1   sláger, utcai nóta (német) K. J.

2   költők K. J.

3   "Szövetségesek". Nevüket onnan kapták, hogy az angolokkal és a franciákkal szövetkeztek a beotuk indiánok kiirtására. K. J.

4   A továbbiakban Bábel és Báb-ili néven is.

5   Kemit (a Tökéletes), a kezdő irnokok tankönyve

6   Az aurignaci kultúrát a szerszámok nagy változatossága jellemezte, ide datálható pl. a karctű, ill. a véső felfedezése. K. J.

7   Penn, William (1644-1718) angol kvéker vezető, gyarmati politikus, Pennsylvania szövetségi állam megalapításának kezdeményezője. 1682-ben szerződést kötött a lenape (másként delaver) indiánokkal. K. J.

8   Azért nevezzük így, mert a barlangokban, azaz védett helyen maradt fenn a legtöbb emléke; a művészet nyilván szabad ég alatt is virágzott, s könnyen romló anyagokat is igénybe vett. V. N.

9   Eme - közismertebb - nevük fehér eredetű, Virgínia állam kormányzójáról De la Warr-ról kapták. K. J.

10   Az indián törzsek nevét a mai átírás szerint egységesen Kiszely István munkája alapján használjuk (K. I.: Amerika népei. Bp. 1993.). K. J.

11   "A hely, ahol a kaktusz gyümölcse terem." K. J.

12   A kézirat születésének idején újdonságnak számító vizsgálati módszer az elmúlt évtizedek alatt jelentősen fejlődött, a mérési pontatlanságok azonban napjainkban is nézeteltérésekre adnak okot (ld. a torinói lepel kormeghatározásának vitája). K. J.

13   "az Istenek városa"

14   1562-ben Diego de Landa, Yucatán első püspöke elégettette az ősi könyveket és lerombolták a templomokat. Krónikája (a Yucatánban történt dolgok leírása) viszont pótolhatatlan tanúságtétel a maják korabeli életéről. K. J.

15   "Az iguána háza"

16   Vö. 52. oldal.

17   Másképpen Mo-ti. Tanítása a moizmusnak vagy motizmusnak nevezett vallási mozgalom alapját alkotta. K. J.

18   "Az ég úrnője". A sumér mitológiában a termékenység, a testi szerelem és a viszály istennője.

19   Jelentése: tenger. Az akkád mitológiában az őselem megszemélyesítése.

20   Különösen Keresztelő Szent Jánost tisztelik.

21   Az ókori Mezopotámia népei három különböző módszert használtak az időpontok rögzítésére: l. az uralkodási évek; 2. valamely fontos hivatalt viselő személy neve után; 3. az év a megelőző esztendő egyik kiemelkedő eseménye után kapta nevét. Mivel az uralkodási éveket, illetve egy-egy esemény pontos idejét nem mindig ismerjük, a dátumozásban jelentős eltérések lehetnek. Néhány, tudományos körökben általában elfogadott dátum: a III. úri dinasztia hatalma Kr. e. 2112-2004-ig tartott, a kasszita uralom ideje Kr. e. 1415-1154. körül, az asszír korszak Kr. e. 1363-727, az újbabiloni királyok uralkodása 625-556 között történt. K. J.

22   "A bölcs úr". Neve elsődlegesen az istenség tiltott nevének helyettesítéseként szerepelt.

23   A pehlevi írás a Kr. e. 2. századtól az iszlám megjelenéséig élte fénykorát. A zoroasztrizmus szent könyve az Aveszta ennek az írásnak egyik változatával, az avesztai írással íródott. Egyik sajátossága volt, hogy arámi szavakat használt pehlevi szavak megjelölésére. K. J.

24   A zoroasztriánusok szent könyve

25   Dániel könyve 6,1-11,2

26   Ez természetesen a kézirat befejezése idején, más geopolitikai helyzetben volt érvényes.

27   Kákosy László két különböző, bár időben egymáshoz közel élő uralkodó mellett érvel. (K. L.: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1998. p. 48.) K. J.

