| 1296. | M. kir. budapesti katonai, ill. honvéd városparancsnokság | 1919-1944 | 1,45 | ifm |
budapest állomásügyeinek intézése - tekintettel a főváros nagyságára, különleges helyzetére, politikai súlyára, valamint a helyőrségben állomásozó, illetve átvonuló parancsnokságok, alakulatok, intézetek nagy számára, az itt élő sok ezer katonai nyugdíjasra és más, ellátást igénylő hadigondozottra - nagyobb, az állomásparancsnokságnál is kiterjedtebb hatáskörrel rendelkező apparátust igényelt. Ezért a budapesti helyőrség ügyeinek intézésére - az országban egyedüliként - a fővárosban 1919 után is megtartották a városparancsnokságot. Az állomásparancsnoki teendőket a budapesti körlet parancsnoka - az állomásparancsnokság megtartása mellett - átruházta a mindenkori budapesti városparancsnokra.
A városparancsnok egyik fő feladata a helyőrségi ügyek irányítása mellett a budapesti lakosság politikai hangulatának fegyelemmel kísérése és szükség esetén a megfelelő lépések megtétele volt.
A budapesti városparancsnokság 1919-től 1932-ig önállóan, 1933 - 1938 között az 1. vegyesdandár -parancsnokság egyik osztályaként, majd 1939 - 1944 között ismét önálló hatóságként működött.
Minden helyőrségben, ahol katonai alakulatok, intézmények állomásoztak, az ott beosztott rangban legidősebb tényleges tiszt volt az állomásparancsnok. Mint állomásparancsnok helyőrségi ügyekben elöljárója volt a helyőrség területén elhelyezett parancsnokságoknak, alakulatoknak és katonai intézeteknek. Kötelessége volt az állomáson a katonai rend és fegyelem, valamint - a rendészeti hatóságokkal együtt - a közcsend biztosítása. E fenti alapvető teendőkön kívül még az alábbi kötelezettségei voltak:
A helyőrség nagyságától függően az állomásügyek gyakorlati intézését az állomásparancsnok átadta egy általa kinevezett állomástisztnek. Ha több alakulat is tartózkodott a helyőrségben, akkor az állomásügyek kezelésére egy kisebb területi katonai hatóságot: állomás- vagy térparancsnokságot állítottak fel.
| 1297. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Budapest | 1901-1937 | 0,36 | ifm |
| 1298. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Békéscsaba | 1920-1921 | 0,40 | ifm |
| 1299. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Kaposvár | 1927-1944 | 0,04 | ifm |
| 1300. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Kecskemét | 1920-1921 | 0,04 | ifm |
| 1301. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Miskolc | 1919-1935 | 0,12 | ifm |
| 1302. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Nagykőrös | 1920 | 0,04 | ifm |
| 1303. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Pécs | 1920-1944 | 0,12 | ifm |
| 1304. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Szeged | 1919-1944 | 0,60 | ifm |
| 1305. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Szekszárd | 1919-1944 | 0,14 | ifm |
| 1306. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Zalaegerszeg | 1919-1920 | 0,12 | ifm |
| M. kir. katonai állomásparancsnokságok töredékei | 1919-1921 | 0,12 | ifm | |
| 1307. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Esztergom | |||
| 1308. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Gyöngyös | |||
| 1318. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Hajmáskér | |||
| 1311. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Inota | |||
| 1320. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Jánoshalma | |||
| 1315. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Királyhida | |||
| 1309. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Kiskunhalas | |||
| 1323. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Komáromújváros | |||
| 1321. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Kőszeg | |||
| 1322. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Magyarszék | |||
| 1313. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Paks | |||
| 1314. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Salgótarján | |||
| 1312. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Sopron | |||
| 1317. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Szatmárnémeti | |||
| 1316. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Szolnok | |||
| 1319. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Szombathely | |||
| 1310. | M. kir. katonai állomásparancsnokság, Újpest | |||
| M. kir. honvéd állomásparancsnokságok töredékei | 1940-1944 | 0,08 | ifm | |
| 1333. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Balatonalmádi | |||
| 1339. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Esztergom | |||
| 1334. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Gumpersdorf | |||
| 1337. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Győr | |||
| 1340. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Horvátlövő | |||
| 1326. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Huszt | |||
| 1325. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Kisvárda | |||
| 1336. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Kolozsvár | |||
| 1330. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Komárom | |||
| 1338. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Kőszeg | |||
| 1328. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Marosvásárhely | |||
| 1331. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Mór | |||
| 1329. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Nagybánya | |||
| 1335. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Perenye | |||
| 1332. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Répceszemere | |||
| 1324. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Stanislau | |||
| 1327. | M. kir. honvéd állomásparancsnokság, Szatmárnémeti |
Pályaudvar - és hajóállomásparancsnokságok
Mozgósítás és háború esetén a hadiforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében a fontosabb vasúti és hajózási vonalakon lévő nagyobb állomásokon elhelyezett katonai szervek voltak. Feladatuk a polgári vasúti és hajózási szakemberekkel való együttműködés a katonai szállítmányok akadálytalan áthaladása érdekében. Irányították az állomásukon történő ki- és berakodást, megszervezték az áthaladó szállítmányok élelmezését, szükség esetén elszállásolását.
1919 augusztus és 1920 július közt a pályaudvarparancsnokságok közegei ellenőrzést és kihallgatásokat folytattak, sőt letartóztatásokat is foganatosítottak az utazók közt részben a politikailag gyanúsok kiszűrése, részben a nagyon elszaporodott csempészet felszámolása céljából. Az utóbbi esetben vámvizsgálatot is tartottak. A megindult konszolidáció eredményeként 1920 nyarán a pályaudvarparancsnokságok hatáskörének ilyen mérvű kiterjesztését megszüntették.
| 1343. | 401. Pályaudvarparancsnokság, Pécs |
| 1344. | 506. Pályaudvarparancsnokság, Csorna |
| 1345. | 507. Pályaudvarparancsnokság, Szabadka |
Ha egy laktanyában több alakulat vagy katonai intézet állomásozott, az oda beosztott legmagasabb rangú tényleges tiszt lett a laktanya parancsnoka. Feladata az elhelyezzkedés, az alakulatok együttélésének, a közös helyiségek használatának szabályozása, az épület állagának fenntartása volt. Ezen tendőit a laktanyaparancsnok rendszerint egy kisebb apparátussal, a laktanyaparancsnoksággal látta el.
| 1761. | M. kir. budapesti Mária Terézia laktanyaparancsnokság | 1934 | 0,001 | ifm |
| 1342. | M. kir. miskolci Ferenc József lovassági laktanyaparancsnokság | 1934 | 0,01 | ifm |
| 1341. | Szegedi régi honvéd laktanyaparancsnokság | 1923-1939 | 0,01 | ifm |
A hadviselés szempontjából elsőrendű fontosságúnak minősített üzemekhez, gyárakhoz, ipartelepekhez, bányákhoz a fokozott készültség vagy háború idejére kirendelt katonai vezető, aki különleges katonai érdekek megóvása és a haditermelés zavartalan biztosítása érdekében az üzemeltetéshez elengedhetetlenül fontos dolgozókat üzemi munkásalakulatba szervezte, amelynek parancsnoka volt. A munkásalakulat tagjai katonai fegyelem alatt álltak. Részükre utasítást az üzem vezetői csak az üzemi katonai parancsnok útján, annak nevében és ellenjegyzésével adhattak ki.
A hadiüzemi parancsnok egyéb feladatai voltak még:
A hadiüzemi parancsnok katonai, személyi és szakügyekben az illetékes hadtest /honvéd kerületi/ parancsnokságnak volt alárendelve.
| 1412. | M. kir. I/2. hadiüzemi parancsnok, Vác | 1942 | 0,06 | ifm |
| 1413. | M. kir. I/3. hadiüzemi parancsnok, Vác | 1943-1944 | 0,18 | ifm |
| Töredékek | 1939-1944 | 0,06 | ifm | |
| 1414. | M. kir. I/6. hadiüzemi parancsnok | |||
| 1415. | M. kir. I/12. hadiüzemi parancsnok, Újpest | |||
| 1416. | M. kir. I/17. hadiüzemi parancsnok, Pesterzsébet | |||
| 1417. | M. kir. I/31. hadiüzemi parancsnok, Telefongyár | |||
| 1418. | M. kir. I/44. hadiüzemi parancsnok, Budapest | |||
| 1419. | M. kir. I/77. hadiüzemi parancsnok, Budapest | |||
| 1420. | M. kir. I/78. hadiüzemi parancsnok, Budapest | |||
| 1421. | M. kir. I/79. hadiüzemi parancsnok, Budapest | |||
| 1422. | M. kir. I/80. hadiüzemi parancsnok, Budapest | 1939-1944 | 0,12 | ifm |
| Töredékek | 1939-1944 | 0,06 | ifm | |
| 1423. | M. kir. I/91. hadiüzemi parancsnok, Danuvia | |||
| 1424. | M. kir. I/106. hadiüzemi parancsnok, Budapest | |||
| 1425. | M. kir. II/7. hadiüzemi parancsnok, Tokod | |||
| 1426. | M. kir. II/8. hadiüzemi parancsnok, Győr | |||
| 1427. | M. kir. II/18. hadiüzemi parancsnok, Dorog | |||
| 1428. | M. kir. III/18. hadiüzemi parancsnok, Úrkút | |||
| 1429. | M. kir. IV/1. hadiüzemi parancsnok, Pécs | |||
| 1430. | M. kir. VI/2. hadiüzemi parancsnok, Debrecen | |||
| 1431. | M. kir. VII/10. hadiüzemi parancsnok, Somoskőújfalu | |||
| 1432. | M. kir. VII/11. hadiüzemi parancsnok, Salgótarján | |||
| 1433. | M. kir. VII/12. hadiüzemi parancsnok, Egercsehi | |||
| 1434. | M. kir. VII/22. hadiüzemi parancsnok, Ózd | |||
| 1435. | M. kir. VII/23. hadiüzemi parancsnok, Putnok | |||
| Töredékek | 1939-1941 | 0,12 | ifm | |
| 1436. | M. kir. hadiüzemi parancsnok, Lóden posztógyár | |||
| 1437. | M. kir. hadiüzemi parancsnok, Halasi Villamossági Rt. | |||
| 1438. | M. kir. hadiüzemi parancsnok, Diósgyőri vasgyár | |||
| 1439. | M. kir. hadiüzemi parancsnok, Kispesti textilgyár | |||
| 1440. | M. kir. hadiüzemi parancsnok, Mechanikai szövőgyár | |||
| 1441. | Halmy Géza gépgyár hadiüzemi parancsnoka | 1939 | 0,12 | ifm |
| 1442. | Sorg Antal építőipari rt. hadiüzemi parancsnoka | 1939-1944 | 0,24 | ifm |
HADIFOGOLY - FOGADÓ ÉS LESZERELŐ INTÉZMÉNYEK
Az I. világháborús magyar hadifoglyok hazasegítésére és leszerelésére 1918 novemberében az alábbi, 1922-1923-ig működő intézményeket hozták létre:
Magyarország határain túlra kiküldött fogadóbizottságok
Feladatuk a hadifogságból egyenként vagy szállítmányokban érkező és útjuk során idegen országokon áthaladó magyarok összegyűjtése, segélyezése és a határállomások felé való továbbirányítása volt. Ugyancsak e kirendeltségek kötelességei közé tartozott - a hazatérők élelmezése és akadálytalan továbbhaladása érdekében - az illető állam hatóságaival a jó kapcsolat fenntartása. Ilyen, a hazatérés útvonalán elhelyezett fogadó bizottságok, illetve missziók működtek Kelet - Szibériában, Nyugat - Ukrajnában, Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Ausztriában és Olaszországban.
