VI. FONDFŐCSOPORT
INTÉZMÉNYEK, TESTÜLETEK, EGYESÜLETEK

TESTŐRSÉG, NEMESI FELKELÉS

1. Ungarische adeliche Leibgarde, resp. 1760-1850
Königliche ungarische adelige Leibgarde 1867-1918 54,50 ifm
Magyar, ill. magyar királyi nemesi testőrség
Mária Terézia alapította 1760.szeptember 11-én Pozsonyban kelt királyi kiváltságlevelével. A gárdába Magyarország 96, Horvátország és Szlavónia 4, Erdély 20 nemes ifjút küldhetett. Első testőrkapitánya gróf Pálffy Lipót lett. A gárda 1761-től 3 dandárból /egyenként 40 ember/ állt. Mivel fenntartásuk költségeit az ország vállalta, a fiatal nemeseket maguk a vármegyék jelölték ki. A gárda szolgálatot teljesített nemcsak az uralkodó, hanem a királyi ház tagjainak udvartartásában is, így például testőrkülönítmények voltak Pozsonyban, Milánóban /1771-1778/ és Budán a nádor mellett is /1790-1795/. Az 1849.november 12-én kiadott császári rendelet feloszlatta.
1867-es újjászervezésekor megszűnt a törvényhatóságok ajánlása és a felvétel kizárólag a hadseregből történt. Ezenkívül ebben az időben már nem volt követelmény sem a nemesi származás, sem a magyar honosság. IV.Károly 1918.november 20-án felmentette a még meglévő testőröket esküjük alól.
Iratanyaga középszinten rendezett, a többségében német nyelvű elnöki elvi ügyek, számadások, áthelyezési listák évek szerint rendezve.
4. Ungarische Insurrection 1793-1815 1,40 ifm
A magyar nemesi felkelés iratai
A magyar nemesség ősi katonai intézménye, amely szerint a nemeseknek hadba kell vonulniok, ha az országot megtámadják, de külföldi hadjáratra nem kötelezhetők. A nemesség e hadkötelezettségét szívesen váltotta meg és állított önmaga helyett szegény nemeseket vagy nem nemeseket. A XVIII. századra teljesen anakronisztikussá vált, a korszerű hadviselésben már nem volt létjogosultsága, csak arra volt jó, hogy a nemesek ezzel fenntartsák mentességüket a rendszeres katonai adó fizetése alól.
A napóleoni háborúk idején rendelték el utoljára. 1807-ben a nemesi joggal felruházott testületek /szabad királyi városok és bányavárosok, káptalanok és püspökségek/ is felkelő fegyveresek kiállítására voltak kötelezve. Az 1808.évi II.tc. értelmében az uralkodó a magyar nemesi felkelő haderőt az ország határain kívül is harcba viheti, ha az ellenség az ún. örökös tartományokra törne.
A nemesi felkelő haderő főparancsnoka a nádor. Az évi 3.000 Ft jövedelemmel rendelkező nemesek lovassági szolgálatra voltak kötelezve és az 1.000 - 500 Ft közötti jövedelmű nemesek adták a gyalogságot.
Iratanyaga: az 1926.május 26-án Baden bei Wien-ben kötött egyezmény alapján került levéltárunkba, mint magyar provenienciájú anyag. A gyűjtemény darabszinten rendezett. Az iratok kronologikus besorolást kaptak, az időrenden belül sorszámokat. Mivel az anyag nagy részét az 1809.évi felkelés iratai alkotják, itt - a jobb áttekinthetőség kedvéért - havonként újra kezdődő sorszámozást alkalmaztunk. Néhány iratmásolat az erdélyi nemesi felkelésre vonatkozik 1809-1810-ből.
A kutatást az iratanyagról készült lajstrom segíti.

INTÉZETEK

9. Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum 1919-194536,00ifm
/1922-től Hadtörténelmi Levéltár, ill.
Hadtörténelmi Múzeum
1930-tól M.kir. Hadilevéltár, ill. M.kir. Hadimúzeum /
1915 novemberében a HM 1/a. osztály keretében egy csoportot szerveztek a honvédség és a népfelkelés alakulatai háborús és hadműveleti iratainak a bécsi Kriegsarchivba való beszállításuk előtti összegyűjtésére. Ehhez a csoporthoz évek során több más részleg csatlakozott, így pl. a könyvtár, a térképészeti, ill. a múzeumi csoport. 1918 novemberében a HM 10.osztályához kerültek át, ahol 1919 januárjától Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum néven gyűjtötték az iratokat és a tárgyakat. 1922-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színleges felügyelete alá kerültek, és egyben szétválasztották a levéltárat és a múzeumot. 1928 júniusáig állt fenn ez az állapot, majd visszakerültek a vezérkari főnökséghez. 1930.május 1-től m.kir. Hadilevéltár, ill. m.kir. Hadimúzeum néven működtek.
A levéltár belső szervezetében 1927-ig több változtatást ért meg, de lényegében öt nagy csoportra tagolódott:
a. 1914 előtti iratok
b. az I. világháború iratai
c. irodalmi osztály és szerkesztőségek
d. könyvtár
e. bécsi kirendeltség
1927-1939 között az ötből négy csoport lett:
a. levéltári csoport
b. irodalmi csoport
c. könyvtár
d. bécsi kirendeltség.
1939 után megalakult a személyügyi csoport. A könyvtár 1923-ban egyesült a Tiszti Kaszinó könyvtárával. A múzeum kezdetei 1916-ra nyúlnak vissza: az év közepétől a HM 1/a.osztályán belül önálló múzeumi iktatás volt. 1918 őszétől önálló csoportként működött. Belső szervezete 1920 januárjában a következő volt:
1.osztály: fegyverzet
2.osztály: képek, szobrok
3.osztály: zászlók, jelvények, érmék
Később alapvetően két osztály különült el:
a kiállítási osztály /különböző gyűjteménycsoportokkal/ és a helyreállító /restauráló/ szakosztály. Önálló könyvtár is létezett és a működést parancsnokság és gazdasági hivatal biztosította.
A Kriegsarchivba 1915-ben vezényeltek először magyar tiszteket a "HM Bécsbe vezényelt kiküldöttje" néven. 1918 után tevékenysége főleg a hadifoglyok hazahozatalának intézésére korlátozódott. 1920 novemberétől mint a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum bécsi magyar bizottsága, 1923 - 1935 között a Hadtörténelmi Levéltár /Hadilevéltár/ Wien-be vezényelt exponense, majd 1941-ig a Hadilevéltár wieni felszámoló osztálya néven működött. Az iratok kiválasztását egy 1921-ben kötött ideiglenes egyezmény, majd 1927-től az ún. badeni egyezmény alapján végezte. Fő tevékenysége a Magyarországnak ítélt iratok hazahozatala, részben lemásolása, azonkívül személyi igazolások intézése volt.
Iratanyaga nagyon hiányos, az első tíz évben erősen selejtezett, a II. világháborús iratok pedig súlyos károkat szenvedtek. Sok sorozat hiányos. A parancsnokságon kívül minden csoportban külön iktatták az iratokat. Természetszerűleg a parancsnokságé a legnagyobb mennyiségű iratanyag; itt találhatók a központi szervek rendeletei, az intézmény munkájának egészére vonatkozó iratok, mint: évi jelentések, kiképzési és személyügyek. Az fg. iktatásban a levéltár szakmai és tudományos munkájával kapcsolatos iratokat találjuk. Áttekintő raktárjegyzék alapján kutatható.
Az önálló Hadimúzeum iratanyaga, ill. elkülöníthető iratsorozatai nem kerültek levéltári kezelésbe, a múzeum igazgatóságán őrzik, rendezett regisztratúraként.
A fond 1945 utáni iratanyaga XIII. 4. fondszámon került besorolásra.
a. Vezetőség 1919-194512,60ifm
/1920.jan.-szept.: Csoportfőnök
1920 - 1932: Főigazgatóság
1932 - 1939: Főigazgató
1939 - 1945: Parancsnokság /
b. Levéltár 1915-19451,00ifm
/1920 - 1927: I. és II. főosztály, ill. csoport
1927 - 1932: I. vagy levéltári csoport
1932 - 1939 : Levéltári osztály
1939 - 1941 : Levéltári csoport
1941 - 1943 : II. vagy levéltári csoport /
c. Múzeum 1916-19448,00ifm
/1916 - 1918: Múzeumi csoport
1919.jan. - 1920.jan.: Múzeum
1920.jan. - szept.: III.főosztály: Múzeum
1920.szept. - 1922.nov.: VI.csoport: Múzeum
1922.nov. - 1930.máj.: M.kir. Hadtörténelmi Múzeum
1930.máj. - tól: M.kir. Hadimúzeum /
d. Személyügyi csoport 1919-19200,40ifm
1932-1939
1941-1945
e. Könyvtár 1919-19450,12ifm
f. Irodalmi csoport 1919-19430,12ifm
1920.jan.-szept.: Történeti feldolgozás
1920 - 1927: Hadtörténeti irodalom
1927 - 1941: II. vagy irodalmi csoport
1941 - 1943: I. vagy irodalmi csoport/
g. Bécsi magyar bizottság 1920-19456,70ifm
/1923 - 1925: bécsi exponensek
1925 - 1927: bécsi bizottság
1927 - 1939: bécsi felszámoló osztály
1939 - 1941: bécsi csoport
1941 - 1945: bécsi kirendeltség/
11. M.kir. honvéd Térképészeti Intézet 1919-19455,20ifm
Alapvető feladata a Honvédség korszerű katonai térképekkel való ellátása volt. Emellett az intézet katonai vonatkozású felmérő és tudományos tevékenységet folytatott, továbbá ki kellett elégítenie különböző állami, társadalmi, kulturális térképigényeket is.
Szervezete az évek során változott, de alapvetően az alábbi osztályai, csoportjai működtek: parancsnokság és ellátó részlegek, térképtár, könyvtár, kartográfiai, topográfiai, geodéziai, fényképmérő, háromszögelési, földmérő csoport.
Iratanyaga az iktatott iratokon kívül a szakmával kapcsolatos tájékoztatókat, tanulmányokat is tartalmaz, középszinten rendezett és áttekintő raktárjegyzék alapján kutatható.
Jogutódja a XIII. 6. fondszám alatt szerepel.
59. M.kir. honvéd Haditechnikai Intézet 1924-19440,04ifm
Feladata volt minden katonai műszaki kérdéssel kapcsolatos tervezés, kísérletezés, javaslattétel, és közreműködött új szabályzatok szerkesztésénél, szabadalmak elbírálásánál. A töredékes iratanyag nem ad átfogó képet a HTI tevékenységéről, az iratok főleg a löveg- és lőszergyártásra vonatkoznak.
Jogutódja a XIII. 3. fondszámon szerepel.

