Már 1910 májusában híre járt annak, hogy Debreczen lett a győztes az immár évtizedekre visszatekintő küzdelemben.^[1] Ennek hatása alatt haladéktalanul sorompóba lépett Kassa városa is, s az ottani egyetemi nagybizottság úgy határozott, hogy feliratban fordul gr. Zichy János kultuszminiszterhez a tekintetben, hogy már az 1911-iki évi költségvetés keretében intézkedjék a kassai egyetem felállításáról.^[2] A példát nem sokkal utóbb Szeged is követte,^[3] annyival is inkább, mert Debreczen városa nagy anyagi áldozatok vállalásától sem riadt vissza a harmadik magyar egyetem elnyerése végett.^[4] A pozsonyi társadalom, amelynek érdeklődését teljesen lekötötte a választási harc, az egyetem kérdésében ekkor csodálatosan közömbös maradt. Annál váratlanabb volt tehát egy fővárosi hírlapnak azon értesülése, hogy a kormány a harmadik egyetem létesítése ügyében már döntött és pedig Pozsony javára, olyanformán, hogy azon a katonai tudományok számára külön fakultást fognak felállítani.^[5] A hír nem bizonyult ugyan valónak, amennyiben gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök kijelentése szerint a minisztertanács még nem foglalkozott a harmadik egyetem felállításának kérdésével,^[6] az országgyűlést megnyitó királyi trónbeszéd azonban mégis arra mutatott, hogy a kormány dűlőre akarja vinni ezt a régóta vajúdó ügyet. "Uj egyetemek felállításának" - úgymond - "folytólagos előkészítése is sürgős feladata lesz kormányunknak és a törvényhozásnak".^[7] Ez alapon mondhatta gr. Zichy János miniszter is egy héttel utóbb a nála tisztelgő kassai küldöttségnek, hogy az egyetemek szaporítása befejezett dolog s csupán csak az a kérdés, hogy hol állítják fel azokat?^[8]

Erre a kérdésre válaszolt a Demeczky Mihály-féle tervezet, melynek előkészítésére szerzője még gr. Apponyi Albert minisztertől nyert volt megbízást, s amely indokolásokkal és költségvetésekkel ellátott tervezet ugyanezen időtájt (júl. 10) jutott köztudomásra. A tervezet szerint öt új egyetem és egy új műegyetem volna felállítandó és pedig Debreczen, Szeged, Pozsony, Kassa, Pécs és Temesvár városokban. A pozsonyi egyetem a javaslat szerint konzuláris és hadügyi fakultást is kapna; az előbbi fakultás egyenrangú volna a bécsi konzuláris akadémiával, az utóbbin pedig az összes haditudományokat tanítanák közös hadseregbeli és honvédtiszteken kívül polgári tanerők is, amint hogy a fakultást polgári hallgatók is látogathatnák. Az új egyetemek felállításának sorrendje természetesen attól függene, hogy a kiszemelt városokban mily fokig vannak már meg az előfeltételek; ezek tekintetbe vételével - a tervezet szerint - Pozsonyban volna legkorábban felállítható az új egyetem, mivel a szükséges előfeltételek itt vannak meg a legnagyobb mértékben.^[9]

A tervezetet illetőleg az arról kiadott félhivatalos jelentést Pozsonyban természetesen érthető megelégedéssel fogadták, bár tudatában voltak annak, hogy a kérdésnek "közvetlen küszöbön álló megoldásá"-ban nem szabad hinni és pedig annyival kevésbbé, mert a fővárosi sajtó is bizonyos tartózkodással fogadta a szokatlanul nagyarányú tervezetet, melyet egyébként még az illetékes tényezők sem tettek komoly megfontolás tárgyává.^[10] Az 1911-i kultuszminiszteri költségvetési tervezet tényleg csak ötvenezer koronát irányzott elő az új egyetemek létesítésének előkészítésére,^[11] ami arra mutatott, hogy általánosságok közt mozgó előkészítő munkálatoknál egyéb a közel jövőben nem várható. S valóban a minisztérium csak 1911 március derekán kezdett érdemlegesen foglalkozni a harmadik egyetem felállításának lehetőségével azzal, hogy gr. Zichy János miniszter az érdekelt városokat (betűrendes sorrendben) értekezletre hívta, elsősorban az illető város által megajánlandó hozzájárúlás végleges megállapítása végett.^[12] Pozsony város és vármegye képviselőit március 30-án fogadta^[13] s a tanácskozás eredményeként a miniszter kijelentette, hogy április végén vagy május elején személyesen fog tájékozódni a hely szinén mindazon kérdésekről, amelyek egy egyetem felállításával vonatkozásban állanak.^[14]

