Füst Milán (1888-1967)

Nyugat 2.
Költő, író, esztéta. Élete főművének naplóját tekintette, melyet tizenhat éves korában, 1904-ben kezdett el írni s csak akkor hagyta abba, amikor a napló egy része megsemmisült a háború alatt, 1944-45-ben. Költőként Berzsenyit tekintette példaképének, s szabadverseinek dikciója pátoszában, archaikus stílusában valóban emlékeztet a nagy elődre. Változtatnod nem lehet című verseskönyve (1914) radikális szakítás a magyar poétikai hagyománnyal: kizár minden életképszerűséget, a lírai én különféle maszkok mögé bújik, mintegy látomásszerűen idézi meg a távoli múlt (ókori, középkori) világát. Első drámáját, a Boldogtalanokat 1915-ben közölte a Nyugat - itt jelenik meg először a művészetét jellemző sorsmodell: az önmagukkal és egymással birkózó hősök kudarcaikért, kielégületlenségükért egymáson állnak bosszút, egyszerre poklai önmaguknak és másoknak. Füst Milánt tanári állásából nyugdíjazták a kommün idején és bukása után tanúsított magatartása miatt. (Az üldözések ellen tiltakozik az 1920-ban írt Ádvent című regénye.) Hosszú pályája átnyúlt az 1945 utáni időszakba; részletesebb bemutatása a következő részben található.

VA