EGYESÜLETEK, BAJTÁRSI SZÖVETSÉGEK, ALAPÍTVÁNYOK

12. Honvédmenház felügyelő bizottsága /1886/1900-1924 4,50 ifm
Az iratanyagból képet kaphatunk az 1848/49-es szabadságharc honvédeinek ellátásáról, gondozásáról, valamint a felügyelő bizottság tevékenységéről.
14. Az 1848/49-es Honvédegyletek Országos1867-19243,50ifm
Egyesületének központi választmánya
A szervezet tevékenységét nagy részben a volt honvédek és árváik, özvegyeik ellátása, segélyezése töltötte ki. Az itt, illetve a vidéki /megyei, városi/ egyleteknél megmaradt iratok is elsősorban ezzel kapcsolatosak. Emellett különböző névjegyzékek, listák találhatók a fondtöredékek anyagában.
15. Békés megyei honvédegylet 1861-19010,12ifm
16. Csík megyei honvédegylet 1885-19050,06ifm
17. Nyitra megyei honvédegylet 1868-18990,02ifm
18. Torna megyei honvédegylet 1861-18930,02ifm
64. Baron Major Orazio Pizzini Stiftung 1812-18710,18ifm
Pizzini alapítvány
A császári - királyi hadseregben szolgált katonák /általában tisztek/ özvegyei részére tett alapítvány. Az iratanyag folyamodványokból, számlákból áll, főleg a Juditium Delegatum Militare-val folytatott iratváltással kapcsolatban.
65. Franz Josef von Falk Invaliden Stiftung 1850-18820,08ifm
Falk alapítvány
Az 1814-ben elhunyt alapítványtevő a császári - királyi hadseregben elesett katonák özvegyein, árváin, illetve a rokkantakon igyekezett segíteni. Az iratanyag nagyobb része latin nyelvű iratváltás a kamarai, kincstári szervek, helyhatóságok között az alapítvány jogi formába öntéséről, kisebb részben folyamodványok, kérvények a javadalmazásra.
50. Baron FZM Julius Haynau Stiftung 1849-18712,17ifm
Haynau alapítvány
Az alapítvány az 1848/49-es háborúban bármely oldalon harcolt sebesült, illetve munkaképtelenné vált volt katonák megsegítésére létesült. A folyamodók - három kategóriában - élethosszig tartó, szerény javadalmazást kaptak. Az iratanyag az alapítvány működésével, személyi és pénzügyekkel kapcsolatos.
25. Ébredő Magyarok Egyesülete 1920 0,005 ifm
Az 1918 novemberében alakult szélsőjobboldali szervezet fondtöredéke a kormányzó személyére vonatkozó hűségnyilatkozatokat tartalmaz.
26. Magyar Országos Véderő Egyesület 1920 0,005 ifm
1918.nov.15-én leszerelő tisztek bajtársi szövetségeként alakult meg, majd tiszti érdekvédelmi szervezetként működött. 1920 végétől hivatásos tiszt nem lehetett tagja, így polgári egyesületté vált. A fondtöredékben néhány levél található.
28. Felvidéki Liga 1919-19210,50ifm
1919 októberében Budapesten alakult irredenta propagandaszervezet, amelynek célja "Magyarország területi épségének védelme". Szervezte a szlovákiai irredenta mozgalmat, adatokat gyűjtött a szlovákiai megyék "magyar" helyzetéről, a szlovák államhatalmi szervek és személyek jellemzésével.
29. Tiszti Önvédelmi Szervezet 1922-19250,06ifm
Feladata a városban lakó tisztek csoportokba szervezése, az önvédelmi csoportok riadóztatása, működtetése, a lakócsoportok kialakítása volt. Az iratanyag budapesti riadóterveket, névjegyzékeket tartalmaz.
60. Miskolci Kálvin Szövetség 1925-19340,02ifm
Hitéleti és karitatív tevékenységet folytató egyházi - társadalmi szervezet.
27. Székely hadosztály egyesület 1933-19430,02ifm
A hadosztály tevékenységét méltató ünnepi beszédek, visszaemlékezések, névjegyzékek.
32. A volt miskolci 10. honvéd gyalogezred1925-19421,20ifm
hadiözvegy és árvaalap kezelő bizottság
Hadiözvegyi és árvaellátási ügyek. Az ezred emlékeivel foglalkozó /múzeumi, szobor stb./, ill. anyagi ügyek. Az ezrednapok, emlékülések jegyzőkönyvei.
61. A soproni háziezredek hadtörténete szerkesztősége 1890-19350,12ifm
A cs. és kir. 76. és a m. kir. 18. honvéd gyalogezred történetére vonatkozó adatok, egyéni kérdőívek az ezred tagjai katonai pályafutásának leírásával.
30. A volt szabadkai cs. és kir. 86. gyalogezred bajtársi köre 1923-19440,60ifm
Ezredtörténet vázlatokkal, térképekkel. Ezrednapok, bizottsági ülések jegyzőkönyvei, levelezés, névjegyzékek.
62. A volt szegedi m. kir. 3. honvéd huszárezred bajtársi egyesülete 1942 0,01 ifm
Levelezés és névsor.
63. Vas megyei bajtársi szolgálat 1943 0,05 ifm
A hadbavonultak családjainak segélyezése, gyűjtőakciók, ajándékozások, kérelmek, környezettanulmányok, kereső szolgálat.

TÁBORI LELKÉSZET

E fondcsoport szerkesztésénél a szigorúan vett levéltári szempontokat alárendeltük a "hétköznapi" pragmatikus szempontoknak. Már az iratanyag rendezésekor - a kutatási igényekhez igazodva - keveredett a proveniencia és a pertinencia elve, amelynek legkifejezőbb példája, hogy a különböző lelkészi hivataloknál keletkezett anyakönyvek fondjaiktól elkülönítve külön sorozatot alkotnak. A rendezés ezáltal egy gyűjteményt hozott létre, amelyen belül azonban regisztraturális vagy tematikus rendben találhatók az önálló szervek iratai. A kronologikus széttagolást az adott korszakok tartalmi elkülönülése is indokolja.

A gyűjtemény középszinten rendezett és áttekintő raktárjegyzék alapján kutatható.

34. Cs. kir., ill. cs. és kir. katonai egyházi szervezetek1775-19182,30ifm
A tábori lelkészet reguláris szervezetét Mária Terézia 1773 - ban hozta létre. A szervezet 1918 - ig maradt fenn, miközben a megnevezése többször változott. A kiegyezés után létrehozott m. kir. honvédség békében nem tartozott hatáskörébe, ekkor a honvéd alakulatok vallási ügyeit a polgári egyházi szervek intézték, de mozgósítás esetén egységesen a cs. és kir. haderő tábori püspökének volt alárendelve minden tábori lelkész.
a. K.k. ungarische Armee Feldsuperiorat zu Ofen,1775-19152,04ifm
später K.k., resp. K.u.k. Militärpfarramt, resp.
Feldsuperiorat des Seelsorgebezirkes von Budapest
Cs.kir. magyar hadsereg budai tábori főpapi hivatala,
majd Budapesti egyházkerület cs. és kir. katonai lelkészi,
ill. tábori főpapi hivatala
A budai főpapi hivatal 1775 - ben kezdte meg működését. Vezetője, a Feldsuperiorat látta el a hadsereg magyarországi részének egyházi felügyeletét. A főpapi hivatal, ill. a tábori főpap egyházi hivatali ügyekben minden hitfelekezetnek elöljárója volt a megfelelő lelkészeteken keresztül. Az ő egyházi elöljárója a bécsi apostoli tábori helynök volt. A német és latin /kevés magyar/ nyelvű iratanyag állami és egyházi rendeleteket, körleveleket, hivatalos levelezést, kérelmeket, anyakönyvi kivonatokat, minősítéseket tartalmaz.
b. K.k., resp. K.u.k. Subsidiar Militärseelsorge zu Stuhlweissenburg 1864-19160,12ifm
Cs.kir., ill. cs. és kir. kisegítő katonai lelkészet, Székesfehérvár
Azokban a helyőrségekben, ahol rendszeresített tábori lelkészek nem voltak, a hadsereg kisegítő polgári lelkészeket vett igénybe díjazás ellenében. Székesfehérvárott a ferences rend kijelölt papja látta el ezt a feladatot.
c. K.u.k. griechisch-orientalische Militärseelsorge1910-19190,12ifm
der serbischen Kirche zu Budapest
A szerb egyház görögkeleti katonai lelkészete
A kiegyezés után az 1869. évi hadseregszervezéskor a hadvezetés a csapatok vallási összetételének megfelelően szervezte meg a lelkészi állásokat. Így került sor a görögkeleti szerb és román nyelvű lelkészetek felállítására is. /Az állag szerb nyelvű iratokat is tartalmaz./
d. K.u.k. Israelitische Militärseelsorge zu Budapest 1918 0,02 ifm
Cs. és kir. izraelita katonai lelkészet, Budapest
A fondtöredék egyetlen iktatókönyvből áll.
35. Katonai egyházi szervezetek 1918-19512,12ifm
Az első világháború után a Monarchia felbomlásával a lelkészi szolgálat mint szervezet megszűnt a hadseregben. 1919 őszétől a nemzeti hadseregben ismét megkezdték a katonai kerületi lelkészi hivatalok felállítását. 1920-tól sor került a felekezeti tábori püspökök kinevezésére, akik 1923-tól 1928-ig rejtett szervezetként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium keretei között működtek. 1940-től a háborús tagozás érvényesült: a hadrakelt sereg lelkigondozását a Fővezérség kötelékében a tábori lelkészi szolgálat, a hátországiakét a HM lelkészi szervezete látta el.
A második világháború után újjászervezték a katonai lelkészetet, amely a HM szervezeti keretei között 1951-ig működött.
a. Római katolikus tábori püspökség 1921-19500,61ifm
A körletlelkészetek 1919 őszétől kezdődő megszervezése után 1920-ban került sor a tábori püspök kinevezésére. A hivatal rejtett szervezetként 1923-tól a VKM I/B. osztályaként működött és 1928-ban került vissza a HM kötelékébe. 1940-től a háborús tagozódás szerint végezte feladatát. 1945 januárjában újjászervezve a HM rk. lelkészi osztályaként működött.
Az iratanyagban a püspöki hivatal iratai mellett besorolást nyertek az alábbi fondtöredékek:
m.kir. budapesti vegyesdandár, ill. I. honvéd hadtest, ill. kerület;
m.kir. székesfehérvári II. honvéd hadtest;
m.kir. "Csaba királyfi" gyorsfegyvernemi hadapródiskola rk. lelkészi hivatala.
b. Protestáns tábori püspökség 1918-19511,40ifm
A magyar kormány a protestáns egyházak egyesített tábori püspökségének szervezéséhez 1921-ben járult hozzá. A püspökség érdemi működését 1923-ban kezdte meg, és mint a VKM II/B.osztálya működött 1928-ig, a HM-be való visszakerüléséig. 1940-től a háborús tagozódás szerint működött, de 1944 októberében irányító tevékenységét felfüggesztette. 1945 januárjában alakult újjá, mint a HM protestáns lelkészi osztálya.
Az iratanyagban a püspöki hivatal iratai mellett nyertek elhelyezést a m.kir. honvéd Ludovika Akadémia és a budapesti I. honvéd kerület protestáns lelkészi hivatalának iratai is.
c. HM Izraelita tábori lelkészet 1945-19490,11ifm
Az első világháború után az izraelita egyháznak nem volt a honvédségben szervezete. 1945 augusztusában került sor a HM izraelita lelkészi osztályának megalakítására. Az osztály főleg humanitárius ügyekkel foglalkozott. A munkaszolgálatosok és deportáltak veszteségi listáinak összegyűjtésével megteremtették azokat a nyilvántartásokat, amelyek a személyi kereséseknek az alapját képezték. /Ezek a Humanitárius iratok elnevezésű gyűjteményben nyertek elhelyezést./
36. Katonai egyházi szervezetek anyakönyvei 1743-194823,52ifm
A gyűjteményben mindazon katonai szervek, alakulatok anyakönyvei találhatók, amelyek a két évszázad folyamán a cs.kir. hadseregben, a cs. és kir. haderőben, ill. a magyar honvédségben léteztek. Az anyakönyvek a születési, házassági és halálozási adatok mellett /kisebb számban/ bérmálási, konfirmálási, ill. áttérési adatokat is tartalmaznak. A korai évekből megmaradt ún. "kézi anyakönyvek" azon túl, hogy leíró módon rögzítették az eseményeket, tartalmaznak más feljegyzéseket is. Az anyakönyvek latin, német és magyar nyelvűek.
37. Humanitárius iratok 1914-19603,23ifm
A gyűjteményben a Magyar Vöröskereszt különböző szervei fondtöredékei mellett az általa, ill. más hivatalos és társadalmi szervek, szervezetek által összegyűjtött különféle veszteségi nyilvántartások vannak részben az első világháború, döntően a második világháború időszakának katonai /saját és ellenséges katonák, szovjet vöröskatonák/ és polgári /munkaszolgálatosok, deportáltak/ áldozatairól. Itt kapott elhelyezést a Magyarország akna - és lőszermentesítésének hősi halottai adatait tartalmazó jegyzék is.