A budapesti értekezleten történt megállapodásnak megfelelően Barta Aurél főispán április 20-án tanácskozásra hívta össze a városi pártok összes vezérférfiait is a végett, hogy megbeszéljék azon felterjesztést, amelyet Pozsony városának a létesítendő egyetemhez való hozzájárúlása ügyében kell intéznie a kultuszminiszterhez. Az értekezlet ennek lehetővé tétele érdekében úgy döntött, hogy Pozsony városának május havi közgyűlése elé olyan tartalmú javaslatot fog terjeszteni, mely szerint "a város az egyetem czéljaira máris felajánlott (1906) egy millió koronán kívül felajánlja még a szükséges telek árát is két millió korona erejéig".^[15] A városi közgyűlés a javaslatot egyhangúlag megszavazta ugyan,^[16] de azért egyelőre úgy látszott, hogy a város ezen újabb áldozatkészsége sem lendített a harmadik egyetem ügyén. Mert nem tekintve néhány kultúrpolitikusnak e kérdésben ismételten kifejtett s Pozsony mellett érvelő állásfoglalását^[17] és azon többé-kevésbbé ellenőrízhetetlen híreszteléseket, amelyek majd Debreczen,^[18] majd Pozsony elsőbbségéről szóltak,^[19] hosszú időn át semmi érdemleges mozzanat sem merült fel e tekintetben.

Annyi kétségtelen, hogy a kérdés fejlődésének e legutóbbi stádiumában csak Debrecent lehetett Pozsony egyedüli komoly vetélytársának tekinteni. "Mindkettő szépmultú és jövőjére nézve nagyrahívatott. A kormány egyiket is, másikat is bíztatja, hogy esetleg megkapja a harmadik egyetemet. Az sincs kizárva, hogy mindkettő egyszerre megkapja."^[20] A pozsonyi újság ezen sejtését támogatni látszott nemcsak azon körülmény, hogy Debrecenben Balogh Jenő államtitkár beható tárgyalásokat folytatott az egyetem ügyében, hanem gr. Zichy János miniszternek pozsonyi látogatása is július 4-5-én, kimondottan "a harmadik egyetem czéljaira szolgálható" telkek és intézmények megtekintése végett.^[21] "Pozsony kultúrája feltétlenül megérdemli, hogy a kormány megtegye a magáét az egyetemnek e városban leendő létesítése érdekében", mondta ez alkalommal a miniszter,^[22] úgy hogy ezek után most már valóban számolni lehetett a pozsonyi megoldás valószínűségével.