| 1392. | Magyar Hadügyminisztérium katonai meghatalmazottja, Bécs | 1918-1922 | 0,12 | ifm |
| 1393. | Magyar Katonai Misszió, Bécs | 1920 | 0,06 | ifm |
| 1394. | Magyar átvonuló katonai osztagparancsnokság, Bécs, Ostbahnhof | 1919-1922 | 0,15 | ifm |
| 1383. | Magyar irányítóállomás, Feldkirch, Innsbruck | 1919-1920 | 0,01 | ifm |
| Csatolva a II. 1385. fondszám is. | ||||
| 1386. | M. kir. fogadóállomás, Passau | 1920-1922 | 0,06 | ifm |
| 1747. | M. kir. fogadóállomás, Scharding | 1920 | 0,002 | ifm |
| 1387. | Magyar fogadó- és irányítótiszt, Warmbad-Villach | 1919-1920 | 0,04 | ifm |
| 1366. | M. kir. Hadügyminisztérium szállításvezetője, Varsó | 1919-1921 | 0,43 | ifm |
| 1375. | Magyar hazatérőket fogadó állomás, Varsó | 1919-1921 | 0,04 | ifm |
| 1370. | Magyar hazatérőket fogadó állomás, Baranowicze | 1921 | 0,003 | ifm |
| 1748. | Magyar hazatérőket gyűjtő állomás, Chelm | 1919 | 0,002 | ifm |
| 1368. | Magyar Hadügyminisztérium katonai megbízottja, Krakkó, majd | |||
| Magyar hazatérőket fogadó állomás, Krakkó | 1918-1920 | 0,06 | ifm | |
| 1374. | Magyar hazatérőket gyűjtő állomás, Kowel | 1919 | 0,01 | ifm |
| 1749. | Magyar hazatérőket gyűjtő állomás, Lapy | 1919 | 0,002 | ifm |
| 1750. | Magyar hazatérőket fogadó állomás, Lemberg | 1919 | 0,03 | ifm |
| 1367. | Magyar hazatérőket gyűjtő állomás, Lemberg | 1920-1921 | 0,04 | ifm |
| 1371. | Magyar hazatérőket fogadó állomás, Minszk-Litovszk | 1919-1920 | 0,05 | ifm |
| 1373. | Magyar hazatérőket ellenőrző állomás, Oswiecim | 1920-1921 | 0,12 | ifm |
| 1751. | Magyar hazatérőket fogadó állomás, Rowno | 1921 | 0,003 | ifm |
| 1376. | Magyar hazatérőket gyűjtő állomás, Rowno | 1919-1920 | 0,02 | ifm |
| 1752. | Magyar hazatérőket fogadó állomás, Stanislaw | 1921 | 0,001 | ifm |
| 1369. | Magyar hadifogoly fogadó bizottság, Stettin | 1920-1922 | 0,09 | ifm |
| 1753. | Magyar hazatérőket fogadó bizottság, Stryj | 1919 | 0,002 | ifm |
| 1388. | Magyar Hadügyminisztérium kirendeltsége és hazaszállító bizottsága, Tarnopol | 1918-1919 | 0,06 | ifm |
| 1372. | Magyar hazatérőket fogadó állomás, Tarnopol | 1921 | 0,01 | ifm |
| 1389. | Magyar hazatérőket fogadó állomás, Wilno | 1920 | 0,002 | ifm |
| 1391. | Magyar Vöröskereszt Missziója, Csita | 1920-1921 | 0,04 | ifm |
| 1754. | Magyar Vöröskeresztes Misszió Kirendeltsége, Nyikolszk-Usszurijszk | 1920-1921 | 0,05 | ifm |
| 1755. | Magyar Vöröskeresztes Misszió gyűjtőtábora, Pervaja Rjecska | 1921 | 0,02 | ifm |
| 1390. | Magyar Vöröskereszt Missziója, Vlagyivosztok | 1920-1921 | 0,40 | ifm |
Legfőbb feladatuk a határra érkező hadifogoly-szállítmányok felbomlásának, szétszéledésének megakadályozása és a transzportoknak a leszerelő táborokba való irányítása volt. Itt kapták a hazatérők az első részletesebb felvilágosítást a közelmúlt magyarországi politikai eseményeiről, természetesen a mindenkori uralkodó rendszer szempontjából.
| 1379. | Katonai fogadóbizottság, Bruck - Királyhida | 1919-1924 | 0,60 | ifm |
| Később Hegyeshalomra, majd Csornára, ezt követően újra
Hegyeshalomra települt. Együtt a korábbi II. 1377. és II. 1381. számú fondokkal. | ||||
| 1380. | Katonai fogadóbizottság, Savanyúkút | 1919-1920 | 0,002 | ifm |
| 1406. | Hadifogoly fogadóbizottság, Sátoraljaújhely | 1919-1920 | 0,05 | ifm |
| 1378. | Katonai fogadóbizottság, Szentgotthárd | 1919-1921 | 0,04 | ifm |
Az I. világháború után hazatérő hadifoglyok leszerelési ügyeinek egységes lebonyolítására létrehozott táborok, amelyek előbb 3, majd - 1920 júniusától - 14 napos egészségügyi vesztegzár állomásként is működtek. A 14 napos kötelező karantén lehetőséget nyújtott a hazatérők megfigyelésére és a politikai vagy egyéb szempontból gyanús elemek kiszűrésére.
| 1405. | Hadifogoly leszerelő tábor, Csót | 1920-1923 | 0,48 | ifm |
| 1756. | Hadifogolytábor, Hajmáskér | 1919 | 0,001 | ifm |
| 1757. | Internálótábor, Kecskemét | 1919 | 0,002 | ifm |
| 1758. | Internálótábor, Ostffyasszonyfa | 1919-1920 | 0,01 | ifm |
| 1407. | Zalaegerszegi internálótábor | 1920 | 0,005 | ifm |
| 1759. | Hadifogoly leszerelő tábor, Zalaegerszeg, Inota | 1919-1920 | 0,03 | ifm |
Budapesti hadifogolyfogadó intézmények
Legfőbb feladatuk a leszerelő táborokból Budapesten át hazafelé tartó hadifoglyok eligazítása, továbbsegítése volt. Ezenkívül a szolgálati vagy leszerelési ügyekben több napig a fővárosban
tartózkodó vidéki hazatérők számára 3 napig ingyenes szállást és élelmezést biztosítottak.
| 1395. | Hadifogoly eligazító és továbbirányító iroda, Budapest, Keleti pályaudvar | 1919-1921 | 0,06 | ifm |
| 1396. | Magyar hadifogoly eligazító iroda, Budapest | 1919-1921 | 0,04 | ifm |
| 1397. | Hernád utcai hadifogoly gyűjtő parancsnokság | 1918 | 0,06 | ifm |
| 1398. | Hazatérő tisztek otthona, Budapest | 1919-1922 | 0,24 | ifm |
Az I. világháború után főleg az oroszországi, a II. világháború után a nyugati hadifogolytáboroknak van töredékes anyaga.
| 1401. | Hadifogolytábor, Krasznaja - Rjecska | 1918-1920 | 0,07 | ifm |
| Japán felügyelet alatt, benne a Hadifogoly Magyarok
Szövetsége, illetve a pervaja rjecskai hadifogolytábor anyaga is. | ||||
| 1402. | Hadifogolytábor, Nyikolszk - Usszurijszk | 1918-1919 | 0,01 | ifm |
| Japán felügyelet alatt. | ||||
| 1403. | Hadifogolytábor, St. Augeau | 1918-1920 | 0,005 | ifm |
| 1408. | Hadifogolytábor, Dachau | 1945 | 0,02 | ifm |
| 1411. | Hadifogolytábor, Ebelsberg | 1945 | 0,04 | ifm |
| 1409. | Hadifogolytábor, Salzburg | 1945 | 0,003 | ifm |
| 1410. | Hadifogolytábor, Spital am Phyrn | 1945 | 0,01 | ifm |
| 1399. | Magyar hadifogolymentő mozgalom | 1920 | 0,24 | ifm |
| 1400. | Hadifogoly Újság | 1919-1922 | 0,36 | ifm |
| 1760. | Névjegyzékek, visszaemlékezések | 1945-1947 | 0,28 | ifm |
| Különböző hadifogolytáborokban keletkezett iratok. |
A hadsereg több hadtestből /más önálló seregtestből/, közvetlen alárendelt csapatokból és seregvonatból álló, hadászati feladatok végrehajtására hivatott katonai magasabbegység, a békehadrend legmagasabb köteléke. Magyarországon 1940. március 1-vel 3 hadseregparancsnokságot állítottak fel, amelyek élén 1 - 1 vezérezredesi rangnak megfelelő gyalogsági, lovassági, tüzérségi tábornok - 1941 augusztusától vezérezredes - vagy idősebb altábornagy állt. A hadseregparancsnok minden tekintetben a honvéd vezérkar főnökének volt alárendelve. Legfontosabb munkatársa, tanácsadója és elhatározásainak végrehajtója a hadsereg vezérkari főnöke volt. Békében csak a hadseregparancsnok legszűkebb törzse működött. Ennek segítségével látta el békebeli feladatait:
Illetékességi köre kiterjedt a békehadrend szerint neki alárendelt hadsereg közvetlen alakulatokra, a szervezetszerűen alárendelt seregtestekre. A hadseregparancsnok az alárendelt, illetve ellenőrzésére bízott alakulatokat évente egyszer - a hadsereg vagy hadtest összpontosítások, illetve a csapatkihelyezések alkalmával - szemlélte meg. A hadseregparancsnokság a katonai közigazgatási tevékenységbe nem kapcsolódott be. a katonai közigazgatás legfelső szerve továbbra is a hadtestparancsnokság maradt, amely területi hatásköréből eredő hivatását közvetlenül a központi igazgatásnak alárendelve folytatta.
A hadseregparancsnokságok feladatköre mozgósításkor és a hadsereg hadműveleti alkalmazásakor teljesedett ki. Hivatásuk a hadseregeik kötelékébe rendelt seregtestek, parancsnokságok, csapatok, vonatok, hatóságok és egyéb szervek vezetése és a felettük való parancsnoklás volt. A fővezérség által megszabott feladatok alapján előkészítették, irányították és vezették a hadműveleteket. Ezen felül a hadseregparancsnokságok feladata volt a hadműveletek anyagi megalapozása és az anyagi szolgálat irányítása.
A feladatok ellátására mozgósításkor a hadilétszámra emelt hadseregparancsnokság állománya különböző hivatalokkal és szakközegekkel jelentősen kibővült.
A parancsnoksági csoporthoz tartozott a parancsnokon és a vezérkari főnökön kívül
Joga és kötelessége mindazokat a repülő és repülő anyagi tényezőket, amelyek a parancsnok elhatározásához és tervének végrehajtásához szükségesek, valamint azokat a repülő vonatkozású körülményeket, amelyek a tervezett hadműveletek végrehajtását és sikerét befolyásolhatják, jelentse. Feladata: részletes terv készítése a légi hadászati és harcászati felderítés megszervezésére és végrehajtására, valamint az esetenként alárendelt harci repülőerők tervszerű alkalmazására és a földi csapatokkal való együttműködés szabályozására.
Parancsnoksági hivatalok:
A kisebb seregtestek /hadtestek, hadosztályok/ parancsnokságainak szervezeti felépítése hasonló volt.
| 1452. | M. kir. 1. honvéd hadseregparancsnokság | 1940-1945 | 0,24 | ifm |
| Az 1940.márc.1-én alakult három hadsereg /1., 2., 3./ egyike. Eredeti állomáshelye Szolnok.