MÉNTELEPEK, RAKTÁRAK, SZERTÁRAK

46. K.k. ung. Beschäll- und Remontierungs-Departement zu Stuhlweissenburg 1849-18560,05ifm
Cs.kir. székesfehérvári fedeztető és pótlovazási osztály
A csekély iratanyag fedeztetési listákat, személyi anyagokat tartalmaz.
47. K.k. Mezőhegyeser Militär Gestüt 1860-18650,67ifm
Cs.kir. mezőhegyesi katonai méntelep
Az akták a méntelep mindennapos tevékenységére, személyi ügyekre vonatkoznak. Tekintélyes része a működés során elkövetett visszaélések, peres ügyek iratanyaga.
48. K.u.k. Remonten Depot zu Nagydalmand 1886-19170,05ifm
Cs. és kir. nagydalmandi csikótelep
A fondtöredékben szolgálati szerződések, kimutatások találhatók.
51. K.k. Valero Kaserne Verwaltung 1853-18560,02ifm
Cs.kir. Valero-kaszárnya kezelősége
A fondtöredék egyetlen segédkönyvből áll.
39. M.kir. 1. honvéd élelmezőraktár, Budapest 1888-19441,10ifm
40. M.kir. 2. honvéd élelmezőraktár, Székesfehérvár 19410,002ifm
41. M.kir. 5. honvéd élelmezőraktár, Szeged 1941-19420,14ifm
42. M.kir. 6/1. honvéd élelmezőraktár, Szolnok 19440,002ifm
43. M.kir. 10. honvéd élelmezőraktár, Budapest 1940-19450,16ifm
- M.kir. honvéd egészségügyi anyagraktár
Besorolva III. 216. fondszámon.
45. M.kir. folyamerő szertár parancsnokság 1932-19460,30ifm
57. M.kir. várpalotai csapatgyakorlótér 1913-19262,60ifm
A korábbi kronologikus tagolású gyűjteményekben II. 899., 1065., 1215. fondszámon szerepeltek széttagolt részei.

EGYÉB

53. M.kir. honvéd Hadianyaggyártás Hadbiztossága 1943-194412,50ifm
A hadiipar minden területén az alapanyag kitermelésétől a késztermékig ellenőrizte és finanszírozta a gyártásfolyamatot.
55. Központi Átvételi Bizottság 1932-19440,24ifm
A KÁB feladata az iparból és a külkereskedelemből származó hadiipari és fogyasztási cikkek technikai, minőségi és mennyiségi átvétele és az átvétel bizonylatolása volt, amelynek alapján az MNB átutalása jogszerűvé vált a gyártó számára.
54. Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság 1937-19460,10ifm
Polgári légiforgalmi társaságként működött a légi szállítás minden területén. Tevékenysége kiterjedt a pilótaképzésre, a gépbeszerzésre, a nemzetközi és hazai járatok üzemeltetésére. Rejtetten a katonai repülés fejlesztésének a szerve volt.




VII. FONDFŐCSOPORT
GYŰJTEMÉNYEK

PERSONALIA

A gyűjtemény katonai személyek működésével, életével kapcsolatos iratokat tartalmaz. Itt nyert elhelyezést hadtörténelmünk néhány jelentős alakjának /pl. Hadik András, Hrabovszky János, Szurmay Sándor/ hagyatéka, néhány családi levéltár /pl. Dániel, Dessewffy, nemeskéri Kiss család/, valamint kisebb jelentőségű személyek katonai szempontból érdekes dokumentuma. A személyi fondtöredékekben találjuk némely történelmi személyiségünk /Széchenyi István, Schweidel József, Ghillányi János/ egy-egy iratát.

A gyűjtemény vásárlás és felajánlások révén állandóan gyarapszik.

A gyűjtemény felállítása a személynevek betűrendjében történt, az iratok darabszinten rendezettek. Áttekintő raktárjegyzék segíti a kutatást.