A kultuszminiszter nagy érdeklődéssel kísért pozsonyi látogatása volt az országos egyetemi kérdésnek utolsó fontos mozzanata, amelyet ismét hónapokra terjedő szünet követett. Csak október elején merült fel újból a harmadik egyetem elhelyezésének kérdése olyan hírek alakjában, melyek arról szóltak, hogy "az egyetem ügyében már megtörtént a törvényhozás egyik tényezőjének döntése." A miniszter állítólag már Bécsbe vitte a minisztertanácsi határozaton alapuló törvényjavaslatot, mely a harmadik egyetemnek Pozsonyban leendő felállításáról szól és a király hozzájárult az erről szóló előterjesztéshez, melyet rövid időn belül az országgyűlésnek is alkalma lesz tárgyalás alá venni.^[23] Bár ezen hírek nem származtak feltétlenül hitelt érdemlő forrásból, - mégis alkalmasak voltak arra, hogy az érdekelt városokban izgalmat keltsenek s ezáltal újabb erőfeszítésekre késztessék. Ennek tulajdonítható, hogy Szeged és Debrecen városok monstre-küldöttségekkel járultak illetőleg készültek járulni a miniszter elé s a pozsonyvárosi egyetemi bizottság okt. 25-i ülésén^[24] szintén úgy határozott, hogy "Pozsony városa nevében küldöttség fog tisztelegni a kormány tagjainál s újból fel fogja hívni a legilletékesebb faktorok figyelmét azokra a jelentős nemzeti és kulturális érdekekre, melyek az új egyetemnek Pozsonyban való felállításához fűződnek."^[25]

A debreceni küldöttségnek adott miniszteri válasz úgy hangzott, hogy "a létesítendő vidéki egyetemek sorrendjében a debreczeni az elsők közt foglal helyet."^[26] E kijelentést Pozsonyban akként értelmezték, hogy a közel jövőben tulajdonképen két "harmadik" egyetem fog létesülni: Debrecenben és Pozsonyban, "még pedig egyszerre, de részletekben vagyis fokozatosan."^[27] E felfogást teljes mértékben igazolni látszott gr. Zichy János miniszternek a pozsonyi tanácshoz nov. 4-én intézett leirata, amelyben értesíti a városi tanácsot, hogy "amennyiben a törvényhozás hozzájárulna ahhoz, hogy Pozsonyban m. kir. tudományegyetem állíttassék," szükségesnek tartja, hogy a város eddigi hozzájárulási ajánlatát bizonyos pontokban módosítsa, illetőleg kiegészítse. Nevezetesen: "1. a felajánlandó összeg ne legyen egy millió és két millió telekvásárlásra, hanem három millió korona minden további megjelölés nélkül. Ezen összeg a törvény életbeléptetésekor volna az állampénztárba befizetendő; 2. szükséges, hogy Pozsony sz. kir. város felajánljon megfelelő telket füveskert czéljaira; 3. jelentse ki a város, hogy amennyiben az egyetem új épületeit, az internátusokat stb. oly területen határozná emelendőnek, amely a várossal bár szomszédos, de még megfelelően szabályozva nincs, a város késznek nyilatkozik ezen városrészt szabályozni, a szükséges útakat, csatornákat, vízvezetékeket, villamos ellátást haladéktalanul elkészíttetni; 4. Pozsony sz. kir. város tulajdonjogilag ajánlja fel a Ferencz József-gyermekkórházat s az egyetemi könyvtárnak szánt kultúrpalota-épületet." S végül "felhívja a tanácsot annak hivatalos megállapítására, hogy a katonai kórház a hozzátartozó területtel, valamint az Eszterházy-tér mily feltételek mellett, illetőleg mily anyagi áldozatok árán volnának az egyetem czéljaira megszerezhetők?"^[28]

A miniszteri leiratot a város egyetemi bizottsága nov. 20-án vette tárgyalás alá, s annak minden pontját teljesíthetőnek találta, csupán a még egyelőre tervben lévő múzeum- és könyvtári épületre vonatkozólag tett kikötést olyan értelemben, hogy ha a kérdéses épületet felépítik, a város a közkönyvtárral együtt a helyiségeket is a minisztérium rendelkezésére fogja bocsátani, de "az állam a könyvtárral együtt átveszi a városi közkönyvtárost is, még pedig vezető állásban;" kívánja továbbá azt is, hogy "az egyetemi könyvtárrá átalakuló városi könyvtár necsak az egyetemi hallgatóknak, hanem a nagyközönségnek is rendelkezésére álljon." Minthogy a miniszteri leiratból az tünt ki, hogy a miniszter az egyetem helyéül elsősorban a helyőrségi kórházat és környékét szemelte ki, kétségkívül július 5-i látogatásának hatása alatt,^[29] a bizottság úgy határozott, hogy a novemberi városi rendkívüli közgyűlés elé azzal a javaslattal fog járulni, hogy "fejezze ki a törvényhatóság azt az óhajtását, hogy az egyetem a katonai kórház épületében és környékén helyeztessék el."^[30]

