Molnár János (Csécsény, 1728 - Szepesváralja, 1804)

Író, szerkesztő, költő. Belépett a jezsuita rendbe, s ott oktatói tevékenységet folytatott, valamint dogmatikai és hitvitázó műveket írt. Sokban hozzájárult a tudományos irodalom magyarnyelvű megszólaltatásához: megírta az első magyar művészettörténetet (A régi jeles épűletekről, Nagyszombat, 1760); és fizikát (A természetiekről, Newton tanítványinak nyomdoka szerént, Pozsony-Kassa, 1777). Egyedül írta és szerkesztette a Magyar Könyv-Ház című folyóiratot, amelyben tudományos könyvek magyar kivonatait közölte. Szorgalmazta a magyar időmértékes verselést, elsőként fordított az Iliászból.

UG