Alárendeltségébe béke idején a szegedi V., a debreceni VI. és a kassai VIII. hadtest tartozott, de ezen összetételben sohasem került alkalmazásra. Első mozgósítására 1940.júl.1-től Románia ellen került sor. Alárendeltségében az I., II., IV. és VI. hadtest volt. Az erdélyi bevonulás után székhelyét Kolozsvárra helyezték át. 1940.dec.-től alárendeltségébe az V. hadtest helyett az újonnan felállított kolozsvári IX. hadtest került. A hadseregparancsnokságot 1941.okt.-ben felhelyezték Budapestre. Második mozgósítására 1944.jan.6.-án került sor, amikor a VI. hadtesttel, a 16. és 24. gyaloghadosztállyal, valamint az 1. és 2. hegyidandárral lezárta a Kárpátok átjáróit. 1944.ápr.1-én a megerősített hadsereg a német Észak - Ukrajna Hadseregcsoport alárendeltségébe lépett. Feladata az előrenyomulás és ezáltal jelentős szovjet erők lekötése mellett a német Észak-Ukrajna és a Dél-Ukrajna hadseregcsoportok közötti megszakadt összeköttetés helyreállítása volt. Az 1944.júl.23-án megindult szovjet támadás következtében a hadsereg visszavonult a Tatár-hágó előterébe, ahol megerősítették és 1944.szept. elejétől feladata a Kárpátok átjáróinak védelme lett. Ekkor a III., V., VI. hadtest tartozott alárendeltségébe. A Tiszántúlon északra törő szovjet erők elvágással fenyegették a hadsereget, ezért elrendelték visszavonulását a magyar - szlovák határra. 1944. okt. 16-án a hadsereg parancsnoka és vezérkari főnöke átment a szovjet oldalra. Az 1. hadsereg visszavonulása Szlovákiába 1944.okt. 17-én megkezdődött, parancsnokságát pedig 1945.jan.18-án kivonták a hadműveletek irányításából. 1945.márc.-ban megkezdődött a hadsereg átcsoportosítása a Balaton - Zirc - Győr vonalon lévő Klára - állásba, de ide csak az V. hadtest és az 1.hegyihadosztállyá átszervezett 1. hegyidandár érkezett meg. Az 1. hadseregparancsnokság 1945. ápr.-ban visszavonult Ausztria területére, ahol május 8-án a II. és V. hadtest, a 20., 25. gyaloghadosztály, a 7., 8. tábori póthadosztály és a Szent László hadosztály maradványaival letette a fegyvert a brit csapatok előtt. Parancsnokai: Nagy Vilmos vezds. 1940.márc.1.-1941.febr.1. Schweitzer István vezds. 1941.febr.1.-1942.aug.1. Náday István vezds. 1942.aug.1.-1944.ápr.1. Lakatos Géza vezds. 1944.ápr.1.- máj.26. Beregfy Károly vezds. 1944.máj.26.-júl.25. Farkas Ferenc altbgy. - megbízva Miklós Béla vezds. 1944.aug.3.-okt.16. László Dezső vezds. 1944.okt.17-től végig | ||||
| 1453. | M. kir. 2. honvéd hadseregparancsnokság | 1940-1944 | 3,10 | ifm |
| Az 1940.márc.1-én felállított három hadsereg egyike. Eredeti állomáshelye Budapest. A békehadrend szerint kötelékébe a budapesti I., a székesfehérvári II. és a mikolci VII. hadtest tartozott, de ezen összetételben sohasem került alkalmazásra.
Első mozgósítása 1940.jún.27-én volt és júl.1-vel vonult fel a román határra. Alárendeltségébe az erdélyi bevonulás idején a II. és V., valamint az 1. hadseregből 1940.szept.-ben kivont VI. hadtest tartozott. Az 1941.áprilisi délvidéki hadműveletekhez I. és VII. hadtestjét mozgósították, amelyek közül az előbbi bevetésre is került. A 2. hadseregparancsnokság békeállomáshelyén maradt. Az 1942.januári német - magyar tárgyalások eredményeként mozgósított és 1942.áprilistól a keleti frontra irányított magyar seregtestek vezetésére a 2. hadseregparancsnokságot jelölték ki. A 2. magyar hadsereg 1942.áprilisától a német Dél - Hadseregcsoport, június 4-től a Weichs - seregcsoport, július 9-től a B - Hadseregcsoport alárendeltségében vett részt a keleti front hadműveleteiben. A 207 ezer fős 2. hadsereg alárendeltségébe a kivonuláskor a II., IV., VII. hadtest, az 1. tábori páncélos hadosztály, az 1. repülőcsoport és hadseregközvetlen alakulatok tartoztak. A hadsereg a Don menti hídfőcsaták után folyamvédelemre rendezkedett be. A szovjet csapatok 1943.januári előrenyomulása következtében a részeire szabdalt, nagy veszteségeket szenvedett csapatok megkezdték a visszavonulást, az utolsó küzdő alakulatok febr.3-án váltak ki a hadműveletekből. A hadsereg töredékei 1943. ápr.-máj.-ban tértek haza. /Becsült vesztesége 120 ezer fő volt./ A 2. hadseregparancsnokságnak a hadműveleti területen kint maradt részeiből megalakult a Magyar Megszálló Erők Parancsnoksága. Az 1944.máj.10-én életbelépő új hadrend a 2. hadseregparancsnokságot mint békebeli parancsnokságot megszüntette. Újbóli felállítására - m. kir. 2. /erdélyi/ honvéd hadseregparancsnokság néven - Románia kiugrása után 1944.aug.28-án került sor, amikor a kolozsvári IX. hadtestparancsnokság törzséből szervezett 2. hadseregparancsnokság átvette a vezetést az Erdélyben gyülekező magyar erők felett. A Déli - Kárpátok hágóinak birtokbavételéért indított hadművelet szept.8-án megakadt, amikor az előrenyomuló magyar és német csapatok a Kárpátokon már átkelt szovjet erőkbe ütköztek. A 2. hadsereg védőállásait okt.8-ig tartotta, majd megkezdte a visszavonulást. Okt.20-án a Duna - vonal védelmére a Dunántúlra szállították. A hadseregparancsnokságot nov.13-án kivonták az arcvonalról, hogy a Németországban kiképzésen lévő magyar alakulatok felett átvegye a vezetést. Seregtesteinek egy része más alárendeltségben folytatta a harcot. Parancsnokai: Jány Gusztáv altbgy., vezds. 1940.márc.1.-1943.aug.1. Lakatos Géza vezds. 1943.aug.1.-1944.ápr.1. Veress Lajos vezds. 1944.aug.25.-okt.16. Major Jenő altbgy., vezds. 1944.okt.16.-nov.13. | ||||
| 1454. | M. kir. 3. honvéd hadseregparancsnokság | 1943-1945 | 0,04 | ifm |
| Az 1940.márc.1-én felállított három hadsereg egyike. Eredeti állomáshelye Pécs. A békehadrend szerint kötelékébe a szombathelyi III. és a pécsi IV. hadtest tartozott, de ezen összetételben sohasem került bevetésre.
Első alkalmazására az 1940.jún.27-i Románia elleni mozgósításkor került sor. Második mozgósításakor - 1941.ápr.4-én - a délvidéki hadműveletek irányítására jelölték ki. Alárendelt seregtestei az I., IV., V. hadtest, az I. gyorshadtest voltak. A bácskai hadműveletek után a hadsereg hadialkalmazására már nem került sor és az 1944. máj.10-én életbe lépő új hadrend mint békében fennálló parancsnokságot is megszüntette. Újbóli felállítása 1944.szept.-ben történt, amikor a Dél-Alföldön harcoló IV. és VIII. hadtestet felsőbb parancsnokság hiányában közvetlen német irányítás alá akarták vonni - ekkor a IV. hadtest törzséből ismét felállt a 3. hadseregparancsnokság. Alapvető feladata a Tisza - vonal védelme volt. A Budapest irányába indított szovjet támadás visszavonulásra késztette a hadsereget. 1944.nov.13-tól a Duna védelmét irányította Ercsitől a Dráváig. Harcvezetése 1944.dec.-ben megszűnt, törzse Nagyigmándra települt. Újbóli alkalmazására 1945.márc.-ban került sor, amikor a német 6. hadsereggel együtt alkotott Balck - csoportként a Velencei -tótól Esztergomig volt védelemben. A szovjet támadás elől márc. végén osztrák területre hátrált, ahol máj.8-án Linznél letette a fegyvert az amerikai csapatok előtt. Parancsnokai: Gorondy-Novák Elemér altbgy. 1940.márc.1.-1941.nov.1. Decleva Zoltán altbgy. 1941.nov.1.-1942.dec.1. Csatay Lajos vezds. 1942.dec.1.-1943.jún.12. Beregfy Károly vezds. 1943.jún.12.-1944.máj.15. Heszlényi Jőzsef vezds. 1944.szept.19.-től végig | ||||
| 1455. | M. kir. Honi Hadseregparancsnokság | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1944.okt.23-án létrehozott katonai vezetési szerv. Feladata a hátországban folyó kiképzés irányítása, továbbá a csapatoknál, a tanfolyamokon és a haderőn kívül /levente és lövész kiképzés/ folyó kiképzés közötti összhang biztosítása. Alárendeltségébe tartoztak a fegyvernemi felügyelők, a katonai nevelő és kiképző intézetek, a Leventék és Nemzetőrök Országos Parancsnokságán keresztül a leventék és a nemzetőrség, továbbá az I. hadtestparancsnokságon és a honvéd kerületi parancsnokságokon keresztül a hátországban lévő, hadműveleti feladatokkal nem rendelkező összes parancsnokság és alakulat.
A honi hadsereg parancsnoka, mint a kiképzés irányításával megbízott legmagasabb parancsnok, hadseregparancsnoki hatáskörrel rendelkezett. A honi hadseregparancsnokság nem tudta hivatását betölteni, mert az arcvonal folyamatos hátramozgása következtében a hátországi alakulatok, kiképzési szervek és egyéb katonai intézetek állandóan változtatták helyüket, így a rendszeres szervező és kiképző munka lehetetlenné vált. Parancsnoka: Ternegg Kálmán altbgy. | ||||
| 1444. | A m. kir. Honvédség németországi főfelügyelője | 1944-1945 | 0,05 | ifm |
| 1945. január 1-én kezdte meg működését, bár első parancsa 1944. december 24-én jelent meg. Hatáskörébe tartozott minden Németországba áttelepült honvédségi szerv, alakulat személyi, kiképzési és anyagi téren. Parancsnoka volt minden olyan áttelepült honvédségi személynek, akik nem tartoztak valamely magasabb parancsnok hatásköre alá.
Benne a németországi magyar anyagi irányító törzs 1945. ápr. - okt. közötti Naplója /korábban II. 1460. fondszámon szerepelt/ Parancsnoka: Major Jenő vezds. | ||||
| 1459. | Felsőausztriai központi magyar katonai parancsnokság | 1945-1946 | 0,01 | ifm |
| A Magyarország területéről 1945. márciusától Ausztriába kitelepült alakulatok négy katonai járás területén helyezkedtek el: a grieskircheni, a braunaui, a schardingi, a riedi járás területén. Ezek központi magyar katonai parancsnoksága - élén Solymossy Ulászló vörgy - St. Marienkirchen-ben volt.
Benne a grieskircheni és riedi járás magyar katonai parancsnoka iratai. |
Nagyobb hadműveletek végrehajtására alkalmas, több seregtestből, közvetlen támogató és ellátó alakulatokból álló magasabbegységek. Magyarországon a hadtesteket - a fegyvernemi hadtestek kivételével - területi alapon szervezték. 1919 decemberétől Magyarország 7 katonai - közigazgatási területi egységre tagozódott Budapest, Székesfehérvár, Szombathely, Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc székhellyel. E területek élén 1922. május 1-től egy - egy vegyesdandár-parancsnokság állt, amelyek az 1 - 7. hadrendi számot viselték. A vegyesdandár-parancsnokságok mint magasabbparancsnokságok és mint legfelsőbb katonai területi hatóságok működtek. Magyarország fegyverkezési egyenjogúsítása után 1938-ban meginduló nagyarányú hadseregfejlesztési program keretében a vegyesdasndárokat hadtestekké szervezték át. Így alakult meg 1938. november 22-én a budapesti I., a székesfehérvári II., a szombathelyi III., a pécsi IV., a szegedi V., a debreceni VI., a miskolci VII. hadtest. Ezek a Felvidék visszacsatolása után 1939.jan.23-tól a kassai VIII., Észak-Erdély visszatérése után 1940.nov.15-től a kolozsvári IX. hadtesttel egészültek ki.
