szentelmény

A római katolikus egyház szentelményei a népi hitvilágban mint mágikus (varázserejű) tárgyak játszottak jelentős szerepet, elsősorban a római katolikusok körében. Ennek alapja az a tény, hogy a szentelmények az egyházi használatban is olyan tárgyak és dolgok, amelyek a szentelés, vagy áldás révén hétköznapi használatukból kiemelődve természetfeletti célokra alkalmasak; tehát az egyházi életben rokon feladatot töltenek be (többek között gonosz szellemek távoltartása, földi javak védelme természetfeletti úton). Az egyházi szentelmények a középkorban a mindennapi élet minden területére, szükségletére kiterjedtek, sok régebbi, kereszténység előtti hagyományt is magukba olvasztva. (Így pl. kereszténység előtti gyökerei vannak a tűzszentelésnek, gyertyaszentelésnek). A népi hitvilágban is szerepet játszó legfontosabb egyházi szentelmények a szenteltvíz, a gyertya, az alma, a barka, a tűz, a búza és bor, valamint a húsvéti szentelt ételek.

TI