A város egyetemi küldöttségét, melyhez több szomszédos vármegye és törvényhatósági város is csatlakozott, nov. 25-én fogadta gr. Zichy János miniszter, aki ez alkalommal hivatalosan kijelentette, hogy "tekintetbe véve az összes körülményeket, a kormány elhatározta magát arra, hogy junktim a debreczeni egyetem felállításával, amelyre nézve már nyilatkozat tétetett, Pozsonyban is állíttassék fel egyetem;" abban a törvényjavaslatban, amelyet legközelebb be fog nyújtani a házban, két egyetem létesítését fogja a kormány javaslatba hozni az országgyűlésnek. "Pozsony városa a király és a nemzet akaratából tudományegyetemet fog kapni," - mondta ugyanez alkalommal gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök is,^[31] s így most már elmondhatták Pozsonyban, hogy "hosszú küzdelem, bizonytalanság és reménykedés után végre itt van a biztos valóság."^[32]

Az új egyetemről szóló törvényjavaslat december 1-én került az országgyűlés elé. Ennek értelmében:

"1. §. Debreczenben és Pozsonyban fokozatos fejlesztés mellett, tanszabadsággal felruházott magyar királyi tudományegyetem állíttatik fel.

2. §. E törvény életbeléptetése után a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meghatározandó időpontban a pozsonyi állami kórház a belügyminiszteri tárczából a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárczába vétetik át, a pozsonyi kir. jogakadémiát pedig megszüntetik.

3. §. Az új egyetemek fölállításával és az első tíz évben föntartásával és az első tíz évben föntartásával járó költségek fedezésére az állami költségvetésben az 1912. évtől kezdve tíz éven át évente kétmillió koronát kitevő átalányösszeg irányzandó elő.

4. §. A pozsonyi állami kórház orvosai, valamint a pozsonyi jogakadémia tanárai és egyéb személyzetük rendelkezési állapotba helyeztetnek, nyugdíjaztatásuk esetében azonban nyugdijuk a legutolsó beszámítható javadalmazásuk felénél kevesebb nem lehet.

5. §. A debreczeni és a pozsonyi tudomány-egyetem szervezeti szabályzatát, tanulmányi és vizsgarendjét a meglévő tudományegyetemeken fönnálló ilynemű szabályok tekintetével, az adott viszonyoknak megfelelő módosításokkal a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg és jóváhagyás végett Őfelsége a király elé terjeszti.

6. §. A debreczeni és a pozsonyi tudomány-egyetem első szervezése alkalmával a rendes és rendkívűli tanárokat, valamint az egyetemi könyvtár igazgatóját a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Őfelsége a király, a könyvtári, gazdasági, irodai, kezelési és szolgaszemélyzetet pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki.

7. §. E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi, a belügyi és a pénzügyi miniszter bízatik meg."^[33]

A miniszteri kijelentések illetőleg a lényegében fent ismertetett törvényjavaslat beterjesztésének hatása alatt Pozsony város polgárságának körében mozgalom indult meg oly irányban, hogy nagyobbszabású küldöttséggel járuljanak a király elé a város hódoló köszönetének tolmácsolása végett, továbbá, hogy gr. Zichy János miniszter és gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnököt a város díszpolgáraivá válasszák meg.^[34] Az ezekre vonatkozó s több mint száz törvényhatósági bizottsági tag által beterjesztett indokolt indítványt^[35] a dec. 4-i rendkívüli közgyűlés egyhangú lelkesedéssel magáévá tette.^[36]