180. Vitéz Aggházy Kamill ezredesnek, 1893-19540,84ifm
a Hadimúzeum igazgatójának személyi, katonai vonatkozású, valamint történeti kutatásaival kapcsolatos iratai
11. Székelyudvarhelyi Ágotha Árpád altábornagy főleg I. világháborús iratai 1899-19400,06ifm
128. Dr. Ambrózy Árpád ny. hadbíró altábornagy, 1943-19440,005ifm
a Krisztina krt. 155-157.sz. ház légoltalmi parancsnokának iratai
122. Gróf Ambrózy Lajos m.kir. titkos tanácsos családtörténeti kutatásának iratai 1940-19430,05ifm
92. Vitéz Bacsó Béla százados iratai, 1902-19430,06ifm
aki 1918.november és 1919.áprilisa között a székely hadosztály tisztje, 1939-ben a magyar vezérkar megbízásából a Magyar Önvédelmi Szervezet bánsági csoportjának vezetője volt.
80. Baldavári /Balda/ János rendőr főtörzsőrmester emlékirata 1897-19450,06ifm
127. Baló Zoltán ezredes, 1940-19470,015ifm
a HM 21. osztály vezetőjének hivatali működésével kapcsolatos iratai
86. Doberdói Bánlaky /Breit/ József altábornagy 1895-19420,06ifm
az I. világháborúban különböző parancsnoki beosztások után a 39. honvéd gyaloghadosztály parancsnokaként harcolt, majd említésre érdemes hadtörténetírói, szerkesztői tevékenységet fejtett ki. 1931-től a Magyar Katonai Írók Körének elnöke volt.
12. Barna Pál zeneszerző iratai, aki a II. világháború alatt munkaszolgálatos volt.1920-19440,12ifm
61. Bethlen Gergely 1848/49-es honvéd ezredes itáliai iratai1860,1867 0,002 ifm
13. Bibithy-Horváth László hagyatéka. 1867-19420,03ifm
Benne: könyv a m. kir. honvédség tisztjeiről /1867/, a IV. világjamboree táborparancsnokság irata /1933/.
55. Bíró Ignác honvéd ezredes hagyatékában 1848-18900,02ifm
az 1848/49-ben írott naplója mellett a szabadságharc leverése utáni török katonai szolgálata idejéből származó török nyelvű iratok is találhatók.
14. Anton Blaton zenész - őrmester, katonai karmester iratai 1890-19270,01ifm
15. Bobitsch Oszkár tüzérezredes iratai, 1883-19200,02ifm
aki 1898-tól a cs. és kir., 1913-tól a m.kir. honvéd tüzérségnél szolgált.
79. Bolberitz Oszkár altábornagy kitüntetési iratai, igazolványai.1914-19390,03ifm
50. Bolyai János mérnökkari századosra1832-18330,03ifm
/Bolyai Farkas fia/ vonatkozó katonai iratok
52. A báró ranysi Brandenstein család 1843-19430,05ifm
hagyatékából említést érdemelnek Brandenstein Antal iratai, aki 1920 - 1933 között a 6. Gábor Áron honvéd tüzérosztály ütegparancsnoka, 1934-ig a HM 4., majd 1939-ig a 3/a. osztály előadója volt.
76. Gróf rajeczi Burián István diplomata 1891-19140,03ifm
politikus hagyatéka az 1891-1906 közti évekből származó naplófeljegyzéseiből, valamint a Tisza Istvánnal folytatott levelezéséből áll.
16. Busán György cs. kir. őrnagy katonai iratai 1790-18390,02ifm
84. Dr. Cieleszky Vilmos járásbíró, 1899-19150,01ifm
a m. kir. 30. népf. gyalogezred hősi halottjának iratai
17. A Czaykowski család irataiban 1831-19440,10ifm
találhatók Czaykowski Jenő honvéd alezredes naplója és fia, Emánuel személyi iratai
18. Cziffra Kálmán százados 1894-19420,001ifm
1893-tól teljesített katonai szolgálatot különböző beosztásokban, majd 1942-ben főispán lett Nagyváradon.
19. Csűrös Lajos folyamőr ezredes iratai, 1916-19770,13ifm
aki 1916-tól különböző folyami erőknél szolgált, 1945-1946-ban pedig a Hajózási Tárcaközi Bizottságnál dolgozott. Hagyatékából említést érdemel: naplója és feljegyzései 1945-ből, a regionális katonai kormánybizottság értekezlete iratai a magyar állampolgárok hazaszállításáról 1945-ből, a folyamerő szertár története az 1934-1938 közötti évekből.
20. Dr. Dabis Antal ítélőtáblai bíró személyi okmányai 1882-19220,01ifm
21. Damjanich Jánosné Csernovich Emília 1849-18870,02ifm
iratai között található Damjanich János 1849. aug. 31-én írt levele.
22. Dáni Béla Japánba kirendelt katonai attaché 1904-19060,36ifm
naplói és iratai a japán-orosz háborúról, a japán hadseregről.
1. A Dániel család hagyatékában 1459-18470,35ifm
őrizzük levéltárunk legrégibb iratát: Mátyás király adománylevelét 1459-ből; emellett törökkori, az erdélyi Rákócziakra vonatkozó iratok, a Horia-Closca felkelés, a Napóleon elleni harcok iratai találhatók a gyűjteményben.
99. Debreczeni István csendőr főhadnagy személyi iratai 1913-19280,02ifm
23. Dénes Jenő százados iratai 1929-19430,02ifm
közül említést érdemel a 2. magyar hadseregnél 1942-ben készült napló.
179. Id. Derecskey János 1917-19730,12ifm
egri törvényszéki tanácselnök és fia, dr. Derecskey János ügyészségi elnök hagyatéka.
2. A Dessewffy család iratai 1599-18620,80ifm
közül kiemeljük: a Caraffa ezred gazdasági iratait, Kriegsagens-ek jelentéseit 1719-1753-ból; a Hofkriegsrat és a Consilium Bellicum rendeleteit 1739-1762-ből; a család birtokaira vonatkozó gazdasági iratokat; Napóleon búcsúbeszédét 1813-ból; Garibaldi kiáltványát a magyar nemzethez /1862/
82. Dietrich Richárd m. kir. folyamőr 1902-19410,10ifm
vezérőrkapitány hagyatékában a cs. és kir. haditengerészet világháborús történetére, magyar hősi halottaira vonatkozó iratok találhatók.
175. Dr. Elek Tibor nevelőtiszt iratai 1945-19460,001ifm
71. Fabritius Győző őrnagy okmányai 1875-19000,001ifm
176. Fehér Olga haditudósító iratai 1917-19180,001ifm
24. Fischer-Récsey Dezső tábornok 1829-19410,20ifm
személyi és katonai iratai
/1889-ben kezdte katonai szolgálatát a m.kir. 81. honv. gyalogezredben, majd a m.kir. 17., ill. a 20. honv. gyalogezrednél szolgált. Tábornoki kinevezését az I. világháború alatt kapta./
104. Flohr János altábornagy hagyatékában 1915-19390,02ifm
főleg I. világháborús dokumentumok találhatók.
68. Dr. Fóris József miniszteri fogalmazó /HM/ 1868-19170,015ifm
katonai szolgálatával és hivatali működésével kapcsolatos iratok.
178. Frauendorfer József honvéd százados 1815-18710,06ifm
hagyatékában főleg személyi iratok találhatók.
49. Fromm János uradalmi fiskálishoz 1824-18470,015ifm
/Palota, Nagyvázsony, Veszprém/ írt magánlevelek
108. Gallay /Gaizler/ Béla főhadnagy ügyvéd személyi iratai 1911-19440,20ifm
126. Gálosfay /Gyurcsovec/ István, 1940-19430,01ifm
a huszti m.kir. sajtóellenőrző kirendeltség és a m.kir. 101/II. honvéd híradó zászlóalj hadnagya iratai
85. Garasin Rudolf hagyatékában 1900-19680,48ifm
kéziratai, levelei. /Az I. világháborúban az orosz fronton esett hadifogságba. Részt vett az 1917. évi októberi forradalomban a Vörös Gárda, majd a Vörös Hadsereg tagjaként és végigharcolta a polgárháborút. 1941- ben ismét fegyvert fogott: a Vörös Hadsereg soraiban, majd a partizánok között harcolt a fasizmus ellen. 1951-ben tért haza./
47. Gorzkowsky, Karl lovassági tábornok, 1812-18600,04ifm
Velence kormányzójának személyi iratai
174. A Göbel család katonai tárgyú iratai 1877-19150,05ifm
9. A Görgey család hagyatékában 1818-19520,12ifm
őrizzük - a család több tagjának iratai mellett - Görgey Artúrnak, az 1848/49 - es szabadságharc honvéd tábornokának katonai szolgálatával, szabadságharc alatti szerepével kapcsolatos iratait.
25. Grassy Józsefnek, 19420,01ifm
a m. kir. 13. honvéd könnyűhadosztály parancsnokának levelei a frontról Liszka Bélához, Kecskemét polgármesteréhez és Kiss Endre főispánhoz.
83. Guilleaume Árpád altábornagy iratai, 1898-19510,04ifm
aki az I. világháborúban szerzett tábornoki rangot. 1921-ben a Magyar - Lengyel Egyesület társelnöke, majd Nyugat - Magyarország főkormánybiztosa, 1933-1942 között pedig a Magyar Vöröskereszt Egylet főgondnoka volt.
125. Dr. Gyárfás Elemér 1940-19410,01ifm
dicsőszentmártoni képviselő, a Romániai Magyar Népközösség elnökének hivatali megbízatásával kapcsolatos feljegyzései, levelezése
26. Győrffy L. Piroska önkéntes vöröskeresztes nővér 19450,001ifm
igazolványai, levelei, visszaemlékezése
62. Gyulai Gaál Gyula m.kir. honvédezredes 1860-18970,02ifm
a szabadságharc leverése után 1867-ben a mexikói önkéntesek hadnagya volt, és iratai között találhatók Mexikóban kiadott parancsok és napi jelentések
27. Gyürky Dezső százados naplói és iratai 1943-19450,001ifm
60. Habsburg Frigyes főherceg hagyatékában 1778-19340,40ifm
sok, a Habsburg családra vonatkozó eredeti irat van.
230. II.Lipót belga király feleségére, 1891-19020,001ifm
Maria Henrietta Anna Habsburg - Lorraine főhercegnőre vonatkozó dokumentumok
117. Habsburg József Ágost főhercegre és fiára 1902-19330,05ifm
József Ferencre vonatkozó iratok
28. Hadácsy Rezső ezredes 1913-19780,03ifm
a pécsi hadapródiskola elvégzése után a m.kir. 31. honv. gyalogezredhez került. Harcolt az I. világháborúban, majd a Tanácsköztársaság alatt a veszprémi felszámoló pótzászlóalj parancsnoka volt. 1938-tól a VKF 7/ö. osztályon dolgozott Vörös János mellett. Részt vett az ellenállási mozgalomban.
35. Gróf futaki Hadik András tábornagy 1738-17902,50ifm
és családja iratai 1809-1894
A hétéves háború folyamán 1757-ben Hadik elfoglalta és megsarcolta Berlin városát. Ezért a következő évben megkapta a Mária Terézia - Rend nagykeresztjét. 1763-ban budai főparancsnok, 1764-1768 között Erdély teljhatalmú kormányzója volt. 1774-től lett a Haditanács elnöke.
A Hadik - levéltár az eredeti regisztratúrát őrzi. A kronologikus rendben fekvő iratok lehetővé teszik egy érdekes katonai pálya alakulásának nyomon követését - a kor eseményeinek tükrében. Az okmányok, levelek aláírói, írói között találjuk Mária Terézia, II. József mellett a kor jellegzetes politikusait, pl.: Daun-t, Laudon-t, Kollowrath-ot. Említést érdemelnek az 1784-1785-ös erdélyi parasztfelkelésre vonatkozó iratok is, valamint néhány katonai szabályzat.
181. Háncs Ernő ezredes, 1975-19860,12ifm
a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokhelyettese iratai
182. Haun Lajos cs.kir. kapitány személyi iratai 1848-18570,004ifm
29. Heszlényi József iratanyagában 1939-19450,01ifm
találhatók: tanulmány a honvédség szervezetéről, feljegyzés a kassai 23. honvéd gyalogdandár parancsnoki tevékenységéről, a honvédség motorizálásáról, a IV. önálló hadtest harcairól 1944. szeptember 1-21-ig.
/Szálasi vezérezredessé nevezte ki./
30. Vitéz Hódy /Hofbauer/ József repülőmérnök ezredes személyi iratai 1911-19470,03ifm
43. Hornbostel Albert és Brunó személyi iratai 1800-18920,01ifm
186. Vitéz nagybányai Horthy Miklós 1919-19400,12ifm
életére, kormányzói működésére összegyűjtött dokumentumok között található pl. az 1919-es budapesti bevonulás programja, az 1936-os római és bécsi utazásának programja.
40. Horváth Kozma főstrázsamesterhez írt magánlevelek. /Végül alezredes volt/ 1758-17890,06ifm
33. Báró hrabovai Hrabovszky János tábornok 1768-18660,96ifm
részt vett a franciák elleni harcokban, ebből az időből származnak Itália politikai és katonai viszonyaira vonatkozó iratai. 1848-ban Horvátország és Szlavónia főparancsnoka volt.
51. Hubay Dénes huszárkapitány levelei apjához és feleségéhez. 1832-18440,003ifm
111. Jármy Andor ezredes hagyatékából 1919-19210,005ifm
említést érdemel a magyar hadsereg szervezésével és kiképzésével foglalkozó tanulmánya.
130. A Káldy család vagyonjogi iratai között vannak kötelezvények és osztályoslevél 1834-18550,001ifm
131. Karcsay Béla hagyatékában 1900-19451,40ifm
személyi iratai mellett a soproni m.kir. 18. honvéd gyalogezredre és a soproni népszavazásra vonatkozó iratok is találhatók.
42. Kaszapp János kapitány magánlevelei Nozdroviczky Györgyhöz. 1772-17990,04ifm
7. A Kaysersheimb és a vele rokon kissárosi Kiss család 1753-18750,05ifm
hagyatékából említést érdemelnek a Ferenc-csatorna építésére és építőire vonatkozó iratok.
132. Kázár László repülő százados személyi okmányai 1943-19550,10ifm
5. A nemeskéri Kiss család hagyatékában 1736-19020,70ifm
különösen értékesek Kossuth Lajos levelei /1851-1864/, valamint az 1848/49 utáni emigrációra vonatkozó levelek.
187. Vitéz Kiss János altábornagy iratai 1914-19390,12ifm
között I. világháborús jelentések, a harctéri tapasztalatokat összegző tanulmányok és egyéb dokumentumok találhatók.
133. Kiss József tartalékos főhadnagy személyi iratai 1907-19490,03ifm
134. Dr. Kiss Roland honvédelmi államtitkár levelezése 19480,06ifm
46. Klobusitzky József fiumei kormányzó 1808-18170,02ifm
hagyatékában a Metternich és Stadion miniszterekkel folytatott levelezés mellett József nádor iratát is őrizzük.
