III. FONDFŐCSOPORT
EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEK
Az I. világháború idején az Osztrák - Magyar Monarchia hadereje hármas tagolásának - k. u. k. Truppen, m. kir. honvédség, k. k. Landwehr - megfelelően épült ki az egészségügyi szervezet. Magyarország területén cs. és kir., valamint m. kir. intézetek működtek.
A fondok iratanyaga igen töredékes, csak személyekre vonatkozó fej- és kórlapokból áll.
| 1914-1918 | 0,21 | ifm | ||
| 1. | Ferenc közkórház, Szekszárd | |||
| 143. | Máramaros vármegyei közkórház | |||
| 144. | Baja városi közkórház | |||
| 145. | Fejér megyei Szent György közkórház |
| 1914-1918 | 0,03 | ifm | ||
| 132. | Márvány utcai hadikórház | |||
| 133. | Szófia főhercegnő hadikórház | |||
| 134. | József műegyetemi hadikórház | |||
| 135. | Andrássy úti hadikórház | |||
| 136. | Nádor és Hold utcai hadikórház | |||
| 137. | Attila úti hadikórház | |||
| 138. | Váczi úti iskolai hadikórház | |||
| 139. | Golgotha úti hadikórház | |||
| 140. | Pannónia hadikórház | |||
| 141. | Új Szent János hadikórház | |||
| 142. | Váci honvéd hadikórház |
| 1914-1918 | 0,07 | ifm | ||
| 2. | Timót utcai utókezelő | 1916-1919 | ||
| 146. | Kir. m. tudományegyetem I. sz. sebészeti kóroda | |||
| 147. | III. sz. sebészeti klinika | |||
| 148. | Vöröskereszt Angelina Otthon | |||
| 149. | M.kir. lábadozó gyűjtőállomás | |||
| 150. | Vöröskereszt lábadozó | |||
| 151. | Vöröskereszt kisegítő kórház | |||
| 152. | Magyar lovaregylet kisegítő hadikórháza | |||
| 153. | Németvölgyi úti gyógyintézet | |||
| 154. | Vöröskereszt VIII. ker. kórháza | |||
| 155. | Vöröskereszt betegnyugvóállomása |
CS. ÉS KIR. HELYŐRSÉGI KÓRHÁZAK
| 1914-1918 | 0,03 | ifm | ||
| 156. | Nr. 1. Wien | |||
| 157. | Nr. 16. Budapest | |||
| 158. | Nr. 17. Budapest | |||
| 159. | Nr. 19. Pozsony |
| 1914-1918 | 0,01 | ifm | ||
| 160. | 1/8. sz. tábori kórház | |||
| 161. | 1/9. sz. tábori kórház | |||
| 162. | 2. sz. tábori kórház | |||
| 163. | 2/7. tábori kórház | |||
| 164. | 3/1. sz. tábori kórház | |||
| 165. | 3/16. sz. tábori kórház | |||
| 166. | 4/6. sz. tábori kórház | |||
| 167. | 4/7. sz. tábori kórház | |||
| 168. | 5/4. sz. tábori kórház | |||
| 169. | 5/12. sz. tábori kórháza | |||
| 170. | 7/8. sz. tábori kórház | |||
| 171. | 8/4. sz. tábori kórház | |||
| 172. | 10/3. sz. tábori kórház | |||
| 173. | 203. sz. tábori kórház | |||
| 174. | 211. sz. tábori kórház | |||
| 175. | 302. sz. tábori kórház | |||
| 176. | 312. sz. tábori kórház | |||
| 177. | 603. sz. tábori kórház | |||
| 178. | 703. sz. tábori kórház | |||
| 179. | 707. sz. tábori kórház | |||
| 180. | 812. sz. tábori kórház | |||
| 181. | 1203. sz. tábori kórház | |||
| 182. | 1305. sz. tábori kórház | |||
| 183. | 1316. sz. tábori kórház | |||
| 184. | 1410. sz. tábori kórház | |||
| 185. | 1505. sz. tábori kórház | |||
| 186. | 1602. sz. tábori kórház |
| 1914-1918 | 0,08 | ifm | ||
| 187. | Budapesti 2. sz. tartalékkórház | |||
| 188. | Budapesti 3. sz. tartalékkórház | |||
| 189. | Budapesti 4. sz. tartalékkórház | |||
| 190. | Budapesti 5. sz. tartalékkórház | |||
| 191. | Budapesti 6. sz. tartalékkórház | |||
| 192. | Szombathelyi tartalékkórház | |||
| 193. | Kőszegi tartalékkórház | |||
| 194. | Bruck-királyhidai tartalékkórház | |||
| 195. | Debreceni tartalékkórház | |||
| 196. | Egri tartalékkórház | |||
| 197. | Esztergomi tartalékkórház | |||
| 198. | Győri tartalékkórház | |||
| 199. | Szabadkai tartalékkórház | |||
| 200. | Szolnoki tartalékkórház | |||
| 201. | Temesvári tartalékkórház | |||
| 202. | Kragujeváci tartalékkórház | |||
| 203. | Tartalékkórház, Kremsier | |||
| 204. | Tartalékkórház, Laibach | |||
| 205. | Tartalékkórház, Marburg | |||
| 206. | 1/2. sz. mozgó tartalékkórház | |||
| 207. | 11/6. sz. mozgó tartalékkórház | |||
| 208. | Szatmárnémeti barakk - tartalékkórház |
| 1916, 1918 | 0,001 | ifm | ||
| 210. | 4. hadsereg 3. sz. járványkórháza | |||
| 211. | Lembergi járványkórház | |||
| 212. | 31. sz. mozgó járványkórház |
| 209. | K.u.k. Marodenhaus Nr. 1. Budapest | 1914 | 0,001 | ifm |
| Cs. és kir. gyöngélkedőház, Budapest | ||||
| 213. | K.u.k. Krankenhaltstation, Budapest | 1914-1918 | 0,001 | ifm |
| Cs. és kir. betegtartózkodási állomás, Budapest |
B
HORTHY - KOR ÉS II. VILÁGHÁBORÚ
A két világháború közötti időben a helyőrségi kórházak és a csapatkórházak alkották a katonai egészségügyi szolgálatot. Ezt egészítette ki a honvéd rokkantház és orthopédiai intézet, a József főherceg szanatórium, a közegészségügyi intézet és az egészségügyi anyagszertár.
A II. világháború alatt a tábori egészségügyi szolgálatban az első ellátást a sebesült a segély-, illetve kötözőhelyen kapta. Ezek tevékenységét segítették a dandáronként szervezett egészségügyi oszlopok. A hadtestek és hadosztályok területén felállított tábori kórházakban már szakszerű orvosi kezelést kaptak a betegek. A hátországba szállított sebesülteket útközben a betegellátó állomásokon kezelték. A határokon bakteriológiai állomásokat és járványkórházakat állítottak fel, hogy a betegek ne hurcoljanak be fertőzést.
A hátországban a sebesültek ellátását a békeállományú intézetek látták el, amelyek munkáját a vöröskeresztes és hadikórházak felállításával segítették.
Az egészségügyi intézetek neve után feltüntettük székhelyüket, illetve, ahol ez megállapítható volt, kitelepülésük állomásait.
Az iratanyag nagy részét a kórházban ápoltak kórlapjai, sérülési és műtéti leírásai, orvosi bizonyítványai alkotják - az egy személyre vonatkozó iratok együtt találhatók. A kórházakon belül ellátóparancsnokság, gazdasági hivatal és gyógyító osztályok szerinti elkülönítésben, azon belül évek szerint és az osztályon ápoltak betűrendjében vannak az iratok. A fondok középszinten rendezettek, a kutatást áttekintő raktárjegyzék segíti.
| 3. | M.kir. budapesti 1. honvéd helyőrségi kórház | 1900-1945 | 16,20 | ifm |
| /1917-1919: Zita királyné honvéd helyőrségi kórház
1920-1937: M.kir. budapesti 1. honvéd és közrendészeti helyőrségi kórház 1944-1945 in: Neuburg am Donau, Dillingen/ | ||||
| a. | Parancsnokság | 1900-1945 | 1,20 | ifm |
| /benne: pótkeret, egészségügyi osztag, ill. század, hadigondozó tiszt/ | ||||
| b. | Gazdasági hivatal | 1931-1945 | 0,90 | ifm |
| c. | Sebészeti osztály | 1923-1945 | 7,40 | ifm |
| d. | Belgyógyászati osztály | 1932-1945 | 5,80 | ifm |
| e. | Fertőző osztály | 1933-1945 | 0,72 | ifm |
| f. | Nőgyógyászat, szülészet | 1925-1940 | 0,12 | ifm |
| g. | Gyermekosztály | 1932-1940 | 0,03 | ifm |
| h. | Bőrgyógyászat | 1941-1945 | 0,01 | ifm |
| i. | Fül-, orr-, gégeosztály | 1944 | 0,001 | ifm |
| j. | Fogászat | 1931-1944 | 0,002 | ifm |
| k. | Röntgenosztály | 1932 | 0,001 | ifm |
| 6. | M.kir. komáromi 2. honvéd helyőrségi kórház | 1936-1946 | 1,20 | ifm |
| /1944-1945 in: Osterode, Harz/ | ||||
| a. | Parancsnokság | 1936-1945 | 0,50 | ifm |
| b. | Gazdasági hivatal | 1943-1946 | 0,60 | ifm |
| c. | Sebészet | 1946 | 0,04 | ifm |
| d. | Belgyógyászat | 1944-1946 | 0,03 | ifm |
| e. | Bőrgyógyászat | 1945 | 0,002 | ifm |
| f. | Fül-, orr-, gégeosztály | 1941 | 0,001 | ifm |
| g. | Gyógyszertár | 1944-1946 | 0,01 | ifm |
| 7. | M.kir. szombathelyi 3. honvéd helyőrségi kórház | 1932-1945 | 16,50 | ifm |
| a. | Parancsnokság | 1934-1945 | 0,24 | ifm |
| b. | Gazdasági hivatal | 1932-1945 | 0,24 | ifm |
| c. | Sebészet | 1935-1945 | 6,90 | ifm |
| d. | Belgyógyászat | 1935-1945 | 8,00 | ifm |
| e. | Fertőző osztály | 1935-1945 | 0,60 | ifm |
| f. | Fogászat | 1937-1945 | 0,20 | ifm |
| g. | Szemészet | 1937-1945 | 0,22 | ifm |
| h. | Fülészet | 1941-1945 | 0,10 | ifm |
| i. | Laboratórium | 1939-1945 | 0,002 | ifm |
| j. | Gyógyszertár | 1940 | 0,001 | ifm |
| 8. | M.kir. pécsi 4. honvéd helyőrségi kórház /1944-1945 in: Eichstatt/ | 1922-1946 | 5,00 | ifm |
| a. | Parancsnokság | 1928-1945 | 0,72 | ifm |
| /benne: egészségügyi osztag, ill. század/ | ||||
| b. | Sebészet | 1922-1946 | 3,00 | ifm |
| c. | Belgyógyászat | 1922-1945 | 0,96 | ifm |
| d. | Fertőző osztály | 1943-1945 | 0,04 | ifm |
| e. | Fogászat | 1943-1945 | 0,02 | ifm |
| f. | Szemészet | 1943-1945 | 0,04 | ifm |
| g. | Fül-, orr-, gégeosztály | 1940-1944 | 0,20 | ifm |
| h. | Bőr- és nemibeteg osztály | 1942-1945 | 0,03 | ifm |
| 9. | M.kir. szegedi 5. honvéd helyőrségi kórház /1944-1945 in: Holzminden/ | 1911-1948 | 8,00 | ifm |
| a. | Parancsnokság | 1919-1948 | 2,30 | ifm |
| b. | Gazdasági hivatal | 1942-1945 | 0,36 | ifm |
| c. | Sebészet | 1940-1946 | 1,44 | ifm |
| d. | Belgyógyászat | 1940-1945 | 1,90 | ifm |
| e. | Bőrgyógyászat | 1941-1945 | 0,96 | ifm |
| f. | Fertőző osztály | 1940-1945 | 0,12 | ifm |
| g. | Szemészet | 1943-1945 | 0,02 | ifm |
| h. | Fogászat | 1943-1945 | 0,01 | ifm |
| i. | Fül-, orr-, gégeosztály | 1943-1945 | 0,01 | ifm |
| j. | Gyermekosztály | 1940 | 0,001 | ifm |
| k. | Nőgyógyászat | 1945 | 0,002 | ifm |
| l. | Gyógyszertár | 1923-1944 | 0,02 | ifm |