28   Sefekh nevének jelentése: "aki ír". A könyvtárak, a tudomány úrnője, ő jegyzi fel a királyok nevét és tetteit a szent fára.

29   Fannius manufaktúrája egy Amphitheatrum nevű épületben volt. V. N.

30   Hérodotosz Athénével azonosította. K. J.

31   A Homérosz utáni hagyomány szerint ő honosította meg Hellaszban a Dionüszosz kultuszt. K. J.

32   Az utolsó reneszánsz embernek is nevezik. K. J.

33   franciául: kb.: "megvan!" K. J.

34   A görög mitológiában a siratás megszemélyesítője. K. J.

35   Poszeidon fia, Kadmosz apja. K. J.

36   A mű Bellum civile (Polgárháború) címmel is ismert. K. J.

37   Ma a párizsi Louvre-ban látható. K. J.

38   Az ószövetségi időkben jó minőségű aranyáról híressé vált azonosítatlan terület. A Genezis fölsorolása (Gen 10,29) Arábiába helyezi, de Salamon idején azt gondolták, hogy a tengeren túl fekszik. K. J.

39   Ókori nevét nem ismerjük, a közeli Szentháromság kápolnáról nevezték el. K. J.

40   Michael Ventris fiatalon bekövetkezett halála előtt (de már a kézirat lezárása után) lényegében eljutott a krétai írás rejtélyének megoldásához. A felfedezéshez vezető utat és a nagyszerű eredményt magyar nyelven is hozzáférhető könyv örökíti meg: Chadwich, John: A lineáris B megfejtése. Bp. Gondolat, 1980. 227 p. illusztr. K. J.

41   A Tuhutum oltár azóta megsemmisült. K. J.

42   Az összevont írásjeleket és hangugratásokat az emlékek szövegében nem tüntetjük fel, ezek inkább csak a szakembert érdeklik, s mi nem térhetünk ki részletes magyarázatokra. A fenti szöveg pontos és szakszerű átírása így fest: Miklós derzsi pap; a feljebbre írt kisbetűk a kihagyott magánhangzókat jelölik, az alul ívvel egybefogott betűcsoportok pedig az összevonásokat. V. N.

43   Ma már inkább ismét csikszentmiklósi feliratként tartja számon a szakirodalom. K. J.

44   Tagebuch einer Reise nach Konstantinople. München, 1923. K. J.

45   Fél évszázad alatt a rovásírás kutatásának sok új eredménye látott napvilágot - ezeket Várkonyi természetesen nem tárgyalhatta. A jegyzetíró kötelessége, hogy a publikációk közül néhányat megjelöljön, az olvasó fellapozásukkal jelen kötetünkben nem található adatokhoz, információkhoz juthat (Mindhárom munka gazdag irodalomjegyzéket is közöl):
1. Ferenczi Géza-Ferenczi István: Magyar rovásírásos emlékekről. In. Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. Csetri Elek, Jakó Zsigmond, Tonk Sándor. Bukarest, Kriterion Kvk., 1979. p. 9-32.
2. Ferenczi Géza: A székely rovásírás Erdélyben ma létező emlékei. In. Rovásírás a Kárpát-medencében. Szerk. Sándor Klára. Szeged, 1992. p. 51-67. (Magyar őstörténeti könyvtár 4.)
3. Varga Géza: A székely rovásírás eredete. Bp., Írástört. Kutatóintézet, 1998. 92 p. illusztr. K. J.

46   Vö. 150. oldalon az idézettel.

47   Kleiszthenész vezette be Kr. e. 509-ben (Athén). K. J.

48   A latin irodalom megalapítója, Annales című műve Vergilius Aeneiséig nemzeti eposznak számított.

49   Szobek az egyiptomi mitológiában a víz és a kiáradt Nílus istene. Kultuszközpontja a Fajjúm-oázis volt. K. J.

50   A könyveknek megvan a maguk sorsa (Terentianus Maurus). K. J.

51   Szótér = a megmentő. K. J.

52   Philadelphosz = fivérét szerető. K. J.

53   Kultuszát I. Ptolemaiosz Szótér vezette be az athéni Timonnal. Alakjában és nevében Ozírisz és Ápisz egyiptomi istenek egyesültek. K. J.