135. Kovács József tűzszerész személyi iratai 19460,001ifm
136. Dr. Kunitzer István tábori főorvos zömmel I. világháborús iratai. 1913-19390,02ifm
97. Lázár Pál műegyetemi tanár 1911-19150,015ifm
levelezése egy magyar ágyúgyár felállításáról.
137. A Lenkey család hagyatékában /1772/1840-1982 0,03 ifm
őrizzük Lenkey János 48-as honvéd tábornok iratait is.
107. Lerc Alfréd hadbíró ezredes iratai és naplója 1916-19490,03ifm
138. Linder Béla hadügyminiszterre vonatkozó adatok 1918-19230,001ifm
185. Dr. Liptai Ervin vezérőrnagy, 1966-19900,90ifm
a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója hivatali működésével és hadtörténészi munkájával kapcsolatos iratai.
124. Dr. gróf Lónyay Károlynak, 1939-19470,02ifm
a londoni Szabad Magyar Kormány vezetőjének lakására, ingóságaira vonatkozó iratok.
139. Lorx Győző tábornok személyi iratai 1892-19470,01ifm
140. Mathesen táborszernagy hagyatékában 1793-18010,07ifm
jelentések és rendeletek találhatók 1793-1794-ből, levelezése Colloredoval, a pozsonyi hadbiztossággal, a Judicium Delegatum Militare-val, a Kriegsrat-tal és a budai General Commando-val.
103. A Medvey család hagyatékában 1854-19220,12ifm
Lajos és fia, Arthur katonai vonatkozású iratai mellett található Arthur repüléssel kapcsolatos gyűjteménye, amelyben benne van az 1915 augusztusában lelőtt olasz haditengerészeti kormányozható léghajó, a "Citta di Jesi" leírása.
141. Zochy von Morecci hadmérnök ezredes emlékirata 1805-18480,001ifm
142. Dr. Münnich Ferenc iratai 1910-19560,05ifm
közül a moszkvai rádióban 1944-1945-ben elhangzott magyar nyelvű kommentárjai érdemelnek említést.
95. Nagy Béla pilóta repüléssel kapcsolatos 1910-19290,84ifm
hagyatéka elsősorban az I. világháború időszakára tartalmaz értékes adatokat.
143. Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter személyi iratai 1902-19430,12ifm
73. Vitéz Németh Imre vezérőrnagy, 1883-19460,12ifm
1932-1936 között törökországi katonai attasé, személyi okmányai és feljegyzései
144. Németh Józsefnek, a komáromi hadifogoly 1941-19460,03ifm
és internálótábor parancsnokának katonai iratai
145. Németh Kálmán százados személyi és I. világháborús iratai 1909-19420,01ifm
146. Nikasy János százados bizonyítványa és életleírása 1809-18370,01ifm
41. Ocskay Mihály alezredeshez írt magánlevelek 1760-17720,015ifm
59. Oldal István vezérőrnagy családi és személyi iratai 1854-19590,01ifm
101. Vitéz Oszlányi Kornél vezérőrnagy iratai 1915-19440,20ifm
/1934-ben az Országos Vitézi Szék nemzetvédelmi osztályvezetője, 1942-től az 1. lövészezred parancsnoka, 1943-tól a 7. honvéd gyaloghadosztály, 1944-től a 10. honvéd gyaloghadosztály parancsnoka/
147. Örley Zoltán altábornagy hagyatékában 1940-19760,06ifm
a szegedi honvéd kerület két éves története /1945-1947/, a Dálnoki Veress Lajos-féle tiszti összeesküvés iratai /1947/ találhatók.
91. Pajor Rudolf Rezső ügyvédnek a katonai 1889-19291,08ifm
kincstár jogi képviselőjeként vitt peres ügyei
64. Palóczy Tamás 1848-as honvéd őrnagy levelei Genovából 18630,005ifm
78. Pelikán Antalnak, a cs. és kir. IV. hadtest 1893-18940,01ifm
hadbiztossága főhadnagyának iratai
37. Podmaniczky János insurgens levelei 17440,005ifm
148. Póka-Pivny Aladár hagyatékában a családra 1697-19731,24ifm
vonatkozó iratok mellett fontosak a Kováts Mihályra /aki a Pulaski légió ezredparancsnoka volt és 1779-ben hősi halált halt az Egyesült Államok függetlenségéért/ vonatkozó iratok, tanulmányok, adatgyűjtések; emellett a cs. és kir. 28. zászlóaljra és az Aradi Szövetségre vonatkozóan is találhatók iratok.
90. Pokorny Hermann vezérezredes és családja iratai1900-19820,72ifm
Pokorny Hermann az I. világháború idején a cs. és kir. Hadseregfőparancsnokság /AOK/ hírszerző osztálya vezérkari tisztjeként az ellenséges rádióadások lehallgatása és idegen rejtjelezés feloldása /desifrírozás/ területén szerzett különleges érdemeket. Részt vett a breszt-litovszki fegyverszüneti tárgyalásokon. A két világháború közötti időszak különböző katonai beosztásai után 1945 elején ismét hírszerzői képességeit kamatoztatta: Malinovszkij főparancsnokságán, majd a Külügyminisztériumban dolgozott.
149. Pongrácz Pál vezérőrnagy iratmásolatai, 1944-19480,001ifm
aki 1919-es, majd a Horthy-hadseregbeli különböző beosztásai után a HM-ben dolgozott 1945-1946-ban.
150. Prónay Sándor tábornok személyi okmányai 1893-19280,02ifm
151. Puchly János József 48-as honvéd ezredes, 1849-18700,01ifm
később cs. és kir. kapitány katonai szolgálatával kapcsolatos iratai
74. Puppi Ignác ezredes hagyatékából 1889-19650,10ifm
említést érdemelnek visszaemlékezései /1889-1919/, a 21. kolozsvári vörös gyalogezred katonáinak levelei az 1959-1964 közötti évekből, valamint naplófeljegyzései /1944-1945/.
152. Radányi Ernő főhadnagy iratai 1940-19760,003ifm
153. Radványi /Ruzicska/ József ezredes személyi okmányai 1897-19390,01ifm
81. Raisz Gusztáv katonai főpatkolómesterre vonatkozó iratok 1898-19170,005ifm
121. Dr. Réczey Ferenc vezérőrnagy 1903-19620,11ifm
hagyatékában szerepelnek személyi okmányok, naplófeljegyzések, tanulmányok, rehabilitációjával kapcsolatos iratok
63. Renvers Vilmos cs.kir. ulánus alezredes 1849-19050,04ifm
kinevezési és kitüntetési okmányai /köztük francia és perzsa kitüntetések eredeti okiratai/
112. Riedl Miklós lovassági tábornok, 1914-19290,05ifm
a m. kir. főparancsnok mellé beosztott lovassági felügyelő iratai
4. A Rónay család pecsétjével ellátott missilisek 1700-17790,015ifm
154. Rosta Mihály hagyatékában találhatók a 1919-19670,01ifm
Kaszab-féle gyár munkástanácsára /1919/ vonatkozó iratok is.
184. Rumy Lajos ezredesnek, a Kárpát-csoport 1939-19740,12ifm
hírszerző osztályának, majd a 18. hadosztály parancsnokának életrajzi feljegyzései
155. Schaurek Lajos ezredes személyi okmányai 1875-19170,01ifm
96. Schneider János utász főhadnagy iratai a 1912-19130,03ifm
fehértemplom - pancsovai hadiút építéséről.
156. Merényi Scholtz Gusztáv altábornagy és 1896-19420,01ifm
fia, György százados személyi okmányai
72. Schweikofsky Gusztáv katonai személyi iratai 1877-19120,02ifm
157. Vitéz Sebestyén /Scherter/ Lajos alezredes személyi okmányai1915-19440,01ifm
158. Vitéz Sipos Árpád tábornok személyi okmányai 1901-19370,02ifm
8. A báró Splényi család iratai közt őrizzük 1720-18410,14ifm
Splényi Ignác nemesi testőr főkapitánnyá történt kinevezésének okiratát 1833-ból. A gyűjteményből említést érdemelnek Guyon Richard és felesége, Splényi Mária levelei
160. Sprenger Károly hajóskapitány levelezésének másolata 1908-19200,09ifm
161. A stanogorai Stanoilovic család 1845-19460,13ifm
hagyatékában találhatók:
Johann Stanoilovic a Windischgrätz parancsnoksága alatt álló hadsereg vezérkari tisztjének személyi iratai, Stefan Stanoilovic hadinaplója a cs. és kir. 65. gyalogezred I. világháborús harcairól. A családi krónika az 1730-ban Szerbiából a bánáti határőrezred területén letelepedett katonacsalád története.
162. Steiner Dezső Dávid honvéd iratai 1916-19390,001ifm
163. Sternád János 1848-as honvédtiszt iratai 1848-18660,001ifm
177. Stifter János tart. repülő százados 1939-19470,12ifm
hagyatéka /Benne két tanulmány a légügyről/
109. Strohoffer Lajos őrnagy személyi iratai 1902-19250,01ifm
88. A Stromfeld Aurél gyűjteményben katonai 1900-19290,08ifm
pályája személyi okmányai, perének iratai mellett helyet kaptak kisebb írásai és rá vonatkozó visszaemlékezések is.
48. Stur Dániel kuczurai /Bács megye/ 1803-19100,12ifm
evangélikus lelkész életleírása és feljegyzései
75. Suhay Imre altábornagy 1890-19480,84ifm
/1926-ban a Hadtörténelmi Levéltár főigazgatója/ hagyatékában katonai okmányai mellett érdekesek - elsősorban az I. világháborús naplófeljegyzései.
6.Az irsai Szabó család irataiból 1772-18510,09ifm
említést érdemelnek a Szabó Mózes futárszolgálatával kapcsolatos iratok /1778-1790/, Szabó Lőrinc Pest megyei nemesi felkelő iratai /1793-1798/.
164. Szabó Károlynak, a 3. vasútépítő dandár 19450,001ifm
katonájának fogságból írt levelei és naplótöredéke.
165. Szakál Pál ezredesre vonatkozó 1890-19460,05ifm
gyűjteményünket fia állította össze, feldolgozva apja katonai pályafutását /az I. világháború idején a m.kir. 37. honvéd gyaloghadosztályban különböző parancsnoki beosztások, 1919-ben a Vörös Hadsereg 69. dandára, majd a 4. hadosztály parancsnoka/, amely munkához a család birtokában lévő dokumentumokat levéltári kutatásokkal egészítette ki.
166. Szebeni György alezredes iratai 1952-19700,07ifm
100. Dr. Szentgyörgyi /Schmotzer/ István 1891-19540,12ifm
hadbíró ezredes személyi és hivatásával kapcsolatos iratai
87. Szentkeresztessy /Reisner/ Henrik 1918-19330,48ifm
vezérkari ezredes az I. világháború idején mint összekötő tiszt működött Mackensen német tábornagy törzsénél, részt vett a genfi leszerelési konferencián 1930-1932-ben. Hagyatékában személyi okmányai mellett katonai tevékenységére vonatkozó, valamint a repüléssel, légüggyel kapcsolatos dokumentumok találhatók.
116. Szirmay Aladár vezérkari ezredesnek 1937-19430,04ifm
légügyi főfelügyelői tevékenységével kapcsolatos iratai
113. Szolnoki Imre meteorológus katonai tárgyú hagyatéka 1920-19420,01ifm
167. Dr. Szőllősi /Korber/ Endre ügyvéd 1878-19460,02ifm
hagyaték/aaki Bajcsy-Zsilinszky Endre védője volt/ személyi okmányai
93. Báró Szurmay Sándor vezérezredes 1897-19430,60ifm
hagyatékában személyi iratai mellett főleg az I. világháború időszakára vonatkozó dokumentumok találhatók.
168. Szűcs Ferenc vezérőrnagy iratai közt 1943-19490,03ifm
találjuk a Békepárt néhány iratát 1944-ből, a Parasztszövetségben tartott előadást 1943-ból.
98. Tattay István alezredes céltábla találmányára vonatkozó iratok 1904-19140,015ifm
56. Gróf Teleki László levelei 1849-18600,04ifm
özvegy Batthyány Lajosnéhoz gróf Batthyány Lajos kivégzésének nyugat-európai visszhangjáról.
69. Tóth Ágostonnak, a m. kir. Topographiai Intézet osztályfőnökének iratai 1868-19300,065ifm
169. Tóth Béla tábornok személyi iratai 1888-19460,04ifm
170.A csáfordi Tótth család anyagából 1837-19570,10ifm
Tótth Elemér személyi és az ellenállással kapcsolatos iratait emeljük ki.
171. Utassy Lóránd vezérőrnagy hagyatékában 1917-19800,12ifm
személyi okmányai mellett katonai attasé jelentések, sopronkőhidai periratok találhatók.
172. Vántsits János strázsamester naplója 1793-18010,01ifm
106. Vántus Károly és felesége irataiban 1915-19590,02ifm
levelek az orosz fogságból /1915-1916/, visszaemlékezés a KMP megalakulására
89. Varga Gyula altábornagy 1903-19630,48ifm
1917-ben bolsevista csoportok szervezője volt a kazani katonai körlet hadifoglyai között, majd a szovjet Vörös Hadseregben harcolt. Hagyatékában személyi okmányai mellett feljegyzései, cikkei találhatók.
53. Vendrei /Aschermann/ Ferenc 1847-18910,05ifm
honvéd tábornok 1848-ban Kiss Ernő mellett teljesített szolgálatot, a következő évben a komáromi vár parancsnoka volt. Hagyatékából említést érdemel Damjanich Jánosról írt tanulmánya.
173. Vitán Béla repülő alezredes iratai 1933-19480,02ifm
66. A Vizkelety család hagyatékában iratok 1866-1867
és levelek a cs. kir. Savoyai Jenő 1. dragonyos 1919-19200,02ifm
ezredtől, a cs. kir. északi hadsereg parancsnokságától, a cs. kir. 1. hadsereg törzsétől.
3. A gróf Wartensleben család 1689-18480,36ifm
1791-ben nyert magyar honosítást: Vilmos gróf felesége, gróf Teleki Klára révén gyömrői, farkasdi és vasadi birtokokat szerzett.
/Az eredeti regisztratúrát őrző gyűjteményt darabszintű iratjegyzék egészíti ki./
183. Wastel József cs. és kir. ezredes személyi /kinevezési, kitüntetési/ iratai. 1874-19240,06ifm
77. Willerding Rudolf altábornagy személyi iratai 1892-19180,02ifm
105. Zamaróczy Jenő tüzérszázados iratai 1915-19420,02ifm
70. Zay Dezsőnek, a Magyar Vörös Hadsereg 1875-19230,03ifm
44. dandárparancsnokának iratai
57. Zsoldos Antal cs. kir. ezredes személyi iratai 1849-18760,015ifm
228. Személyi fondtöredékek 1755-19460,13ifm
A gyűjteményben őrizzük pl.: báró Simonyi József ezredesre, Bem Józsefre vonatkozó iratmásolatokat, Széchenyi István anyakönyvi lapjának, Schweidel József, Török Ignác személyi okmányának másolatát, Nagyőszy Miklós altábornagy népbírósági perének másolatát.