| 10. | M.kir. miskolci 7. honvéd helyőrségi kórház | 1920-1945 | 12,00 | ifm |
| /1944-1945 in: Losonc, Mezőcsát, Neuburg am Donau, Rathenow/ | ||||
| a. | Parancsnokság | 1934-1945 | 1,30 | ifm |
| b. | Sebészet | 1938-1945 | 1,80 | ifm |
| c. | Belgyógyászat | 1939-1945 | 6,50 | ifm |
| d. | Szemészet | 1939-1945 | 0,96 | ifm |
| e. | Bőrgyógyászat | 1940-1945 | 0,48 | ifm |
| f. | Fertőző osztály | 1939-1944 | 0,02 | ifm |
| g. | Fogászat | 1939-1945 | 0,12 | ifm |
| h. | Fül-, orr-, gégeosztály | 1939-1945 | 0,36 | ifm |
| 11. | M.kir. kassai 8. honvéd helyőrségi kórház /1944-1945 in: Lübtheen/ | 1938-1945 | 1,12 | ifm |
| a. | Parancsnokság /benne: Hadigondozás/ | 1921-1945 | 1,03 | ifm |
| b. | Sebészet | 1941-1944 | 0,01 | ifm |
| c. | Belgyógyászat | 1939-1945 | 0,03 | ifm |
| d. | Bőrgyógyászat | 1939-1944 | 0,03 | ifm |
| e. | Fül-, orr-, gégeosztály | 1939-1943 | 0,015 | ifm |
| f. | Szemészet | 1939-1943 | 0,015 | ifm |
| g. | Fogászat | 1939-1941 | 0,002 | ifm |
| h. | Fertőző osztály | 1939 | 0,001 | ifm |
| 12. | M.kir. kolozsvári 9. honvéd helyőrségi kórház | 1940-1948 | 16,00 | ifm |
| /1944-1945 in: Clausthal, Waldhausen, Zellerfeld/ | ||||
| a. | Parancsnokság | 1941-1946 | 6,44 | ifm |
| b. | Sebészet | 1940-1945 | 3,60 | ifm |
| c. | Belgyógyászat | 1940-1945 | 1,18 | ifm |
| d. | Fül-, orr-, gégeosztály | 1940-1944 | 1,56 | ifm |
| e. | Bőrgyógyászat | 1940-1944 | 0,48 | ifm |
| f. | Szemészet | 1940-1945 | 1,70 | ifm |
| g. | Fertőző osztály | 1941-1945 | 0,12 | ifm |
| h. | Fogászat | 1940-1945 | 0,12 | ifm |
| i. | Gyógyszertár | 1940-1946 | 0,60 | ifm |
| 4. | M.kir. budapesti 10. honvéd helyőrségi kórház | 1923-1945 | 13,00 | ifm |
| /1937-ig: 2. és 8. honvéd közrendészeti kórház/ | ||||
| a. | Parancsnokság | 1939-1944 | 0,24 | ifm |
| b. | Belgyógyászat | 1939-1944 | 3,72 | ifm |
| c. | Ideg- és elmeosztály | 1929-1944 | 9,00 | ifm |
| d. | Sebészet | 1940-1944 | 0,05 | ifm |
| e. | Tüdő-osztály | 1940 | 0,002 | ifm |
| f. | Bőr- és nemibeteg osztály | 1941 | 0,002 | ifm |
| g. | Urológia | 1939 | 0,003 | ifm |
| h. | Gégészet | 1943 | 0,003 | ifm |
| i. | Gyógyfürdő | 1940-1941 | 0,002 | ifm |
| j. | Fiókgyógyszertár | 1942-1944 | 0,01 | ifm |
| 5. | M.kir. budapesti 11. honvéd helyőrségi kórház | 1942-1944 | 0,12 | ifm |
| a. | Gazdasági hivatal | 1943-1944 | 0,02 | ifm |
| b. | Sebészet | 1942-1944 | 0,03 | ifm |
| c. | Belgyógyászat | 1942 | 0,02 | ifm |
| d. | Urológia | 1944 | 0,01 | ifm |
| e. | Fül-, orr-, gégeosztály | 1944 | 0,01 | ifm |
| f. | Bőrgyógyászat | 1944 | 0,005 | ifm |
| g. | Szemészet | 1944 | 0,005 | ifm |
| 20. | M.kir. besztercei honvéd csapatkórház | 1940-1945 | 2,80 | ifm |
| /1944-1945 in: Veszprém, Türje, Neuburg am Donau, Nördlingen/
Egyesült az 536. sz. hadikórházzal. | ||||
| 14. | M.kir. egri csapatkórház | 1938-1945 | 1,40 | ifm |
| /1938-ig: M.kir. honvéd és közrendészeti csapatkórház
1944-1945 in: Nemesabony, Duderstadt, Gieboldhausen/ Egyesült az 547. sz. hadikórházzal. | ||||
| 222. | M.kir. győri honvéd kórház | 1936-1944 | 0,002 | ifm |
| 223. | M.kir. kaposvári honvéd kórház | 1935-1937 | 0,001 | ifm |
| 15. | M.kir. kecskeméti csapatkórház | 1924-1944 | 0,01 | ifm |
| 215. | M.kir. marosvásárhelyi honvéd csapatkórház | 1942-1945 | 0,50 | ifm |
| /1944-1945 in: Sümeg, Szentgotthárd/ | ||||
| 17. | M.kir. munkácsi honvéd csapatkórház | 1944 | 0,001 | ifm |
| 224. | M.kir. nagykanizsai csapatkórház | 1935-1944 | 0,001 | ifm |
| /1944-1945 in: Kronach/ | ||||
| 18. | M.kir. nagyváradi honvéd csapatkórház | 1943-1944 | 0,001 | ifm |
| /1944-1945 in: Szombathely/ | ||||
| 19. | M.kir. szatmárnémeti honvéd csapatkórház | 1941-1945 | 0,40 | ifm |
| /1944-1945 in: Zalaegerszeg, Türje, Bad-Bocklet/ | ||||
| 13. | M.kir. székesfehérvári honvéd csapatkórház | 1931-1945 | 0,24 | ifm |
| /1944-1945 in: München/ | ||||
| 16. | M.kir. szolnoki honvéd csapatkórház | 1944 | 0,01 | ifm |
| /1944-1945 in: Keszthely/ | ||||
| 21. | M.kir. honvéd tiszti kórház, Budapest | 1942-1945 | 0,02 | ifm |
| /1944-1945 in: Szombathely/ | ||||
| 22. | M.kir. honvéd orthopéd sebészeti kórház, Budapest | 1942-1945 | 1,20 | ifm |
| 23. | M.kir. honvéd központi fogászat, Budapest | 1943-1944 | 0,12 | ifm |
| 221. | M.kir. Közegészségügyi Intézet, Budapest | 1942-1944 | 0,001 | ifm |
| 214. | M.kir. Rokkantügyi Hivatal | |||
| budapesti császárfürdői intézete | 1918-1920 | 0,08 | ifm | |
| 24. | M.kir. esztergomi katonai tiszti üdülőtelep és gyógyfürdőkórház | 1920-1931 | 0,05 | ifm |
| /1922-től: M.kir. esztergomi honvéd és közrendészeti
gyógyfürdőkórház/ | ||||
| 25. | M.kir. József főherceg szanatórium, Budakeszi | 1943-1944 | 0,001 | ifm |
| 26. | M.kir. központi elosztó és vesztegzár kórház, Budapest | 1943-1944 | 0,001 | ifm |
| 216. | M.kir. honvéd egészségügyi anyagraktár, Budapest | 1920-1945 | 0,12 | ifm |
| /1944-1945 in: Szombathely, Keszthely, Bad Margentheim,
Travemünde, Greifswald/ |
| 35. | M.kir. I/1. honvéd tábori kórház | 1941-1943 | 0,40 | ifm |
| 36. | M.kir. III/1. honvéd tábori kórház | 1942 | 0,02 | ifm |
| 37. | M.kir. III/2. honvéd tábori kórház | 1942 | 0,16 | ifm |
| 38. | M.kir. V/2. honvéd tábori kórház /Krasznoje/ | 1940-1943 | 0,53 | ifm |
| 39. | M.kir. VII/1. honvéd tábori kórház | 1942-1943 | 0,10 | ifm |
| 225. | M.kir. VII/2. honvéd tábori kórház | 1942 | 0,01 | ifm |
| 40. | M.kir. VIII/1. honvéd tábori kórház /Krivoj Rog/ | 1941 | 0,01 | ifm |
| 41. | M.kir. 5. honvéd tábori kórház | 1944 | 0,005 | ifm |
| 42. | M.kir. 7. honvéd gyaloghadosztály tábori kórháza | 1944-1945 | 0,06 | ifm |
| 43. | M.kir. 15. honvéd tábori kórház | 1943-1944 | 0,14 | ifm |
| 44. | M.kir. 18. honvéd tábori kórház | 1943-1945 | 0,01 | ifm |
| 45. | M.kir. 19. honvéd tábori kórház | 1943-1945 | 0,10 | ifm |
| 46. | M.kir. 23. honvéd tábori kórház | 1944-1945 | 0,02 | ifm |
| 47. | M.kir. 24. honvéd gyaloghadosztály tábori kórháza | 1944-1945 | 0,005 | ifm |
| 48. | M.kir. 25. honvéd gyaloghadosztály tábori kórháza | 1944 | 0,01 | ifm |
| 49. | M.kir. 102. honvéd tábori kórház | 1944-1945 | 0,005 | ifm |
| 50. | M.kir. 104. honvéd tábori kórház | 1940 | 0,01 | ifm |
| 51. | M.kir. 105. honvéd tábori kórház /Sztarij-Oszkol/ | 1942-1944 | 0,05 | ifm |
| 52. | M.kir. 106. honvéd tábori kórház | 1941-1944 | 0,42 | ifm |
| 53. | M.kir. 107. honvéd tábori kórház /Novij-Oszkol/ | 1942-1944 | 0,42 | ifm |
| 54. | M.kir. 108. honvéd tábori kórház /Pápa/ | 1944-1945 | 0,28 | ifm |
| 55. | M.kir. 111. honvéd tábori kórház /Gyergyó/ | 1944-1945 | 0,38 | ifm |
| 56. | M.kir. 112. honvéd tábori kórház | 1944 | 0,13 | ifm |
| /Huszt, Sárospatak, Zaklimic, Neuburg am Donau/ | ||||
| 57. | M.kir. 113. honvéd tábori kórház /Pápa/ | 1944 | 0,02 | ifm |
| 58. | M.kir. 115. honvéd tábori kórház | 1942-1944 | 0,09 | ifm |
| 59. | M.kir. 116. honvéd tábori kórház | 1943-1944 | 0,20 | ifm |
| /Korosten, Sztarij-Oszkol/ | ||||
| 60. | M.kir. 122. honvéd tábori kórház | 1944 | 0,18 | ifm |
| 61. | M.kir. 124. honvéd tábori kórház /Trencsénteplic/ | 1944-1945 | 0,005 | ifm |
| 62. | M.kir. 125. honvéd tábori kórház | 1942-1945 | 0,60 | ifm |
| /Nyikolajevka, Alexejevka, Szombathely/ | ||||
| 63. | M.kir. 126. honvéd tábori kórház /Stanislau/ | 1943 | 0,12 | ifm |
| 124. | M.kir. 101. honvéd betegellátó állomás | 1942-1943 | 0,06 | ifm |
| 125. | M.kir. 102. honvéd betegellátó állomás | 1942-1943 | 0,12 | ifm |
| 126. | M.kir. 103. honvéd betegellátó állomás | 1942-1943 | 0,15 | ifm |
| /Nyikolajevka/ | ||||
| 127. | M.kir. 104. honvéd betegellátó állomás | 1943 | 0,30 | ifm |
| /Kolomea, Winnica, Kiev, Pécs/ | ||||
| 128. | M.kir. 105. honvéd betegellátó állomás | 1940-1943 | 1,14 | ifm |
| 129. | M.kir. 106. honvéd betegellátó állomás | 1942-1943 | 0,07 | ifm |
| /Csernyanka/ | ||||
| 130. | M.kir. 109. honvéd betegellátó állomás | 1942-1943 | 0,40 | ifm |
| /Szatmárnémeti, Kiev/ | ||||
| 131. | Németországi magyar betegellátó csoportok parancsnoksága, Bécs | 1945 | 0,002 | ifm |
| 29. | M.kir. 5. honvéd hadosztály egészségügyi oszlopa | 1943 | 0,08 | ifm |
| 219. | M.kir. 8. könnyű hadosztály egészségügyi oszlopa | 1942-1943 | 0,10 | ifm |
| 30. | M.kir. 9. honvéd hadosztály egészségügyi oszlopa | 1943-1944 | 0,04 | ifm |
| 31. | M.kir. 12. honvéd hadosztály egészségügyi oszlopa | 1944 | 0,02 | ifm |
| 32. | M.kir. 23. honvéd hadosztály egészségügyi oszlopa | 1942 | 0,03 | ifm |
| 33. | M.kir. 26. honvéd hadosztály egészségügyi oszlopa | 1943 | 0,02 | ifm |
| 220. | M.kir. 103. egészségügyi szeroszlop | 1943-1944 | 0,005 | ifm |
| 34. | M.kir. 105. honvéd hadosztály egészségügyi oszlopa | 1942-1943 | 0,06 | ifm |
| 64. | M.kir. 102. honvéd bakteriológiai állomás fertőző kórháza | 1945 | 0,01 | ifm |
| 65. | M.kir. VII. hadtest 108. bakteriológiai állomása | 1943-1945 | 0,12 | ifm |
| /Huszt, Bardicsev, Stanislau, Somorja, Szombathely környéke/ | ||||
| 28. | A 2. magyar hadseregparancsnokság és a | |||
