kádi

Török "bíró", aki egy személyben egyesítette a bírói, az ügyészi és a közjegyzői funkciókat. Szerteágazó feladatköre révén a helyi közigazgatás kulcsfigurája volt. Ő ítélkezett a káromkodástól az emberölésig minden vétségben és bűnesetben, a végrehajtás azonban már a bégekre tartozott. Bírói feladatai mellett ő hitelesítette az adásvételi és kölcsönügyleteket, a végrendeleteket, előtte lehetett házasodni és válni, ő ellenőrizte a pénzügyi elszámolásokat, az adószedőket és a piacfelügyelőket. A szultáni rendeletek értelmében részt vett a bányák, utak és hidak építésében, karbantartásában és felügyeletében, a fegyver- és lőporgyártásban, a hadsereg mozgósításában, élelem- és hadianyagellátásában, a hírszerzésben és felderítésben. A hivatal betöltéséhez medreszei végzettség kellett. Azok a medreszét végzettek, akik a bírói pályát választották, előbb egy járásban, majd egy bírósági körzetben, később egy megyében, azaz szandzsákban kaptak állást. Fölöttük a ruméliai és az anatóliai kádiaszker, azaz hadbíró állott. Magyarországon a kádik általában csak az itteni muszlim népesség, illetve muszlimok és keresztények közös ügyeiben ítélkeztek. A magyar népesség felett továbbra is a korábbi bírói fórumok (falusi bíró, úriszék, városi bíróság) bíráskodtak.

ÁG