Jelentés a magyar közoktatásról 2003  

Az olvasó negyedik alkalommal veheti kezébe a Jelentés a magyar közoktatásról című könyvet. A Jelentés az Oktatási Minisztérium támogatásával készül az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében. Célja az, hogy átfogó képet adjon a magyar közoktatási rendszerben zajló folyamatokról, a rendszert érő kihívásokról és a kormányzati politika ezekre adott válaszairól. A könyv címzettjei pedig mindazok, akik akár állampolgárként, akár a közoktatásban érintett döntéshozóként vagy azok előkészítőjeként, illetve egyszerűen ezek befolyásolására törekedve érdeklődnek a közoktatás ügye iránt. A könyv kilenc fejezetet tartalmaz, amelyek a közoktatás általunk legfontosabbnak tartott területeit fedik le. Az első fejezet azokat a közoktatás társadalmi és gazdasági környezetében bekövetkezett nemzetközi és hazai változásokat mutatja be, amelyek jelentősebb hatást gyakoroltak ennek az ágazatnak a fejlődésére. A társadalmi és gazdasági környezet változásaiból fakadó kihívások között kiemelt figyelmet kap az Európai Unióhoz való csatlakozás és ennek várható hatásai. A második fejezet a közoktatás irányítási viszonyait elemzi. A korábbi évekhez hasonlóan az irányításról szóló fejezetet most is a finanszírozásról szóló követi. Az olvasó itt szerezhet információt az olyan makroszintű jellemzőkről, mint a közoktatási kiadások nagyságának, reálértékének és összetételének, továbbá a nemzeti jövedelemből e területre fordított források nagyságának az alakulása. A negyedik fejezet, a közoktatási rendszer szerkezeti és intézményi jellemzőiről, valamint a tanulók rendszeren belüli továbbhaladásáról szól. Az előző kiadáshoz hasonlóan az ötödik fejezet most is mélyrehatóan foglalkozik a közoktatás tartalmi kérdéseivel. Önálló fejezet foglalkozik az iskolák belső világával. amely elemzi az iskolákon belüli viszonyok változásait, különös tekintettel a diákok és pedagógusok közötti, valamint a pedagógusok egymás közötti kapcsolataira. A hetedik fejezet a pedagógusokról szól, s foglalkozik a pedagógusszakmát érő hazai és nemzetközi kihívásokkal, a létszám és összetétel kérdéseivel, a foglalkoztatás és bérezés problémáival, valamint a pedagógusok felkészülésének és szakmai fejlesztésének témájával. A Jelentés korábbi kiadásaihoz hasonlóan most is önálló fejezet foglalkozik a közoktatás minőségének és eredményességének a kérdéseivel. A kötet kilencedik, záró fejezete pedig a közoktatásban megfigyelhető egyenlőtlenségekről és a speciális igényű tanulók oktatásáról szól. Ez a rész különösen részletesen foglalkozik a tanulmányi teljesítményekben megjelenő egyenlőtlenségekkel, és - elsősorban a PISA-vizsgálat adatait felhasználva - elemzi ezek nagyságát és megjelenési formáit, vizsgálja ezek okait.

Tartalomjegyzék

 Előszó

 1. Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete (Lannert Judit - Schmidt Andrea)