| Megszállóerő Parancsnokság vezető orvosához | ||||
| felterjesztett betegjelentések, veszteséglisták | 1942-1943 | 0,12 | ifm | |
| 27. | Német tábori kórházakban ápolt magyar katonák kórlapjai | 1942 | 0,30 | ifm |
| 66. | M.kir. 201. vöröskereszt hadikórház | 1942-1945 | 0,005 | ifm |
| /Budapest - Mester utca, Csorna, Bécs/ | ||||
| 67. | M.kir. 202. vöröskereszt hadikórház /Budapest/ | 1942 | 0,001 | ifm |
| 68. | M.kir. 204. vöröskereszt hadikórház /Budapest/ | 1944 | 0,001 | ifm |
| 69. | M.kir. 205. vöröskereszt hadikórház | 1942-1944 | 0,01 | ifm |
| /Budapest - Jurányi utca, Sonneberg/ | ||||
| 226. | M.kir. 206. vöröskereszt légoltalmi hadikórház /Sopron/ | 1945 | 0,01 | ifm |
| 70. | M.kir. 207. vöröskereszt üdülő, majd hadikórház | 1942 | 0,001 | ifm |
| /Budapest - Hidegkúti út/ | ||||
| 71. | M.kir. 217. vöröskereszt hadikórház /Pestszentlőrinc/ | 1943-1945 | 0,001 | ifm |
| 227. | M.kir. 220. vöröskereszt légoltalmi kórház | 1944 | 0,01 | ifm |
| 72. | M.kir. 222. vöröskereszt hadikórház /Esztergom/ | 1943 | 0,20 | ifm |
| 73. | M.kir. 227. vöröskereszt légoltalmi hadikórház /Bicske, Vál/ | 1944 | 0,001 | ifm |
| 74. | M.kir. 231. vöröskereszt légoltalmi hadikórház /Csorna/ | 1944 | 0,001 | ifm |
| Beolvadt az 523. hadikórházba. | ||||
| 228. | M.kir. 238/a. vöröskereszt hadikórház /Zirc/ | 1944 | 0,01 | ifm |
| 75. | M.kir. 244. vöröskereszt légoltalmi hadikórház | 1944 | 0,10 | ifm |
| /Enying, Sárvár, Passau/ | ||||
| Összeolvadt az 524. hadikórházzal. | ||||
| 76. | M.kir. 248. vöröskereszt hadikórház /Marcali/ | 1944 | 0,12 | ifm |
| 77. | M.kir. 252. vöröskereszt hadikórház | 1944-1945 | 0,01 | ifm |
| /Sárbogárd, Rábakéthely/ | ||||
| 78. | M.kir. 253. vöröskereszt légoltalmi hadikórház /Szigetvár/ | 1944 | 0,01 | ifm |
| 79. | M.kir. 258. vöröskereszt légoltalmi hadikórház | 1943 | 0,15 | ifm |
| /Hódmezővásárhely, Vác, Bős/ | ||||
| 80. | M.kir. 260. vöröskereszt hadikórház /Kecskemét, Hetes/ | 1943 | 0,001 | ifm |
| 81. | M.kir. 262. vöröskereszt légoltalmi hadikórház | 1944 | 0,001 | ifm |
| /Kiskunhalas, Vác, Sopron/
Egyesült az 526. hadikórházzal. | ||||
| 82. | M.kir. 263. vöröskereszt hadikórház | é. n. | 0,001 | ifm |
| /Kunszentmárton, Eger/ | ||||
| 83. | M.kir. 264. vöröskereszt hadikórház /Makó/ | 1943 | 0,02 | ifm |
| 84. | M.kir. 270. vöröskereszt hadikórház /Újkécske, Greiz/ | 1944 | 0,05 | ifm |
| 85. | M.kir. 271. vöröskereszt hadikórház | 1943-1944 | 0,001 | ifm |
| /Újvidék, Pincehely, Passau/ | ||||
| 86. | M.kir. 273/a. vöröskereszt hadikórház | 1943-1944 | 0,52 | ifm |
| /Szabadka, Kalocsa, Bécs/ | ||||
| 87. | M.kir. 283. vöröskereszt hadikórház /Hajdúszoboszló/ | 1944 | 0,001 | ifm |
| 88. | M.kir. 291. vöröskereszt hadikórház /Szolnok, Welzow/ | 1943 | 0,001 | ifm |
| 229. | M.kir. 295. vöröskereszt hadikórház | 1944 | 0,001 | ifm |
| 230. | M.kir. 296. vöröskereszt hadikórház | 1945 | 0,005 | ifm |
| 89. | M.kir. 299. vöröskereszt hadikórház | 1942-1945 | 2,88 | ifm |
| /Miskolc, Lillafüred, Neuburg am Donau/ | ||||
| 90. | M.kir. 307. vöröskereszt hadikórház | 1943 | 0,12 | ifm |
| /Beregszász, Eger/ | ||||
| 91. | M.kir. 312. vöröskereszt hadikórház | 1943-1944 | 2,44 | ifm |
| /Kassa, Sátoraljaújhely/ | ||||
| 92. | M.kir. 316. vöröskereszt hadikórház | 1942-1946 | 2,60 | ifm |
| /Kolozsvár, Nagybánya, Gyöngyös, Holzminden/
Egyesült az 5. helyőrségi és az 537. hadikórházzal. | ||||
| 93. | M.kir. 503. hadikórház | 1942-1945 | 0,01 | ifm |
| /Harkov, Skole, Szatmárnémeti, Szombathely/ | ||||
| 94. | M.kir. 505. hadikórház | 1942-1945 | 0,09 | ifm |
| /Budapest - Üteg utca 53., Warsdorf, Ganghofen/ | ||||
| 95. | M.kir. 506. hadikórház | 1944 | 0,01 | ifm |
| /Budapest, VII. Szt. Domokos utca 10./ | ||||
| 96. | M.kir. 513. hadikórház /Újpest/ | 1944 | 0,01 | ifm |
| 231. | M.kir. 516. hadikórház /Székesfehérvár/ | 1943-1944 | 0,001 | ifm |
| 97. | M.kir. 517. hadikórház /Esztergom/ | 1944 | 0,02 | ifm |
| 98. | M.kir. 518. hadikórház /Érsekújvár, Nagymegyer/ | 1944 | 0,01 | ifm |
| 99. | M.kir. 519. hadikórház /Győr/ | 1944-1945 | 0,01 | ifm |
| 232. | M.kir. 520. hadikórház /Komárom/ | 1943-1944 | 0,001 | ifm |
| 100. | M.kir. 523. hadikórház /Szombathely, Ingolstadt/ | 1938-1943 | 11,00 | ifm |
| Egyesült a 231. vöröskereszt hadikórházzal. | ||||
| 101. | M.kir. 524. hadikórház | 1944-1945 | 0,96 | ifm |
| /Balatonfüred, Szentgotthárd, Hamberg, Passau/
Egyesült a 244. vöröskereszt hadikórházzal. | ||||
| 233. | M.kir. 525. hadikórház /Hévíz/ | 1944 | 0,001 | ifm |
| 102. | M.kir. 526. hadikórház /Sopron/ | 1942-1945 | 1,16 | ifm |
| Egyesült a 262. vöröskereszt hadikórházzal. | ||||
| 217. | M.kir. 527. hadikórház /Pécs/ | 1944 | 0,005 | ifm |
| 218. | M.kir. 528. hadikórház /Pápa/ | 1944 | 0,001 | ifm |
| 103. | M.kir. 529. hadikórház /Pécs/ | 1942-1944 | 0,15 | ifm |
| 104. | M.kir. 532. hadikórház | 1944 | 0,01 | ifm |
| /Bonyhád, Balatonfüred, Fonyód, Passau/ | ||||
| 105. | M.kir. 533. hadikórház /Kaposvár, Tamási, Landshut/ | 1942-1944 | 0,04 | ifm |
| 106. | M.kir. 534. hadikórház | 1942-1946 | 0,92 | ifm |
| /Pécs, Szekszárd, Bonyhád, Balatonfüred, Greiz/ | ||||
| 107. | M.kir. 535. hadikórház /Szeged, Soponya, Baden/ | 1942-1944 | 0,01 | ifm |
| 108. | M.kir. 536. hadikórház /Cegléd, Neuburg am Donau/ | 1944-1945 | 0,01 | ifm |
| Egyesült a besztercei csapatkórházzal. | ||||
| 109. | M.kir. 537. hadikórház | 1943-1946 | 1,50 | ifm |
| /Kalocsa, Kapuvár, Clausthal, Zellenfeld/
Egyesült a 316. vöröskereszt hadikórházzal. | ||||
| 110. | M.kir. 539. hadikórház | 1944-1946 | 1,80 | ifm |
| /Baja, Hőgyész, Plankstellen, Hirschberg/ | ||||
| 111. | M.kir. 540. hadikórház /Kecskemét, Ingolstadt/ | 1942-1946 | 4,75 | ifm |
| 112. | M.kir. 542. hadikórház | 1944-1945 | 0,09 | ifm |
| /Zombor, Balatonalmádi, Öttingen, Reimlingen/ | ||||
| 113. | M.kir. 546. hadikórház /Miskolc, Szenc/ | 1943-1944 | 0,001 | ifm |
| 114. | M.kir. 547. hadikórház /Eger, Siófok, Gieboldhausen/ | 1943-1946 | 0,55 | ifm |
| Egyesült az egri csapatkórházzal. | ||||
| 115. | M.kir. 549. hadikórház | 1942-1945 | 0,90 | ifm |
| /Rimaszombat, Nyékvárkony, Guta, Travemünde/ | ||||
| 116. | M.kir. 550. hadikórház /Rozsnyó, Tallós/ | 1944 | 0,001 | ifm |
| 117. | M.kir. 551. hadikórház /Kassa/ | 1944 | 0,001 | ifm |
| 118. | M.kir. 553. hadikórház /Munkács/ | 1943-1944 | 0,001 | ifm |
| 119. | M.kir. 554. hadikórház /Nyíregyháza, Dunaszerdahely/ | 1944 | 0,001 | ifm |
| 120. | M.kir. 555. hadikórház /Ungvár/ | 1944 | 0,001 | ifm |
| 121. | M.kir. 558. hadikórház | 1944-1945 | 2,55 | ifm |
| /Marosvásárhely, Szentgotthárd, Leoben/
Egyesült a marosvásárhelyi csapatkórházzal. | ||||
| 122. | M.kir. 559. hadikórház | 1943-1944 | 0,005 | ifm |
| /Nagyvárad, Bad-Kissingen, Würzburg, Heidingsfeld/ |
IV. FONDFŐCSOPORT
IGAZSÁGÜGYI SZERVEK, IRATOK
A
K. K. KRIEGSGERICHTE 1802 - 1867 /1871/
A magyarországi katonai bíráskodás szervezetének hivatali kezdetei a XVIII. század közepére nyúlnak vissza. S míg a Habsburg - Birodalom részévé lett magyar királyság államszervezetében tovább éltek a Mohács előtti, a rendi kiváltságokat szolgáló /maradi/ törvényhozási és törvénykezési szervek és keretek, addig az ország védelmét szolgáló pénzügyi és hadügyi igazgatási feladatok ellátása csak korszerű igazgatási eszközökkel, modern szervezettel volt megoldható. A főképpen Mária Terézia uralkodása alatt végrehajtott - és a birodalom központi igazgatásának átszervezésével összhangban lévő - katonai reformok eredményeként létrejött az egységes Habsburg - Birodalom haderejének modern szervezete. Az Udvari Haditanácsnak alárendelt területi katonai parancsnokságok, a főhadparancsnokságok /General Commandos/ hivatali szervezetében 1744-től jelent meg a hadbírói teendőket ellátó igazságügyi szakelőadó és hamarosan a szervezeti tagolódásban is elkülönült az igazságügyek intézésére létrehozott ún. iudicium delegatum militare egy törzshadbíró vezetésével. /Az iratanyag az I.1. fond a. állagaként található./ 1775-től 4. Departamentum-ként szerepelt a bizottság, amely az I.1. fond e. állagaként nyert besorolást. Az osztály 1802-től mint önálló országos katonai törvényszék folytatta működését. Elnevezése 1854-ig Iudicium Delegatum Militare, 1855-től 1871-ig pedig Landes Militär Gericht.
S míg a Habsburg-uralom első évszázadaiban /a közvetítő szerepre zsugorodott magyar királyi törvényhatóságok mellett/ megmaradt a régi szokásjogon alapuló törvényhozási és törvénykezési gyakorlat és szervezet, addig e téren is gyökeres változás következett be a XIX. század második felében.
A magyarországi 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után a kezdetben csak az ostromállapot időtartamára tervezett, Bécs és Prága városára, valamint az olasz és magyar koronaországokra korlátozott abszolutizmust Ferenc József császár végül is az 1851. december 31-i szilveszteri pátenssel az egész birodalom kormányzatának alapelvévé nyilvánította.
