Az addigi vámőrszakaszok helyett kerületenként 3 - 3, összesen 21 határőrzászlóaljat állítottak fel, amelyek létszám és szervezet tekintetében megegyeztek a honvéd gyalogzászlóaljakkal. Kerületenként 1 - 1 határőrezred alakult, amely 3 zászlóaljból, 1 - 1 géppuskás-, árkász- és távbeszélő századból állt. Ez az ezred az ún. határőrkerületi parancsnokhelyettes vezetésével alkotta a vegyesdandár harmadik ezredét. A határőrezred nem teljesített határszolgálatot, ezt a kikülönített határőrsök látták el, amelyek száma 1932-ben 156 volt.
Az általános védkötelezettségen alapuló véderőrendszerre való áttéréskor a határőrség megszűnt. A határőrezredek betagolódtak a honvédség gyalogezredei közé. A határvédelmi és - őrizeti feladatokat most már nyíltan is a hadsereg kötelékéhez tartozó határvadász dandárok látták el.
A határőr kerületi parancsnokságoknak önálló fondjai nincsenek levéltárunkban.
Az 1881-ben felállított testület feladata kijelölt működési területén a személy- és vagyonbiztonság megóvása, a közbéke és közrend fenntartása, a törvények és rendeletek megszegésének megakadályozása, az ezek ellen vétők felkutatása és az illetékes hatóságoknak való átadása volt. A közbiztonsági szolgálat keretében az állam-, a köz-, az igazságügyi rendészeti és a karhatalmi szolgálatot látta el, míg a belső szolgálat az őrsökön folyt és gyakorlatilag megegyezett a Honvédségnél szokásossal. Tevékenységét vidéken fejtette ki, a városokban a rendőrség volt illetékes. A csendőrség helyi rendészeti ügyekben csak a csendőrfelügyelő és a községi közegek támogatására volt felhasználható.
A csendőrség egyenruházata, fegyverzete honvédségi volt, kisebb eltérésekkel és saját jelzésekkel. Kettős alárendeltségben működött /Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium/. Központi vezetésre, országos szervekre és területi alakulatokra tagolódott. Területi szervei a csendőrkerületek, az osztályok, szárnyak, szakaszok, őrsök és különítmények voltak. Legkisebb alegysége a 6-25 fős /gyalogos, lovas vagy vegyes/ őrs. A csendőrkerületek száma, működési területe és székhelye megegyezett a Honvédség vegyesdandárainak /később honvéd kerületi parancsnokságainak/ számával, működési területével és székhelyével, élén csendőr ezredes állt. A csendőrosztályok területe általában az adott vármegye területével egyezett meg, vezetője csendőr törzstiszt. 1922-től 1938-ig a hét csendőrkerületet római számmal és állomáshelyük feltüntetésével, az alsóbb szervezeti egységeket csak állomáshelyük alapján jelölték. A visszacsatolások után hozták létre Kassán a VIII., Kolozsvárott a IX. és Marosvásárhelyen a X. csendőrkerületi parancsnokságot. Teljes létszáma a második világháború végéig 12 000 főről 14 000 főre emelkedett, a tíz csendőrkerület is eddig állt fenn.