Az új egyetemekről szóló törvényjavaslatot némi jelentéktelen módosításokkal a képviselőház közoktatásügyi bizottsága is elfogadta, s az erről szóló jelentés Szüllő Géza szövegezésében dec. 19-én került a ház asztalára.^[37] Ugy látszott tehát, hogy az egyetemi törvényjavaslatnak parlamenti tárgyalása a közel jövőben símán fog lefolyni, annál is inkább, mert a különböző pártállású kultúrpolitikusok véleménye szerint is a pozsonyi elhelyezés teljesen megfelel az ország érdekeinek és a magyar nemzeti kultúrpolitika követelményeinek.^[38] A pártpolitikai harcok felujúlása s az ismétlődő kormányválságok miatt azonban az új egyetemek kérdése ismét leszorult a napirendről, sőt attól is lehetett tartani, hogy "Pozsonyra nézve végzetes hibává lehet az egyetemi törvényjavaslatnak le nem tárgyalása."^[39]

Mindamellett a megvalósúlás előtt álló pozsonyi egyetem létesítésével kapcsolatos kérdések tárgyalása, a bizonytalan politikai helyzet ellenére is, állandóan foglalkoztatta a sajtót s Pozsony város társadalmát is. Takáts Menyhért jászói prépost az egyik fővárosi lapban azt fejtegette, hogy a pozsonyi kir. kath. jogakadémiát helyezzék át Szegedre, mert ez a jogakadémia kath. jellegénél fogva "az új egyetem kötelékébe egyszerűen át nem vehető s megszüntetni sem lehet a katholikusság nyilvánvaló sérelme nélkül."^[40] A pozsonyi társadalmat ellenben inkább azon kérdés érdekelte, hogy minő elnevezést nyerjen a fölállítandó új egyetem. Deák Ferenc és József főherceg nevét most már nem emlegették, de viszont annál erősebb visszhangot keltett azon indítvány, melyet néhány városi bizottsági tag még a december 4-i rendkívűli közgyűlés elé akart terjeszteni, hogy t. i.: "kérje fel a törvényhatósági bizottság a magyar királyi kormányt, tegyen előterjesztést a király ő felségének arra nézve, hogy a felállítandó pozsonyi egyetemnek Erzsébet-tudományegyetem névre leendő elnevezését legkegyelmesebben megengedni méltóztassék."^[41] Az indítvány tulajdonképeni kezdeményezője dr. Kumlik Emil városi könyvtárnok azonban ekkor "alaki okokból eltekintett annak benyújtásától." a febr. 5-i rendes havi közgyűlés azonban már érdemlegesen foglalkozott a kérdéssel,^[42] s azt Kumlik eredeti szövegezésében "egyhangú lelkesedéssel" el is fogadta.^[43] A város a közgyűlési határozat értelmében feliratát meg is szerkesztette, ezt azonban nem a magyar kormány közvetítésével, hanem közvetlenül a királyi kabinetiroda útján terjesztette a király elé 1912. március végén.^[44]

Mindezen törekvések arra mutattak ugyan, hogy a pozsonyi egyetem ügyét - legalább is a város polgárságának körében - elintézettnek tekintették, sőt kétségtelennek tartották a törvényjavaslatnak mielőbbi életbelépését is. A valóságban azonban nem így állott a dolog, mert a miniszter elsősorban tájékozódni kívánt az új egyetemek létesítésével kapcsolatos személyi kérdések elvi vonatkozásairól s e tekintetben a Felsőoktatásügyi Egyesület véleményezése alá bocsátotta a két új egyetem felállításáról szóló és már a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatot,^[45] másrészt az egyetem elhelyezésének ügyében közvetlen helyszini tapasztalatok után akart dönteni, hogy az új egyetem életképessége e tekintetben is biztosíttassék. A Bartal Aurél főispán elnöklete alatt az egyetem elhelyezésének kérdésében (május 12.) összehívott bizalmas értekezlet négy eshetőséget mérlegelt: a helyőrségi kórházat, amelyet elsősorban hozott javaslatba, azután a St. Genois-féle telket, továbbá a Hausbergl-dűlőt a régi Pállfy-kaszárnyával szemben és végül a Schiffbeck-telket.^[46] Gr. Zichy János miniszter május 14-én személyesen tekintette meg a javaslatba hozott telkeket, meghallgatta az összes illetékes tényezőket, s megigérte, hogy a "lelkiismeretes mérlegelés tárgyává teszi a hallottakat."^[47]