1.1. A közoktatás nemzetközi környezete

1.2. A hazai környezet változásai

1.3. Demográfiai folyamatok

1.3.1. A népesség számának alakulása Magyarországon a kilencvenes években

1.3.2. A népesség iskolázottsága

1.4. A gazdasági növekedés, a humán és a társadalmi tőke kapcsolata

1.4.1. A magyar gazdaságban 1998 és 2002 között lezajlott változások

1.4.1.1. A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

1.4.1.2. Az államháztartás helyzete

1.4.2. Munkaerő-piaci folyamatok

1.4.2.1. A foglalkoztatás szerkezetében bekövetkezett változások

1.4.2.2. A gazdasági aktivitás alakulása

1.4.2.3. Iskolázottság, jövedelem, az oktatás megtérülése

1.4.2.4. Keresetek a költségvetési és a versenyszférában

1.4.3. A tudás alapú gazdaság kihívása az oktatás felé

1.4. Társadalmi mutatók és folyamatok

1.5.1. A gyermekek és fiatalok életminőségét befolyásoló tényezők

1.5.1.1. A családok struktúrájának változása

1.5.1.2. A gyermekes háztartások jövedelmi helyzete

1.5.1.3. A devianciák elterjedtsége és tendenciái a fiatalok körében

1.5.2. A társadalmi kohézióra kedvezően ható néhány tényező

1.5.2.1. A baráti kapcsolatok intenzitása

1.5.2.2. A digitális írástudás

1.6. Az oktatás a sajtó és a közvélemény tükrében

 2. A közoktatás irányítása (Halász Gábor - Palotás Zoltán)

2.1. Az irányítási rendszer általános jellemzői

2.1.1. Az alapvető jellemzők alakulása

2.1.2. Közigazgatás és közoktatás-irányítás

2.1.3. Irányítási szintek, funkciók és szereplők

2.2. Az egyes irányítási szintek

2.2.1. Országos szint

2.2.1.1. A központi ágazati irányítás

2.2.1.2. Ágazatközi együttműködés

2.2.1.3. A közoktatás statisztikai és információs rendszere

2.2.2. Területi szint

2.2.2.1. Területi közoktatás-irányítási feladatok

2.2.2.2. A területi tervezés

2.2.3. Helyi szint

2.2.3.1. A helyi irányítás szerepe és a jelentősebb kihívások

2.2.3.2. A helyi irányítás szervezeti és személyi viszonyai

2.2.3.3. A helyi tervezés

2.2.3.4. A fenntartók és az intézmények közötti kapcsolatok: értékelés és ellenőrzés

2.2.3.5. Településközi együttműködés, társulások

2.2.4. Intézményi szint

2.2.4.1. Az intézményi szintű irányítást érő kihívások

2.2.4.2. Az intézményi szintű tervezés kapcsolata a helyi tervezéssel

2.2.4.3. Vezetési, szervezeti viszonyok az iskolákban

2.3. Szolgáltató és támogató intézményrendszer

2.3.1. Helyi-területi pedagógiai szakmai szolgáltatások

2.3.1.1. A pedagógiai szolgáltatásokat érő kihívások

2.3.1.2. Szaktanácsadás

2.3.1.3. Továbbképzési és információs szolgáltatások

2.3.1.4. Pedagógiai értékelés

2.3.1.5. Egyéb szolgáltatások

2.3.2. Országos kutató, fejlesztő és szolgáltató intézmények

2.3.3. Nem állami szolgáltatók és tanácsadó vállalkozások

2.4. Civil társadalom, partnerség, konzultáció

 3. A közoktatás finanszírozása (Balogh Miklós - Halász Gábor)

3.1. A közoktatási kiadások alakulása

3.1.1. A közoktatás GDP-ből való részesedése

3.1.2. A költségvetés közoktatási kiadásainak alakulása

3.1.3. Az egy tanulóra jutó kiadások

3.1.4. A kiadások szerkezete

3.1.5. A kiadások alakulása nemzetközi összehasonlításban

3.2. A finanszírozás rendszere

3.2.1. A rendszer alapvető jellemzői

3.2.2. A finanszírozási rendszer működése az ezredfordulón

3.3. A finanszírozás és a közoktatás helyi folyamatai

3.3.1. A finanszírozást meghatározó helyi folyamatok

3.3.2. Helyi finanszírozási stratégiák

3.3.3. A 2002. évi közalkalmazotti béremelés hatása

3.4. A finanszírozás költséghatékonysága

3.4.1. Költséghatékonysági problémák a magyar közoktatásban

3.4.2. A finanszírozás hatékonyságának területi mutatói

 4. Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás (Lannert Judit - Mártonfi György)