| 1602. | M. kir. budapesti I. csendőrkerületi parancsnokság | 1919-1943 | 0,01 | ifm |
| 1736. | M. kir. székesfehérvári II. csendőrkerületi parancsnokság | 1922-1943 | 0,003 | ifm |
| 1737. | M. kir. szombathelyi III. csendőrkerületi parancsnokság | 1919-1944 | 0,015 | ifm |
| 1603. | M. kir. pécsi IV. csendőrkerületi parancsnokság | 1919-1944 | 0,01 | ifm |
| 1738. | M. kir. szegedi V. csendőrkerületi parancsnokság | 1919-1944 | 0,02 | ifm |
| 1604. | M. kir. debreceni VI. csendőrkerületi parancsnokság | 1919-1940 | 0,005 | ifm |
| 1605. | M. kir. miskolci VII. csendőrkerületi parancsnokság | 1919-1940 | 0,04 | ifm |
| 1739. | M. kir. kassai VIII. csendőrkerületi parancsnokság | 1940-1942 | 0,02 | ifm |
| 1740. | M. kir. kolozsvári IX. csendőrkerületi parancsnokság | 1941-1942 | 0,001 | ifm |
| 1606. | M. kir. marosvásárhelyi X. csendőrkerületi parancsnokság | 1942-1944 | 0,005 | ifm |
ALSÓFOKÚ TERÜLETI KATONAI HATÓSÁGOK
Az általános hadkötelezettség alapján működő hadseregek számára a hadkötelezettek, valamint a mozgósítás esetén behívásra szóba jöhető igásállatok, szárazföldi - és vízi járművek összeírásával, nyilvántartásával foglalkozó helyi hatóságok, amelyek mozgósítás vagy más, a honvédelmi törvény által előírt katonai szolgáltatások esetén összekötő katonai parancsnokságként működtek a helyi polgári hatóságok felé. Ezenkívül intézték a területükön élő nem tényleges állományú hadkötelezettek, hadigondozottak ügyeit és gondoskodtak az illetékességi területükön lévő hősi emlékművek, katonasírok ápolásáról.
Az Osztrák - Magyar Monarchia felbomlásával és az önálló magyar haderő kiépítésével új alapokra kellett helyezni a nem tényleges állományú hadkötelezettek összeírását, nyilvántartását. Ezt a feladatot látták el 1919-től a járási katonai nyilvántartóságok, amelyek 1920.szept. 1-vel a vármegyei katonai parancsnokságok alárendeltségébe kerültek.
A vármegyei katonai parancsnokságok 1919 augusztusa és 1921 júliusa közt elsősorban mint a megyéjük területén működő karhatalmi alakulatok parancsnokságai működtek. Fő feladatuk a forradalmak és a román megszállás alatt fellazult közbiztonság és rend helyre állítása, az esetleges baloldali mozgalmak letörése volt. A konszolidáció eredményeként 1920 augusztusában feloszlatták a megyei karhatalmi alakulatokat, ezzel megszűnt a vármegyei katonai parancsnokságok csapatparancsnoki hatásköre. A számukra 1920 augusztusában kidolgozott szervi határozvány szerint a vármegyei katonai parancsnokság képezte a megye területéről kiegészítést nyerő alakulatok kiegészítő parancsnokságát és a megye területén élő nem tényleges viszonybeliek számára a póttestet. Mint ilyen intézte a hadigondozottak ellátását és az ebből eredő ellenőrzési és felülvizsgálati ügyeket, valamint a hadisírok nyilvántartását. A vármegyei katonai parancsnokság alárendeltségébe tartozó lónyilvántartó tiszt kutatta fel és tartotta nyilván a megyéje területén hadi alkalmazásra számba jöhető lovakat. A fenti ügyeket a vármegyei katonai parancsnokság nyilvántartó osztálya végezte. A katonai osztály hatáskörébe tartozott a megye területén a különböző politikai és társadalmi mozgalmak, szervezetek katonai szempontból történő figyelése és a hadsereg céljait szolgáló keresztény nemzeti propaganda, valamint az ifjúság testnevelési /katonai előképzési/ ügyeinek irányítása. A katonai osztály intézte az állomásügyeket és tartotta a kapcsolatot a helyi polgári hatóságokkal.
A trianoni békeszerződés határozatai alapján 1921 júniusában hivatalosan megszüntették a vármegyei katonai parancsnokságokat és a járási nyilvántartóságokat. Feladatkörüket más minisztériumok alá tartozó rejtett katonai szervek vették át:
A nyilvántartó osztályok, valamint a járási nyilvántartóságok munkáját - a hadkötelezettek, hadigondozottak nyilvántartását - a Belügyminisztérium alá tartozó vármegyei és budapesti, illetve járási és városi népgondozó kirendeltségek vették át, amelyek az alispán, a főpolgármester, a főszolgabírók és a polgármesterek mellett működtek. A hadsereg számára szükséges lovak nyilvántartását a Földművelési Minisztérium alá rendelt megyei lótenyésztési bizottmányok és a járásokban működő lótenyésztési előadók végezték. Az ifjúság kötelező testnevelését /katonai előképzését/, az 1921. évi LIII. tc. alapján létrehozott Levente Egyesület szervezési, kiképzési és kulturális ügyeit, a leventeköteles ifjak összeírását és nyilvántartását megyei szinten a törvényhatósági, alsóbb szinten a községi, városi, kerületi testnevelési bizottságok irányították, amelyeket látszólag a Vallás - és Közoktatásügyi Minisztérium alá utaltak.
