Eredeti kép

CHARLES DICKENS
(1812-1870)

Ha a romantikus regény történetéről beszélünk, nem hagyható ki Dickens neve, hiszen ő maga az angol romantika, jól érezhető hatása Victor Hugóra is, Jókai Mórra is. Ámde ha a realista regény útjáról van szó, akkor a francia Balzac és Stendhal mellett az angol Dickens a legfontosabb kezdeményezők közé tartozik. És abban az időben, amikor meghal, az induló naturalizmus őrá hivatkozik, mint művészi előzményre. Ha egyik legkitűnőbb művét, a "Karácsonyi ének"-et olvassuk, ebben a mese és az üzleti világ mindennapja úgy olvad össze, mintha a kísértettörténet volna a valóság és a polgári hétköznapok eseményvilága. - De romantika, realizmus, naturalizmus ide vagy oda, kétségtelen, hogy a kibontakozó és öntudatosodó kapitalizmus, a nagyvárosi alvilág, a bűnözők és nyomorgók társadalmi rétegei (még évekkel Victor Hugo előtt) Dickensnél emelkedtek és süllyedtek regénytémákká. Dickens a szelíd humor és a sivár komorság egyik legnagyobb irodalmi megszólaltatója. "A társadalom börtön" - ezt így ő fogalmazta meg. A XIX. század társadalomtörténetéről, kultúrtörténetéről, gazdagságáról, szegénységéről hitelesen nem is beszélhetünk, ha nem olvastuk végig Charles Dickens összes műveit, beleértve újságcikkeit, riportjait, humoreszkjeit. De mindenekelőtt a "Pickwick klub"-ot, a "Twist Olivér"-t, a "Dombey és fia"-t és a mindent összefoglaló, ráadásul rejtett önéletrajz "Copperfield Dávid"-ot. Mert nem kis részben maga élte át mind azt a nyomorúságot, felemelkedést, tragikus és humoros helyzetet, amely a tolla alatt témavilág lett.

Odalent a mélységben született és gyermekeskedett. Apja különcködő, fantaszta, nagyravágyó és mindig mélybe bukó kisember volt, igazi Dickens-figura. Mellette az anya ábrándos, irodalomért, zenéért lelkesedő, bár egyiket sem értő széplélek. A fiú - a későbbi nagy író - 11 éves iskolás, amikor a családfő az akkor sokakat rettentő adósok börtönébe kerül. Fizetni sokáig képtelen, hiszen ahogy nincs vagyona, úgy nincs már jövedelme sem. Éveket tölt lakat mögött, várva a csodára. A fiú persze nem tanulhat tovább, hiszen az iskolák tandíjat kérnek. A kamaszodó gyerek hol csavargó a londoni utcákon, hol munkára kényszeríti a nélkülözés, és éhbérért egy cipőkészítő nagyüzemben suszterinas. Otthon, a nyomorúságos lakásban azonban megmaradtak a régi könyvek, amelyeket az ábrándos és széplélek anya összegyűjtött. Ezeket nem lehet eladni, hogy kenyeret vegyenek a vételárból. A fiú pedig korán megtanul olvasni, jól olvasni, sokat olvasni. Inkább ellóg a munkahelyről, hogy nappal olvasson, mert a gyertya drága, tehát este nem böngészkedhet a könyvek között. - Ha nem ilyen lett volna Dickens ifjúsága, nemcsak a "Twist Olivér"-t, de az életmű jelentős részét sem írhatta volna meg.

Cipészmester ugyan soha nem lett belőle, de amikor már sihederré cseperedett, cipőkkel kapcsolatos kereseti forrást talált: cipőpasztaügynök lett. És ha egy házról házra járó ügynök szorgalmas, hát nem csak ő, hanem édesanyja is megélhet a keresetből. Azután egyszerre, váratlanul jött a csoda. Egy ismeretlen, gyermektelen rokon meghalt. Vagyonos volt, s a bonyolult angol örökösödési jog szerint mindene Dickensékre szállt. Egyszeriben jómódúak lettek. Az ilyesmi csak Dickens regényeiben szokott előfordulni, ahol realizmus és csodálatos elvegyül egymással. Az apa kifizetheti adósságát, kiszabadulhat a börtönből, a fiú újra tanulhat, tandíjat fizethet. Az új iskolában észreveszik, hogy jó képzelőerővel érdekesen tud mesélgetni. Bíztatják is, hogy írja le a történeteit, s mutassa meg az újságok szerkesztőségében is. Jól fogadják, és a még egészen ifjú Dickens egyszerre olyan újságíróvá válik, akinek humoros írásait szerkesztők is, olvasók is szívesen látják. Hasonlóképpen népszerűek a nehéz korszakból hozott emlékek: a nyomor képei, az alvilág különös figurái. Hamarosan sikeres riporter lesz. 24 éves korában már gyűjteményes kötete jelenik meg humoros és furcsa figurákról szóló írásaiból. Ezt Boz álnévvel jegyzi. (A Boz szó az angol szlengben "fickó"-t vagy "humoros legény"-t jelent.) A könyv olyan sikeres és népszerű lesz, hogy utána első regényeit is e néven írja. (Jókai szinte mindig Boz néven említi Dickenst.)

