|
DALAINK EREJE
Elődeink úgy
hitték, hogy a dalok a csend szülöttei, akkor keletkeznek,
ha mindenki megpróbál a szépre gondolni.
A dalok akkor alakot öltenek az emberek szellemében, s a
felszínre jönnek, akár tenger mélyéről
a buborékok, amelyek a levegőre törekszenek, s ott
szétpukkannak.
Így keletkeznek a szent énekek.
Eszkimó sámánasszony Dalaink szavai, a szent gyökér visszhangja, a tökcsörgőben a kavicsok zörgésének visszhangja, a Peyote-legyező szarka- és légycsapótollai hangjának visszhangja, a vízdob pergésének visszhangja, s a vízi madarak rikoltásának visszhangja. Peyote adja az embernek a hangot s az éneket... Mary Crow Dog, Sioux
Mozdul az Ég,
Hullámzik az
Ég, Megfulladtam A Szellemek lecsaptak Kihúzott engem,
Farkasszemet Ott állt egyenesen,
A Szellem a Mozdul az Ég, Hullámzik az
Ég, Sikwalxlelix, Bella Coola sámánasszony A dalokban van az erő. Néha egyszerűen csak ott fekszenek az emberek, s azt mondják: "Nem jön a dal. Nem jön a dal. Nem jön a dal." Meg vannak bolydulva. Olyankor megkeresnek, eljönnek értem, én meg beszélek velük. Én akkor azt mondom, nem kell egyebet tenned, csak sírjál. Gondolj valami nagyon rosszra, ami megesett veled, s ordíts a fájdalomtól. Akkor eljön hozzád a dal. Mindenkinek van saját éneke. A kiáltásotok a dal. Ha az Édesanyád után sírsz, van valami a jajveszékelésedben, ami előcsalja a dalt. Ki fog jönni belőled. És ha előjön, erőt ad néked. Ethel Wilson, Cowichan A dalainkon keresztül tartjuk a kapcsolatot a Szellemvilággal. Minden dal jelent valamit, és minden dal fontos. A dalok segítenek rajtad, meggyógyítanak... Segítségükkel másokon is tudsz segíteni. A dalokban van az erőd, s orvosságod. A dal segítőtársad, ha munkáddal másokon segítesz. A dalok hozzátartoznak a gyógyításhoz, a segítségnyújtáshoz, mikor valakin segíteni tudtál, aki beteg volt, vagy a halálán volt. A Nagyapám kapott egy dalt, amely segítségére volt lánya halála fölött érzett fájdalma enyhítésében. Három napra lement a folyóra, s egyszerre csak megpillantotta ezt a csónakot a fa tetején. Ebben a csónakban ül a leánya, s néhány férfi, akik fölmennek a magasba, föl a leány fölé, a fák fölé, a felhők fölé. A csónak átvitte őket a másvilágra. Szomorú dal ez, igaz. Ezt a dalt anyámtól kaptam. Mindig sírnom kell, mikor ezt énekelem, s olyan, mintha anyámat hallanám. Ahhoz, hogy az Erőd, a Segítőd s a Dalod eljöjjön hozzád, elébe kell menned, hogy fogadhasd. El kell menned, s dolgoznod kell a hegyekben, a folyókban, hogy tiéd legyen ez az Erő. Mary Leitka, Hoh
Nem tudom, Pawnee asszonyok éneke
|
