Vargha Gyula (1853-1929)

Magyar Tudományos Akadémia székháza
Költő, műfordító. Szász Károly veje. Jogot végzett. 1872-től a Statisztikai Hivatal tisztviselője, 1892-1901 között aligazgatója, 1901-től igazgatója lett. 1917-ig Tisza István kormányában a Kereskedelemügyi Minisztérium politikai államtitkára és országgyűlési képviselő. 1883-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1900-tól titkára, 1920-tól másodelnöke volt. 1892-től az Akadémia levelező, 1907-ben rendes, 1923-ban tiszteleti tagjává választotta, 1928-tól másodelnöke. Első verseskötete Dalok címmel 1881-ben jelent meg. A népnemzeti irány követelményei szerint írt egyszerű, csiszolt, indulatok nélkül megfogalmazott dalokból álló verseit, melyekben a francia parnasszisták hatása fedezhető föl, ciklusokba rendezte. Huszonöt év hallgatás után jelentkezett újra lírai alkotásokkal, melyekben azonban egyre több kétsége, félelme, s egyre jobban eluralkodó pesszimizmusa fogalmazódott meg, s már teljesen eltávolodott a népnemzeti iránytól. Költeményei nagy része a halállal foglalkozik. Képszerkesztése az impresszionizmushoz közelített, szimbolista motívumokkal és egy versszakon belül különböző metrumokkal keverve a jambikus verselés megújításával kísérletezett.

CsT