Ennek szellemében került sor már korábban Ferenc József 1849. november 3-án kelt rendeletével az igazságügy teljes átszervezésére. A felülről szerveződő rendszerben a hétszemélyes tábla helyét a bécsi legfőbb ítélő- és semmítőszék /Oberster Gerichtshof/ vette át. Az országon belül a legmagasabb bíróságok a cs. kir. kerületi főtörvényszékek /Distriktual Obergericht/ voltak, nevük 1854-től országos főtörvényszék /Oberlandesgericht/ lett, és a legfőbb ítélőszékkel, ill. adminisztratív úton az igazságügyi minisztériummal voltak közvetlen kapcsolatban. A főtörvényszékek székhelyei az olmützi alkotmány irányelvei nyomán öt kerületre /pesti, pozsonyi, soproni, kassai, nagyváradi/ osztott országban az első három kerület központjával azonos helyen, a kassai kerületben Eperjesen, a nagyváradi kerületben pedig Debrecenben /1854-től Nagyváradon/ állíttattak fel 1850 elején. A Szerb Vajdaság és Temesi Bánság főtörvényszéke Temesváron, Erdélyé Nagyszebenben, Horvátországé Zágrábban működött. Alattuk a cs. kir. megyei törvényszékek /Comitatsgericht/ álltak, helyébe lépvén a régi megyei és kiváltságos kerületi sedriáknak, valamint a m. kir. városok törvényszékeinek. Legalsó fokon a cs. kir. járásbíróságok /Kreisgericht/ funkcionáltak, mint új képződmények. Az említett rendes bíróságokon kívül a rendkívüli állapot idején kiemelten fontos szerepük volt a különös bíróságok kategóriájába tartozó cs. kir. haditörvényszékeknek. Ezeket a császártól kapott kormányhatalom alapján 1849. július 1-én állította fel Haynau táborszernagy. A haditörvényszékek feladata volt, hogy a fennálló haditörvények és a cs. kir. hadsereg főparancsnoka által kibocsátott proklamációk alapján sommásan járjanak el mindazokkal szemben, akik a magyar országgyűlés feloszlatását elrendelő 1848. október 3-i manifesztum, illetve annak október 8-i kihirdetése után részt vettek a parlament tanácskozásain és a határozatok meghozatalában. Rögtönítélő eljárásnak volt helye mindazokkal szemben is, akik részt vettek a Habsburgok trónfosztását kimondó 1849. április 14 -i országgyűlésen. Ezek a bíróságok jártak el továbbá az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjai és a kormánybiztosok ellen is. A legfontosabb katonai törvényszékek voltak: az aradi, a kassai, a nagyváradi, a pesti, a pozsonyi. A törvényszékek 1854-ig álltak fenn, kivéve az aradit, amely csak 1849 végéig működött. Az ország ostromállapotát megszüntető 1854. április 9-i legfelsőbb elhatározás a rendkívüli katonai törvényszékek tevékenységének befejezését jelentette.
A polgári törvényszékek teljes aktivizálódásáig azonban továbbra is a katonai törvényszékek jártak el polgári személyek ellen felségsértés és felségárulás vétségében, a közrend megzavarása, illetve felkelés és lázadás esetén.
1860-ban a hadseregfőparancsnokság elrendelte, hogy a feloszlatott Militär- und Civil- Gouvernement igazságügyi és vizsgálati anyagát, amelyek csak katonákra vonatkoznak, a General Commando vegye át, a főtisztek és polgári személyek közös ügyeit hasonlóképpen. A fennmaradó periratokat pedig a Polizei Ministeriumnak kellett átadni. Ekkor került Bécsbe a 41 ládányi peranyaggal együtt az aradi vértanúk iratcsoportja is, amely később a Kriegsarchiv anyagában nyert elhelyezést. Ezek jelentős része a Baden bei Wien - ben 1926-ban kötött egyezmény értelmében került más fondcsoportokkal együtt a Hadtörténelmi Levéltár őrizetébe. Az átadott iratok alkotják a különféle nem civil illetékességű, általában a kiegyezést megelőző időszakig fennállt cs. kir. katonai bíróságok, vizsgálóbizottságok fondjaival együtt az abszolutizmuskori anyag tekintélyes részét. Ide tartoznak még a személyi adatlapok, nyilvántartási lapok a Bach - korszakból, valamint a különféle elvek alapján kikülönített személyi perek aktái és a kincstári perek. /Ezek többsége nem önálló fond, hanem valamely, általában az I. és II. fondfőcsoportba tartozó, katonai alakulat fondjából kiszakított tematikus irategyüttes, illetve nem a Hadtörténelmi Levéltár provenienciájába tartozó fond része - ezért ezek ebben a fondfőcsoportban önálló fondszámot nem kaptak./
Az abszolutizmuskori törvényszéki, bírósági iratanyag kutatása nem ütközik nagyobb technikai nehézségekbe. A fontosabb katonai törvényszékek /pesti, aradi stb/ anyagához cédulakatalógus áll rendelkezésre, készült egy kumulatív névmutató is, amely az elítéltek legfontosabb adatait tartalmazza. Haszonnal forgathatók a megmaradt korabeli segédletek is.
| 1. | Iudicium Delegatum Militare, resp. | 1802-1854 | 312,8 | ifm |
| Landes Militär Gericht | 1855-1871 | |||
| Cs. kir. Országos Katonai Törvényszék
Fennállásának hét évtizede alatt igen jelentős iratmennyiséget termelt. Anyagát a Hadilevéltár 1928 elején vette át a székesfőváros levéltárától. Tartalma szerint ez a törvényszéki iratanyag csaknem teljes egészében anyagi ügyekkel foglalkozott. Nevezetesen hagyatéki ügyekkel, nőtartással, haláleset-felvételekkel, adóssági ügyekkel, árverésekkel, leltározásokkal, illetékügyekkel, levonásokkal, kiskorúak védelmével, gyámügyekkel, letétekkel, óvadékokkal stb. Az iratanyag selejtezett, az eredeti regisztratúra szerint őrzött. Kontrollrendezésre szorul és levéltári segédlet /csomójegyzék/ készítendő hozzá. Mennyisége mintegy 2200 csomó, valamint 490 irattári segédkönyv. | ||||
| 3. | K.k. ausserordentliches Kriegsgericht zu Arad | 1849 | 2,54 | ifm |
| Cs.kir. aradi rendkívüli katonai törvényszék
A törvényszékek közül a pesti mellett az Ernst törzshadbíró vezetésével működő aradi volt a legjelentősebb. Ebben található, a működésével kapcsolatos iratok mellett, a honvédtisztek ellen folytatott perek vizsgálati anyaga és az ítélet, köztük az önkény áldozatául esett aradi vértanúk peranyaga. | ||||
| 4. | K.k. Kriegsgericht zu Kaschau | 1849-1854 | 1,43 | ifm |
| Cs.kir. kassai katonai törvényszék | ||||
| 5. | K.k. Kriegsgericht zu Klausenburg | 1850 | 0,02 | ifm |
| Cs.kir. kolozsvári katonai törvényszék | ||||
| 6. | K.k. Kriegsgericht zu Grosswardein | 1850-1855 | 1,81 | ifm |
| Cs.kir. nagyváradi katonai törvényszék | ||||
| 7. | K.k. Kriegsgericht zu Pest | 1849-1855 | 9,53 | ifm |
| Cs.kir. pesti katonai törvényszék
E törvényszék folytatott eljárást felségárulás címén Kossuth és a kormány tagjai, a kormánybiztosok, a felsőházi tagok, az országgyűlési képviselők, a főpapok és egyházi személyek, a minisztériumi tisztviselők, a közhivatalnokok, a megyei, járási, községi, falusi tisztviselők és elöljárók, a magyar tudomány és művészet reprezentánsai és mindazok ügyében, akik a forradalom politikai mozgalmaiban vagy a fegyveres harcban szerepet vállaltak. /Sajnálatos módon a forradalom számos vezető egyéniségének peranyaga vagy egyáltalán nincs meg, vagy csak töredékesen található./ A szabadságharc leverése utáni évek pereinek tárgya legtöbb esetben az uralkodó, a rendőrség, a csendőrség stb. megsértése, szidalmazása, forradalmi relikviák rejtegetése, terjesztése, tiltott gyülekezés, szervezkedés, zendülés stb. | ||||
| 8. | K.k. Kriegsgericht zu Fünfkirchen | 1849 | 0,19 | ifm |
| Cs.kir. pécsi katonai törvényszék | ||||
| 9. | K.k. Kriegsgericht zu Pressburg | 1849-1854 | 1,95 | ifm |
| Cs.kir. pozsonyi katonai törvényszék | ||||
| 38. | K.k. Kriegsgericht zu Temesvár | 1850 | 0,005 | ifm |
| Cs.kir. temesvári katonai törvényszék | ||||
| 19. | K.k. Militär-Bezirks-Gericht für Pest-Ofen | 1861-1865 | 1,30 | ifm |
| Cs.kir. pest-budai katonai kerületi törvényszék | ||||
| 20. | K.k. Garnisons Auditoriat Arad | 1852-1857 | 0,68 | ifm |
| Cs.kir. aradi helyőrségi bíróság | ||||
| 21. | K.k. Garnisons Auditoriat zu Ofen | 1853 | 0,06 | ifm |
| Cs.kir. budai helyőrségi bíróság | ||||
| 22. | K.k. Garnisons Auditoriat zu Kaschau | 1852-1855 | 0,09 | ifm |
| Cs.kir. kassai helyőrségi bíróság | ||||
| 13. | K.k. Militär Standgericht zu Gyöngyös | 1852 | 0,005 | ifm |
| Cs.kir. gyöngyösi katonai rögtönítélő bíróság | ||||
| 14. | K.k. Militär Standgericht zu Raab | 1853 | 0,02 | ifm |
| Cs.kir. győri katonai rögtönítélő bíróság | ||||
| 39. | K.k. Militär Standgericht Kaposvár | 1864 | 0,06 | ifm |
| Cs.kir. kaposvári katonai rögtönítélő bíróság | ||||
| 15. | K.k. Militär Standgericht zu Kecskemét | 1852 | 0,005 | ifm |
| Cs.kir. kecskeméti katonai rögtönítélő bíróság | ||||
| 16. | K.k. Militär Standgericht zu Grosskanizsa | 1852-1854 | 0,17 | ifm |
| Cs.kir. nagykanizsai katonai rögtönítélő bíróság | ||||
| 17. | K.k. Militär Standgericht zu Veszprém | 1863-1865 | 0,20 | ifm |
| Cs.kir. veszprémi katonai rögtönítélő bíróság | ||||
| 2. | K.k. Militär- und politische Central-Commission, | 1849 | 0,77 | ifm |
| Untersuchungs Commission zu Pest
Cs.kir. katonai és politikai központi bizottmány vizsgáló bizottsága, Pest Windischgrätz tábornagy, a császári hadsereg főparancsnoka 1848. december 20-án rendelte el a hadseregrendőrség megszervezését, amely 1849 januárjában, Pest elfoglalása után alakult katonai és polgári központi bizottmánnyá. Két osztálya volt: a politikai osztály szerezte az értesüléseket a forradalomban részt vett személyek tevékenységéről /ennek megmaradt iratanyaga a Magyar Országos Levéltárban a D.286. fondszámon található/, a vizsgálati osztály pedig lefolytatta az adatok alapján az egyes személyek ellen megindult vizsgálatokat. A bizottság munkájának a tavaszi hadjárat vetett véget. | ||||
| 12. | K.k. Gemischte Untersuchungs Commission zu Losonc | 1850 | 0,07 | ifm |
| Cs.kir. losonci vegyes vizsgálóbizottság | ||||
| 18. | K.k. Delegierte Special Militär Untersuchungs Commission zu Altofen | 1856-1857 | 2,56 | ifm |
| Cs.kir. óbudai kikülönített különleges katonai vizsgálóbizottság | ||||
| 10. | K.k. Militär Sichtungs /Untersuchungs/ Commission zu Pressburg | 1849 | 0,20 | ifm |
| Cs.kir. pozsonyi katonai vizsgálóbizottság | ||||
| 11. | K.k. Militär-politische Untersuchungs Commission zu Ödenburg | 1849 | 0,05 | ifm |
| Cs.kir. soproni katonai-politikai vizsgálóbizottság | ||||
| 25. | Rendőri nyilvántartási lapok a Bach-korszakban politikai | |||
| szempontból rendőri megfigyelés alatt állt személyekről | 41,38 | ifm | ||
| A szabadságharc leverése után a rendőri megfigyelés alatt álló 48-asokról, illetőleg politikai szempontból megbízhatatlan egyénekről nyilvántartást vezettek. A nyilvántartottak száma 5 572 fő. A nyilvántartás tartalmazza a születés helyét, az életkort, a vallást és a családi állapotot, a lakhelyet, a foglalkozást, a szabadságharc alatti és utáni magatartást, azt, hogy a megfigyelt személy kikkel érintkezett és mivel kompromittálta magát.
