A középfokú és a nem felsőfokú posztszekunder képzés szerkezete Európában, 2000/2001

Kiegészítő megjegyzések:
Bulgária: A Nemzeti oktatási törvény (1998) legújabb módosítása szerint, az iskolába járás teljes időtartama egy évvel meghosszabbodott (12 évre). A kötelező oktatás ideje nem változott.
Ciprus: Az Eniaio Lykeio egy olyan középfokú iskola, amely kombinálja az általános és a szakképzést.
Egyesült Királyság (Anglia, Wales, Észak-Írország): Néhány helyen az oktatási rendszer három szintre tagolódik: first schools, middle schools és high schools. Ezeken a területeken a first school-ból a middle school-ba 8-9 éves korban lépnek át a tanulók, a middle school-ból a modern középiskolába (secondary school) 12-13 éves korban. Anglia némely területén vannak még ún. gimnáziumok (grammar school). A szakképző intézetek (further education institution) főleg a kötelező oktatás idején túl kínálnak általános és szakképzést, de előfordulnak itt tanulók már 14 éves kortól is. A programok tartalmát, időtartamát és természetét tekintve nagy a változatosság.
Finnország: 2001 augusztusától a felső középfokú szakképesítéshez három év elvégzése szükséges.
Görögország: Az új szakképző iskolákat (TEE), amelyek a korábbi (TES) típust váltják fel, az 1998/1999-es tanévben hozták létre. Az esprino eniaio lykeio-ban elsősorban felnőttek tanulnak (1825 évesek).
Hollandia: 1997. augusztus elsejétől a különféle szakképző programokat modulárisan szervezik, ezek nappali vagy esti tagozaton is teljesíthetők. Ez a rendszer a korábbi MBO-iskolákat és a szakmunkásképzést váltja fel. Az 1999/2000-es tanévtől a VMBO-iskolák fokozatosan felváltják a korábbi MAVO- és VBO-iskolákat.
Lengyelország: A 2000/2001-es tanévben a tanulók a gimnázium első két évfolyamára (új rendszer) és a régi rendszerű felső középfokú iskolákba jártak. A gimnázium harmadik éve még nem volt biztosítva.
Lettország: Egy 1999 júliusában elfogadott törvény szerint, a 13 éves tanulók maradhatnak a pamatskola-ban, vagy befejezhetik a kötelező oktatás utolsó három évét ugyanolyan programokon a gimnáziumban (gimnazija). Az oktatásnak ezen a szintjén a gimnázium egy egységes szerkezet része, miután nincs törvényileg definiált alsó középfokú oktatás. A felső középfokú képzésben a gimnázium hasonló programokat nyújt, mint a vidusskola. A profesionalas izglitibas iestade egy általános elnevezése a különböző szintű szakképző intézményeknek.
Liechtenstein: A 2001/2002-es tanévtől a gimnáziumi képzés (gymnasiale Unterstufe) egy évvel megrövidült az alsó középfokon. Azoknak a tanulóknak, akik befejezték a gimnázium (Gymnasium) nyolcadik évfolyamát, ahhoz, hogy eleget tegyenek a tankötelezettségnek, el kell végezniük még a gimnáziumi felső szakasz (gymnasialen Oberstufe) első évét vagy a reáliskola (Realschule) utolsó évét. Végezetül, a Vorbereitungslehrgang új neve Berufsmittelschule, új tantervvel, szerkezettel és kétéves programokkal (a másfélévesek helyett).
Málta: A 14-16 éves fiatalok számára kétéves ipari képzést nyújtó Trade school-okat fokozatosan megszüntetik. A szakképzés kizárólagosan az egységes felső középfokú szakképző intézmény, a Malta College of Arts, Science and Technology (MCAST) felelőssége, ahova 2001/2002-ben iskoláztak be először tanulókat. Az Institutes of tourism studies kurzusaira 16 és 18 éves kortól is be lehet iratkozni (14 éves időtartamra).
Németország: Az alsó középfokú oktatás első két évét a standard iskolatípustól független szervezeti egységekben is meg lehet szervezni. A kötelező oktatás normál esetben 9 évig tartó nappali rendszerű oktatást jelent (ez öt tartományban 10 év). A legtöbb Gesamtschule az 5-10. évfolyamig tart; mások az 5-13. évfolyamot ölelik fel, tartalmazva a gimnáziumi felső szakaszt (Gymnasiale Oberstufe, a 11-13. évfolyamok) is.
Olaszország: Az 1999/2000-es tanévtől kezdve a kötelező oktatás időtartamát egy évvel meghosszabbították (15 éves korig). Az instituto magistrale megszűnik, az utolsó beiskolázás ebbe az intézménybe az 1997/1998-as tanév elején történt.
Portugália: A cursos profissionais (szakképző) programra 12 éves kortól lehet belépni abban az esetben, ha a tanuló speciális oktatásban vett részt, illetve 13 vagy 14 éves korban, amennyiben a tanulónak komoly nehézségei támadtak az alapoktatásban (ensino básico). Az alapképzés (ensino básico) harmadik szintjének, valamint a felső középfoknak megfelelő esti tagozatokat (CSPOPE és CT) fokozatosan felváltják a kreditrendszerű megújító (recurrent) kurzusok.
Románia: A 2000/2001-es tanévben két struktúra létezett egymás mellett a középfokú oktatásban. A 2002/2003-as tanévtől már csak a 9 évfolyamos szerkezet lesz érvényben.
Spanyolország: Csak az oktatási reform (LOGSE) utáni struktúrát mutatjuk. Ugyanakkor némelyik program már a 2000/2001-es tanévben, a reform előtt is létezett.
Szlovénia: Az ábra az 1999/2000-től fokozatosan életbelépő reform utáni helyzetet ábrázolja. Ami a reform előtti helyzetet illeti (ez bizonyos iskolák esetében 2008/2009-ig lesz érvényben), ott az egységes szerkezetben az ISCED 2 képzési szint a tanuló 11 éves korától kezdődött. Az oktatás minden szintjén lehetséges nem nappali rendszerű képzésekre belépni. Az ISCED 4-es szintű tananyagot a felső középfokú iskolák nyújtják, amelyek kifejezetten a nemzetközi statisztika miatt vannak erre a szintre besorolva.

Magyarázó megjegyzések:
A művészeti főiskolákon nyújtott középfokú művészeti és zenei képzést nem mutatjuk.
Az ISCED-besorolás szerint a középfokú képzés első két éve Belgiumban az ISCED 2-es szintnek felel meg (alsó középfokú oktatás). (Az alap- és felsőfok szerkezetét lásd Jelentés..., 2000, illetve Key Data..., 2002, B1 ábra.)
Az Egyesült Királyságban (Anglia/Wales/Észak Írország) a középfokú képzés első három éve az alsó középfokú szintnek felel meg (ISCED 2). Azokban az országokban, ahol a középfokú képzés egységes szerkezetben történik, az ISCED 2 szintnek megfelelő évfolyamok számát lásd Key Data..., 2002, B1 ábra.)

Forrás: Key Data..., 2002