hutbe

Az arab hataba (prédikálni, szónokolni) igéből származó szó a közhiedelemmel ellentétben nem a pénteki imát, hanem az akkor elmondott prédikációt jelenti. A hutbe mind vallási, mind pedig politikai tekintetben a muszlim közösség életének jeles eseménye volt. Az első, ún. intő prédikáció, magába foglalja Allah és Mohamed próféta, valamint családja magasztalását és a bennük való hitet. Ezt követi az illető hónaphoz kapcsolódó erkölcsi intelem. Ebben a részben a hátibnak lehetősége nyílott, hogy figyelmeztesse a gyülekezet tagjait az iszlám előírásainak betartására. A prédikáció után a hátib felszólította a híveket az imádkozásra, mire mindnyájan elvégezték imádságukat. Ezután következett a pénteki istentisztelet legünnepélyesebb és politikai szempontból is kitüntetett része, a második hutbe, azaz a tulajdonságok szónoklata. Ebben a szónok megemlítette a kalifa, esetünkben az oszmán szultán nevét, ami azt jelentette, hogy mindazokon a területeken, ahol a szultán nevét a hátibok belefoglalták a hutbéba, a szultán volt az úr. A főhatóság kinyilvánításának ezen ünnepélyes formája és a pénzverés a hatalomnak olyan külső jegyei voltak, amelyet a birodalom minden alattvalója könnyen felismerhetett.

ÁG