A lapok alfabetikus rendben fekszenek és névmutató alapján kutathatók. | ||||
| 26. | Rendőri nyilvántartási lapok a politikai szempontból megbízható egyénekről | 42,88 | ifm | |
| A politikai szempontból nem gyanús 48-asokról, közalkalmazottakról, hivatalnokokról, lelkészekről, tanárokról, tanulókról és egyéb kategóriákba tartozó személyekről is vezettek rendőri nyilvántartási lapokat. Ezek a gyanúsaknál ismertetett adatok mellett az illető személy jellemére és képességeire vonatkozó utalásokat is tartalmaznak. Ugyancsak névmutató alapján kutathatók az abc-rendben fekvő csomók. | ||||
| 40. | Kikülönített peranyagok | |||
| Az Abszolutizmuskori iratok elnevezésű gyűjteményhez saját, illetve idegen provenienciájú fondokból különböző rendezési szempontok alapján kigyűjtötték különféle személyek vizsgálati, illetve peranyagát. Ezek az irategyüttesek az önálló fond fogalmának nem felelnek meg, ezért - áthidaló megoldásként - egy tematikus fondba soroltuk ezeket és fondképző szervenként állag szinten csoportosítottuk. /A saját fondokba tartozó iratok reponáltattak./ | ||||
| a. | A k.k. Militär Central Untersuchungs Commission | 1849-1850 | 0,12 | ifm |
| zu Wien /cs.kir. bécsi katonai központi vizsgálóbizottság/ iratanyagából | ||||
| Cseremisky Miklós periratai | 1849 | |||
| A külügyminisztériumi titkár Cseremiskyt azzal vádolták, hogy magyar forradalmárokkal levelezést folytatott, sőt, szolgálatai felajánlásával segítette a forradalom ügyét. | ||||
| Wargha István periratai | 1850 | |||
| A szintén külügyi szolgálatban lévő Wargha anyagilag és kapcsolatai révén támogatta a bécsi és pesti forradalmat. | ||||
| b. | A k.k. Wiener Militär-Gouvernement Justiz -Section | 1853-1854 | 2,00 | ifm |
| /cs.kir. bécsi katonai kormányzóság igazságügyi osztálya/
iratanyagából | ||||
| Libényi János és társai periratai | ||||
| A Ferenc József ellen merényletet elkövető Libényi János szabólegény ellen lefolytatott per aktái azért duzzadtak ilyen méretűvé, mert a vizsgálatot végző hatóságok egy nem létező összeesküvést kívántak kétségbeesett igyekezettel leleplezni. A kötél által kivégzett Libényi Jánoson kívül még 19 szabólegényt tartottak vizsgálati fogságban és számtalan tanút hallgattak ki. | ||||
| c. | A k.k. General Commando in Wien | 1859-1860 | 0,03 | ifm |
| /cs.kir. bécsi főhadparancsnokság/ iratanyagából | ||||
| Scheithauer József főhadnagy periratai | ||||
| A solferinoi csatatéren gyáva magatartást tanúsított főhadnagy elleni vizsgálat iratai. | ||||
| d. | A k.k. Kriegsgericht zu Wien | 1851-1855 | 0,20 | ifm |
| /cs.kir. bécsi katonai törvényszék/ iratanyagából | ||||
| Bakowsky Ferdinánd gróf periratai 1853 | ||||
| Az önálló Lengyelország megteremtésében való részvétel, a franciaországi és az angliai lengyel emigráció erkölcsi és anyagi támogatása voltak a fő vádpontok ellene. | ||||
| Goslar Julian periratai | 1852 | |||
| Az európai kormányformák erőszakos megdöntési szándékáért /zavargások, agitáció/ ítélték halálra. | ||||
| Dr.Landerdorf és dr.Falkenthal periratai | 1853 | |||
| Az 1850-es években Berlinben és másutt meglévő népegyletek, munkásegyletek feloszlatásával szétrobbantott demokratikus forradalmi párt újjászervezéséről, tevékenységéről és célkitűzéseiről kapunk képet a vizsgálati anyagból. | ||||
| Potocky Ádám gróf periratai | 1853 | |||
| A lengyel emigrációra vonatkozó adatok mellett a magyarországi fegyverszállításokhoz nyújt adalékot a peranyag. | ||||
| Dr.Schütte Anton periratai | 1853-1855 | |||
| A prágai, illetve a bécsi katonai törvényszék tárgyalta a poroszországi születésű republikánus érzelmű író és politikus 1848-as szerepét. | ||||
| e. | A k.k. General Commando Zara /cs.kir. zárai | 1867-1882 | 0,08 | ifm |
| főhadparancsnokság/ és a k.k. Garnisons Auditoriat
Trebinje /cs.kir. trebinjei helyőrségi bíróság/ iratanyagából A felségárulással vádolt Rakias Antal, ill. Konstantin Varicak periratai |
B
K. U. K. KRIEGSGERICHTE, FELDGERICHTE 1867 - 1918
A kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchia egységes haderejében /k.u.k. Heer/ egységes szervezési elvek alapján, de a haderő hármas tagolódásának megfelelően különálló szervezetben hozták létre a katonai bíráskodás intézményeit.
Az első folyamodású bíróságok /Gerichte erster Instanz/ között békeidőben állandó bíróságok voltak a minden katonai területi parancsnokság székhelyén és a fontosabb helyőrségi állomásokon felállított helyőrségi bíróságok /Garnisonsgerichte/. Ezek mellett a tengerészeti bíróság, amelynek székhelye Pola, hatásköre kiterjedt a tengermelléki országok tengerész állomásaiban levő valamennyi tengerész személyre és a béke idején elfogott tengeri rablókra. Háború idején a hadrakelt seregnél a mozgó bíróságok /Mobile Gerichte bei der Armee im Felde/ látták el az igazságügyi teendőket, míg a hátországban a területileg illetékes katonai parancsnokságnál működő dandárbíróságok /Brigadegerichte/ jártak el elsőfokon.
Második folyamodású bíróságok /Gerichte zweiter Instanz/ voltak a bécsi katonai főtörvényszék /Militär-Obergericht/ mellett - háború idején - a békeállomáshely szerint területileg illetékes katonai parancsnokságok /Militärkommando, illetve honvéd kerületi parancsnokság/ rendjében működő hadosztálybíróságok /Divisionsgerichte/.
Harmadik és utolsó folyamodású bíróság /Gerichte drittes Instanz/ a legfelsőbb katonai törvényszék /Oberstes Militärgericht/, amelynek székhelye Bécs. Az elnökön kívül hat ülnökből álló tanácsban szótöbbséggel határoztak.
Magyarország területén cs. és kir. és m. kir. bíróságok működtek. Az ún. közös csapatok felett bíráskodó igazságügyi szerveknek csak töredékes iratanyaga található levéltárunkban; ezeket a főleg a háború idején működő bíróságokat a területileg illetékes katonai parancsnokságok szerint csoportosítottuk. Azokat a periratokat pedig, amelyek valamely nem Magyarország területén lévő cs. és kir. katonai parancsnokság illetékességi körébe tartozó bíróságnál keletkeztek, egy gyűjteményes fondba vontuk össze. Ugyancsak gyűjteményes fondot alkotnak a haderő magasabb egységei /Armee, Korps, Division/ tábori bíróságainak /Feldgerichte/ töredékes aktái. A fondtöredékek általában tartalmazzák a területileg illetékes katonai ügyész /Militäranwalt/ aktáit is.
| 41. | K.u.k. Marinegericht in Pola | 1913-1916 | 0,12 | ifm |
| Cs. és kir. tengerészeti bíróság, Pola | ||||
| 50. | K.u.k. Garnisonsgericht zu Arad | 1910-1913 | 0,03 | ifm |
| Cs. és kir. helyőrségbíróság, Arad | ||||
| 49. | K.u.k. Garnisonsgericht in Budapest | 1875 | 0,07 | ifm |
| Cs. és kir. budapesti helyőrségbíróság | ||||
| 94. | K.u.k. Garnisonsgericht zu Kaschau | 1901 | 0,001 | ifm |
| Cs. és kir. kassai helyőrségbíróság | ||||
| 93. | K.u.k. Garnisonsgericht zu Miskolc | 1901-1902 | 0,06 | ifm |
| Cs. és kir. miskolci helyőrségbíróság | ||||
| 42. | K.u.k. Garnisonsgericht in Temesvár | 1909-1915 | 0,10 | ifm |
| Cs. és kir. temesvári helyőrségbíróság | ||||
| 52. | K.u.k. Feldgerichte | 1914-1918 | 0,50 | ifm |
| Cs. és kir. tábori bíróságok
Az első világháború csapatanyagából, elsősorban a magasabb parancsnokságok fondjaiból kikerült peres iratok gyűjteménye. /A hátországi dandárbíróságok iratai általában a területileg illetékes hadosztálybíróságok fondjánál vannak./ | ||||
| 56. | K.u.k. Divisionsgericht in Budapest | 1915-1917 | 0,12 | ifm |
| Cs. és kir. budapesti hadosztálybíróság | ||||
| 43. | K.u.k. Divisionsgericht in Pozsony | 1915-1917 | 0,03 | ifm |
| Cs. és kir. pozsonyi hadosztálybíróság | ||||
| 44. | K.u.k. Divisionsgericht in Komárom | 1916-1918 | 0,12 | ifm |
| Cs. és kir. komáromi hadosztálybíróság | ||||
| 63. | K.u.k. Divisionsgericht in Kaschau | 1914-1918 | 2,50 | ifm |
| Cs. és kir. kassai hadosztálybíróság | ||||
| 46. | K.u.k. Divisionsgericht in Temesvár | 1915-1918 | 1,08 | ifm |
| Cs. és kir. temesvári hadosztálybíróság | ||||
| 47. | K.u.k. Divisionsgericht in Nagyszeben | 1916-1918 | 0,12 | ifm |
| Cs. és kir. nagyszebeni hadosztálybíróság | ||||
| 51. | Kikülönített peranyagok | |||
| A különböző, nem Magyarország területén lévő cs. és kir. katonai parancsnokság /k.u.k. Militärkommando/ illetékességi körébe tartozó hadosztálybíróság fondjából kikerült periratok magyar honos katonákra vonatkoznak. | ||||
| a. | K.u.k. Divisionsgericht in Wien | 1916-1918 | 0,04 | ifm |
| b. | K.u.k. Divisionsgericht in Graz | 1915-1918 | 0,08 | ifm |
| c. | K.u.k. Divisionsgericht in Prag | 1915-1917 | 0,04 | ifm |
| d. | K.u.k. Divisionsgericht in Theresienstadt | 1915-1918 | 0,04 | ifm |
| e. | K.u.k. Divisionsgericht in Linz | 1917-1918 | 0,005 | ifm |
C
M. KIR. HONVÉD TÖRVÉNYSZÉKEK, TÁBORI BÍRÓSÁGOK 1867 - 1945
A kiegyezést követően - 1869-től - a polgári államelméleteknek megfelelően megtörtént az igazságszolgáltatás elválasztása a közigazgatástól. 1867 után a m. kir. honvédség felállításával sor került egy új bírósági rendszer megszervezésére is. A honvéd bíráskodás béke idején két, háború idején három folyamodásban történt.
1868-tól minden honvéd kerületben egy hadbírót, a HM-ben egy törzshadbírót rendszeresítettek. Majd - béke idejére - elsőfolyamodású bíróságokként felállították a m. kir. honvéd kerületi bíróságokat, amelyek főnöke a honvéd kerület parancsnoka. Az első folyamodású bíróságok személyzete a következő volt: a bíróság főnöke, egy vagy több hadbíró, társbírák, bírósági tanúk, tolmácsok. Mozgósítás esetén minden gyalog-, ill. lovas hadosztálynál, valamint minden népfelkelő gyalogdandárnál egy-egy honvéd mozgóbíróságot állítottak fel. A vádlóközeg a dandárbíróságoknál az ügyészi tiszt, a hadosztálynál a katonai ügyész. Az első fokról fellebbezés a honvéd főtörvényszékhez volt lehetséges. Bírósági ügyekben az elsőfolyamodású bíróságok a honvéd főtörvényszéknek voltak alárendelve, katonai és közigazgatási ügyekben az illetékes honvéd kerületi parancsnokságnak, ill. ezen keresztül a honvéd főparancsnokságnak.
1881-ben a csendőrség felállításával bűnügyeiket a honvéd kerületi bíróság mint csendőrbíróság intézte, feljebbviteli hatósága azonban nem a honvéd kerületi parancsnok, hanem a csendőr kerületi parancsnok volt.
A budapesti I. honvéd kerület bírósága mint testőrbíróság is funkcionált.
Másodfolyamodású, 1870-től pedig kizárólag a bűnügyekben végfolyamodású bíróság, a Budapesten székelő m. kir. honvéd főtörvényszék lett, amelynek vádlóközege a katonai vezérügyész vagy honvéd koronaügyész. A honvéd főtörvényszék bírósági tekintetben önálló és független, fellebbezni ítéletei ellen nem lehetett. Katonai tekintetben a honvéd főparancsnokságnak és a honvédelmi miniszternek volt alárendelve.
Háború esetén harmadik és egyszersmind végfolyamodásban a csak akkor felállított legfőbb honvéd törvényszék bíráskodott.
Ez a rendszer állt fenn - némi módosítással - az I. világháború végéig. 1912-ben a véderő törvény kapcsán szabályozták a hadrakelt seregnél a bírósági eljárást. Kibővítették a büntető hatóságok illetékességét mind személyi, mind tárgyi tekintetben. A mozgó háború elveinek megfelelően nem voltak helyhez kötöttek a bíróságok, vizsgálóbíróságokat egyáltalán nem állítottak fel, feladatukat a nyomozásvezetők vették át. Az ítélőbíróságként működő öt tagú haditörvényszékek csak a szükséghez képest ültek össze, és hogy a megfelelő számú szakképzett igazságügyi tiszt esetleges hiánya ne gátolja az ügyek intézését, a nyomozásvezetői, vádlói, védői, sőt a rögtönítélő eljárásban, ha a késedelem veszéllyel járna, a tárgyalásvezetői feladatot is elláthatták hivatásos állományú tisztek. Az illetékes parancsnok határozata ellen perorvoslat, a tábori törvényszék ítéletei ellen rendes fellebbezés nem volt.