Egy hadtest békében az alábbi csapatokkal rendelkezett:
3 gyalogezred, 1 kerékpáros zászlóalj /csak a II., V., VIII. hadtestnél/, 1 huszárszázad, 3 tábori tüzérosztály, 1 gépkocsizó tüzérosztály, 1 tüzér mérőszázad, 1 légvédelmi tüzérosztály, 1 utász zászlóalj, 1 híradó zászlóalj, 1 fogatolt vonatosztály, 1 gépkocsizó vonatosztály, 1 közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj.
Ezenkívül alárendeltségébe tartoztak még: kórházak, tüzér - és fegyverjavító műhelyek, élelmező raktárak.
Békében a hadtestparancsnokság is kettős feladatot látott el: mint magasabbparancsnokság és mint felsőfokú katonai területi hatóság működött.
Háború esetén a hadtestparancsnokság alárendelt seregtestei élén elvonult a hadműveleti területre, ahol résztvett a sereg- és csapattesteit érintő hadműveleti tervek kidolgozásában és irányította azok végrehajtását.
A fentebb felsorolt hadtestparancsnokságok iratanyaga a kerületi parancsnokságok fondjával együtt őríztetik közös fondszám alatt, tehát ezeket lásd a Területi szervek fondcsoportjában II.1239. - 1251. fondszámok alatt.
| 1456. | Kárpát - csoport parancsnokság | 1941 | 0,04 | ifm |
| I.:
1939.márc.14-én a kassai VIII. hadtestparancsnokság irányítása alatt az 1. és 2. lovasdandárból, a 2. gépkocsizó dandárból, a 24. gyalogezredből, valamint a VIII. hadtest területén állomásozó kerékpáros és határvadász zászlóaljakból alakított hadműveleti csoport. Feladata az önálló csehszlovák állam szétesése következtében visszacsatolhatóvá vált észak-keleti országrész /Kárpátalja/ katonai megszállása, a közös magyar - lengyel határ visszaállítása és az esetleges szlovák vagy ukrán ellenállás megtörése. A Kárpát-csoport gyorsan mozgó alakulatai 1939.márc.15-én lépték át a határt Ungvárnál, a Tisza völgyében és Munkácsnál. A hadművelethez már a Kárpátalján csatlakozott az 1939.márc.13-án mozgósított és a Dunántúlról átirányított 8., 9. és 11. gyalogdandár. A Kárpát-csoport élei 1939.márc.16-án elérték a Vereckei-, 17-én az Uzsoki-hágót. A hadműveleteket 1939.márc.24-én állították le. Parancsnoka: Szombathelyi Ferenc altbgy. II.: Második alkalommal a Kárpát-csoport 1941.jún.30-án, Magyarországnak a Szovjetúnió elleni hadbalépése után alakult meg a mozgósított VIII. hadtest törzséből és közvetlen alakulataiból, a Gyorshadtestből, a 8. határvadász dandárból és az 1. hegyi dandárból. Feladata a Kárpátokon átkelve a Dnyeszter felé visszavonuló szovjet csapatok üldözése és a támadó német csapatok fedezése volt. A magyar csapatok 1941.jún.28-án lépték át a határt. Júl.7-én átkeltek a Dnyeszteren, majd - csökkentett hadrenddel - megszálló feladatokra rendezkedtek be. A Kárpát-csoport alakulatait a kiérkező Magyar Megszálló Erők váltották fel 1941.okt.-nov.-ben. Parancsnoka: Szombathelyi Ferenc altbgy. | ||||
| 1457. | M. kir. I. gyorshadtest parancsnokság | 1941 | 0,07 | ifm |
| A gyorsan mozgó alakulatok egységes irányítása érdekében 1940.márc.1-én állították fel. Felállítási helye: Szolnok. Alárendeltségébe tartozott az addig önálló seregtestként működő 1. és 2. lovasdandár, az 1. és 2. gépkocsizó dandár. Békében a parancsnokságnak csak a legszűkebb törzse működött, ennek segítségével látta el békebeli feladatait. Illetékessége kiterjedt a közvetlen alakulatokra és a neki szervezetszerűen alárendelt seregtestekre. A gyorshadtest parancsnokság nem katonai - közigazgatási, hanem irányító és felügyeleti hatóság volt. A katonai - közigazgatási ügyek intézése részben az alárendelt seregtest parancsnokságok, részben a területileg illetékes hadtestparancsnokság feladatköre volt.
A gyorshadtestparancsnokság hatásköre mozgósításkor és a hadműveleti alkalmazáskor teljesedett ki. Feladata volt hadműveleteinek megtervezése, előkészítése és irányítása, amelyek ellátására mozgósításkor a parancsnokság állománya jelentősen bővült hivatalokkal és szakközegekkel. /Ezek részletes leírását lásd a hadseregeknél./ A gyorshadtest teljes állományával résztvett az 1940.szept. -i erdélyi bevonulásban és az 1941.ápr.-máj.-i délvidéki hadműveletekben. 1941.jún.26-án mozgósították a Szovjetúnió elleni hadműveletekhez. A gyorshadtest júl.1-től júl.9-ig a Kárpát-csoport kötelékében működött, majd a német Dél Hadseregcsoport alárendeltségébe lépett és nov.-ig a Donyecig jutott. Ekkor a - főleg anyagiakban - leharcolt hadtestet kivonták a hadműveletekből és hazaszállították. Az 1941-es hadjárat bebizonyította, hogy a gépesített és lovas seregtestek eltérő menet- és harcászati tulajdonságaik miatt közös parancsnokság alatt nem vezethetők, ezért a gyorshadtestet 1942.okt.1-vel megszüntették. Lovas seregtesteiből 1 lovas, gépesített magasabbegységeiből 2 páncélos hadosztályt szerveztek. A gyorshadtest parancsnokságából az I. páncélos hadtestparancsnokságot állították fel. Parancsnokai: Miklós Béla vőrgy., altbgy. 1940.márc.1.-1942.febr.1. Major Jenő vőrgy. 1942.ápr.1.-1942.okt.1. | ||||
| 1647. | M. kir. I. páncélos hadtestparancsnokság | 1942-1944 | 0,01 | ifm |
| A m. kir. Honvédség páncélos hadosztályokká fejlesztett harckocsi és gépkocsizó lövészcsapatainak egységes irányítására és vezetésére 1942.okt.1-vel hozták létre. Székhelye Budapest volt. Parancsnoka egyben a páncélos és gépkocsizó lövészcsapatok felügyelője is volt. kötelékébe az 1. és 2. páncélos hadosztály tartozott. Békében csak a parancsnokság legszűkebb törzse működött éa látta el a hadtestparancsnokság békebeli feladatait. A hadtestparancsnokság nem katonai - közigazgatási, hanem irányító és felügyeleti hatóság volt. A katonai - közigazgatási ügyek intézése részben az alárendelt seregtest parancsnokságok, részben a területileg illetékes hadtestparancsnokság feladatköre volt.
mozgósítás és hadi alkalmazás esetén a jelentősen kibővített hadtestparancsnokság feladata lett volna az alárendeltségébe tartozó két páncélps hadosztály hadműveleteinek irányítása, azok egységes vezetése. A II. világháború folyamán azonban az 1. és 2. páncélos hadosztály együttes alkalmazására nem került sor. /Az 1. páncélos hadosztályt a 3. hadsereg, a 2. páncélos hadosztályt az 1. hadsereg alárendeltségében vetették be 1944-ben./ Az I. páncélos hadtestparancsnokság mozgósítására nem került sor. Parancsnokai: Veress Lajos altbgy. 1942.okt.1.-1942.nov.15. Major Jenő vőrgy., altbgy. 1942.nov.15.-1944.okt.16. Bisza Ferenc altbgy. 1944.nov.1.-1945.febr.11. | ||||
| 1458. | M. kir. Megszálló Erők Parancsnoksága | 1941-1944 | 0,12 | ifm |
| A Szovjetúnió területén a keleti arcvonal mögött biztosító és katonai - közigazgatási feladatokat ellátó magyar alakulatok irányítására és vezetésére 1941.okt.6-án Vinyica, majd Kiev székhellyel felállították a Magyar Megszálló Csoport Parancsnokságot /I./. Ebből 1942.febr.9-től megalakult Kiev székhellyel a Keleti Megszálló Csoport /II./ és Proszkurov székhellyel a Nyugati Megszálló Csoport Parancsnokság /III./, mindkettő 1943.jún.-ig működött.
1943.máj.elején Kiev székhellyel a 2. magyar hadsereg parancsnokságból megalakult a M. kir. Megszálló Erők Parancsnoksága /IV./, amely használta a 2. magyar hadsereg megnevezést is. A front mozgásával a magyar megszálló alakulatok mind nyugatabbra szorultak. 1944.ápr.4-én a parancsnokság feloszlott. 1944.ápr.-tól a VIII. hadtestparancsnokság mint Magyar Megszálló Csoport /V./ magasabb parancsnoksággá alakult, elnevezése 1944.máj.-tól II. tartalék hadtestre változott. 1944.aug. végén, szept. elején hazaszállították alakulatait és a 3. magyar hadsereg alárendeltségében résztvettek a magyarországi harcokban. Parancsnokai: I. Olgyay Károly altbgy. 1941.okt.6.-1942.febr.9. II. Olgyay Károly altbgy. 1942.febr.9.-1942.máj.26. Bogányi Károly altbgy.1942.máj.26.-1942.aug.11. Bakay Szilárd altbgy. 1942.aug.11.-1943.jún.23. III. Sziklay György vőrgy. 1942.febr.9.-1942.okt.15. Széchy Imre vőrgy. 1942.okt.15.-1943.máj.1. IV. Gyimessy Ernő altbgy. 1943.máj.1.-22. Lakatos Géza vezds. 1943.máj.22.-1944.márc.31. V. Bor Jenő altbgy. 1944.ápr.5.-1944.júl.18. Vattay Antal altbgy. 1944.júl.18.-1944.aug.20. Lengyel Béla altbgy. 1944.aug.20.-1944.szept.22. |
A seregtestek önálló hadműveletek végrehajtására alkalmas, a harcoló részeken kívül támogató szakcsapatokkal /műszaki, híradó, légvédelmi, felderítő/ és ellátó /szállító, élelmező, műhely, egészségügyi/ alakulatokkal is rendelkező katonai magasabbegységek. A m. kir. Honvédség legkisebb, még seregtestnek nevezhető magasabbegységeinek elnevezése és összetétele 1920 és 1944 között többször változott.
1920 - 1922
Hadosztály
A békehadrendben is szereplő három gyalogezredből, egy lovasosztályból, egy tüzérosztályból, valamint műszaki - és vonatcsapatokból álló hadműveleti egység. Katonai körletenként egy - egy hadosztályt szerveztek, amelyek elnevezése megegyezett a katonai körletével: budapesti, székesfehérvári, szombathelyi, kaposvári /1921-től pécsi/, szegedi, debreceni, miskolci hadosztály. Ezenkívül létezett egy budapesti székhelyű ún. területen kívüli hadosztály is. A négy huszárezredet két lovasdandárba, azokat pedig egy lovashadosztályba szervezték.
1922 - 1938
Vegyesdandár
A trianoni békeszerződés korlátozásai miatt a m. kir. Honvédség legkisebb hadműveleti egységei a vegyesdandárok voltak. Az 1930-as években a honvédség fejlesztésével kapcsolatban több elképzelés született arról, hogy a vegyesdandárokon belül több seregtestet szerveznek. Ennek megvalósítására azonban csak 1938-ban kerülhetett sor. A meglévő négy huszárezred és egy lovas tüzérosztály két lovasdandárba volt szervezve, amelyek nem tagolódtak a vegyesdandárok szervezetébe.