Az új egyetemekről szóló törvényjavaslatnak a képviselőház pénzügyi bizottságától történt elfogadása után, az elhelyezés kérdése fokozottabb mértékben nyomult előtérbe. A négy megoldási lehetőséghez újabban egy ötödik is járult: a Lanfranconi-féle u. n. Első Szárazmalomhoz tartozó terület^[48] s így a sok ellentétes érdek méltányos kielégítése fölötte nehéz volt, annyival is inkább, mert a közfelfogás sem volt egységes e kérdésben.

Jelentékeny mozzanat volt időközben a május 20-i miniszteri leirat az egyetemi könyvtár kérdésében, amely egyúttal válasz volt a városnak ez ügyben tett és fentebb már ismertetett felterjesztésére. A miniszter felfogása szerint az egyetemi könyvtár ügye a városi múzeum ügyétől elválasztandó; helyesebbnek véli, ha a város a közkönyvtár állagán kívűl a tervezett kultúrpalota számára előirányzott összegnek felét (300.000 K.) is felajánlaná az egyetemi könyvtár céljaira. A város ezen áldozatának viszonzásául kijelenti, hogy "a létesítendő egyetemi könyvtár közkönyvtári jelleggel fog birni és így a nagyközönség rendelkezésére álland." Hajlandó a város azon óhaját is teljesíteni, hogy "a kormány a könyvtár átadásának időpontjában előterjesztést fog tenni a jelenlegi városi közkönyvtárosnak vezetői minőségben való átvétele iránt."^[49] A két új egyetem felállításáról szóló törvényjavaslat az áldatlan parlamenti helyzet dacára is, június 5-én végre a képviselőház elé került.^[50] "Ha van valaki," - mondotta ez alkalommal a miniszter, - "aki sajnálja azt, hogy éppen ez a kultúrális törvényjavaslat ilyen atmoszférában és ilyen politikai viszonyok között kerül tárgyalásra, én sajnálom legjobban." Gr. Zichy miniszterrel együtt azonban minden alkotmányos érzésű magyar ember elmondhatta volna ugyanazt, mert hiszen kétségtelen, hogy a magyar kultúra legujabb korszaka ezen legfontosabb törvényjavaslatának tárgyalása megérdemelte volna a tárgyilagos,^[51] a pártpolitikai szempontokon felülemelkedni tudó parlamenti tárgyalást. A javaslat felett megindult vita során elvi jelentőségű volt gr. Zichy miniszternek azon kijelentése, hogy a pozsonyi jogakadémia sorsáról még nem döntött, továbbá azon álláspontjának hangsúlyozása, hogy "teljes egyetemeket" akar létesíteni s ennek következtében nem fog késni mindjárt az előmunkálatokat megtenni arra nézve, hogy a bölcsészeti kar a pozsonyi egyetemen létesíttessék."^[52] - Simán folyt le az egyetemi törvényjavaslatnak tárgyalása a főrendiház pénzügyi és jogügyi bizottságának június 12-i,^[53] nemkülönben a főrendiház június 17-i ülésén is^[54] s így az a július 7-én történt szentesítés után, mint az 1912. évi XXXVI. törvénycikk került az Országos Törvénytárba. Ezzel "immár formálisan és sikerrel befejezettnek tekinthető az a küzdelem, melyet Pozsony a tudományegyetemért négy évtizeden át folytatott."