TÖRTÉNELMI KORSZAKOKRA VONATKOZÓ GYŰJTEMÉNYEK

Ezen fondcsoportban történelmünk sorsforduló korszakaira vonatkozó iratok találhatók, amelyek részben levéltári gyűjtőmunka, részben hadtörténészi kutatótevékenység során keletkeztek. A gyűjtemények közül azok, amelyek szerves fondokból állnak, a megfelelő fondfőcsoportnál kerülnek ismertetésre.

201. A török hódoltság és a török elleni háborúk iratai 1500-17891,90ifm
Az 1926. május 26-án Baden bei Wienben kötött levéltári egyezmény alapján, mint magyar provenienciájú iratanyag került levéltárunkba a bécsi Kriegsarchiv Alte Feldakten irataiból. A gyűjtemény a végvári kapitányok egymás közötti levelezését, fölöttes hatóságaiknak tett jelentéseiket, segítség kérésüket, kémjelentéseket, az uralkodó leiratait, rendelkezéseit tartalmazza. Ebben a gyűjteményben őrizzük levéltárunk legrégibb magyar nyelvű iratát: Horwatinowyth kapitány 1551.november 8-án Szolnokon kelt levelét, amelyben a nyitrai püspököt Lippa ostromáról tudósítja.
Az iratanyag darabszinten rendezett, az iratok kronológiai sorrendben, ezen belül sorszámos elkülönítésben találhatók. A kutatást az iratanyagról készült lajstrom segíti, amelyet személy- és helynévmutató egészít ki. Az iratok mikrofilmlapon kérhetők.
202. A Rákóczi szabadságharc iratai 1703-17111,80ifm
Az iratanyag egy része az 1926. május 26-án Baden bei Wien-ben kötött egyezmény alapján került levéltárunkba. Ezek részben eredeti iratok, részben a Kriegsarchiv Alte Feldakten fondjában őrzött magyar provenienciájú iratokról készült hiteles másolatok. Az anyag másik, nagyobb része hadtörténészek kutatási eredményeként került őrzésünkbe. Ezek gépírásos másolatok, különböző magyarországi és külföldi levéltárakban, családi gyűjteményekben fellelhető, erre az időszakra vonatkozó iratokról készültek.
Az iratok zömét Rákóczi Ferenc rendeletei, Bottyán János, Bezerédy Imre, Károlyi Sándor, Bercsényi Miklós levelezése, királyi és udvari haditanácsi rendeletek teszik ki.
Az eredeti iratok és a hiteles másolatok darabszinten rendezettek, időrendi, ezen belül sorszámos elkülönítésben. Ezekről az iratokról lajstrom készült, amely feltünteti az irattani jelleget, a dátumot, a kiadót és kiadási helyet, a címzettet, a rövid tárgyat, a terjedelmet és a nyelvet. Az eredeti iratok mikrofilmlapon kutathatók.
203. Az 1848 - 49. évi forradalom és szabadságharc katonai iratai 1848-18498,90ifm
Kiemelkedő fontosságú és egyik legkutatottabb gyűjteményünk. Az iratanyag döntő többsége az 1926.május 26-i badeni egyezmény nyomán a bécsi Kriegsarchiv-ból, más része az Országos Levéltárból, valamint vásárlás és adományozás útján került levéltárunk őrizetébe. A magyar eredetű iratok zöme a Hadügyminisztérium, az Országos Honvédelmi Bizottmány, a honvédség fővezérsége és az Országos Főhadparancsnokság által a különböző csapat-, illetve seregparancsnokokhoz intézett parancsokból, utasításokból, valamint ezek válaszjelentéseiből és egyéb hivatalos okmányokból áll. Az iratok túlnyomórészt német nyelvűek.
Az iratanyag kronologikus sorrendben, darabszinten rendezett, csomójegyzék és cédulakatalógus alapján kutatható. A cédulák négy sorozatban - elhelyezési sorrend, időrend, tárgykör, szervek - készültek, mindegyiken az adott irat rövid tartalmával, fontos adataival, jelzetével. Ezeket egészíti ki a személy- és helynévmutató.
A fond 73 raktári egységből áll: 58 egyedi iratdoboz és 15 csomónyi, tartósan kikölcsönzött bécsi provenienciájú anyag; kiegészítésként korabeli hírlapsorozatok; valamint 72 raktári egységet kitevő nyilvántartási és különböző ügyviteli segédkönyvek. A gyűjtemény kutatása az 1986 folyamán elkészült biztonsági mikrofilmlapok igénybevételével lehetséges.
- Abszolutizmuskori iratok 1849-186745,00ifm
A gyűjtemény címe tulajdonképpen megtévesztő, hiszen nem tartalmazza mindazon őrizetünkben levő iratokat, amelyek a szabadságharc leverése és a kiegyezés közötti időszakban keletkeztek. A gyűjtemény jelentős része - jellegét tekintve - igazságügyi irat: ezek főként a szabadságharcban vagy a függetlenségi szervezkedésben részt vevő személyek elleni vizsgálati eljárásokból állanak. Az iratok kisebbik része a katonai közigazgatás fondjai közé tartozik.
A gyűjteményről áttekintő raktárjegyzék tájékoztat, több fondról iratjegyzék is készült. A gyűjtemény fondjai a megfelelő fondfőcsoportnál /többségük a II. és IV. fondfőcsoportnál/ szerepelnek.
204. Internacionalista gyűjtemény 1914-192626,00ifm
Az I. világháború idején Oroszország területén harcoló, illetve ott hadifogságban lévő, majd az októberi forradalom győzelme után a szovjet hatalom védelmére fegyvert fogott magyarok /"internacionalisták"/ tevékenységére, életére vonatkozó dokumentumok - visszaemlékezések, különböző levéltárakból származó iratmásolatok, feldolgozások - alkotják a gyűjteményt.
Az iratanyag hadtörténész kutatómunka eredményeként került őrizetünkbe, levéltári rendezése még nem történt meg.
- A polgári demokratikus forradalom katonai iratai 1918.nov.-1919.márc. 5,80 ifm
A gyűjtemény magában foglalja a Hadügyminisztérium fondját, amely főleg a Monarchia hadserege szétbomlására, illetve leszerelésére, valamint a polgári kormányzat által felállítandó új hadsereg szervezésére vonatkozóan tartalmaz értékes dokumentumokat. A különböző katonai szervek és csapatok anyagából a katonai és népi megmozdulásokkal kapcsolatos jelentések, karhatalmi intézkedések érdemelnek említést.
A gyűjtemény középszinten rendezett, a minisztérium és a hadsereg szervezésére vonatkozó függelékkel ellátott áttekintő raktárjegyzék alapján - mikrofilmlapon - kutatható.
A fondok ismertetése a megfelelő fondfőcsoportoknál /I. és II./ található.
- A Magyar Tanácsköztársaság katonai iratai 1919.márc.-aug. 15,00 ifm
A gyűjtemény iratai plasztikusan tárják elénk a proletárdiktatúra honvédő harcát, az ország erőfeszítéseit az intervenciós erőkkel és a belső reakcióval szemben. Különösen jelentős forrásértéket képviselnek a Hadügyi Népbiztosság, a Keleti, illetve Vörös Hadsereg Parancsnoksága fondjai.
Az eredeti iratokat a volt vöröskatonák visszaemlékezései egészítik ki.
A gyűjtemény középszinten rendezett. A Hadügyi Népbiztosság és a Vörös Hadsereg szervezetét ábrázoló függelékekkel kiegészített áttekintő raktárjegyzék, névmutató és a Vörös Hadsereg Parancsnokság fondjához készült iratjegyzék alapján - mikrofilmlapokon - kutatható.
Az fondok a megfelelő fondfőcsoportoknál /I. és II./ találhatók.
205. A magyar antifasiszta ellenállási mozgalom iratai 1936-194923,00ifm
A II. világháború alatti /és részben előtti/ antifasiszta fegyveres ellenállás dokumentumait - eredeti iratok, visszaemlékezések - tartalmazó gyűjtemény bemutatja a Magyarország területén működött különböző csoportok, egységek, valamint a más országok területén harcoló magyar partizánok tevékenységét. /A gyűjtemény gyarapítása folyamatosan történik./
A gyűjteményhez soroltuk a spanyol polgárháborúban részt vett magyarokra vonatkozó dokumentumokat, valamint a II. világháború során Magyarország területén elesett szovjet katonákról készült nyilvántartásokat.
Az iratanyag darabszinten rendezett, iratjegyzék és névkartonok segítik a kutatást.