1938 - 1942
Gyalogdandár
A m. kir. Honvédség legkisebb hadműveleti egysége. A békehadrendben csak a gyalogdandár parancsnokának legszűkebb törzse szerepelt. Maga a gyalogdandár csak mozgósításkor állt fel oly módon, hogy a békehadrendben szereplő hadtest-kötelékbeli gyalogezredekből és tüzérosztályokból az ezred -, ill. az osztályparancsnok - helyettes vezetésével kivált a tényleges állomány fele és felállította a gyalogezred ikerezredét, ill. a második tüzérosztályt. A gyalogdandár magja az anya - és az ikerezredből álló két gyalogezred és a két tüzérosztályból szervezett tüzérezred lett, amelyeket a mozgósításkor behívott tartalékosokkal hadilétszámra töltöttek fel. A gyalogdandár működéséhez szükséges támogató - és kiszolgáló alakulatokat a területileg illetékes hadtest szakcsapatai állították fel tényleges állományukból és a bevonuló tartalékosokból. Mozgósítás esetén minden hadtest három gyalogdandárt állított fel:
1942 - 1943
Könnyű hadosztály
Lényegében a gyalogdandáréval azonos két gyalogezredből, egy fogatolt tüzérezredből és hadosztály - közvetlen alakulatokból álló seregtest. A szervezet, az állomáshely és a hadrendi szám változatlan maradt. Az elnevezés megváltoztatásának az oka, hogy a 2. magyar hadsereggel a keleti frontra kivonuló 9 kétezredes seregtest a német hadvezetés előtt nagyobb harcértékűnek tűnjön, mint amilyet valójában képviselt.
1943 - 1944
Gyaloghadosztály
1943. október 1-vel a könnyű hadosztályok átszervezésével három gyalogezredből, négy tábori tüzérosztályból és megerősített hadosztály - közvetlen alakulatokból álló gyaloghadosztályokat állítottak fel. A budapesti I. hadtest kivételével - amely csak közigazgatási funkciókat látott el - minden hadtest alárendeltségébe egy - egy gyaloghadosztály került. A gyaloghadosztályok béke idején is csaknem hadi létszámon álltak, így a mozgósítást követően rövid időn belül elérhették a menetkészültséget. A gyaloghadosztályokat egyes könnyű hadosztályok megszűntetésével, személyi és anyagi eszközeik összevonásával hozták létre.
A 27. könnyű hadosztály ideiglenesen megmaradt kétezredes seregtestnek a Székely Határvédelmi Erők kötelékében.
Az 1943. október 1-vel életbe lépő szervezési rendelet szerint békében a hadtestek egy - egy gyaloghadosztállyal és egy - egy, csak kereteiben létező tartalék hadosztállyal rendelkeztek. mozgósításkor a 3 gyalogezredből, 3 fogatolt tüzérosztályból és a gyaloghadosztályokénál gyengébb hadosztály - közvetlen alakulatokkal rendelkező tartalék hadosztályokat a bevonuló tartalékosokkal kívánták feltölteni. Menetkészültségüket csak jóval a gyaloghadosztályok után érték volna el. Az új szervezési rendszerrel megvalósult volna a m. kir. Honvédség lépcsőzetes mozgósításának lehetősége. A tartalék hadosztályok tervezett hadrendje:
A valóságban a tartalék hadosztályokat a keleti hadműveleti területen lévő megszálló hadosztályokból 1944 tavaszán állították fel. A Lengyelországban működő Magyar Megszálló Csoport alárendeltségébe tartozó 1., 5., 9., 12. és 23. könnyű hadosztályokból az 5., 12. és 23. tartalék hadosztályt állították fel. Az 1. hadsereg kötelékébe került 18., 19., 20. és 21. könnyű hadosztályokból a 18. és 19. tartalék hadosztályt szervezték meg. A hátországban maradt 15. és 26. tartalék hadosztálynak csak a keretei álltak fel.
1944 - 1945
Póthadosztály
1944. augusztus 24 - én - a budapesti I. hadtest kivételével - minden hadtest pótkereteiből a hadtest számozásának megfelelő arab számozású 3 kis létszámú gyalogezredből, 1 tüzérosztályból, valamint néhány rögtönzött alakulatból álló, a háború tartamára létrehozott seregtest.
| 1461. | Magyar nemzeti hadsereg szegedi hadműveleti csoport, majd | 1919.jún.-szept. | 0,03 | ifm |
| 1. magyar gyaloghadosztály, ill.
1. magyar gyalogdandár, Szekszárd | ||||
| 1464. | M. kir. székesfehérvári gyaloghadosztály, ill. székesfehérvári gyalogdandár | 1920 | 0,003 | ifm |
| 1463. | M. kir.szegedi gyaloghadosztály parancsnokság | 1919-1920 | 0,01 | ifm |
| 1465. | M. kir. budapesti hídfőhadosztály | 1919 | 0,03 | ifm |
| A liquidáló biztos iratai. | ||||
| 1466. | M. kir. budapesti gyaloghadosztály parancsnokság | 1920-1921 | 0,72 | ifm |
| 1467. | M. kir. budapesti gyalogdandár parancsnokság | 1920-1921 | 0,12 | ifm |
| 1474. | M. kir. 3. gyalogdandár | 1938 | 0,002 | ifm |
| 1475. | M. kir. 5. könnyű hadosztály, majd /1944. máj.-tól/ 5. tartalék hadosztály | 1944.márc.-aug. | 0,002 | ifm |
| 1476. | M. kir. 6. gyaloghadosztály | 1944 | 0,002 | ifm |
| 1477. | M. kir. 7. gyaloghadosztály | 1944 | 0,11 | ifm |
| 1471. | M. kir. 10. gyalog-, majd könnyű hadosztály | 1919-1945 | 12,00 | ifm |
| A jogelőd alakulatok, a korábban II.1468. - 1470. számú fondok irataival együtt. | ||||
| 1473. | M. kir. 12. gyalog-, majd könnyű hadosztály | 1919-1944 | 4,50 | ifm |
| A korábban II. 1462. és II. 1472. számon szereplő fondokkal együtt. | ||||
| 1650. | M. kir. 13. gyalog-, majd könnyű hadosztály | 1942-1944 | 0,02 | ifm |
| 1651. | M. kir. 15. könnyű hadosztály | 1943 | 0,003 | ifm |
| 1652. | M. kir. 16. gyaloghadosztály | 1944 | 0,003 | ifm |
| 1653. | M. kir. 19. tartalék hadosztály | 1944 | 0,01 | ifm |
| 1478. | M. kir. 23. könnyű, majd tartalék hadosztály | 1944 | 0,004 | ifm |
| 1479. | M. kir. 25. gyaloghadosztály | 1944 | 0,05 | ifm |
| 1654. | M. kir. Szent László hadosztály | 1944-1945 | 0,06 | ifm |
A Kárpátalja birtokbavétele után 1939. október 1-vel a magas hegységekben vívandó hadműveletek végrehajtására Máramarossziget székhellyel felállították az 1. hegyi dandárt. Alárendeltségébe 3, majd 5 hegyi zászlóalj, 2 hegyi tüzérosztály, dandárközvetlen alakulatok és málházott vonat tartozott. A hegyi dandár hadtestköteléken kívüli, békében is csaknem hadilétszámon álló, azonnal mozgósítható seregtest volt. 1943. október 1-vel az 1. hegyi dandár mintájára a 8. határvadász dandár csapataiból Munkács székhellyel felállították a 2. hegyi dandárt. Az 1. hegyi dandár új állomáshelye Beszterce lett.
| 1655. | M. kir. 1. honvéd hegyidandár | 1945.márc. | 0,003 | ifm |
| 1656. | M. kir. 2. honvéd hegyidandár | 1944.júl.-aug. | 0,03 | ifm |
| 1585. | M. kir. 3. honvéd hegyidandár | 1945 | 0,04 | ifm |
A határok őrzésére és védelmére a korábbi határőrkerületekből 1938. október 1-vel 8 határvadász dandárt szerveztek. Egy - egy határvadász dandár 3, a védendő határszakasz veszélyeztetettségétől függően különböző erősségű, 1 - 1 tüzérüteggel és 1 - 1 kerékpáros századdal megerősítee határvadász zászlóaljból és 3, a határőrizetet közvetlenül ellátó portyázószázadból állt. A határvadász dandárok feladata volt a határszolgálat és -őrizet mellett egy esetleges támadás esetén gyorsreagálású erőként a betörő ellenséges erők feltartóztatása a reguláris csapatok megérkezéséig.
A határvadász dandárok állomáshelyei 1938. október 1-én a következők voltak:
1. Budapest, 2. Székesfehérvár, 3. Szombathely, 4. Pécs, 5. Kiskunhalas, 6. Debrecen, 7. Miskolc, 8. Orosháza.
A Felvidék visszacsatolásával a határvadász dandárok állomáshelyei 1939. január 1-től a következőképpen módosultak: 1. Salgótarján, 2. Komárom, 3. Keszthely, 4. Pécs, 5. Kiskunhalas, 6. Mezőtúr, 7. Beregszász, 8. Sátoraljaújhely. Az 1939 - 1940 közti országgyarapítások és az ezzel járó hadseregfejlesztés eredményeként a határvadász dandárparancsnokságokat más magasabbegység parancsnokságokká szervezték át. Csak a két legveszélyeztetettebb határszakaszon: a Kárpátalján és Erdélyben maradt meg a 8. /Munkács/ és a 9. /Marosvásárhely/ határvadász dandár. Más országrészekben zászlóalj és ezred szintű határvadász alakulatok teljesítettek szolgálatot. 1943. október 1-vel a 8. határvadász dandárból megalakították a 2. hegyi dandárt.
A m. kir. Honvédség békében is csaknem hadilétszámon álló, legkorszerűbben felszerelt, leggyorsabban hadrafogható és legütőképesebb hadműveleti egységei voltak.
1938. május 1-től a két meglévő lovasdandár átszervezésével és gépesítésével felállították a nyíregyházi 1. és a kecskeméti 2. lovasdandárt. Állományukba 2 - 2 huszárezred, 2 - 2 kerékpáros zászlóalj, 1 - 1 lovas - és gépkocsizó tüzérosztály, 1 - 1 páncéloszászlóalj, valamint dandárközvetlen műszaki, híradó és légvédelmi alakulatok és vonatcsapatok tartoztak. 1940. március 1- től az addig önálló seregtestként működő lovasdandárok az I. gyorshadtest alárendeltségébe kerültek.
A gyorshadtest 1942. október 1-én történt feloszlatásával megszűntek a lovasdandárok is. A huszáralakulatokat egy jobban vezethető, ütőképesebb seregtestbe, az 1. lovashadosztályba szervezték. A lovashadosztály tulajdonképpen egy lovas - gépesített hadműveleti egység volt. Az 1. lovasdandár parancsnokságból megalakult hadosztályparancsnokság ideiglenes székhelye Nyíregyháza lett, tervezett végleges állomáshelye Budapest volt. A lovashadosztály állományába 3 huszárezred, 1 lovas tüzérosztály, 1 gépkocsizó tüzérosztály, 1 gépkocsizó légvédelmi tüzérosztály, 1 kerékpáros zászlóalj, 1 harckocsi zászlóalj, 1 felderítő zászlóalj és vonatalakulatok tartoztak. A hadosztály elnevezését 1944. október 2-án 1. huszárhadosztályra változtatták.
| 1657. | M. kir. 1. lovas, majd huszár hadosztály | 1944-1945 | 0,07 | ifm |
Gépkocsizó - és páncélos seregtestek
1938. május 1-jén a hadseregfejlesztési program keretében felállították a m. kir. Honvédség első gépesített seregtestét, a 2. gépkocsizó dandárt. Állományába 3 gépkocsizó lövészzászlóalj, 2 kerékpáros zászlóalj, 1 páncélos zászlóalj és 1 gépkocsizó tüzérosztály tartozott. A dandárközvetlen utász-, híradó- és légvédelmi alakulatok, valamint a dandárvonat szintén gépesítve voltak. A dandárparancsnokság végleges állomáshelye Munkács lett. 1938. október 1-én hasonló szervezéssel megalakult a budapesti 1. gépkocsizó dandár is. A gépkocsizó dandárok 1940. március 1-én az újonnan felállított I. gyorshadtest alárendeltségébe léptek.
