Wesselényi Ferenc (1605-1667. március 23., Zólyomlipcse)

1655-től haláláig a legjelentősebb magyar rendi főméltóság, a nádori tisztség betöltője. Füleki, majd több ízben felső-magyarországi főkapitány (1647-1658, illetve 1663-1664). Eleinte III. Ferdinánd, majd I. Lipót király töretlen híve volt. A szégyenletes vasvári béke után azonban csalódott a bécsi udvar törekvéseiben és a törökök szövetségében próbált néhány főúrtársával (Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc és a köznemes Bónis Ferenc) kiutat keresni. Az összeesküvést azonban kezdeti stádiumában leleplezték, hiszen annak tagjai egymást jelentgették fel a császárvárosban. Wesselényi azonban mindezt már nem érhette meg, hiszen 1667 márciusában távozott az élők sorából.

PG