A "MOZAIKOK A NEVELÉS TÖRTÉNETÉBŐL"
című sorozat eddig megjelent köteteinek rövid bemutatása
I. A TUDÁS KAPUI
(Egyetemes neveléstörténeti szemelvénygyűjtemény)
Szerkesztette: Kéri Katalin
Tárogató, Budapest, 1995.A szöveggyűjteményben az ókortól a XIX. század végéig keletkezett művek részletei olvashatóak a bölcsességről, a tudás elsajátításának lehetséges módjairól és helyszíneiről. A könyv lapjain gyerekek lépnek elénk, és tanárok, dajkák, szülők, remeték, akik őket nevelték, oktatták.
A válogatás segítségével gondolatban különböző földrészekre és történeti korokba léphetünk át, és kolostoroktól az egyetemekig, bölcsőtől a kisiskolákig követhetjük a gyerekeket a nevelés színtereire.
A szöveggyűjteményben a neveléstörténet hagyományosan idézett forrásai mellett helyet kaptak irodalmi művek részletei, önéletírások, levelek, naplórészletek és újságcikkek is. Az olvasó tájékozódását kislexikon és tárgymutató segíti. Egyes szövegek először jelennek meg magyar nyelven, a szerkesztő fordításában.
II. MI A NEVELÉSTÖRTÉNET
(A diszciplína múltja, jelene és jövője)
Írta: Kéri Katalin
JPTE - Tanárképző Intézet, Pécs, 1997.A könyv a neveléstörténetről szól; a diszciplína múltjáról, jelenéről és jövőjéről készített rövid összefoglalás. Mivel a neveléstörténet a művelődéstörténet (történelem) keretei között értelmezhető, a kötetben szó esik magáról a történelemről is. Foglalkozik ez a munka a neveléstörténet tárgyával, a pedagógiával való kapcsolatával, tudományrendszertani helyével, kutatásával, forrásaival és tanításának problémáival.
A diszciplína jövőjére is nagy hangsúlyt fektetett a szerző, vázolva a neveléstörténészek előtt álló feladatokat, új kihívásokat és a XXI. század küszöbén esedékes szemléletváltás szükségességét.
A XXI. század küszöbén valamennyi tudományág művelői rendkívüli kihívások előtt állnak. Az emberiség jövője nagyrészt azon áll, hogyan tudnak párbeszédet folytatni a jövőben különböző népek, kultúrák tagjai. A neveléstörténet és az összehasonlító pedagógia a maga szerény módján szintén hozzájárulhat más országok, más kontinensek megismeréséhez.
III. TÁVOLI TÁJAK, ISMERETLEN GYEREKEK
Szerkesztette, magyarázó szövegekkel ellátta: Kéri Katalin
JPTE - Tanárképző Intézet, Pécs, 1997.Ebben a kötetben egyes országok történetéről szóló monográfiák részleteit válogattuk össze, mely részletek a nevelésről, oktatásról, gyermekek életmódjáról szólnak. Afrika, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália különböző népeihez léphetünk közelebb e könyv segítségével. Többek között busman beavatási szokásokról, egyiptomi gyerekjátékokról, szír akadémiáról, a japán szamurájok neveléséről, azték és inka iskolákról, arab mindennapokról, ausztrál nevelési eszményekről és az első amerikai egyetemekről olvashatunk e válogatásban. Az olvasó kedvére kalandozhat kongói kunyhókban és buddhista kolostorokban, szigorú kínai vizsgákra és derűs azték énekes házakba látogathat el. A kötet végére érve közelebbinek tűnnek majd a "távoli" tájak, és ismerősebbnek az "ismeretlen" gyerekek.
IV. ŐSI FÁNAK ÁGA-BOGA
(A középszintű iparoktatási szervezet
kialakulása és fejlődése Magyarországon)
Írta: Fericsán Kálmán
Budapest - Pécs, 1999.A kötet írója komoly alkotómunkába kezdett: szeretné feltárni a magyar iparoktatás, azon belül is a középszintű faipari képzés történetét. Ezen törekvésének első állomása ez a kötet, amely a Magyarországon kiépített iparoktatási szervezet históriáját tárgyalja a 18. század végétől 1918-ig.
A mű egyrészt "klasszikus" értelemben vett neveléstörténeti munka, melyben a szerző kronológiai sorrendben mutatja be a magyarországi oktatásügy - azon belül az iparoktatás - történetének változásait. Teszi ezt úgy, hogy részletesen tárgyalja az egyes korszakok törekvéseit és törvényeit, a dualizmus-kori vallás- és közoktatásügyi miniszterek tevékenységének jellemzőit. A könyv azonban ennél sokkal többet nyújt olvasójának: Fericsán Kálmán sokszempontú és sokoldalú - igazán ideillő a szó: interdiszciplináris - feltárást végzett, és a magyarországi eseményeket európai rendszerben, tágabb összefüggésekbe ágyazottan vizsgálja.
Könyvét olvasva részesei lehetünk az egykori iskolák mindennapjainak, bepillantást nyerhetünk parlamenti vitákba és miniszteri dolgozószobák falai közé. Gondolatban végigutazhatjuk kontinensünket, és tanúi lehetünk a korabeli magyarországi iparostanulók nemzetközi sikereinek.