Az 1912. évi XXXVI. tc. szövege a következő:

1912. évi
XXXVI. törvénycikk
a debreceni és pozsonyi magyar királyi
tudományegyetem felállításáról.

MI ELSŐ FERENC JÓZSEF

Isten kegyelméből Ausztriai császár, Csehország királya
stb. és Magyarország apostoli királya.
Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei
és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvénycikket
terjesztettük szentesítés végett Felségünk elé:

1. §.

Debrecenben és Pozsonyban, fokozatos fejlesztés mellett, tanszabadsággal felruházott magyar királyi tudományegyetem állíttatik fel.

2. §.

E törvény életbeléptetése után, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meghatározandó időpontban, a pozsonyi állami kórház és amennyiben Debrecenben időközben az egyetemi oktatás céljainak megfelelő közkórház állítatnék fel s ezt Debrecen sz. kir. város az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlja, ez utóbbi is, mint az illető egyetem orvostudományi karának kiegészítő része, a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcába vétetik át.

3. §.

Az új egyetemeknek felállításával és az első tíz évben fenntartásokkal járó költségek fedezésére az állami költségvetésben az 1912. évtől kezdve tíz éven át évente két millió koronát kitevő átalányösszeg irányozandó elő.

Az évi költségvetésben megszavazott ezek az átalányösszegek, továbbá azok az összegek, amelyeket az új egyetemek céljaira Debrecen és Pozsony város felajánlott, valamint egyéb, az új egyetemek céljaira adományozandó összegek, úgyszintén a pozsonyi állami kórház számára az 1912-iki költségvetésben előirányzott összeg, mint átalányösszeg, a 2. §-ban érintett átvétel időpontját követő költségvetési évtől fogva a központi állami pénztárba beszállítandók és ezen pénztár által alapszerűen kezelendők.

Az 1922. évtől fogva az új egyetemek fenntartásával felmerülő s a fentiek szerint létesített alap által nem fedezett fenntartási költségek az 1897: XX. t.-c. rendelkezéseinek megfelelően előirányzandók az állami költségvetésben.

4. §.

A pozsonyi állami kórház orvosai és egyéb személyzetük rendelkezési állapotba helyeztetnek; nyugdijazásuk esetében azonban nyugdijuk a legutolsó beszámítható javadalmazásuk felénél kevesebb nem lehet.

5. §.

A debreceni és a pozsonyi tudományegyetem szervezeti szabályzatát, tanulmányi és vizsgarendjét a meglevő tudományegyetemeken fennálló ilynemű szabályok tekintetbe vételével, az adott viszonyoknak megfelelő módosításokkal a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg és jóváhagyás végett Ő Felsége a király elé terjeszti.

A szervezés után kibocsátandó ilynemű szabályokra nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter meghallgatja azt a tudományegyetemet, vagy azt a tudományegyetemi kart, melyre a szabályok vonatkoznak.

6. §.

A debreceni és a pozsonyi tudományegyetem első szervezése alkalmával a rendes és rendkívüli tanárokat, valamint az egyetemi könyvtár igazgatóját a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Ő Felsége a király, a könyvtári, gazdasági, irodai, kezelési és szolgaszemélyzetet pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki.

Az első szervezést követő kinevezéseknél a vallás- és közoktatásügyi miniszter az illető tudományegyetem meghallgatásával teszi meg előterjesztését; ez eljárás részleteiről a szervezeti szabályzat intézkedik. A segédtanszemélyzetet a tudományegyetem illetékes karai választják és a vallás- és közoktatásügyi miniszter erősíti meg.

7. §.

E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi, a belügyi és a pénzügyi miniszter bízatik meg.

------

Mi e törvénycikket s mindazt, ami abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helyben hagyjuk, megerősítjük, és szentesítjük s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk.

Kelt Bad-Ischlben, ezerkilencszáztizenkettedik évi július hó hetedik napján.

Ferenc József s. k.
(P. H.)

Lukács László s. k.