Gerő Ernő (1898-1980)

Kommunista pártfunkcionárius. 1918-tól a KMP tagja. 1919-ben emigrált. 1922-ben hazatért, de lebukott. 1924-ben a Szovjetunió kicserélte magyar hadifoglyokért. A Kommunista Internacionálé egyik megbízottjakénz részt vett a spanyol polgárháborúban. Utána Moszkvában, a Kossuth Rádiónál dolgozott a háború alatt. 1944 végén hazatért, 1945-től 1956-ig a kommunista párt politikai bizottságának tagja. A különböző kormányokban 1945-1949-ben közlekedésügyi miniszter, 1948-1849-ben egyben pénzügyminiszter is. 1949 és 1952 között a Népgazdasági Tanács elnöke, a Rákosi-kormányban a minisztertanács elnökhelyettese. Rákosi mellett a diktatúra leggyűlöltebb alakja volt. 1956. júliustól a forradalomig a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. A forradalom győzelme után a szovjetek Moszkvába viszik, ahol 1960-ig tartózkodott. Ekkor hazaengedték, de 1962-ben kizárták a pártból. Többé közszereplést nem folytatott, fordítóként dolgozott.

GJ