Ekkor jött a megint dickensi jellegű váratlan dolog. Az újságok és kiadók már készségesen várták írásait, kedvelték képzelőerejét. És történt, hogy egy kiadónál egy író humoros regényt ígért, egy jó rajzoló pedig illusztráció-sorozatot rajzolt a regényhez. Ezután úgy hozta a sors, hogy az író is, a rajzoló is váratlanul meghalt. A kiadónál ott volt a kifizetett 54 kép, amelyről nem tudták, hogy miről is szól. Ekkor feltették a kérdést Dickensnek, ki tud-e találni a képekhez egy történetet, és ha kitalálta, megírná-e humoros regénynek. Így kezdődött a világsiker. Dickens néhány napig ide-oda rakosgatta a rajzokat, s kitalálta a mulatságos történetet. Képzeletbeli abszurd történet olyan alakokkal, akik ismert típusok paródiái voltak. Előbb a kiadó tulajdonosai és alkalmazottai nevettek Pickwickék képtelen kalandjain, hamarosan az angol olvasók, és meglepően rövid idő alatt Európa, majd Amerika széles rétegei. Dickens - egyelőre még továbbra is Boz néven - 24 éves korában világhíres író lett. Százezrek, majd milliók várták további munkáit. Ugyanebben az időben egy fellobbanó nagy szerelem és azonnali házasság következett. 22 évig éltek boldogan együtt, tíz gyermekük született. Ekkor a már 46 éves híres író ifjúi hevülettel beleszeretett egy 18 éves gyönyörűszép leányba, és mintha egy Dickens-regényben történnék, elvált hű feleségétől és feleségül vette az új szerelmét, akivel a még hátralévő 12 évben hasonlóképpen boldogan élt. Dickens egyszerűen nem tudott nem boldogan élni. Közben olykor lehetett búskomorságig szomorú, hogy gyorsan újra boldog legyen. Középút nem volt: nála az ember vagy boldog vagy boldogtalan. Akárcsak regényeinek hősei és mellékalakjai. Ezek közt mindenki feledhetetlenül ismert embertípus, mellettük a mellékalakok talán még érdekesebb, színesebb figurák. Valóság és mesevilág szerves egységet alkot regényeiben és novelláiban. Nyomorúságos ifjúságának emlékei a sikeres életben a mélységben élők valóságának meseváltozatai lettek. - Barátja és örökös vetélytársa, a ridegen realista Theckeray egy ízben azt mondotta: "Dickens igazán ismeri a valóságot, csak éppen nem arról mesél". Ez csak részben igaz. Mesélése ugyan mindig gyönyörködtet, mégis ezekben a történetekben tárja fel a valóság olyan mélységeit, amelyeket csak őt követően kezdett kutatni és ábrázolni az irodalom.

A következő regény - 25-26 éves korában - a talán legismertebb, sokak szerint legjobb regénye: a "Twist Oliver". A nagyvárosi alvilág a nyomor és a bűn termőtalaja. A legkeserűbb valóság bemutatása ez egy kamaszodó fiúgyerek szemén és érzelmein keresztül. Gyilkosságok, rablótípusok, csavargók kavargása, bűnök és bűnhődések, utcai és képzeletbeli piszok áradata olyan homályban, amely mögött ott rémlik a tisztaság, a jóság, az elnyerhető boldogság lehetősége. Ilyen sötét színekkel aligha ábrázoltak gyönyörködtető szépséget, bűnök közepette erényt, komorsággal mulattató történeteket. A híres író tovább is szakadatlanul mulatságos és komor, riasztót vonzóval, valóságot mesével vegyítő maradt. Sokan mégis azt állítják, hogy ez az ifjúkori első két regény, majd a "Dombey és fia", a még későbbi "Copperfield Dávid" az életmű csúcsa. A többi is érdekes, mindig olvasmányos, de nem érik el ezek színvonalát.

Dickens sok mindent írt, mindig sikeres volt, a nyomorúságos gyermekkor után gondtalanul élhetett, utazgathatott is, a rég elhagyott nyomor és bűn világa sorozatosan adta témáit, amelyekből a jómódúak megismerhették, milyen mélységek vannak alattuk. Olykor izgalmas történelmi regények is színezték életművét, máskor kifejezett humoreszkek, sokszor egyértelműen mesék. Legtöbbször valóság és mese összeolvadása. Egyik legművészibb kisregényében, a "Karácsonyi ének"-ben a nagypolgári sivárság vegyül el a legkispolgáribb mesevilággal. Később egyre gyakoribb a bűn végtelensége, de azért nála minden bűn megleli büntetését.

Kétségtelen: Dickens életműve a XIX. század angol polgárságának tükörképe, néha görbe tükre. Ezek a tükörképek azonban ma is élnek, holnap is élni fognak.


TARTALOM