1919. március 25-én a Forradalmi Kormányzótanács IV.sz. rendelete intézkedett a forradalmi törvényszékek felállításáról. Az igazságügyi népbiztos április 18.-i utasítása a büntető bíróságokat és államügyészségeket alárendelte a forradalmi törvényszék elnökének és a mellette működő vádbiztosoknak. 1919.április 12-én jelent meg a Forradalmi Kormányzótanács LIII.számú rendelete a forradalmi katonai törvényszékek felállításáról. Ezek a hadosztályok és dandárok székhelyein álltak fel, elnökét és két tagját a helyi tanácsok választották katonák, katona viselt munkások és földművesek közül. A Tanácsköztársaság honvédő háborújának megindulásával a harcoló alakulatoknál /zászlóaljig/ is működtek forradalmi katonai törvényszékek, amelyeknek felállításáról a Vörös Hadsereg Parancsnoksága 1919.május 7-én intézkedett. Június 10-én a Kormányzótanács XCV. rendeletével lehetővé tette, hogy a forradalmi katonai törvényszék ítéletei panasszal megtámadhatók legyenek, és fellebbviteli bíróságként létrehozta az Országos Forradalmi Katonai Főtörvényszéket, amely öt tagú: elnök és négy bíró alkotta, akiket a Kormányzótanács választott.
A korábbi bíróságok tényleges működése megszűnt, de szervezeti keretük megmaradt, és rendelkezési állományba nem helyezett tagjaik peren kívüli ténykedést végeztek. Egymás mellett létezett tehát a két apparátus.
A Tanácsköztársaság leverése után tovább működtek a korábbi törvényszékek. Az 1925.évi XIII.tc. megszüntette a dandárbíróságokat, a hadosztálybíróság elnevezés helyébe a honvéd törvényszék került. Hét ilyen bíróság került felállításra, célszerűségi okokból /a hadtesteket rejtő szándékkal/ az ún. vegyesdandár parancsnokságok székhelyein /Budapest, Székesfehérvár, Szombathely, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc/, illetékességük megegyezett ezek területi hatályával, de nem voltak ezeknek alárendelve. A második bécsi döntés után megszervezték a kassai és a kolozsvári törvényszéket is. Fellebbezési hatóság a legfelsőbb honvéd törvényszék volt. Új alakulás az állam elleni bűncselekmények megtorlására az 1941.okt.28-án felállított vezérkari főnök bírósága, amely a hadműveleti területen és azon kívül katonai és polgári személyek fölött is ítélkezhetett.
A II. világháborúban a hadrakelt seregnél ítélőbíróságként egyes bíró vagy a haditörvényszék járt el. Egyes bíró elé tartoztak azok az ügyek, amelyek tárgya kihágás vagy vétség, illetve olyan bűntett, amelyre a törvény öt évet meg nem haladó börtön büntetést ír elő, valamint ha a vádlott nem tiszti állományú. Minden más esetben három tagú haditörvényszék intézkedett, amely állt egy hadbíróból, mint tárgyalásvezetőből és két hivatásos állományú tisztből. Ítélete ellen rendes perorvoslat nem volt, és az illetékes parancsnok megerősítésével váltak jogerőssé.
A fondjegyzék szerkesztésénél kénytelenek voltunk - a rendezettség gyakorlatához alkalmazkodva - egy kompromisszumos megoldást választani: a békeszervezésű törvényszékek iratanyaga a legtöbb esetben nem választható el a háború idején működő dandár - és hadosztálybíróságok, valamint tábori bíróságok iratanyagától, illetve mindezektől nem különíthetők el az ügyészi sorozatok. Éppen ezért az azonos igazságszolgáltatási hivatal keretei között működő szerveket közös fondszám alatt és állagként elkülönítve csoportosítottuk. /Bár ez a szigorúan vett hivataltörténeti szempontoknak nyilvánvalóan nem felel meg./ Így végül is a m.kir.honvédség igazságügyi szerveinek csoportosítása az 1919 után kialakított közigazgatási szervezetet követi, vagyis a honvéd kerületek szerinti felépítést. Kivételt képeznek a forradalmi katonai törvényszékek, amelyeket külön csoportosításban közlünk. Ugyancsak külön csoportba kerültek a II. világháború alatt a hadrakelt seregnél ítélőbíróságként működő tábori bíróságok, illetve a fond hiányában be nem sorolható ügyészi irattöredékek.
Az iratanyag legnagyobb részben peranyagokat /egyrészénél lajstromokat is/ és a bíróságok iktatott iratait tartalmazza. A kutatást áttekintő raktárjegyzék segíti, az elítéltekről legfontosabb adataikat tartalmazó cédulakatalógus készült.
| 96. | M.kir. legfelsőbb honvéd törvényszék, Budapest | 1915-1944 | 1,00 | ifm |
| 57. | M.kir. honvéd törvényszék, Budapest | 1907-1944 | 8,10 | ifm |
| a. | M.kir. budapesti honvéd dandárbíróság | 1915-1917 | ||
| b. | M.kir. budapesti honvéd hadosztálybíróság | 1916-1921 | ||
| c. | M.kir. budapesti honvéd törvényszék | 1923-1944 | ||
| d. | M.kir. budapesti I. honvéd kerületi debreceni kiküldöttsége, mint csendőrbíróság | 1907-1915 | ||
| - | M.kir. budapesti hadosztálybíróság II. kaposvári kiküldöttsége | 1919-1921 | ||
| /Az iratanyag a IV.71. fondszámon van./ | ||||
| e. | M.kir. I. honvéd hadtest alárendeltségébe tartozó alakulatok tábori bíróságai | 1944 | ||
| f. | M.kir. budapesti I. honvéd kerület, ill. 1. vegyesdandár, | 1915-1943 | ||
| ill. I. hadtest parancsnokának ügyésze | ||||
| g. | M.kir. 1. határőrkerület parancsnokának ügyésze | 1935 | ||
| h. | M.kir. I. csendőrkerület parancsnokának ügyésze | 1935-1937 | ||
| 78. | M.kir. honvéd törvényszék, Székesfehérvár | 1920-1942 | 0,07 | ifm |
| a. | M.kir. székesfehérvári hadosztálybíróság | 1920 | ||
| b. | M.kir. székesfehérvári honvéd törvényszék | 1925-1939 | ||
| c. | M.kir. székesfehérvári 2. vegyesdandár parancsnokának ügyésze | 1935-1937 | ||
| d. | M.kir. székesfehérvári 2. határőrkerület parancsnokának ügyésze | 1935 | ||
| e. | M.kir. II. csendőrkerület parancsnokának ügyésze | 1935-1937 | ||
| 80. | M.kir. honvéd törvényszék, Szombathely | 1919-1944 | 0,07 | ifm |
| a. | M.kir. szombathelyi hadosztálybíróság | 1919-1920 | ||
| b. | M.kir. szombathelyi honvéd törvényszék | 1922-1944 | ||
| c. | M.kir. szombathelyi 3. vegyesdandár parancsnokának ügyésze | 1935-1937 | ||
| d. | M.kir. szombathelyi 3. határőrkerület parancsnokának ügyésze | 1935 | ||
| e. | M.kir. III. csendőrkerület parancsnokának ügyésze | 1935-1937 | ||
| 95. | M.kir. pozsonyi IV. honvéd kerületi hadbíróság | 1889-1918 | 0,12 | ifm |
| 71. | M.kir. honvéd törvényszék, Pécs | 1919-1944 | 41,50 | ifm |
| a. | M.kir. budapesti hadosztálybíróság II. kaposvári kiküldöttsége | 1919-1920 | ||
| b. | M.kir. pécsi dandárbíróság, ill. kerületi alsóbíróság | 1920-1925 | ||
| c. | M.kir. pécsi hadosztálybíróság | 1922-1924 | ||
| d. | M.kir. honvéd törvényszék, Pécs | 1919-1944 | ||
| e. | M.kir. 4. honvéd kerületi parancsnokság bírósága | 1941-1944 | ||
| f. | M.kir. IV. honvéd hadtest alárendeltségébe tartozó alakulatok tábori bíróságai | 1942-1944 | ||
| g. | M.kir. pécsi 4. vegyesdandár, ill. IV.hadtest parancsnokának ügyésze | 1935-1937, 1943 | ||
| h. | M.kir. 4. határőrkerület parancsnokának ügyésze | 1935 | ||
| i. | M.kir. IV. csendőrkerület parancsnokának ügyésze | 1928-1937 | ||
| 74. | M.kir. honvéd törvényszék, Szeged | 1871-1944 | 182,50 | ifm |
| a. | M.kir. szegedi II. honvéd kerületi hadbíróság | 1871-1914 | ||
| b. | M.kir. szegedi honvéd dandárbíróság, ill. kerületi alsóbíróság | 1914-1925 | ||
| c. | M.kir. szegedi honvéd hadosztálybíróság | 1914-1918 | ||
| d. | M.kir. szegedi honvéd törvényszék | 1919-1944 | ||
| e. | M.kir. II. honvéd kerületi hadbíróság, mint csendőrbíróság | 1884-1914 | ||
| f. | M.kir. szegedi II. honvéd kerület illetékessége | 1914-1918 | ||
| alá tartozó alakulatok tábori bíróságai | ||||
| g. | M.kir. V. honvéd hadtest alárendeltségébe | 1941-1944 | ||
| tartozó alakulatok tábori bíróságai | ||||
| h. | M.kir. szegedi II. honvéd kerület, ill. körlet, majd | 1914-1944 | ||
| 5.vegyesdandár, ill. V.hadtest parancsnokának ügyésze | ||||
| i. | M.kir. honvéd kerületi parancsnok helyettese, mint | 1914-1925 | ||
| illetékes parancsnok, ill. 5. vegyesdandár gyalogsági | ||||
| parancsnok ügyészi tisztje | ||||
| j. | M.kir. szegedi vámőr-, ill. határőrkerület parancsnokának ügyésze | 1922-1935 | ||
| k. | M.kir. V. csendőrkerület parancsnokának ügyésze | 1922 | ||
| 61. | M.kir. honvéd törvényszék, Debrecen | 1924-1940 | 0,04 | ifm |
| a. | M.kir. debreceni honvéd alsóbíróság | 1924 | ||
| b. | M.kir. debreceni honvéd törvényszék | 1925-1940 | ||
| c. | M.kir. debreceni 6. vegyesdandár parancsnokának ügyésze | 1935-1937 | ||
| d. | M.kir. 6. határőrkerület parancsnokának ügyésze | 1935 | ||
| e. | M.kir. VI. csendőrkerület parancsnokának ügyésze | 1935-1940 | ||
| 64. | M.kir. honvéd törvényszék, Kassa, majd Miskolc | 1915-1944 | 45,20 | ifm |
| a. | M.kir. kassai, majd miskolci honvéd dandárbíróság | 1916-1924 | ||
| b. | M.kir. kassai, majd miskolci honvéd hadosztálybíróság | 1915-1924 | ||
| c. | M.kir. miskolci honvéd törvényszék | 1925-1944 | ||
| d. | M.kir. VII. hadtest alárendeltségébe tartozó alakulatok tábori bíróságai | 1941-1944 | ||
| e. | M.kir. miskolci dandár parancsnokának ügyészi tisztje | 1918-1924 | ||
| f. | M.kir. kassai III. honvéd kerület, majd miskolci körlet, | 1915-1944 | ||
| ill. 7. vegyesdandár, ill. VII. hadtest parancsnokának ügyésze | ||||
| g. | M.kir. 7. határőrkerület parancsnokának ügyésze | 1935 | ||
| h. | M.kir. VII. csendőrkerület parancsnokának ügyésze | 1935-1937 | ||
| 65. | M.kir. honvéd törvényszék, Kassa | 1940-1942 | 0,005 | ifm |
| /M.kir. kassai VIII. hadtest illetékessége/ | ||||
| 66. | M.kir. honvéd törvényszék, Kolozsvár | 1940-1943 | 0,02 | ifm |
| a. | M.kir. kolozsvári IX. hadtest parancsnokának ügyésze | 1940-1943 | ||
| 97. | I. világháborús fondtöredékek | 1915-1918 | 0,02 | ifm |
| Különböző hadosztályok és dandárok bíróságainak iratai. | ||||
| 92. | Forradalmi katonai törvényszékek | 1919.ápr.-júl. | 0,15 | ifm |
| a. | Országos forradalmi katonai törvényszék | jún.-júl. | ||
| b. | Hadseregfőparancsnokság forradalmi katonai törvényszéke | máj.-júl. | ||
| c. | A hátországi katonai szerveknél működő forradalmi katonai törvényszékek | ápr.-júl. | ||
| d. | A Magyar Vörös Hadsereg alakulatainak forradalmi katonai törvényszékei | máj.-júl. | ||
| 82. | M.kir. vezérkar főnökének bírósága | 1941-1944 | 1,10 | ifm |
| 98. | II. világháborús hadbírósági fondtöredékek | 1940-1945 | 0,08 | ifm |
| A magasabbegységek /hadsereg, dandár/ tábori bíróságainak néhány perirata soroltatott ide. | ||||
| - | M.kir. honvédség főparancsnoka ügyésze | 1916-1937 | 0,03 | ifm |
| /Besorolva az I.77. fond g. állagaként./ | ||||
| - | M.kir. vezérkar főnökének ügyésze | 1919-1944 | 0,02 | ifm |
| /Besorolva az I.89. fond n. állagaként./ | ||||
| 88. | M.kir. honvéd légierők parancsnokának ügyésze | 1940-1942 | 0,05 | ifm |
| 89. | M.kir. folyamőrség szemlélőjének ügyésze | 1935-1937 | 0,01 | ifm |
| 91. | M.kir. határőrség felügyelőjének ügyésze | 1935 | 0,01 | ifm |
| - | M.kir. csendőrség felügyelőjének ügyésze | 1935-1943 | 0,03 | ifm |
| /Besorolva az I.106. fond b. állagaként./ |
V. FONDFŐCSOPORT
TANINTÉZETEK
Magyarországon az önálló katonai tanintézeti képzés a kiegyezés után jelent meg. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje felépítésének megfelelően különültek el a cs. és kir. tanintézetek, illetve szerveződtek meg a m.kir. honvédség különböző szintű képzőintézetei.
