demokrata kör

1867-ben a kiegyezést el nem fogadó, részben a szélsőbal által szervezett egyesületi forma. Az alföldi parasztság között és az ottani mezővárosokban volt elterjedt. Az első kör 1867. november 18-án, Pesten alakult, s mintaalapszabályát a szélsőbal lapja, a Magyar Ujság azonnal közölte. Az egyesületek felhasználták Kossuth tekintélyét és a kiegyezéssel szembeni gondolatait társadalmi bázisuk szélesítésére. Kiegyezés-ellenességük inkább 1849-es, mint 1848-as nézeteket tükrözött, s ez az adott korszakban gyakorlatilag tilos volt. Az egyesületek radikalizmusa nem pusztán a közjog vonatkozásában, hanem társadalmi téren is jelentkezett: célkitűzéseik között valamiféle egyenlőségi társadalom létrehozása is megjelent. Ez volt az oka annak, hogy a "hivatásos" politikusok egyre inkább eltávolodtak a mozgalomtól. 1868 áprilisában Kiskunfélegyházán egy gyűlésüket a katonaság fegyveres erővel oszlatta szét, majd a mozgalom vezetőit letartóztatták, működésüket nem engedélyezték. Több alföldi demokrata kör a tiltás után más, kevésbé provokatív néven tovább működött.

SzD