A honvédség fejlesztése és korszerűsítése megkövetelte a leghatékonyabb, legütőképesebb gyorsseregtesteknek, a páncéloshadosztályoknak a hadrendbe állítását. A Magyarországon 1938 - ban megindult harckocsigyártás 1941 őszétől tette lehetővé, hogy megkezdődjék a páncélosseregtestek kiépítése. Ennek első lépése volt a 2. páncéloshadosztály - parancsnokság felállítása a 2. gépkocsizó dandárparancsnokságból, amelyet 1942. október 1-én az 1. páncéloshadosztály - parancsnokság megszervezése követett, amelynek magját az 1. gépkocsizó dandárparancsnokság képezte. Többszöri átszervezés után a budapesti 1. és a kecskeméti 2. páncéloshadosztály összetétele az alábbi volt: 1 - 1 harckocsiezred, 1 - 1 gépkocsizó lövészezred, 2 - 2 gépkocsizó tüzérosztály, 1 - 1 páncélozott légvédelmi tüzérosztály, 1 - 1 felderítő zászlóalj, 1 - 1 gépkocsizó utászzászlóalj, 1 - 1 gépkocsizó híradó zászlóalj, valamint hadosztályvonat. A pácéloshadosztályok az 1942. október 1 - én megszüntetett gyorshadtest - parancsnokságból felállított I. páncéloshadtest - parancsnokság alárendeltségébe kerültek.
A páncélosseregtestek közt kell megemlíteni a 2. magyar hadsereg alárendeltségében a doni hadszíntérre kivonult 1. tábori páncéloshadosztályt, amely nem tartozott a honvédség fejlesztési tervébe, hanem csak a hadműveletek idejére ad hoc felállított páncélos magasabbegység volt. Szervezete nagyjából megegyezett a hátországban akkor még csk fejlesztés alatt álló páncélosseregtestekével.
1944. október 1-vel a légvédelmi tüzérség egységes irányítására felállították az 1. légvédelmi tüzérdandár parancsnokságot Kolozsvár és a 2. légvédelmi tüzérdandár parancsnokságot Budapest székhellyel. Az előbbi alárendeltségébe a 105. légvédelmi tüzérosztály és az 1. hadsereg honi légvédelmi tüzérsége, az utóbbihoz a 101 - 104. légvédelmi tüzérosztályok, valamint a 2. és 3. hadsereg honi légvédelmi tüzérsége tartozott. 1942. október 1-én megalakult Budapesten a 3. hadsereg légvédelmi tüzérdandár - parancsnokság. Alárendeltségébe a 3. hadsereg területén elhelyezett honi légvédelmi csapatok kerültek, amelyek kiváltak a 2. légvédelmi dandár kötelékéből. A fővárosban állomásozó légvédelmi csapatok irányítására pedig létrehozták a budapesti légvédelmi tüzérparancsnokságot, amely szervezetét tekintve egy légvédelmi tüzérdandár parancsnokságnak felelt meg. A fenti légvédelmi seregtestek az I. légvédelmi hadtestparancsnokság irányítása alá kerültek. 1943 októberében különválasztották a fővezérségközvetlen kivonuló és a honi légvédelmi alakulatokat. Az előbbiek a 3. légvédelmi tüzérdandár alárendeltségébe tartoztak. Az utóbbiak a budapesti légvédelmi tüzérparancsnokság, illetve a honi légvédelmi erők parancsnokának közvetlen alakulatai voltak.
A trianoni békeszerződés határozatai megtiltották Magyarország számára repülőcsapatok tartását, ezért a magyar légierő fejlesztése 1921 és 1938 között a legnagyobb titokban polgári repülésre utaló fedőnevek alatt a Kereskedelmi Minisztérium alá rejtve volt csak lehetséges. Az 1938/1939-es szervezési évben nyílttá váló Honvéd Légierő egyik legfontosabb feladata katonai szervezeti kereteinek megteremtése volt. Addig a 25 századból álló repülőkötelékek a hadosztályszíntű Légierő Parancsnokság közvetlen irányítása alatt álltak. 1940. június 6-án alakult meg az 1. repülődandár, amely /papíron/ 2 - 2 vadász- és bombázó, továbbá 1 közelfelderítő ezredből és 1 önálló távolfelderítő osztályból állt. 1941-ben a Szovjetúnió elleni hadjáratban a Kárpát - csoport és a Gyorshadtest támogatását végző repülőalakulatok irányítását egy, a hadműveletek idejére alakult repülőcsoport - parancsnokság végezte. 1941. nov. 1-től az 1 repülődandár megszűnt. A hadrafogható repülőalakulatokat /1 - 1 távolfelderítő és kiértékelő, 2- 2 közelfelderítő és vadász, 1 bombázó, valamint 3 ejtőernyős és 1 ejtőernyősszállító századot/ 1 kivonuló repülőezredbe szervezték, amely a Légierő Parancsnokság közvetlen irányítása alá került. A fennmaradt alakulatokból 1 kiképző repülődandárt hoztak létre, amelyek alárendeltségébe 1 gyakorló repülőezred /2 vadász, 1 bombázó és 1 felderítő gyakorló osztály/, 1 harckiképző repülőezred /1 - 1 vadász, bombázó, felderítő és megfigyelő kiképző osztály/ és 1, a földi személyzet kiképzésére szolgáló szakkiképző repülőezred tartozott. 1942 tavaszán a 2. magyar hadsereg légitámogatásának irányítására megalakult az 1. repülőcsoport - parancsnokság, amely 1942. október 15-től a 2. repülődandár elnevezést vette fel. Az 1942. október 1-vel életbe lépő új hadrend már 3 repülődandárral és 1 ejtőernyős zászlóaljjal számolt, amelyek közvetlenül a Légierő Parancsnokság alárendeltségébe tartoztak. Az 1. repülődandár állományába 1 - 1 vadász-, bombázó-, közelfelderítő osztály tartozott. A 2. repülődandár 2 vadász-, valamint 1- 1 bombázó- és közelfelderítő osztályból állt. A harmadik repülődandár a kiképző repülődandár volt, amely 1 - 1 repülőgépvezető-, harckiképző- és szakkiképző-ezredből, valamint a repülőakadémiából épült fel. Az 1943/1944. évi szervezési rendelettel 1943. október 1-vel a 2 repülő- és 1 kiképző repülődandár, valamint az ejtőernyős zászlóalj egységes irányítására megalakult az 1. repülő hadosztályparancsnnokság. 1943.október 5-én a 2. repülődandár - parancsnokságot átkeresztelték 102. repülődandár-parancsnoksággá és alárendeltségébe került minden kivonult repülőalakulat. Mivel 1944-ben a tervezett repülőgép állományt nem sikerült beszerezni, az 1. repülődandárt megszüntették. 1944.november 1-én megkezdték a m. kir. Légierő német mintájú átszervezését. 1945. január 22-én a m. kir. Légierők elnevezés helyébe a m. kir. légi honvéd-hadsereg lépett. A 102. repülődandárt hadosztállyá, a kiképző repülődandárt a légvédelmi kiképzőezreddel kiegészítve repülőkiképző hadosztállyá fejlesztették. Ezen átszervezéseknek azonban már gyakorlati jelentőségük nem volt.
| 1563. | M. kir. honvéd repülő erők parancsnoksága, ill. | 1945 | 0,04 | ifm |
| M. kir. honvéd légierők kerületi parancsnoksága | ||||
| 1564. | M. kir. 1. honvéd repülődandár parancsnokság | 1940 | 0,06 | ifm |
| 1658. | M. kir. kiképző repülődandár parancsnokság | 1942 | 0,003 | ifm |
A folyami erők feladata a folyami átkelések segítése, a partok közt az összeköttetés biztosítása, a partmenti harcok támogatása, az ellenség akadályozása a folyókon és más vízi akadályokon való átkelésben; aknazárak telepítése és hatástalanítása vízekben.
A trianoni békeszerződés korlátozásai miatt a folyamőrség mint folyamrendészeti erő a Belügyminisztérium alá rejtett katonai alakulat volt. 1939. január 15-én került m. kir. Honvéd Folyamerők néven nyíltan a honvédség kötelékébe. Alárendeltségébe ekkor 1 csajkás ezred és folyambiztosító zászlóalj állt. A folyamerők katonai átszervezése 1938 és 1941 között megtörtént. A létrejött seregtest tulajdonképpen egy folyamdandárnak felelt meg, amelynek élén a Folyamerők Parancsnoksága állt. Két csapattestét az úszóegységeket magában foglaló őrnaszádezred, illetve a vizek műszaki lezárását végző folyamzárezred képezte. Ez a szervezeti forma a háború végéig lényegében nem változott.
| 1546. | M. kir. honvéd folyamierők parancsnoksága | 1922-1946 | 0,06 | ifm |
| 1551. | Magyar hajók parancsnoka /Ausztria/ | 1945 | 0,02 | ifm |
Seregtestek kötelékébe tartozó gazdászati és állománykezelési szempontból önálló katonai egységek, amelyek feladata harcászati szintű összfegyvernemi vagy szakfeladatok megoldása.
A m. kir. Honvédség csapattestei a haderő fegyvernemenként szervezett alapegységei voltak. Az általában parancsnokságra, törzsre és alegységekre tagolódó csapattestek szervezete fegyvernemenként különbözött. A harc terheit viselő fegyvernemeket általában ezredekbe szervezték, a támogató és kiszolgáló fegyvernemek, illetve szolgálati ágak alegysége az ezrednél kisebb zászlóalj vagy osztály volt.