A Monarchia katonai iskolarendszerének alapjait Adolf Wurmb ezredes, a Kriegsministerium 6. tanügyi osztályának vezetője dolgozta ki 1874-ben.
Eszerint voltak 4 évfolyamos alreál-, 3 évfolyamos főreál-, 4 éves hadapródiskolák és 3, ill. 4 éves akadémiák.
Az alreáliskolából csak a kiváló tanulók kerülhettek át a főreálba, a többség a hadapródiskolába került, amelynek elvégzése után hadapródtiszthelyettesi rendfokozattal csapathoz kerültek. A főreáliskolát végzettek az akadémiára mehettek, onnan avatták őket hadnagyokká.
E rendszer keretében Magyarország területén az alábbi cs. és kir. katonai tanintézetek működtek:
Militär Unterrealschule - Kőszegen, Marosvásárhelyen,
Militär Oberrealschule - Kismartonban, Pozsonyban,
Infanterie Kadettenschule - Budapesten, Kassán, Nagyszebenben, Temesvárott.
Ezek az iskolák leginkább a közös hadsereg részére biztosították a tiszti utánpótlást. A magyar honvédség részére 1869-1870 telén a hat, majd hét honvéd kerületben féléves tisztképző iskolát szerveztek. Sikeres elvégzése után a hallgatókat mint tartalékos hadapródokat avatták fel, aki pedig tényleges szolgálatra jelentkezett, azt beosztották csapathoz, ahol egy idő után és sikeres vizsga letételével átvették tényleges állományba.
Ez azonban nem oldotta meg a honvédség tisztikarának kiegészítését. Az 1872.évi XVI.tc. megalkotásával vette kezdetét a Ludovika Akadémia működése. 1897-ben a XXIII.tc. alapján átalakították az egész tisztképzés rendszerét. Két honvéd hadapródiskolát /Nagyvárad és Pécs/ és egy főreáliskolát /Sopron/ szerveztek, a Ludovika Akadémiát pedig főiskolai rendszerűvé alakították át. Ez a képzésforma működött 1918-ig.
1921-ben a békeszerződés értelmében az akadémián kívül az összes katonai iskolát meg kellett szüntetni. Az 1921.évi XLIV.törvénycikkel a katonai iskolákat nevelőintézetekké alakították át. Ez azonban csak színleges volt és a "rejtést" szolgálta. Az iskolák felügyeleti szerve a VKM V/b. ügyosztálya volt, amely a HM 9. /nevelésügyi/ osztályának része volt. Négy reáliskolai nevelőintézetet hoztak létre: Budapesten, Kőszegen, Pécsett és Sopronban. Ezek közül a budapesti és a pécsi főreáliskolaként működött 1928-ig V - VIII. évfolyammal, a soproni és a kőszegi pedig I - IV. évfolyamos alreáliskola volt. A nevelőintézetek tanterve megegyezett a hasonló jellegű polgári középiskolákéval, amihez még hozzávették a katonai gyakorlati tantárgyakat. Növendékeik felvételi vizsga nélkül bekerültek a Ludovika Akadámiára.
1928-ban létrehozták Pécsett a második tisztképző intézményt, amely 1931-ig állt fenn, amikor is beolvasztották a Ludovika Akadémiába, ahonnan egyidejűleg kivált a műszaki oktatás, amely 1939-ig mint a Ludovika Akadémia II. tanulmányi főcsoportja, attól kezdve pedig Bolyai János műszaki akadémia néven működött. Ugyancsak 1939-ben hozták létre a Horthy Miklós /majd Horthy István/ repülő akadémiát Kassán.
1941-től a három akadémia mellett hat hadapródiskolában folyt a képzés. Ezek I - IV. évfolyammal működtek, a IV. év végén érettségi vizsgát tettek a hallgatók, majd 1 éves csapatgyakorlat után zászlósi kinevezést kaptak.
| 1. | K.u.k. Kriegsschule | 1884-1914 | 1,50 | ifm |
| Cs. és kir. hadiiskola
1852-ben állították fel Bécsben. A képzés célja, hogy a vezérkar számára elméletileg és gyakorlatilag is jól képzett tiszteket adjon. Két évi tanulás után három-négy éves csapatszolgálat következett. Ha mindezeket sikeresen teljesítette a tiszt, kérhette felvételét a vezérkarhoz. Iratanyagában főleg tananyagok és oktatási segédletek találhatók. | ||||
| 7. | M.kir. Hadiakadémia | 1920-1945 | 0,50 | ifm |
| Kizárólag a vezérkar számára szolgáló szakiskola azon tisztek részére, akik a felsőbb tiszti tanfolyamot elvégezték, s itt a vezérkarban való szolgálathoz szükséges katonai tudományos és gyakorlati kiképzésben részesültek. A képzés két, majd három évig tartott.
Iratanyagában alkalmazó megbeszélések és a növendékek dolgozatai találhatók. | ||||
| 6. | M.kir. honvéd Ludovika Akadémia, Budapest | 1872-1945 | 50,40 | ifm |
| Az iskola története az 1802.évvel kezdődött, amikor a pozsonyi országgyűlésen Beleznay Sámuel 10.000 forintot ajánlott fel egy létesítendő katonai intézet céljaira. Az 1808/VII.tc. határozta el a katonai Ludovika Akadémia felállítását, de csak 1872-ben nyílt meg, a XVI.tc. rendelkezései alapján.
Az 1873/74. tanévtől kezdve három tanfolyamból állt: előkészítő, tisztképző és tiszti tanfolyamból. 1877-től a csendőrség részére is vettek fel hallgatókat. Az 1883/XXXIV.tc. az Akadémiát lényegében hadapródiskolai rendszerűvé szervezte át /4 éves képzés/. Újabb átszervezés következett az 1897/XXIII.tc.-kel, amely együtt járt az egész katonai oktatás átalakításával. A hallgatókat az új rendszerben felerészben a polgári középiskola elvégzése után, felerészben a három éves főreáliskola elvégzése után vették fel. A végzetteket hadnagyként avatták, és a honvédséghez vagy saját kérés alapján a közös hadsereghez osztották be. Az Akadémián gyalogsági és lovassági kiképzés folyt, 1912-ben vezették be a tüzérképzést is. 1919.április 12-én a Hadügyi Népbiztosság feloszlatta az Akadémiát, helyébe parancsnokképző tanfolyamot hozott létre. Ez azonban a harctéri események miatt nem indult meg. 1920-tól bevezették a műszaki képzést, majd két évvel később megindult a híradó képzés is. 1938-tól az akadémiai képzés három évre csökkent. A két éves kiképzésre az 1943/44-es tanévben tértek át, és csak a csapatoktól jöhettek a hallgatók. Az Akadémia élén tábornok vagy magasabb rangú törzstiszt állt mint igazgató, illetve 1890-től mint parancsnok. A hallgatókat 1903-ig növendékeknek, attól kezdve akadémikusoknak nevezték. Az iratanyag középszinten rendezett. A parancsnokság és az egyes részlegek iktatott iratai 98 csomónyit tesznek ki, az iktatószámok alapján rendezettek. A nem iktatott iratokat évek és tárgykörök szerint csoportosítottuk. Könyvállományában nagy számban szerepelnek osztály-lajstromok /1893-1945/, osztályozási jegyzékek /1883-1931/, bemutatási és avatási lajstromok /1899-1943/, amelyek szinte teljes képet adnak az Akadémián tanult növendékekről. Az állomány-lajstromok /1924-1941/ az iskola személyzetéről adnak felvilágosítást. A parancskönyvek /1890-1941/ bemutatják az Akadémia életét. Az iktatókönyvek /1871-1940/ az iratanyagban való tájékozódást segítik. Kutatáskor az áttekintő raktárjegyzék alapján lehet kérni az anyagot. | ||||
| 8. | M.kir. Zrínyi Miklós Akadémia, Pécs | 1928-1931 | 3,50 | ifm |
| Horthy Miklós 1928. július 28-i legfelsőbb elhatározása és az 1929. január 25-i minisztertanácsi döntés alapján állították fel. Nyíltan mint vámőrtisztképző akadémia szerepelt, valójában a Ludovika Akadémia mellett második tisztképző intézmény volt. Működését 100 fővel kezdte, akiknek nagyobb része a pécsi és a budapesti reáliskolai nevelőintézetből, kisebb része polgári középiskolából jött. Az iskolán gyalogsági kiképzés folyt. Az Akadémiát 1931-ben HM-rendelettel feloszlatták; 261 akadémikusa a Ludovika Akadémiára került át.
Iratanyagának legnagyobb részét felvételi kérelmek, parancsok és vizsgajegyzőkönyvek teszik ki. | ||||
| 9. | M.kir. Bolyai János honvéd műszaki akadémia, Budapest | 1940-1944 | 0,40 | ifm |
| A HM rendelete 1931-ben kettéválasztotta a Ludovika Akadémián a tisztképzést. A pécsi Zrínyi Miklós Akadémiát beolvasztották a Ludovika Akadémiába, ez képezte a magját a II.főcsoportnak. Ennek keretében folyt ettől kezdve a műszaki, folyamőr, repülő, híradó és vonat csapathoz kerülő tisztek képzése. 1939 októberétől a II. tanulmányi főcsoport mint Bolyai János Akadémia folytatta működését, de kivált belőle a repülő tisztek képzése. Ugyanakkor ide helyezték át a Ludovika Akadémiáról a csendőr akadémikusokat. A kiképzés 1931-1938 között négy évfolyamban történt, amelyből egy év a megelőző csapatszolgálat. 1938 őszétől három évfolyamos a képzés, megelőző csapatszolgálat nélkül. 1943/44-ben kétéves képzés volt.
Iratanyaga nagyon töredékes. 1940-43-ig akadémiai napiparancsokat, 1940-1944 között irattöredékeket tartalmaz. Az 1931-1938 közötti időszakra a Ludovika Akadémia fondjában sok vonatkozó adatot találhatunk. | ||||
| 25. | M.kir. Horthy Miklós, majd Horthy István | 1940-1943 | 0,02 | ifm |
| repülő akadémia, Kassa
1939 őszén hozták létre Kassán a Ludovika Akadémia II.tanulmányi főcsoportjából. Iratanyaga nagyon töredékes, rangsorozati jegyzékek /1940-1943/, a végzett repülésekről készített kimutatások /1942-1943/ mellett egy tanulmányi jelentés az olasz repülő akadémiák megtekintéséről. |
| 24. | K.u.k. Infanteriekadettenschule in Budapest | 1902-/1937/ | 0,02 | ifm |
| Cs. és kir. gyalogsági hadapródiskola, Budapest
1896-ban állították fel, és 1918-ban átalakult magyar katonai reáliskolává, 1922-ben pedig reáliskolai nevelőintézetté. /Lásd: V.10. fondot/ | ||||
| 10. | M.kir. Bocskai István reáliskolai nevelőintézet, Budapest | 1923-1931 | 0,06 | ifm |
| Az 1896-ban felállított cs. és kir. gyalogsági hadapródiskolából alakult át 1918-ban. Az 1921/XLI., illetve az 1922/X.tc. alapján működő rejtett katonai iskola, amely 1931-ig mint V-VIII. osztályos főreáliskola működött. Ekkor feloszlatták, növendékeit Pécsre helyezték át. Tanterve azonos volt a nyilvános reáliskolákéval, de kiegészült speciális intézeti tárgyakkal. A növendékek létszáma 250 - 280 fő évente. Hallgatói felvételi vizsga nélkül mehettek a Ludovika Akadémiára.
Iratanyaga: évfolyamnévsorokból, anyakönyvi lapokból létrehozott mesterséges fond. | ||||
| 3. | K.u.k. Obererziehungshaus Kaschau | 1870-1871 | 0,005 | ifm |
| Cs. és kir. kassai felsőfokú nevelőintézet | ||||
| Az 1874-es Wurmb - féle reform alapján k.u.k. Infanteriekadettenschule - vá alakították át.