4.1. Általános összefüggések

4.1.1. Képzési szint, intézmény, program

4.1.2. Az ISCED rendszer

4.2. A tanulói továbbhaladás és az oktatási rendszerek nemzetközi összehasonlításban

4.2.1. A középfokú oktatás nemzetközi összehasonlításban

4.2.2. Oktatáspolitikai törekvések a felső középfokú oktatásban

4.3. A hazai iskolaszerkezet alakulása

4.3.1. Az iskolaszerkezetet befolyásoló demográfiai és szabályozási változások és azok várható hatása

4.3.1.1. A demográfiai változások várható hatása

4.3.1.2. A szabályozás hatása

4.3.2. Az oktatási rendszer vertikális változásai

4.3.2.1. Szerkezetváltó gimnáziumok

4.3.2.2. Vertikális változások a szakképzésben

4.3.3. Az oktatási rendszer horizontális változásai

4.3.4. A szakképzés szerkezetének átalakulása

4.3.4.1. Országos képzési jegyzék

4.3.4.2. Felsőfokú szakképzés

4.3.4.3. Tartalmi korszerűsítés

4.3.5. Átjárhatóság és korrekciós utak

4.3.6. Közoktatás és élethosszig tartó tanulás

4.4. A közoktatás egyes szintjei

4.4.1. Az iskola előtti nevelés

4.4.2. Alapfokú oktatás

4.4.2.1. Intézményi jellemzők

4.4.2.2. A beiskolázás és a továbbhaladás jellemzői

4.4.2.3. Az általános iskola utáni továbbtanulás

4.4.2.4. A közvélemény a középfokon való továbbtanulásról

4.4.3. A középfokú oktatás

4.4.3.1. Intézményi jellemzők

4.4.3.2. A beiskolázási és továbbhaladási jellemzők

4.4.4. A középfokú oktatásból kilépőket fogadó rendszerek

4.4.4.1. Középiskola utáni szakképzés

4.4.4.2. Továbbtanulás felsőfokon

4.4.4.3. Továbbtanulási stratégiák, aspirációk

4.5. Átmenet az oktatásból a munka világába

4.5.1. Az oktatás és a munka közötti átmenet értelmezése

4.5.2. Az oktatás és a munka közötti átmenet mutatói, mérése, tendenciái

4.5.3. Az oktatás és a munka közötti átmenet típusai

4.5.4. Pályaválasztás és életpálya-tanácsadás

4.5.5. Oktatás és gazdaság

4.5.5.1. A két rendszer közötti közvetítő mechanizmusok

4.5.5.2. A gazdaság szerepvállalása a szakképzésben

4.6. A felnőttek tanulása

4.7. A közoktatás egyéb alrendszerei

4.7.1. A speciális oktatás

4.7.2. A kisebbségi oktatás

4.7.3. Kollégiumok

4.7.3.1. A kollégiumok helyzetének alakulása az elmúlt években

4.7.3.2. A kollégiumi intézményrendszert segítő és gátló tényezők

4.7.4. A nem állami/önkormányzati oktatás

 5. Az oktatás tartalma (Vágó Irén)

5.1. A közoktatás tartalmi szabályozása

5.1.1. Nemzetközi tendenciák

5.1.2. A magyarországi tartalmi szabályozás átalakulása

5.1.2.1. A központi tantervi dokumentumok

5.1.2.2. A helyi tantervek

5.2. Tartalmi változások a közoktatás egyes területein

5.2.1. Az iskoláskor előtti nevelés

5.2.2. Általános és középiskolai oktatás

5.2.3. Szakmai képzés

5.2.4. Az alapfokú művészetoktatás

5.2.5. A sajátos nevelési igényű gyerekek oktatása

5.2.6. Nemzetiségi oktatás

5.3. A kiemelt területek fejlődése

5.3.1. Idegennyelv-oktatás

5.3.1.1. Az idegennyelv-tudás és -tanulás Magyarországon

5.3.1.2. Nyelvtanulók, tanult nyelvek

5.3.1.3. Az idegen nyelvek tanulásának feltételei

5.3.1.4. A nyelvtudás mérése és elismerése

5.3.2. Az informatika a közoktatásban

5.3.2.1. Az eszközellátottság jellemzői

5.3.2.2. Az IKT alkalmazása az oktatásban

5.4. A tanulás infrastruktúrája

5.4.1. Az oktatás fizikai környezete

5.4.2. A tankönyvek

5.4.2.1. A tankönyvpiac

5.4.2.2. Tankönyvek állami jóváhagyása és támogatása

5.4.2.3. Tankönyvválasztás az iskolákban