A m. kir. Honvédség csapattesteinek elnevezése 1920 - 1945 között fegyvernemenként a következő volt:
| gyalogság: | ezred, önálló zászlóalj |
| hegyi csapatok: | zászlóalj |
| határvadászok: | ezred, zászlóalj |
| lovasság: | ezred, önálló osztály |
| kerékpárosok: | zászlóalj |
| harckocsizók: | zászlóalj, ezred |
| felderítők: | zászlóalj |
| gépkocsizó lövészek: | zászlóalj, ezred |
| tüzérség: | osztály, ezred |
| utászok: | zászlóalj |
| vasútépítők: | ezred |
| híradók: | zászlóalj, ezred |
| karhatalmi alakulatok: | zászlóalj |
| munkásalakulatok: | zászlóalj, század |
| vonat - és hadtáp alakulatok: | oszlop |
| repülők: | ezred, önálló osztály |
| folyamőrség: | ezred, osztály |
Mivel az 1920 - 1945 közti csapattestek iratanyaga rendkívül hiányosan maradt fenn, ezért dokumentumaik levéltári rendezésekor nem volt figyelembe vehető eredeti hadrend szerinti beosztásuk, így a megmaradt iratokat fegyvernemenként csoportosítottuk és azon belül a hadrendi számok emelkedő rendjében helyeztük el.
| 1492. | M. kir. abaúj - zempléni gyalogezred | 1920-1921 | 0,01 | ifm |
| 1484. | M. kir. karcagi gyalogezred | 1919-1921 | 0,004 | ifm |
| 1494. | M. kir. kecskeméti gyalogezred | 1920 | 0,02 | ifm |
| 1490. | M. kir. mátészalkai gyalogezred | 1919-1921 | 0,005 | ifm |
| 1659. | M. kir. székely gyalogezred | 1919-1920 | 0,004 | ifm |
| 1482. | M. kir. szolnoki gyalogezred | 1919-1921 | 0,006 | ifm |
| 1486. | M. kir. vasi gyalogezred | 1919-1921 | 0,043 | ifm |
| Csatolva a korábbi II. 1578. fondszámú iratanyag is. | ||||
| 1496. | M. kir. váci gyalogezred | 1919-1921 | 0,004 | ifm |
| 1480. | M. kir. zalai, majd egri gyalogezred | 1919-1922 | 0,46 | ifm |
| A korábbi II. 1481. fondszámmal együtt. | ||||
| 1498. | M. kir. Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred | 1920-1940 | 0,02 | ifm |
| 1497. | M. kir. József nádor 2. honvéd gyalogezred | 1919-1942 | 0,40 | ifm |
| A korábbi II. 1483. fondszámmal együtt. | ||||
| 1499. | M. kir. Szent István székesfehérvári 3. honvéd gyalogezred | 1920-1941 | 0,005 | ifm |
| 1493. | M. kir. 4. győri honvéd gyalogezred | 1920-1940 | 0,005 | ifm |
| 1485. | M. kir. Mátyás király 5. soproni honvéd gyalogezred | 1924-1944 | 0,045 | ifm |
| 1500. | M. kir. Nagy Lajos 6. honvéd gyalogezred | 1924-1941 | 0,01 | ifm |
| 1660. | M. kir. 7. honvéd gyalogezred | 1925-1944 | 0,015 | ifm |
| 1501. | M. kir. Hunyadi János 9. honvéd gyalogezred | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1661. | M. kir. Bocskai István 11. hajdú ezred | 1930-1935 | 0,02 | ifm |
| 1502. | M. kir. Rákóczi Ferenc 12. honvéd gyalogezred | 1944 | 0,002 | ifm |
| 1503. | M. kir. Görgey Artúr 13. miskolci honvéd gyalogezred | 1922-1945 | 0,02 | ifm |
| 1504. | M. kir. Dobó István 14. honvéd gyalogezred | 1944-1945 | 0,002 | ifm |
| 1506. | M. kir. 17. honvéd gyalogezred | 1934-1945 | 0,77 | ifm |
| 1505. | M. kir. 18. honvéd gyalogezred | 1945 | 0,001 | ifm |
| 1507. | M. kir. 21. honvéd gyalogezred | 1939-1944 | 0,003 | ifm |
| 1508. | M. kir. 22. honvéd gyalogezred | 1932-1945 | 1,23 | ifm |
| 1510. | M. kir. 23. honvéd gyalogezred | 1938-1944 | 0,002 | ifm |
| 1509. | M. kir. 24. honvéd gyalogezred | 1939-1945 | 1,22 | ifm |
| 1511. | M. kir. 25. honvéd gyalogezred | 1941-1942 | 0,005 | ifm |
| 1512. | M. kir. 27. székely gyalogezred | 1941 | 0,001 | ifm |
| 1513. | M. kir. 31. honvéd gyalogezred | 1943 | 0,001 | ifm |
| 1514. | M. kir. 33. honvéd gyalogezred | 1938-1939 | 0,001 | ifm |
| 1515. | M. kir. 35. honvéd gyalogezred | 1942-1944 | 0,07 | ifm |
| 1662. | M. kir. 38. honvéd gyalogezred | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1516. | M. kir. 40. honvéd gyalogezred | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1519. | M. kir. 46. honvéd gyalogezred | 1919-1943 | 0,18 | ifm |
| A korábbi II. 1488. fondszámmal együtt. | ||||
| 1517. | M. kir. 52. honvéd gyalogezred | 1940-1944 | 0,01 | ifm |
| 1518. | M. kir. 53. honvéd gyalogezred | 1943 | 0,002 | ifm |
| 1520. | M. kir. 54. honvéd gyalogezred | 1942-1944 | 0,19 | ifm |
| 1663. | 3. újonc kiképző ezred | 1944 | 0,004 | ifm |
| 1664. | 5. újonc kiképző ezred | 1944 | 0,01 | ifm |
| 1665. | 6. újonc kiképző ezred | 1944 | 0,002 | ifm |
| 1666. | 8. újonc kiképző ezred | 1944 | 0,003 | ifm |
| 1667. | 83. újonc kiképző ezred | 1944 | 0,004 | ifm |
| 1668. | 92. újonc kiképző, majd munkásezred | 1944 | 0,01 | ifm |
| 1580. | M. kir. 6. határvadász zászlóalj | 1939 | 0,008 | ifm |
| 1584. | M. kir. 7/9. határbiztosító század | 1938 | 0,004 | ifm |
| 1669. | M. kir. 15. határvadász zászlóalj kerékpáros század | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1670. | M. kir. 24. határvadász zászlóalj | 1939 | 0,001 | ifm |
| 1581. | M. kir. 25. határvadász zászlóalj | 1940-1942 | 0,003 | ifm |
| 1582. | M. kir. 26. határvadász zászlóalj | 1941-1942 | 0,015 | ifm |
| 1671. | M. kir. 31. határvadász zászlóalj | 1939-1940 | 0,001 | ifm |
| 1583. | M. kir. 33. határvadász zászlóalj | 1940 | 0,001 | ifm |
| 1672. | M. kir. 60. határvadász portyázó osztály | 1942 | 0,002 | ifm |
| 1673. | M. kir. 2. kerékpáros zászlóalj | 1939 | 0,001 | ifm |
| 1521. | M. kir. 3. kerékpáros zászlóalj | 1921-1922 | 0,001 | ifm |
| 1522. | M. kir. 4. kerékpáros zászlóalj | 1921-1935 | 0,04 | ifm |
| 1523. | M. kir. 5. kerékpáros zászlóalj | 1921-1938 | 0,001 | ifm |
| 1524. | M. kir. 6. kerékpáros zászlóalj | 1921-1938 | 0,11 | ifm |
| 1525. | M. kir. 7. kerékpáros zászlóalj | 1921-1922 | 0,001 | ifm |
| 1674. | M. kir. 12. kerékpáros zászlóalj | 1941 | 0,001 | ifm |
| 1526. | M. kir. Kapisztrán János 13. kerékpáros zászlóalj | 1939-1941 | 0,30 | ifm |
| 1527. | M. kir. V. hadtest kerékpáros zászlóalja | 1943 | 0,03 | ifm |
| 1528. | M. kir. 1/I. honvéd harckocsi zászlóalj | 1941-1942 | 0,01 | ifm |
| 1529. | M. kir. 4/I. honvéd harckocsi zászlóalj | 1941-1943 | 0,03 | ifm |
| Előtte 13. kerékpáros zászlóalj. | ||||
| 1675. | 1. honvéd harckocsi pótezred | 1944 | 0,02 | ifm |
| 1676. | 1. gépkocsizó lövész pótzászlóalj | 1944 | 0,002 | ifm |
| 1677. | 3. gépkocsizó lövész ezred | 1944 | 0,002 | ifm |
| 1678. | 3. gépkocsizó lövész pótzászlóalj | 1944 | 0,002 | ifm |
| 1679. | 1. felderítő pótzászlóalj és pótosztály | 1944 | 0,004 | ifm |
| 1680. | 16. felderítő osztály | 1944 | 0,10 | ifm |
| 1681. | 2/I. huszárosztály | 1944-1945 | 0,014 | ifm |
| 1682. | 3. huszárezred | 1933-1945 | 0,02 | ifm |
| 1683. | 4. huszár pótezred | 1944-1945 | 0,30 | ifm |
| A 4/I. és 4/II. huszár pótosztállyal együtt. |
| 1538. | M. kir. budapesti tüzérosztály, majd | 1920-1938 | 0,04 | ifm |
| 1. honvéd tüzérezred, ill. osztály | ||||
| 1541. | 2/I. gépvontatású közepes tüzérosztály /pótkeret/ | 1945 | 0,001 | ifm |
| 1684. | 3. tábori tüzérosztály | 1937 | 0,002 | ifm |
| 1685. | 5. tábori tüzérosztály | 1937 | 0,003 | ifm |
| 1693. | V. gépvontatású közepes tarackos osztály | 1941 | 0,04 | ifm |
| 1542. | 7. tüzér pótosztály | 1945 | 0,001 | ifm |
| 1686. | 10. tábori tüzérezred | 1942-1943 | 0,11 | ifm |
| 1690. | 10. rohamtüzér osztály | 1944-1945 | 0,06 | ifm |
| 1687. | M. kir. 13. honvéd tábori tüzérosztály, ill. pótosztály | 1944-1945 | 0,34 | ifm |
| 1688. | 14. tábori tüzérosztály | 1940-1941 | 0,004 | ifm |
| 1689. | M. kir. 16-17. tábori tüzér újonckiképző osztály | 1930-1945 | 0,04 | ifm |
| 1692. | 26. /magyar/ SS tüzérezred | 1944-1945 | 0,07 | ifm |
| 1545. | 27/II. tábori tüzérosztály | 1945 | 0,001 | ifm |
| 1691. | 151. honvéd gépvontatású sorozatvető tüzérosztály | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1572. | M. kir. 1. honvéd légvédelmi központ parancsnoksága | 1944 | 0,002 | ifm |
| 1573. | M. kir. 1. honvéd légvédelmi központ parancsnoksága | 1944-1945 | 0,03 | ifm |
| 1694. | 6. légvédelmi tüzérosztály | 1945 | 0,001 | ifm |
| 1695. | 9. légvédelmi tüzérosztály | 1945 | 0,03 | ifm |
| 1696. | M. kir. 16. honvéd légvédelmi tüzérosztály | 1945 | 0,02 | ifm |
| 1697. | 102. légvédelmi tüzér pótosztály | 1944-1945 | 0,07 | ifm |
| 1698. | 104. légvédelmi tüzérosztály | 1941-1942 | 0,001 | ifm |
| 1575. | 105. légvédelmi tüzérosztály | 1940 | 0,003 | ifm |
| 1574. | M. kir. 204. honvéd légvédelmi tüzérosztály | 1945 | 0,002 | ifm |
| 1576. | 206. légvédelmi tüzérosztály | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1699. | M. kir. légvédelmi tüzériskola tanosztály | 1944 | 0,02 | ifm |
| 1700. | 1/II. légvédelmi tüzér gyűjtőosztály | 1945 | 0,03 | ifm |
| 1701. | III/1. légvédelmi tüzér ágyúsüteg | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1577. | M. kir. 23. honvéd hadosztály légvédelmi géppuskás század | 1944 | 0,01 | ifm |
| 1530. | M. kir. 101. honvéd híradó ezred | 1943-1945 | 0,46 | ifm |
| 1531. | M. kir. I. páncélos hadtest híradó zászlóalja | 1942-1945 | 0,45 | ifm |
| 1702. | M. kir. I. egyesített híradó pótzászlóalj | 1944-1945 | 0,02 | ifm |
| 1534. | M. kir. III. honvéd híradó zászlóalj és pótzászlóalj | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1703. | M. kir. V. honvéd hadtest híradó zászlóalja | 1944-1945 | 0,005 | ifm |
| 1704. | M. kir. VII. honvéd híradó zászlóalj | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1705. | M. kir. VIII. honvéd híradó zászlóalj | 1939-1941 | 0,003 | ifm |