TEMATIKUS GYŰJTEMÉNYEK

Több különböző irategyüttesből létrejött fondcsoport. Találhatók benne egyes témákra összegyűjtött iratok: pl. a cattaroi matrózfelkelésre vonatkozó gyűjtemény; vannak levéltári iratok mellékleteiből kikerült iratgyűjtemények: pl. a levelestár, a katonai szolgálattal kapcsolatos okmányok gyűjtője; illetve nem kifejezetten levéltári gyűjtőkörbe tartozó irategyüttes: pl. a tanulmánygyűjtemény.

235. Röpiratgyűjtemény 1906-19900,60ifm
A röpiratok fontos propaganda és tájékoztatási szerepet töltenek be. Az I. világháborúban már repülőgépről szórták az ellenséges területek fölött. A gyűjtemény röplapjain nyomon követhetők az MKP ellenállási tevékenysége, a II. világháború hadi eseményeinek alakulása, az elmúlt évtizedek politikai, katonai történései. A gyűjtemény folyamatosan gyarapszik.
Az iratanyag elhelyezése kronologikus rendben, történelmi korszakok szerinti csoportosításban történt, azon belül sorszámos elkülönítésben. A kutatást cédulakatalógus segíti.
a. I.csoport: I. világháború 1914-1918
b. II.csoport: polgári demokratikus forradalom és Tanácsköztársaság 1918-1919
c. III.csoport: Horthy-kor 1919-1944
d. IV.csoport: II. világháború 1939-1945
e. V.csoport: népi demokratikus időszak 1945-1956
f. VI.csoport: napjaink 1956-1990
234. A katonai szolgálattal kapcsolatos okmányok XIX-XX.szd. 1,00 ifm
Kötelezők, nyilatkozatok, előléptetési, kinevezési okmányok, kitüntetések, elbocsájtó /leszerelő, obsit / levelek, meghívók és egyéb iratok kaptak helyet a gyűjteményben.
Az iratanyag darabszinten rendezett, cédulakatalógus alapján kutatható.
222. Gyűjtemény különböző kormányzati szervek1796-19440,36ifm
nem katonai vonatkozású irataiból
Az iratok nagy része Deák Imre, a Fővárosi Levéltár levéltárosa hagyatékából került ebbe a gyűjteménybe. Megtalálhatók ebben országgyűlési iratok /1832-1844/, különböző minisztériumok iratai, fővárosi tanácsi jegyzőkönyvek /1812-1906/, megyei és városi tisztikarok névjegyzékei.
223. Levelestár XVIII-XX.szd. 0,13 ifm
Különböző fondokból kikerült, illetve fondokba nem illeszthető szálas levelek gyűjteménye, közöttük pl. Kiss Ernő aradi vértanú utolsó levele; Vukovics Sebő tudósítása Mészáros Lázár haláláról; Kossuth Ferenc levele egy herkulesfürdői hangversenyről; I. és II. világháborús levelek, tábori lapok.
243. Kitüntetési javaslatok 1914-191843,12ifm
A gyűjtemény a badeni egyezmény alapján a k.u.k. Kriegsministerium anyagából a bécsi Kriegsarchiv-tól került őrzésünkbe, mivel a m. kir. honvédség állományára vonatkozó kitüntetési iratokat tartalmazza.
Az iratanyagot névmutató egészíti ki.
a. Tiszti kitüntetések iratok: 11,12 ifm
cédulák: 13,70 ifm
b. Legénységi kitüntetések iratok: 32,00 ifm
cédulák: 140,60 ifm
224. A cattaroi matrózfelkelésre vonatkozó iratok 1918.febr. 0,12 ifm
A gyűjteményben magyar és német nyelvű eredeti iratok és fényképmásolatok: a felkelésben résztvevők névsora, bírósági tárgyalások iratai és szemtanúk leírásai találhatók.
225. Népszövetségi nyomtatványok 1925-19370,36ifm
A gyűjtemény a Népszövetség különböző bizottságai /A fegyver, lőszer és hadianyagok kereskedelmének ellenőrzése céljából tartott konferencia; A terrorizmus nemzetközi megtorlására alakított bizottság; Technikai bizottság/ jegyzőkönyveinek sokszorosított példányait tartalmazza.
236. Szovjet hadijelentések 1944-19450,03ifm
A TASZSZ sajtójelentéseinek fényképmásolatai
244. Katonai objektumok építésére vonatkozó iratok 1870-194964,50ifm
A gyűjtemény részben különböző szerves fondok /főként a HM levéltára fondjai/ regisztraturálisan be nem sorolható irataiból, másrészt nem katonai szervek irattöredékeiből alakult ki. /A témára vonatkozóan az I. 28. és I. 31. fondok állagai is tartalmaznak iratokat./
A gyűjtemény középszinten rendezett, áttekintő raktárjegyzék alapján kutatható.
a. M.kir. honvéd Légierők Parancsnoksága építési osztályai,1928-194937,60ifm
illetve:
M.kir. honvéd Építési Osztály és építésvezetőségei iratai
b. Különböző helyőrségek katonai objektumai építési okmányai1870-194926,90ifm
Az iratok helyőrségek szerinti betűrendben, azon belül kronologikusan rendezettek.
242. Haditechnikai dokumentációk 1940-196010,00ifm
Az MN Haditechnikai Intézetből származó gyűjtemény - természetesen - nem tartalmazza a haditechnikai eszközök teljességét. Említést érdemel belőle a "Turán" / L-60 / harckocsi dokumentációja /1943/, az 1955-ben készült JAK-18 teljes részletterve, az 1950-es években rendszerbe állított hajók és vízi járművek választéki dokumentációja.
233. Kéziratok, tanulmányok gyűjteménye /XI-/ XX.szd. 40,00 ifm
Az elsődlegesen hadtörténelmi, katonai tárgyú - és folyamatosan gyarapodó - gyűjtemény darabszinten rendezett, iratjegyzék és különböző mutatók segítik a kutatást.
241. Tanulmánygyűjtemény II. 1945-199113,40ifm
A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény darabszinten rendezett, iratjegyzékkel ellátott.
a. MN története kutatás tanulmányai 1982-1991 10,20 ifm
A HM 90/1982.sz.parancs alapján megindult kutatás eredményeként megírt alap-, rész- és összesített tanulmányok témacsoportonként kerültek archiválásra.
b. Visszaemlékezések 1945-1991 1,20 ifm
Az állag az MN volt tagjainak katonai pályájukról, csapataik történetéről szóló visszaemlékezéseit tartalmazza.
c. Csapattörzskönyvek 1945-1962 2,00 ifm
Az MN megszűnt alakulatai díszes kivitelű történelmi törzskönyvei tartalmazzák a csapat történetét - éves bontásban - megalakulásától megszűnéséig.

NEM IRAT JELLEGŰ GYŰJTEMÉNYEK

A hagyományosan levéltári gyűjtőkörbe tartozó nem irat jellegű adathordozók mellett - a sajátos katonai szervezésből adódóan - levéltárunk őrizetébe kerültek a Katonai Filmstúdió provenienciájába tartozó mozgófilmek. /Ezek szakszerű őrzése, feldolgozása és tudományos kutatásra alkalmassá tétele speciális személyi és technikai feltételeket igényelne, amelyekkel a levéltár nem rendelkezik./

237. Állománygyarapító mikrofilmek XVI- XX.szd. 833.400 felvétel
Magyarországi és külföldi levéltárak, gyűjtemények magyar katonai vonatkozású iratanyagairól készült mikrofilmek. Dobozjegyzék és tematikus - kronologikus mutatók segítségével kutatható.
Folyamatosan gyarapodó gyűjtemény.
/Az újabb szerzemények közül említést érdemel pl. a Heeresgruppe Süd anyaga./
238. Biztonsági mikrofilmek XVI- XX.szd. 856.800 felvétel
Legértékesebb fondjainkat biztonsági filmen is őrizzük. Ezen gyűjteményekről /92 ifm/ állománykímélő mikrofilmek is készültek, így kutatásuk csak mikrofilmen lehetséges, dobozjegyzék, ill. konkordanciajegyzék alapján.
Folyamatosan gyarapodó gyűjtemény.
239. MN biztonsági mikrofilmek 1945-1975 4,420.800 felvétel
Az eredeti iratok /1.058 ifm/ másolása mikrofilmlapra történt. Állománykímélő sorozat is készült. A kutatást doboz - és konkordanciajegyzék segíti.
Folyamatosan gyarapodó gyűjtemény.
240. Mozgófilmek 1919-1990 10.115 tekercs
A levéltárunkban őrzött katonai témájú filmeknek négy nagyobb csoportja van:
1. oktatófilmek
2. dokumentumfilmek
3. híradók
4. játékfilmek.
E filmek nagyobb része a Katonai Filmstúdióban készült az 1950-es évek és napjaink között. Viszonylag nagyobb számban találhatók II. világháborús magyar és külföldi háborús híradók, illetve a Varsói Szerződés országaiban készült katonai híradó- és oktatófilmek.
A gyűjtemény darabszinten rendezett.
A filmek a bevételi jegyzék /raktári jelzet, cím, dobozszám/, illetve a betűrendes címkatalógus /felvonások száma, a film hossza, a meglévő kópiák fajtája, esetleg rövid tartalmi kivonata/ alapján kereshetők ki.
A filmek állapota jó, vetíthetők.
A gyűjtemény folyamatosan gyarapszik.




VIII. FONDFŐCSOPORT
ORSZÁGOS KATONAI HATÓSÁGOK

A
A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM LEVÉLTÁRA 1945-1956

A minisztérium szervezeti változásai

A Dunától keletre eső területeken tartott választások nyomán 1944. december 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben. Így a minisztérium is ott, a pénzügyi palotában kezdte meg működését. Ekkor természetesen - a háborús körülmények miatt - a munka még igen kezdetleges körülmények közt folyt. Nem volt fegyverzet, felszerelés, nem voltak szabályzatok, s a miniszteren kívül alig néhány vezérkari tiszt jelentette a minisztériumot. Január 20-a - a fegyverszüneti szerződés aláírása - után kezdődött el az igazi szervezés: Magyarország elkezdte a vállalt nyolc gyaloghadosztály felállítását.

Az első szervezeti felépítésre vonatkozó irat egy 1945. január 12-i miniszteri naplóbejegyzés, majd január 19-ről az első érvényes rendelkezés. A márciusi módosítás szerint az elnökségen kívül hét csoport létezett. A szervezet folyamatos átszervezésen ment keresztül 1948-ig, a negyedévenkénti átalakításokat részben politikai, részben szakmai okok indokolták.