5.5. Szakmai fejlesztési programok és alapok

5.5.1. Megyei közoktatás-fejlesztési közalapítványok

5.5.2. Közoktatási Modernizációs Közalapítvány

5.5.3. Soros Alapítvány

5.5.4. Az Európai Unió programjai

 6. Az iskolák belső világa (Golnhofer Erzsébet - Szekszárdi Júlia)

6.1. Az iskolákon belüli viszonyok

6.1.1. Iskolák, tanárok, tanulók

6.1.1.1. A diákok és a pedagógusok

6.1.1.2. Az iskolai osztály

6.1.1.3. Diákjogok és konfliktusok az iskolában

6.1.1.4. Az iskolai mentálhigiéné

6.1.1.5. Gyermek- és ifjúságvédelem

6.1.2. Az intézményi struktúrák és működésük

6.1.2.1. Az iskola belső szervezetének szabályozása

6.1.2.2. Szervezetfejlesztés, szervezeti tanulás

6.1.2.3. Értékelés, minőség, intézményfejlesztés

6.1.3. Az iskolavezetés

6.1.3.1. Az iskolavezetés változásai

6.1.3.2. Felkészülés a vezetésre

6.2. Szocializáció, tanítás és tanulás

6.2.1. A tanulók kötött és kötetlen tevékenységei

6.2.1.1. A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei

6.2.1.2. A szabadidő eltöltése

6.2.2. Tanítás és tanulás

6.2.2.1. A tanulás és a tanítás szervezése

6.2.2.2. A pedagógiai kultúra megújítása

6.3. Az iskolák és környezetük

6.3.1. Az iskolák és társadalmi környezetük

6.3.1.1. Iskolák és szülők

6.3.1.2. Iskolák és egyéb partnerek

6.3.2. Az iskolák közötti kapcsolatok: verseny és együttműködés

 7. Pedagógusok (Imre Nóra - Nagy Mária)

7.1. A pedagógusszakma változásai

7.1.1. Nemzetközi kihívások

7.1.2. Hazai kihívások

7. 2. Létszám és összetétel

7.2.1. A pedagóguslétszámok alakulása

7.2.2. A szakma összetétele és rétegződése

7.2.3. A nem pedagógus iskolai dolgozók

7.3. Foglalkoztatás és bérezés

7.3.1. A foglalkoztatási viszonyok változásai

7.3.2. A jövedelmi viszonyok alakulása

7.3.2.1. A közoktatásban foglalkoztatottak keresete

7.3.2.2. A közoktatásban dolgozó pedagógusok jövedelmi helyzete

7.4. A tanári szakma fontossága a közvéleményben

7.5. Pedagógusképzés, a pedagógusszakma folyamatos fejlesztése

7.5.1. Az alapképzés változásai

7.5.1.1. A pedagógushallgatók számának alakulása

7.5.1.2. Az intézményi változások

7.5.1.3. Tartalmi változások

7.5.2. Pályára lépés, beilleszkedés az iskolai munkába

7.5.3. A pedagógusok továbbképzése

7.5.3.1. Jogszabályi változások

7.5.3.2. A kereslet és kínálat alakulása

 8. A közoktatás minősége és eredményessége (Horváth Zsuzsanna - Környei László)

8.1. A minőség és az eredményesség értelmezése

8.2. Tanulmányi eredményesség a magyar közoktatásban

8.2.1. Olvasás-szövegértés, anyanyelvi kompetenciák

8.2.2. Matematikai műveltség

8.2.3. Természettudományos műveltség

8.2.4. Állampolgári ismeretek és attitűdök

8.2.5. Informatika

8.2.6. Idegen nyelv

8.3. A tanulás eredményességét meghatározó tényezők

8.4. Az eredményesség egyéb mutatói és értékelésének egyéb formái

8.4.1. A felsőfokú továbbtanulás mutatói

8.4.2. Vizsgák

8.4.2.1. Az érettségi vizsgadolgozatok országos szintű értékelése

8.4.2.2. Az érettségi vizsga továbbfejlesztése

8.4.2.3. A középiskolai felvételi vizsga

8.4.3. Tanulmányi versenyek

8.4.4. Intézményi és fenntartói értékelés

8.5. A minőség és eredményesség fejlesztésének új szereplői és eszközei

8.5.1. Intézményi szintű minőségfejlesztés és minőségbiztosítás

8.5.2. Országos diagnosztikus mérési rendszer

 9. Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények (Cs. Czachesz Erzsébet - Radó Péter)