| 1706. | M. kir. IX. honvéd híradó pótzászlóalj | 1944 | 0,01 | ifm |
| 1707. | M. kir. 101. központi szállításvezetőség híradó zászlóalja | 1943-1945 | 0,001 | ifm |
| 1535. | M. kir. 1. gépkocsizó dandár híradó százada | 1939-1944 | 0,05 | ifm |
| 1536. | M. kir. 1. hegyidandár híradó százada | 1940-1944 | 0,07 | ifm |
| 1533. | M. kir. 2. honvéd hegyidandár híradó százada | 1943-1944 | 0,07 | ifm |
| Előtte a m. kir. 8. határvadász dandár híradó százada. | ||||
| 1532. | M. kir. 8. határvadász dandár híradó százada | 1940-1943 | 0,09 | ifm |
| Később a m. kir. 2. hegyidandár híradó százada. |
| 1552. | M. kir. 101. honvéd vasútépítő ezred | 1926-1944 | 4,50 | ifm |
| 1938-ig M. kir. közlekedési ezred volt. | ||||
| 1708. | 1. honvéd utász kiképző ezred | 1944 | 0,002 | ifm |
| 1709. | M. kir. III. honvéd utász kiképző zászlóalj | 1945 | 0,04 | ifm |
| 1553. | M. kir. budapesti utász zászlóalj | 1920-1921 | 0,01 | ifm |
| 1557. | M. kir. 1. honvéd utász zászlóalj | 1935-1943 | 0,005 | ifm |
| 1710. | 2. páncélos hadosztály utász zászlóalja | 1944 | 0,004 | ifm |
| 1711. | M. kir. 53. honvéd utász zászlóalj | 1944-1946 | 0,02 | ifm |
| 1712. | 112. utász zászlóalj | 1942-1943 | 0,03 | ifm |
| 1555. | M. kir. VII. honvéd önálló utász törzspótszázad | 1944 | 0,005 | ifm |
| 1713. | M. kir. 1. honvéd gépkocsizó utász század | 1941-1942 | 0,03 | ifm |
| 1714. | III/2. honvéd utász század | 1943 | 0,01 | ifm |
| 1554. | M. kir. 101. hidász zászlóalj, ill. pótzászlóalj | 1943-1945 | 0,12 | ifm |
| 1561. | M. kir. 101. honvéd hidász újonckiképző zászlóalj | 1945 | 0,001 | ifm |
| 1715. | 154. gépkocsizó hadi hídoszlop | 1941 | 0,003 | ifm |
| 1586. | M. kir. 103. hadsereg vonatparancsnokság | 1943-1944 | 0,03 | ifm |
| 1716. | I. hadtest vonatparancsnokság | 1944-1945 | 0,01 | ifm |
| 1588. | M. kir. II. honvéd gépkocsizó vonatosztály | 1939-1945 | 0,20 | ifm |
| 1717. | M. kir. III. honvéd gépkocsizó vonatosztály | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1718. | M. kir. IV. honvéd gépkocsizó vonatosztály | 1943-1944 | 0,05 | ifm |
| 1587. | M. kir. VII. hadtest vonatparancsnokság | 1943-1945 | 0,50 | ifm |
| 1719. | M. kir. 1. honvéd lovashadosztály gépkocsizó vonat pótosztály | 1943-1945 | 0,07 | ifm |
| 1720. | 1. páncélos hadosztály gépkocsizó vonat pótosztály | 1945 | 0,002 | ifm |
| 1621. | M. kir. 802. munkásezred | 1945 | 0,12 | ifm |
| 1626. | M. kir. 100. katonai munkaszolgálatosokat gyűjtő zászlóalj | 1945 | 0,01 | ifm |
| 1726. | M. kir. 101. honvéd újonc munkászászlóalj | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1622. | III. közérdekű munkaszolgálatos pótzászlóalj | 1940-1945 | 0,03 | ifm |
| 1623. | VI. közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj | 1940 | 0,004 | ifm |
| 1722. | IX. közérdekű munkaszolgálatos pótzászlóalj | 1943 | 0,003 | ifm |
| 1624. | XII. közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj | 1942-1945 | 0,01 | ifm |
| 1625. | XIII. közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1721. | I. számú munkásszázad | 1920 | 0,05 | ifm |
| 1631. | M. kir. 107. honvéd vasútépítő munkásszázad | 1944 | 0,01 | ifm |
| 1632. | 1202. katonai munkásszázad | 1944-1945 | 0,06 | ifm |
| 1633. | 5033. katonai munkásszázad | 1944 | 0,03 | ifm |
| 1635. | 9102. katonai munkásszázad | 1945 | 0,005 | ifm |
| 1723. | M. kir. 101/21. kisegítő munkásszázad | 1942 | 0,001 | ifm |
| 1627. | M. kir. 101/304. kisegítő munkásszázad | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1628. | M. kir. 101/306. kisegítő munkásszázad | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1629. | M. kir. 101/350. kisegítő munkásszázad | 1944 | 0,06 | ifm |
| 1639. | M. kir. 101/355. kisegítő munkásszázad | 1944-1945 | 0,001 | ifm |
| 1724. | M. kir. 101/356. kisegítő munkásszázad | 1944-1945 | 0,001 | ifm |
| 1725. | M. kir. 101/359. kisegítő munkásszázad | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1728. | M. kir. 105/301. légó mentési kisegítő munkásszázad | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1727. | M. kir. 111/301. kisegítő munkásszázad | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1630. | M. kir. 711/101. kisegítő munkásszázad | 1944 | 0,002 | ifm |
| 1729. | M. kir. 106/8. tábori büntető munkásszázad | 1942 | 0,001 | ifm |
| 1730. | M. kir. 109/36. tábori munkásszázad | 1942-1943 | 0,001 | ifm |
| 1731. | 271/1. zsidó munkásszázad | 1940 | 0,002 | ifm |
| 1638. | M. kir. 421. különleges munkásszázad | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1636. | 815. diák munkásszázad | 1944 | 0,006 | ifm |
| 1637. | Honvéd munkásosztag, Gödöllő - kastély | 1944 | 0,05 | ifm |
| 1590. | M. kir. 3. budapesti vadászzászlóalj | 1919-1921 | 0,08 | ifm |
| 1593. | Debreceni vadászzászlóalj | 1920 | 0,01 | ifm |
| 1732. | Magyar vadászkülönítmény | 1920 | 0,01 | ifm |
| 1589. | Magyar szegedi vadászzászlóalj | 1919-1924 | 2,40 | ifm |
| Később I. országos csendőrtartalékzászlóalj, majd | ||||
| Egyesített csendőriskolák parancsnoksága | ||||
| 1591. | M. kir. székesfehérvári vadászzászlóalj | 1919-1921 | 0,03 | ifm |
| 1592. | M. kir. szombathelyi vadászzászlóalj | 1919-1921 | 0,06 | ifm |
| 1595. | M. kir. III. külterületi, később budapesti VI. kerületi | 1919-1921 | 0,32 | ifm |
| karhatalmi parancsnokság, Újpest | ||||
| Együtt a korábban II. 1597. számú fonddal. | ||||
| 1735. | M. kir. V. kerületi kisegítő karhatalmi zászlóalj, Markovits zászlóalj | 1944-1945 | 0,008 | ifm |
| 1596. | M. kir. VIII. kerületi karhatalmi parancsnokság | 1920 | 0,08 | ifm |
| 1733. | Erzsébetfalvi Zubovics karhatalmi különítmény | 1919 | 0,03 | ifm |
| 1599. | Abauj-Zemplén megyei karhatalmi parancsnokság | 1919 | 0,005 | ifm |
| 1601. | Diósgyőri vasgyár karhatalmi parancsnokság | 1919 | 0,003 | ifm |
| 1600. | Nagykőrös járási karhatalmi parancsnokság | 1920 | 0,01 | ifm |
| 1598. | Szegedi karhatalmi parancsnokság | 1919 | 0,01 | ifm |
| 1734. | Vas-soproni 18. gyalogezred karhatalmi zászlóalj | 1919-1920 | 0,03 | ifm |
| 1741. | Ostffyasszonyfai őrszázad | 1920-1921 | 0,02 | ifm |
| 1742. | 4. őrszázad | 1944-1945 | 0,005 | ifm |
| 1743. | 8/4. őrszázad | 1944 | 0,005 | ifm |
| 1744. | 18/4. őrszázad | 1944-1945 | 0,005 | ifm |
| 1617. | M. kir. 19/III., majd 19/II., majd 9/III. honvéd őrzászlóalj, 9/2. őrszázad | 1944-1945 | 0,045? | ifm |
| Együtt a korábban II. 1618. és 1619. sz. fondokkal. | ||||
| 1620. | M. kir. Hunyadi János testőrzászlóalj | 1945 | 0,003 | ifm |
| 1607. | M. kir. 1. csendőrtartalék ezred | 1920 | 0,001 | ifm |
| 1608. | M. kir. 2. csendőrtartalék ezred ( 2. számú területen kívüli ezred) | 1920 | 0,01 | ifm |
| 1609. | M. kir. 3. csendőrtartalék ezred, Újpest | 1920 | 0,04 | ifm |
| 1612. | Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei csendőrtartalék ezred | 1919-1920 | 0,005 | ifm |
| Benne: szolnoki csendőrtartalék zászlóalj,
jászsági alsó járási csendőrtartalék zászlóalj, jászszentandrási községi csendőrőrs Együtt a II. 1613., 1615. sz. fondokkal. | ||||
| 1611. | Csongrádi csendőrtartalék parancsnokság | 1920 | 0,001 | ifm |
| 1745. | M. kir. XII. csendőrtartalék zászlóalj /Újpest-Rákospalota/ | 1920-1921 | 0,06 | ifm |
| 1610. | Müegyetemi csendőrzászlóalj, ill. Müegyetemi Nemzeti Munkavédelmi Csoport | 1920-1923. | 0,005 | ifm |
| 1746. | Tudományegyetemi csendőrtiszti zászlóalj | 1919-1921 | 0,005 | ifm |
| 1614. | Magyar csendőrtiszti különítmény-parancsnokság, Tiszafüred | 1920 | 0,001 | ifm |
| 1565. | M. kir. 101. vadászrepülő ezred parancsnokság | 1944-1945 | 0,42 | ifm |
| 1569. | Bertalan Árpád I. ejtőernyős vadászezred | 1944 | 0,001 | ifm |
| 1570. | M. kir. 3. bombázóosztály | ? | 0,015 | ifm |
| 1568. | 3. közelfelderítő repülőosztály pótkeret | 1941-1945 | 0,035 | ifm |
| 1566. | Repülő időjelző vezetőség | 1936 | 0,003 | ifm |
| 1547. | M. kir. honvéd folyamzárezred | 1942-1943 | 0,03 | ifm |
| 1549. | M. kir. honvéd őrnaszád ezred | 1940-1945 | 0,095 | ifm |
| 1550. | M. kir. folyamőr árvédelmi zászlóalj | 1933-1934 | 0,025 | ifm |
A II. világháború zűrzavaros időszakában, a frontok mozgása együtt járt az iratok "mozgásával" is. Ezzel magyarázható, hogy az évek során kerültek őrzésünkbe olyan nem magyar provenientiájú iratok, amelyek más állam tulajdonát képezik. Az ortszágok közötti iratcsere nem szakmai kérdés, a mindenkori politika függvénye, ezért még nem minden irategyüttes került vissza eredet szerinti őrzési helyére.
| 1640. | 13. /német/ páncéloshadosztály /13. Pz. Division/ | 1945 | 0,01 | ifm |
| 1641. | I. SS rendőrezred /SS Polizei Regiment I./ | 1944-1945 | 0,10 | ifm |
| /1642. | A román légierő 6. Stuka-csoportjának napi helyzetjelentései és jegyzőkönyvei | 1944 | 0,10 | ifm |
| 1997. decemberében átadva a Román Katonai Levéltárnak./ | ||||
| 1643. | 36. csehszlovák gyalogezred, Uzsgorod /Peri pluk 36./ | 1920-1938 | 0,14 | ifm |
| 1644. | Losonc járási paraszt-lovas egyesület /Sedlicka jazda okresn Lucenca/ | 1931-1934 | 0,01 | ifm |
| 1645. | 5. lengyel tüzérezred, Krakkó | 1924 | 0,06 | ifm |
| 1646. | 38. lengyel ezred Przemysl, Hodnye | 1936 | 0,02 | ifm |