54   "restitutor orbis" = a világ helyreállítója

55   V. N. kéziratának elkészültekor. K. J.

56   A németek apostola, nevének jelentése: jótevő. K. J.

57   Korabeli és sokáig élő neve Szent Márton hegye (a Savaria környékén született, későbbi toursi püspök Szt. Márton után). K. J.

58   A kézirat lezárása, ill. V. N. halála utáni kutatási eredmények a szerző megállapításait e helyt részben cáfolják. Bővebben l. Wehli Tünde: Az Admonti Biblia. Bp. 1977. Akad. Kiadó. (Művészettörténeti füzetek 11.). K. J.

59   németül: "röviden és tömören"

60   Normann író, több mint 2600 hexameterből álló Doctrinale c. latin nyelvtanát a 16. századig iskolai tankönyvként használták. K. J.

61   Az ősnyomtatványok legfontosabb központi katalógusának első kiadása 1925-1940 között jelent meg 8 kötetben, átdolgozott kiadásának megjelentetése 1968-tól folyamatban van. K. J.

62   Görögül Bakkhosz, más néven Dionüszosz, a termékenység és a növényzet istene. K. J.

63   A táplálékul szolgáló növények növekedésének istennője. K. J.

64   Latin: vég nélkül.

65   Polüphilosz álombéli küzdelmei. A szerző neve csak később, a fejezetek kezdőbetűinek összeolvasásából derült ki. K. J.

66   Burckhardt, Jacob: A reneszánsz Itáliában. Bp. 1978. K. J.

67   Barzizza, Gasparino da - humanista pedagógus, a latin helyesírás kézikönyvének összeállítója. K. J.

68   az egyháztörténet atyja - K. J.

69   Miksa császárt dicsőítő lovagregény. K. J.

70   Diodórosz (szicíliai, Kr. e. 1. századi görög történetíró, a Bibliothéké (latinul Bibliotheca historica) c. egyetemes történeti mű szerzője. K. J.

71   Ettől fogva az egykorú idézetek tétova és kezdetleges tipográfiáját mai betűzés szerint írjuk át, a könnyebb olvasás kedvéért, de természetesen épségben hagyjuk az eredeti nyelvezetet. V. N.

72   Hasonmás kiadása 1981-ben jelent meg az Európa - Magyar Helikon Kiadó gondozásában. K. J.

73   Pécs török megszállása miatt püspöki székét nem foglalhatta el - soha nem is járt a városban. K. J.

74   Régi Magyar Könyvtár. Az 1531-1711. között megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. Szerkesztették Szabó Károly, Hellebrant Árpád, Sztripszky Hiador. 1-4. köt. Bp. 1879-1912. Rövidített jelzése: RMK. V. N.

75   Ez a IV. fejezet 3. alfejezete. A barokk kor és könyve és A tipográfia című alfejezetekből csupán mintegy három kéziratoldal maradt fenn. Az eredeti kéziratszámozás szerinti 451/b oldalt követően több, mint 30 oldal, a 481-ig terjedő rész elveszett. A megmaradt töredéket a Függelékben közöljük. M. K.

76   Vö. a 352. lapon idézett levéllel! K. J.

77   A kézirat lezárása óta eltelt évtizedek során, a jelenlegi árak ismeretében a felelet még nehezebbé vált. K. J.

78   Itt eszünkbe jut, hogy ideje volna megírni a sajtóhibák oknyomozó történetét, kacagtató, szellemes és tanulságos könyv lenne, főként pszichológusok számára. Egy régi mondás szerint a sajtóhibáknak külön ördögük van, s az a természetük, hogy ha száz közül kiirtunk kétszázat, még mindig marad háromszáz a szedésben. V. N.

79   A kéziratból itt mintegy 14 gépelt oldal (509-523-ig) hiányzik. M. K.

80   Ennek tulajdonítható, hogy a műből fájdalmasan hiányzik Tótfalusi Kis Miklós működésének tárgyalása, holott korábbi meglétére egy fennmaradt bekezdés utal (l. Függelék). M. K.