/Lásd: V.23. fondot/ Iratanyaga: egy osztályozási lajstrom | ||||
| 23. | K.u.k. Infanteriekadettenschule in Kaschau | 1906-1910 | 0,005 | ifm |
| Cs. és kir. gyalogsági hadapródiskola, Kassa
1874-ben alapították, négy éves képzésű iskola volt. Főleg az alreáliskolákból kerültek ide növendékek, amelynek elvégzése után hadapród tiszthelyettesi rendfokozattal a csapatokhoz osztották be őket. < Iratanyaga: Farkas Ferenc növendék bizonyítványai. | ||||
| 4. | K.u.k. Infanteriekadettenschule, Temesvár | 1902-1917 | 0,03 | ifm |
| Cs. és kir. temesvári gyalogsági hadapródiskola
1869-ben állították fel két évfolyammal. 1875-ben szervezték át négy évfolyamú iskolává. A szerb offenzíva miatt 1915. októberétől 1916. júliusig egyes évfolyamait áthelyezték Budapestre, Kassára és Marburgba. 1916. júliusban indult újra Temesváron. Iratanyaga: mindössze az iskola története 1902-1917 között, valamint néhány irat 1916- évből. | ||||
| 5. | M.kir. honvéd hadapródiskola, Nagyvárad | 1904-1917 | 0,02 | ifm |
| Az 1897/XXIII. tc. határozott a felállításáról. Négy évfolyamos iskola volt, feladata az alantas tisztek képzése, elsősorban csapatszolgálatra. Az iskola elvégzése után mint hadapród tiszthelyettesek /1909-től zászlósok/ lettek a honvédséghez felavatva. A harmadik évfolyamot jó eredménnyel végzők felvételi vizsgával átléphettek a Ludovika Akadémiára. 1914.november és 1916.júliusa között Pécsett működött. 1916.szeptembertől újra Nagyváradon folyt a képzés.
Iratanyaga: mindössze az 1916 - ban avatottak avatási jegyzőkönyvei, 1917-ből 28 db rangsorlap, valamint egy később keletkezett névsor az 1904-1908. évfolyam hallgatóiról. | ||||
| 21. | M.kir. "Csaba királyfi" honvéd gyorsfegyvernemi hadapródiskola, Marosvásárhely | 1941-1945 | 0,15 | ifm |
| 1941. októberében állították fel HM-rendelet alapján I.-V. évfolyamos iskolaként. A IV.évfolyam végén érettségi vizsgát tettek a hallgatók, majd egyéves csapatszolgálat után zászlósi kinevezést kaphattak, illetve a jó előmenetelű hallgatók az akadémiára kérhették felvételüket. 1944-ben 93 fő érettségizett az iskolán.
Iratanyagában iskolaparancsnoksági parancsok, a tisztikarra vonatkozó iratok és egy Emlékkönyv található. | ||||
| 14. | M.kir. Gábor Áron honvéd tüzérségi hadapródiskola, Nagyvárad | 1941-1945 | 0,06 | ifm |
| 1941 őszén állították fel. Öt évfolyamos iskola, amelyből az 1-4. évfolyam az 1934/XI. tc. szerint középiskola, az 5.évfolyam pedig tisztán katonai elméleti és gyakorlati képzésből áll. A 4.évfolyam végén besorozták a hallgatókat a honvédséghez, mint önként jelentkező karpaszományosokat, és ekkor lehetett jelentkezni a Ludovika Akadémiára. Aki nem ment az Akadémiára, azt az 5.évfolyam elvégzése után zászlóssá, illetve hadapród őrmesterré avatták. 1944 őszén először a Dunántúlra telepítették az iskolát, 1945 januárjában Sümegről indultak Ausztriába.
Iratanyaga: néhány személyi dossziéból és névsorokból álló mesterséges fond. | ||||
| 12. | M.kir. soproni honvéd főreáliskola | 1898-1944 | 2,12 | ifm |
| /1918-1919-ben: Magyar katonai főreáliskola
1921-től: M.kir. soproni reáliskolai nevelőintézet 1922-től: M.kir. Rákóczi Ferenc reáliskolai nevelőintézet 1938-tól: M.kir. Rákóczi Ferenc honvéd főreáliskola 1939-től: M.kir. Rákóczi Ferenc soproni honvéd középiskolai nevelőintézet 1941-től: M.kir. Rákóczi Ferenc honvéd gyalogsági hadapródiskola / Az 1897/XXIII.tc.-kel állították fel. 1898-tól a Ludovika Akadémia előkészítő iskolájaként működő három éves iskola, olyan 14-18 éves fiúk részére, akik valamely gimnázium reálszakát vagy a polgári iskola négy osztályát végezték. 1919-ben az iskola felszerelésének egy részét Győrbe szállították. 1921-1922-ben Jutason voltak, Sopron helyzetének eldöntéséig. 1920-tól 1928-ig mint I.-IV. évfolyamos alreáliskola működött. 1928-1931 között fokozatosan főreáliskolává fejlesztették, I.- VIII. évfolyammal. 1931-től IV.- VIII. évfolyamos főreáliskola. 1941-től 1944-ig mint gyalogsági hadapródiskola működött. 1944.szeptemberében ide hozták a pécsi Zrínyi Miklós hadapródiskolát, és mint Egyesített gyalogsági hadapródiskola települtek ki Ausztriába. Iratanyaga: töredékes, iskolai parancsok és néhány állománykönyv. | ||||
| 2. | K.u.k. Militär-Unterrealschule, Güns | 1874-1918 | 1,00 | ifm |
| Cs. és kir. katonai alreáliskola, Kőszeg
Kőszegen 1856-tól találunk katonai iskolát, akkor helyezték ide Pozsonyból a katonai felső nevelőintézetet, amely 1874-ig működött itt. 1874-ben a Wurmb-féle reform alapján alreáliskolává alakították át. Négy évfolyamos volt, a négy elemit végzett ifjak részére. Feladata volt utánpótlásról gondoskodni a Mährisch - Weisskirchen-i főreáliskola részére, ahonnan viszont a bécsi Műszaki Akadémiára mehettek a növendékek. 1918. október végén átalakult magyar katonai reáliskolává. 1919. októberében ide érkezett a nagykanizsai alreáliskola, amellyel egyideig párhuzamosan működött, majd 1920-ban összevonták a két iskolát. 1921-ben átalakult reáliskolai nevelőintézetté, és felvette a Hunyadi Mátyás nevet. Iratanyaga: csak könyvei vannak, az ún. Standes Buch-ok, amelyek a tanárok és növendékek neveit tartalmazzák, emellett a végzős évfolyamok osztályozási jegyzőkönyvei maradtak meg. | ||||
| 11. | M.kir. Hunyadi Mátyás reáliskolai nevelőintézet, Kőszeg | 1932-1943 | 0,12 | ifm |
| /1938-1939-ben: HM kőszegi honvéd alreáliskola
1940-től: HM kőszegi honvéd középiskolai nevelőintézet / Az 1921/XLI., illetve az 1922/X.tc. alapján felállított rejtett katonai középiskola. Elődjének a kőszegi k.u.k. Unterrealschule-t tekinthetjük. 1921-től 1931-ig négy alsó tagozattal működött, mint bentlakásos intézet. Tanterve megegyezett az állami reáliskolák tananyagával. Növendékei a felső tagozatos katonai középiskolákban folytathatták tanulmányaikat. 1932-1937 között I.-VIII. évfolyamos volt, és a növendékek felvételi vizsga nélkül kerültek át a Ludovika Akadémiára. 1938-1939-től fokozatosan leépítették a felső osztályokat és visszaszervezték I.-IV. évfolyamos alreáliskolává. 1941-ben, amikor a reáliskolákat hadapródiskolákká szervezték át, megmaradt alreáliskolának, illetve középiskolai nevelőintézetnek, jóléti jelleggel: katonatisztek gyermekei részére. Iratanyaga: néhány anyakönyvi lap, állománykönyv, névsorok. | ||||
| 13. | M.kir. Zrínyi Miklós reáliskolai nevelőintézet, Pécs | 1904-1941 | 0,42 | ifm |
| /1907-1919 között: M.kir. hadapródiskola
1938-ban: M.kir. Zrínyi Miklós honvéd főreáliskola, Pécs 1939-ben: M.kir. Zrínyi Miklós főreáliskolai nevelőintézet / Az 1921/XLI.tc., illetve az 1922/X.tc. alapján felállított rejtett katonai középiskola. Jellege: középiskolai fiúinternátus katonatisztek, állami és más köztisztviselők gyermekei részére. 1922-1928 között I.- VIII. osztályos főreáliskolaként működött. 1928-1931 között fokozatosan leépítették. 1931-től újra I.- VIII. évfolyamos intézet, majd az 1938-as átszervezéstől 1942-ig IV.- VIII. évfolyamos főreáliskola. 1944. szeptemberben összevonták a soproni hadapródiskolával és Egyesített gyalogsági hadapródiskola néven együtt telepítették ki Ausztriába. Iratanyaga: töredékes, anyakönyvi lapok, iskolai értesítők találhatók benne. | ||||
| 22. | Katonai növendékek iskolája, Szeged | 1919.júl.-okt. | 0,01 | ifm |
| A szegedi ellenforradalmi hadseregbe jelentkezők, illetve a volt katonai iskolák szétszéledt hallgatói részére felállított átmeneti iskola. Oktatás nem folyt, éppen csak elkezdték az igazolási eljárások lefolytatását, amikor a HM 31.osztálya elrendelte, hogy a növendékek vonuljanak be Hajmáskérre vagy eredeti iskolájukhoz.
Iratanyaga: főleg gazdasági természetű elszámolások, élelemfelvételi számlák és egy töredékes növendék-névsor. | ||||
| 16. | M.kir. jutasi honvéd altisztképző és nevelőintézet | 1925-1942 | 0,05 | ifm |
| /1930-ban: M.kir. Kinizsi Pál honvéd altisztképző és nevelőintézet /
1924-ben állították fel négy évfolyamos, teljes ellátást nyújtó, díjmentes alsó fokú katonai iskolaként a hivatásos altisztek képzésére. 1931-1934 között folyt az átszervezése, és 1934-től csapat-altisztképző iskolává alakult át. Ettől kezdve 1942-ig kétéves iskola a már néhány évet szolgált, kiváló csapattisztesek számára, akiket ezután vettek fel a hivatásos altiszti karba. A kiképzés fegyvernemek szerint történt. A légierő kivételével az összes fegyvernem részére képzett altiszteket. 1942-től a képzés egy évre rövidült. Iratanyaga: töredékes, néhány rangsorozati jegyzék, osztályozási jegyzőkönyv, tanterv található benne. | ||||
| 17. | M.kir. vámőrtisztképző tanfolyam, Pécs - Eger | 1928-1930 | 0,50 | ifm |
| Az 1928.december 1-én kelt legfelsőbb elhatározás alapján rejtett honvédségi szervként állították fel. Valódi feladata a honvéd tisztikar legalsóbb rendfokozataiban fennálló hiányok rendkívüli pótlása volt, mégpedig polgári főiskolát végzettek tényleges tisztekké való képzése útján. Pécsre azok kerültek beosztásra, akik már egy évet szolgáltak csapatnál, Egerbe pedig azok, akik kiképzésben még nem részesültek. A pécsi 1928. december 10-től, az egri 1929. januártól működött. 1929. október 1-én egyesítették őket Egerben, 1930. március 30-án pedig feloszlatták.
Iratanyaga: a két tanfolyam iktatott irataiból tevődik össze, benne a HM és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium leiratai is megtalálhatók. | ||||
| 18. | M.kir. honvéd gyalogsági lövőiskola, Várpalota | 1930-1945 | 0,01 | ifm |
| Feladata különböző továbbképző tanfolyamok szervezése volt.
Iratanyaga: egy Emlékkönyv | ||||
| 15. | M.kir. Zrínyi Ilona honvéd tiszti leánynevelő intézet, Sopron | 1929-1941 | 0,02 | ifm |
| 1850-ben vetődött fel a gondolat, hogy intézetet állítsanak fel a tiszti árvalányok részére. Az intézet 1877-ben átkerült a cs. és kir. Hadügyminisztérium hatáskörébe. Ekkor átszervezték a tanítás rendszerét: az iskola feladata lett, hogy nevelőnőket képezzen a főúri családok részére. 1922-től az oktatás célja a házi- és kézműipari végzettség elérése lett, és 1924-től három évfolyamos ipariskolává szervezték át. 1931-ben újra megindult a polgári iskolai oktatás. 1938-tól pedig egy gimnáziumi, négy polgári iskolai, egy líceumi és két ipariskolai osztálya volt.
Iratanyaga: más provenienciák irataiból létrehozott mesterséges fond. | ||||
| 19. | Oktatási segédletek | 1920-1944 | 1,50 | ifm |
| A különböző tiszti iskolák és tanfolyamok oktatási segédleteit magában foglaló gyűjtemény két részre tagolódik: elméleti és gyakorlati részre. Az elméleti részben tantárgyak, dolgozatok, vizsgaanyagok, szabályzatok és utasítások, a gyakorlati részben hadgyakorlatok, hadijátékok, alkalmazó megbeszélések iratai vannak. |