1947. február 10-én, a magyar békeszerződés aláírásával az ország hadseregének számát 70.000 főben határozták meg, s bár a vezérkar létrehozására irányuló törekvések erősödtek, még mindig a politikai szempontok voltak elsődlegesek. Ekkoriban a Honvédelmi Minisztérium helyzete is a hidegháborús körülményektől függött, és ez maga után vonta az erőteljes hadseregfejlesztést, és ezzel a szovjet rendszer alkalmazását: ez már nem egy önálló, hanem egy szovjet támogatással harcoló tömeghadsereg létrehozását jelentette.

Ennek megfelelően 1949 elejétől a minisztérium szervezete egyre bonyolultabb és átláthatatlanabb lett. 1953-ra kiderült, hogy az ország nem képes teljesíteni az ötéves tervben előirányzottakat. A társadalmi elégedetlenség ellenére a szovjet vezetés továbbra sem adta fel birodalmi céljait, s a miniszterelnöknek kinevezett Nagy Imre beruházás-csökkentő és a hadsereget is alapvetően érintő, erősen megszorító határozatai ezért is keltettek bennük megrökönyödést. 1953. december 1-jével a honvédelmi miniszter 0059/1953. számú parancsa alapján megkezdődött a Magyar Néphadsereg szervezetének csökkentése. 1954-ben tovább folyt a létszámcsökkentés, de még így is elérte a 150.000 főt. Bár 1955 elején ismét a Nagy Imre előtti vezetés került vissza a hatalomba, a hadseregnek nem jutott több a költségvetésből annak ellenére, hogy 1955. május 14-i belépésünk a Varsói Szerződésbe bizonyos kötelezettségek vállalását tette szükségessé. Sőt, szeptember elsejétől további 20.000 fővel csökkent a hadsereg létszáma, és 1956 őszére újabb 15.000 fős leépítést terveztek, ám ezt már elmosták a forradalom hullámai. Az említett létszámcsökkentésekhez képest a minisztérium szervezetének egyszerűsítése csak később vált valóra, és a HM a szerényebb létszámú hadsereg ellenére megmaradt olyan bonyolultnak, mint volt.

A fondjegyzék szerkesztése

A fondjegyzék szerkesztésénél a levéltártest felállítása és jelenlegi rendezettsége komoly problémát jelentett és a szokásostól eltérő megoldást tett szükségessé.

Két kronologikusan bontott csoportra tagoltuk a HM iratanyagát: 1945-1949 közötti és 1949-1956 közötti részre. E két csoportban a Levéltárba kerülés eltérő módja miatt alapvetően különbözik az iratok rendje.

A Törzsanyag névvel jelölt fondcsoport a minisztériumnál egységesen megállapított iktatási rend szerint rendezett, elnöki és általános sorozatra tagolódik, azon belül az minisztériumi csoportok, osztályok nem különülnek el. /De természetesen az előadóíven szerepel az illetékes osztály megjelölése./ Van ennek az iratcsoportnak egy olyan része, amely levéltárilag feldolgozatlan, nagy része reponálandó lenne a sorozatokba, illetve a csoportfőnökségek anyagába: ez HM szervek néven szerepel és az áttekintő raktárjegyzékben dobozonként részletezve található, tehát kutatható.

A Törzsanyagból kiemeltük néhány osztály, illetve nagyobb csoportfőnökség iratanyagát. Ezek közül néhány külön alapszám-keret szerint iktatott, tehát elkülöníthető volt, mások pedig a sok szervezési változás mellett is megállapíthatóan jogfolytonosan működtek, tehát célszerű volt egy fondszám alatt szerepeltetni ezeket.

Az 1949 utáni iratanyag a HM Központi Irattárból évenként került leadásra átadási jegyzékkel. Hatalmas mennyiségű iratanyag volt, amely gyakorlatilag selejtezés nélkül került a fondképzőktől az Irattárba, majd a Levéltárba. A közelmúltban megtörtént ennek az átrendezése, a selejtezés után évenként azonos felállításban /a katonai hierarchiát követő rendben/ dobozolva és áttekintő raktárjegyzékkel ellátva jól kutatható az anyag.

A Levéltár őrizetében lévő összes 1945 utáni iratanyag adatait tartalmazza az újonnan elkészített ún. Összevont mutató: címszavanként /az alakulat, szerv neve/ megadja a tematikus, illetve évenkénti jegyzékek szerinti őrzési egység jelzetét.

Ez az Összevont mutató szolgált alapul a fondfőcsoport elkészítésénél.

Minisztériumi törzsanyag

1. HM Törzsanyag 1945-1949/1950/ 210 ifm
a. HM Elnöki sorozat 69,15 ifm
b. HM Általános sorozat 28,92 ifm
c. HM szervek 98,04 ifm
d. HM Segédkönyvek 14,06 ifm
2. HM Elnökség, majd 1945-1949 0,36 ifm
HM Titkárság1949-19562,729ifm
3. HM Miniszteri Iroda1949-19511,214ifm
4. HM Államtitkári Hivatal, ill. 1945-1947 0,12ifm
HM Katonai államtitkár 1948-1949 0,12 ifm
5. HM Békeelőkészítő csoport 1945-1947 2,30 ifm
6. HM Igazoló bizottságok 1945-1949 2,52 ifm
7. HM Ötös Bizottság 1946-1949 1,20 ifm
/Felülvizsgáló és minősítő bizottság/
8. HM Honvéd Személyi Véleményező Intézet 1945-1949 5,90 ifm
/Képességvizsgáló Intézet/
9. HM Országos Vitézi Szék Felszámoló Bizottsága 1945-1950 2,28 ifm
HM Országos Vitézi Szék Vagyongondnoksága 1945-1950 1,44 ifm
10. HM Katonapolitikai osztály 1945-1950 0,96 ifm
11. HM Honvédség Felügyelője 1945-1949 0,60 ifm
12. Honvéd Csapatok Szemlélője19500,36ifm
13. HM Anyagi Csoportfőnökség 1945-1950 4,20 ifm
14. HM Harckiképzési és Testnevelési Csoportfőnökség, majd 1949-1956 5,72 ifm
HM Kiképzési Csoportfőnökség, ill. Főcsoportfőnökség
15. HM Jogi Csoportfőnökség1945-194945,60ifm
16. HM Igazságügyi Csoportfőnökség1949-19521,089ifm
17. Hadbírói Csoportfőnökség19490,023ifm
18. HM Katonai Tanintézetek Csoportfőnökség1950-19564,119ifm
19. Gépkocsi és Traktor Csoportfőnökség, majd1949-1956 2,16 ifm
HM Páncélos és Gépjármű Csoportfőnökség
20. HM Pénzügyi Csoportfőnökség1949-195612,96ifm
21. Központi Illetményhivatal, később 1946-1949 5,52 ifm
Illetmény és nyugdíj osztály
22. Számvevőség1945-19502,535ifm
23. HM Politikai Csoportfőnökség1949-19535,764ifm
24. Személyügyi osztály, majd1945-194913,68ifm
HM Személyügyi Csoportfőnökség1950-195616,28ifm
25. HM Ügyviteli Csoportfőnökség1949-19544,283ifm
26. HM 5. Önálló Osztály 1949-1950 0,84 ifm
27. HM 6. Önálló Osztály1949-19500,378ifm

Vezérkari Főnökség /MNVK/

28. Honvéd Vezérkar 1947-1949 0,60 ifm
29. MNVK Titkárság1950-19552,162ifm
30. MNVK Adminisztrációs és Gazdasági Osztály1950-19550,116ifm
31. MNVK Anyagtervezési Csoportfőnökség1949-195615,23ifm
32. MNVK Csapatfelderítő Osztály1951-19530,042ifm
33. MNVK 1. Csoportfőnökség19561,80ifm
34. MNVK 2. Csoportfőnökség 1949-1954 0,90 ifm
35. Fegyverzeti Csoportfőnökség1949-195614,59ifm
36. Fegyverzeti és Technikai Főfelügyelő19540,058ifm
37. MNVK Hadihajós, ill. Folyami Flottilla Osztály1950-19540,639ifm
38. MNVK Hadműveleti Csoportfőnökség1950-19553,533ifm
39. MNVK Hadműveleti Csoportfőnökség Térképész Alosztály19511,325ifm
40. MNVK Helyőrségi Szolgálati Osztály19520,435ifm
41. MNVK Híradó Csoportfőnökség 1949-1956 9,08 ifm
42. MNVK Közlekedési Osztály1950-19531,226ifm
43. MNVK Külügyi Osztály1951-19552,313ifm
44. MNVK Pénzügyi Osztály1951-19541,701ifm
45. MNVK Szabályzatszerkesztő Csoportfőnökség, illetve 7. Önálló Osztály1950-19561,913ifm
46. MNVK Szervezési és Mozgósítási Csoportfőnökség 1949-1954 8,28 ifm
47. MNVK Ügyviteli, ill. 8. Önálló Osztály1949-19562,611ifm
48. MNVK Vegyvédelmi Osztály1950-19531,329ifm

Hadtápfőnökség /MNHF/

49. Hadtápfőnökség Törzs1950-19544,423ifm
50. Hadbiztosi Csoportfőnökség1950-19547,506ifm
51. Hadtápfőnökség Önálló Állategészségügyi Osztály1949-19541,668ifm
52. Hadtápfőnökség Egészségügyi Csoportfőnökség1949-195413,75ifm
53. Hadtápfőnökség Elhelyezési Csoportfőnökség1949-195411,30ifm
54. Építési Osztály 1945-1948 8,41 ifm
55. 1. Építési és Elhelyezési Osztály, majd Felügyelőség1949-19560,810ifm
56. 2. Építési és Elhelyezési Osztály, majd Felügyelőség1950-19561,211ifm
57. 3. Építési és Elhelyezési Osztály, majd Felügyelőség1949-19550,973ifm
58. 4. Építési és Elhelyezési Osztály, majd Felügyelőség1949-19563,761ifm
59. 5. Építési és Elhelyezési Osztály, majd Felügyelőség1951-19560,998ifm
60. 6. Építési és Elhelyezési Osztály, majd Felügyelőség1952-19530,025ifm
61. 7. Építési és Elhelyezési Osztály, majd Felügyelőség1952-19550,142ifm
62. 8. Építési és Elhelyezési Osztály, majd Felügyelőség1949-19550,376ifm
63. 9. Építési és Elhelyezési Osztály, majd Felügyelőség1950-19533,543ifm
64. 10. Építési és Elhelyezési Osztály, majd Felügyelőség1950-19530,584ifm
65. Élelmezési Anyagátvételi Osztály 1952-1953 0,03 ifm
66. HM Ruházati Anyagátvételi Részleg19530,032ifm

B
EGYÉB MINISZTERIÁLIS SZERVEK

67. Állami Ellenőrzési Minisztérium Honvédelmi Ellenőrzési Főosztály 1956 0,36 ifm
68. Külügyminisztérium Hadifogoly Osztály 1945-1950 48,50 ifm
69. Népjóléti Minisztérium hadifogoly anyaga 1945-1950 0,12 ifm
- Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya 1953-1956 0,276 ifm
/besorolva a XI. fondfőcsoport 30. fondszám alatt/