A Szövetségközi Katonai Ellenőrző Bizottság 1927.március 31-én történt távozása után enyhült a Magyarországra nehezedő felügyelet és megkezdődhetett a honvédség óvatos fejlesztése, az általános védkötelezettségen alapuló haderő fokozatos kiépítése. Ehhez szükség volt a különböző nyilvántartások egységes vezetésére és kezelésére. Ezért a had - és leventekötelesek, a honvédségi ellátásban részesülők, valamint a honvédség számára igénybe vehető lovak és járművek nyilvántartására, a haderőn kívüli kiképzés irányítására, a mozgósítással kapcsolatos ügyek intézésére 1931.január 20-án felállították a járási /városi, kerületi/ testnevelési és népgondozói kirendeltségeket, valamint vármegyénként, illetve törvényhatósági jogú városonként a testnevelési és népgondozó felügyelőségeket. A testnevelési és népgondozó szervek, amelyek látszólag a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartoztak és hivatalosan a népesség nyilvántartásával foglalkoztak, valójában azonban kiegészítő parancsnokságként, a haderőn kívüli kiképzés irányítóiként, valamint a katonaság és a helyi polgári hatóságok közti összekötő kapocsként működtek.
Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának kinyilvánítása után 1938 őszétől a testnevelési és népgondozói kirendeltségek, illetve felügyelőségek ügykörük változatlan megtartásával már nyílt honvédségi szervként járási /városi, székesfővárosi kerületi/, illetve vármegyei /törvényhatósági/ katonai parancsnokságként működtek tovább.
Az általános hadkötelezettségen alapuló haderő nyílt bevezetésével 1939. október 1-jétől az országot kiegészítő kerületekre, azokat kiegészítő körletekre osztották. Az utóbbiak sorozó járásokra tagolódtak. Általában egy - egy kiegészítő kerület egy gyalogdandár /könnyű hadosztály/, egy - egy kiegészítő körlet egy gyalogzászlóalj kegészítő területét képezte. A kiegészítő terület élén a kiegészítő parancsnokság, a kiegészítő körletek élén egy - egy bevonulási központ /kiegészítő kirendeltség/ állt. 1942 elején 27 kiegészítő parancsnokság és 81 bevonulási központ működött. A kiegészítő parancsnokságok és bevonulási központok megalakulásukkal átvették a vármegyei és járási parancsnokságoktól az összes nyilvántartási és kiegészítési feladatot. Ez utóbbiak közül a vármegyei katonai parancsnokságok, miután funkcióikat elveszették, 1941-ben megszűntek. A járási /városi/ katonai parancsnokságok, valamint a Budapest székesfővárosi katonai parancsnokság a katonai nyilvántartási ügyek leadása után is megtartották az illetékességi körükbe tartozó Levente Egyesület működése irányításának és ellenőrzésének jogát. Emellett átvették a területükre illetékes, de időközben megszűnt alakulatok és más katonai intézetek iratainak őrzését.
