szuezi válság

Idegenlégiósok
A súlyos energiagondokkal küszködő Egyiptom miniszterelnöke, G. A. Nasszer 1955-ben elhatározta, hogy a Níluson Asszuánnál gátat építtet. A hatalmas beruházáshoz az amerikai mellett szovjet kölcsönt is fel akart venni. A szovjet részvétel (és a félt behatolás) meggátlására finanszírozási szándékát az Egyesült Államok 1956. július derekán visszavonta. Nasszer ettől nem rettent meg, hanem válaszlépésként az angol és francia tőkeérdekeltségek kezében lévő Szuezi-csatorna államosítását jelentette be. Erre London és Párizs Izraellel kötött együttműködési megállapodást. A kialakított forgatókönyv szerint október 29-én izraeli csapatok léptek a Sinai-félszigetre, majd 31-én angol gépek bombázták az egyiptomi repülőtereket. Az ENSZ november 4-i tűzszüneti parancsát semmibe véve másnap francia és angol csapatok érkeztek Egyiptomba. Másnap éjszaka a Szovjetunió fenyegető jegyzékben követelte az agresszió beszüntetését. November 7-én London és Párizs vállalja az ENSZ-határozat betartását. November 15-től kék sisakos ENSZ-katonák őrizték a rendet, majd 1957. április 27-én ismét megindult a hajózás a csatornán.

PP