9.1. Az egyenlőtlenségek keletkezése, természete és dimenziói

9.2. Az oktatási egyenlőtlenségek típusai és a speciális igények

9.2.1. A tanulói teljesítményekben kimutatható egyenlőtlenségek

9.2.1.1. A családi háttér és az iskolák eltérő tanulói összetételének hatása a teljesítményekre

9.2.1.2. Területi és települési különbségek

9.2.1.3. A nemek közötti különbségek

9.2.2. Nyelvi és kulturális különbségek

9.2.2.1. A nemzetiségi oktatás formái

9.2.2.2. Bevándorlók

9.2.2.3. A cigány tanulók oktatása

9.2.3. Egyéni különbségek

9.2.3.1. A speciális oktatás

9.2.3.2. A tehetségekről való gondoskodás

9.3. Az egyenlőtlenségek mérséklése és az oktatáspolitika mozgástere

9.3.1. Differenciálás és szelekció a közvélemény tükrében

9.3.2. Programok és működő hazai példák

9.3.3. Az oktatáspolitika mozgástere

 Függelék

 Megjegyzések a Függelék adatainak értelmezéséhez

 1. Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete

 2. A közoktatás irányítása

 3. A közoktatás finanszírozása

 4. Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás

 5. Az oktatás tartalma

 6. Az iskolák belső világa

 7. Pedagógusok

 8. A közoktatás minősége és eredményessége

 9. Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények

 Felhasznált irodalom

 Adatbázisok

 Ábrák és táblázatok jegyzéke

 Rövidítések jegyzéke


Szerkesztette: Halász Gábor és Lannert Judit

A szerkesztők munkatársa: Simon Mária

Szerkesztőbizottság: Balogh Miklós, Halász Gábor, Kovács István Vilmos, Lannert Judit, Palotás Zoltán, Schüttler Tamás, Setényi János, Sugár András, Tóth István György

A kötet a következő szerzők háttértanulmányainak és elemzéseinek felhasználásával készült: Annási Ferenc, Bajomi Iván, Balázs Éva, Balogh László, Baráth Tibor, Bartha Attila, Bánfi Ilona, Bencze Péterné, Brezsnyánszky László, Cseh Györgyi, Csécsiné Máriás Emőke, Drahos Péter, Farkas Aranka, Farkas Péter, Fejes Lászlóné, Földes Petra, Gál Ferenc, Galasi Péter, Györgyi Zoltán, Hoffmann Rózsa, Horn Dániel, Horváth István, Imre Anna, Kereszty Zsuzsa, Kőpatakiné Mészáros Mária, Kunics Adrienn, László Mónika, Limbacher László, Loboda Zoltán, Marosváry Péter, Mesterházi Zsuzsanna, Molnár Edit Katalin, Neuwirth Gábor, N. Kollár Katalin, Paksi Borbála, Polinszky Márta, Pőcze Gábor, Salné Lengyel Mária, S. Faragó Magdolna, Sinka Edit, Sugár András, Sümeginé Törőcsik Tünde, Szabó Mária, Szép Zsófia, Tót Éva, Tóth András, Varga Júlia, Varga Mária Beáta, Vámos Ágnes

Országos Közoktatási Intézet Budapest, 2003

Készült az Oktatási Minisztérium támogatásával az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjában

Írta: Balogh Miklós, Cs. Czachesz Erzsébet, Golnhofer Erzsébet, Halász Gábor, Horváth Zsuzsanna, Imre Nóra, Környei László, Lannert Judit, Mártonfi György, Nagy Mária, Palotás Zoltán, Radó Péter, Schmidt Andrea, Szekszárdi Júlia, Vágó Irén

A táblázatokat gondozta: Garami Erika

Olvasószerkesztő: Majzik Katalin

Technikai munkatárs: Mészáros János és Nagy Ferenc

Szerkesztés © Halász Gábor és Lannert Judit, 2003

© Balogh Miklós, Cs. Czachesz Erzsébet, Golnhofer Erzsébet, Halász Gábor, Horváth Zsuzsanna, Imre Nóra, Környei László, Lannert Judit, Mártonfi György, Nagy Mária, Palotás Zoltán, Radó Péter, Schmidt Andrea, Szekszárdi Júlia, Vágó Irén, 2003

© Országos Közoktatási Intézet, 2003

Minden jog fenntartva

ISSN 1219-8692

 

    A lap tetejére