2. A háló és más alapvető fogalmak

Az Internet eszközök ismertetését egy felépítésében bonyolult, de használatában egyszerű eszközzel kezdjük, amely az un. háló vagy hálózat. A háló kifejezést rövidsége miatt célszerű használni, gyakran hívják nálunk is World Wide Web-nek, világhálónak, vagy egyszerűen WWW-nek, ill. még egyszerűbben W3-nak.

A háló fizikailag több tízezer egymással összekapcsolt szolgáltató számítógép, és több mint tízmillió felhasználói számítógép (leggyakrabban személyi számítógép ill. számítógép hálózati munkaállomás) hálózata. A hálózat elemeinek összekapcsolását távközlési rendszerek biztosítják. Természetesen a hálónak nem minden eleme aktív minden időpillanatban. A felhasználói számítógépeknek ill. munkaállomásoknak a hálóra (egy bejelentkezési eljárással) rá kell kapcsolódniuk, a szolgáltató számítógépeknek viszont illik állandóan elérhetőknek lenniük. (Hogy a gyakorlatban ez nem mindig van így az igen hamar kiderül munkánk során).

Az Internet szolgáltató számítógépéin több informatikai szolgáltató rendszere - hálószeme - is lehet, és mindegyik rendszer sok (információs) oldalból állhat. Az oldalak tartalmilag is egy hálót alkotnak - sok tízmillió oldal van jelenleg a világhálón - és a világháló csodás tulajdonsága az, hogy - mivel a lapok az un. hipermédia szabályai szerint épülnek fel - még egy ilyen óriási elemszámú rendszerben is a tájékozódáshoz egyszerűen kezelhető eszközöket bocsát a rendelkezésünkre.

A böngésző (pl. Netscape, vagy MS Internet Explorer) olyan program, mely a hálószem vagy hálólap (hálóbeli) un. URL címe alapján lehetővé teszi a háló lapok elérését, és az URL-ben szereplő hálózati protokoll alkalmazásával információk cseréjét (leggyakrabban a lapokon tárolt információk megjelenítését).

A lapok tartalmát a hipermédiában un. kulcsszavakkal is leírják, így az un. keresőgépekkel lehetővé válik hálólapok megtalálása azok tartalma alapján is.

A kulcsszavak bizonyos köre (pl. egy-egy szakma fogalmai) egyes keresőgépeken teljesebben van jelen, illetve a keresőgépek saját fogalom hierarchiájuknak megfelelően is klasszifikálják a lapokat. Így egyes tudományágak, témakörök szempontjából létezhet jobb ill. rosszabb keresőgép is. Az esetek többségében a keresést több keresőgépen is érdemes megismételni. Néhány ismert keresőgép: AltaVista, Yahoo, Excite, HotBot, és a magyarok közül a Hudir vagy a Heureka. Ezeket a keresőgépeket böngésző programunk Internet cím mezőjébe írt http://www.yahoo.com/-mal (Yahoo esetében), vagy http://www.altavista.digital.com-mal (AltaVista esetében) hívhatjuk be.

Az Interneten kialakult un. kiber-kultúrában a gyakran előforduló kérdéseket (angol rövidítésük alapján Frequently Asked Questions, FAQ) adnak közre. Bevezetésként nézzünk meg egy ilyen kérdéscsomagot, melyet a Wilson Internet Services cég gyűjtött össze, és melyeket USA-beli kisvállalkozók tettek fel az Internettel kapcsolatban. A válaszok sok rejtett kérdésünkre választ adhatnak (1. melléklet).

1. melléklet. Néhány gyakran feltett kérdés az Internettel kapcsolatban

Ha információt kívánok szolgáltatni, akkor számítógépemnek állandóan bekapcsolva kell lennie?

Nem. Üzleti információkat tartalmazó lapjainkat Internet szolgáltatónk számítógépén tároljuk, ezért annak kell 24 órán keresztül elérhetőnek lennie. Információinkat is ők védik, a kérdezők így nem juthatnak be saját számítógépünkbe.

Ki fizeti a távolsági kapcsolatok telefonköltségeit?

Önnek csak Internet szolgáltatójához kiépített telefon kapcsolat (helyi telefon) díját kell fizetnie. Üzeneteit ezek után nagysebességű bérelt vonalakon ill. űrtávközlési eszközök felhasználásával Internet szolgáltatójuk küldi el rendeltetési helyére. Ennek költségét az Internet szolgáltatónak fizetett havi díjak fedezik.

Hogyan használhatják a vállalkozások az Internetet?

A vállalkozás marketing munkájában az Internet alkalmas a cég imázs felépítésére, ügyfélszolgálat megoldására. Műszaki- és hibakeresési információkat adhat, ügyfél vélemények megismerését termékinformációk közreadását, rendelések fogadását teheti lehetővé.

Milyen típusú vállalkozások profitálhatnak legtöbbet az Internetből?

Jelenleg az Internet jelentősége kisebb a földrajzilag szűk területen belül működő (helyi) vállalkozásoknál, és nagyobb a regionálisoknál vagy nemzetközieknél. A csomagküldő szolgálatok, vagy a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó cégek számára jelentősége igen nagy.

Hogyan lehet kifizetni az áruk/szolgáltatások ellenértékét az Interneten?

A vásárlók elvileg beírhatják hitelkártyájuk számát az online megrendelőlapokra, de a kártya adatok védelme, ma még általánosan nem megoldott. 1997-ben több cég dolgozott már ki titkosító eljárásokat, ezek elterjedése a következő időszakban várható. Természetesen rendelések fogadhatók a szokásos módon pl. telefonon vagy faxon, melyeket az Internet felhasználók általában "csiga postának" neveznek.

Hogyan kezdhetjük el a munkát az Interneten?

Először is keresni kell egy Internet szolgáltatót, akik egy kb. havi 5000 Ft-os havi fix díjért, vagy egy kisebb fix havi díjért és egy használat után fizetendő percdíjért lehetővé teszi az Internet használatát. Ha háló lapot is szeretnénk a szolgáltató számítógépére helyezni, akkor egy másik havi díjat is fizetnünk kell. A háló lap elkészítését általában egy szakcégre célszerű bízni, aminek szintén külön költsége van.