| 1282. | Bács-Bodrog vármegye katonai parancsnoksága | 1919-1921 | 0,01 | ifm |
| Benne a korábban II.1256. fondszámon szereplő Kikülönített tiszt, Bácsalmás-Kisszállás iratai is. | ||||
| 1274. | Békés vármegye katonai parancsnoksága | 1920-1920 | 0,72 | ifm |
| Benne a korábban II. 1255., 1260-1264. fondszámokon szereplő békéscsabai Nyilvántartó alosztály és a kikülönített tisztek iratai is. | ||||
| 1275. | Csongrád vármegye katonai parancsnoksága | 1920-1921 | 0,80 | ifm |
| Benne a korábban II. 1252-1524., 1256-1257. fondszánom szereplő szegedi Nyilvántaró osztály és kikülönített tisztek iratai is. | ||||
| 1284. | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye katonai parancsnoksága | 1920-1921 | 0,16 | ifm |
| Benne a korábban II. 1258-1259. fondszámon szereplő szolnoki Nyilvántartó osztály és kikülönített tisztek iratai is. | ||||
| 1283. | Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye katonai parancsnoksága | 1919-1923 | 0,16 | ifm |
| Benne a korábban II. 1265-1266. fondszámon szereplő kiskunhalasi Nyilvántartó alosztály iratai is. | ||||
| 1273. | Tolna vármegye katonai parancsnoksága | 1919-1921 | 0,30 | ifm |
| 1270. | Vas vármegye katonai parancsnoksága | 1919-1921 | 1,74 | ifm |
| Benne a korábbi II. 1271. és II. 1350. fondszámon szereplő Nyilvántartó osztály és kikülönített tiszt iratai is. | ||||
| 1272. | Zala vármegye katonai parancsnoksága | 1919-1921 | 1,20 | ifm |
| 1276. | Vármegye katonai parancsnokságok töredékei | 1919-1921 | 0,12 | ifm |
| Korábban II. 1276-1281., 1285.-1291. fondszámon szerepeltek. | ||||
| 1347. | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye testnevelési és népgondozó felügyelősége, majd | 1932-1940 | 1,60 | ifm |
| Vármegyei Északi katonai parancsnokság | ||||
| 1346. | Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye testnevelési és népgondozó felügyelősége, majd | 1923-1944 | 8,70 | ifm |
| Pest vármegye Északi katonai parancsnoksága | ||||
| Benne több járási katonai parancsnokság iratai is. | ||||
| 1348. | Tolna vármegye testnevelési és népgondozó felügyelősége | 1920-1939 | 0,28 | ifm |
| Benne a korábban II. 1351. fondszámon szereplő völgységi járási nyilvántartó tiszt iratai is. | ||||
| 1292. | Járási katonai parancsnokságok töredékei | 1938-1941 | 0,10 | ifm |
| Korábban a II. 1292-1295. fondszámon szerepeltek. |
KIEGÉSZÍTŐ PARANCSNOKSÁGOK ÉS BEVONULÁSI KÖZPONTOK
| 1352. | M. kir. 1. honvéd kiegészítő parancsnokság, Budapest | 1941 | 0,001 | ifm |
| 1353. | M. kir. 2. honvéd kiegészítő parancsnokság, Pest vármegye, központi járás | 1942-1943 | 0,05 | ifm |
| 1354. | M. kir. 3. honvéd kiegészítő parancsnokság, Pest vármegye, 9. kiegészítő kirendeltség, Gödöllő | 1942-1943 | 0,03 | ifm |
| 1355. | M. kir. 6. honvéd kiegészítő parancsnokság, Komárom | 1939-1944 | 1,00 | ifm |
| 1356. | M. kir. 19. honvéd kiegészítő kerületi levente parancsnokság, Alsózsolca | 1943-1944 | 0,04 | ifm |
| 1357. | M. kir. 20. honvéd kiegészítő parancsnokság, Eger | 1914-1944 | 0,70 | ifm |
| 1358. | M. kir. 36. honvéd kiegészítő parancsnokság, Szekszárd | 1939-1944 | 0,24 | ifm |
| M. kir. bevonulási központok töredékei | 1940-1944 | 0,90 | ifm | |
| 1359. | M. kir. 5. honvéd bevonulási központ, Dabas | |||
| 1360. | M. kir. 24. honvéd bevonulási központ, Csepreg | |||
| 1361. | M. kir. 40. honvéd bevonulási központ, Szeged | |||
| 1362. | M. kir. 62. honvéd bevonulási központ, Szob | |||
| 1363. | M. kir. 63. honvéd bevonulási központ, Salgótarján | |||
| 1364. | M. kir. 64. honvéd bevonulási központ, Tiszalök | |||
| 1365. | M. kir. 79. honvéd bevonulási központ, Csíkszereda |