IV. Kázmér, II. Ulászló, Kázmér, János Albert

IV. Kázmér

Jagelló (II.)Ulászló lengyel király és Zsófia holszany-i hercegnő házasságából 1427. november 29-én született legkisebb gyermek. Bátyja, III. (magyar királyként I.) Ulászló küldte Litvániába, ahol nagyfejedelem lett. A várnai csata után lengyel királlyá választották, azonban, bízva bátyja visszatérésében, trónját csak 1447-ben foglalta el. 1454-ben kötött házasságot, Erzsébettel, I. Albert magyar király lányával. Házasságukból 13 gyermek született, többek közt II. Ulászló cseh és magyar király, Szent Kázmér herceg, János Albert, Sándor és Zsigmond lengyel király. 1492. június 7-én halt meg.

TI

II. Ulászló

Jagelló (IV.) Kázmér lengyel király és Erzsébet - I. Albert magyar király lánya - elsőszülött fiaként 1456. március 1-jén született. 1469 júniusában Podjebrád György a huszita rendek támogatásával utódjául jelölte. 1471. május 27-én a kelyhesek és a katolikusok egy csoportja cseh királlyá választotta, augusztus 22-én koronázták meg. 1477. június 10-én III. Frigyes császár beiktatta a cseh hűbérbe, ráruházta a választófejedelmi jogot is. 1490. július 15-én magyar királlyá választották, szeptember 18-án megkoronázták. 1502-ben kötött házasságot a francia Candele-i Annával, akitől két gyermeke született, Anna és Lajos. 1516. március 13-án halt meg, Székesfehérváron temették el. Befolyásolható természete miatt már kortársaitól megkapta a Bene vagy Dobzse (latin és cseh jól van) melléknevet.

TI

Kázmér

IV. Kázmér lengyel király és Erzsébet - I. Albert magyar király lánya - házasságából második fiúként 1457. október 3-án született. 1471-ben a Mátyás ellen felkelő magyar nemesek meghívták a magyar trónra, hadjárata azonban kudarcot vallott. 1484. március 4-én tüdőbajban halt meg, Vilniusban temették el. 1521-ben szentté avatták, de a kanonizáció Róma kifosztása miatt megakadt. 1602-ben végleg szentté avatták, Litvánia védőszentjeként tisztelik.

TI

János Albert

IV. Kázmér lengyel király és Erzsébet - I. Albert magyar király lánya - házasságából született harmadik fiúként 1459. december 27-én. Hunyadi Mátyás halála után bátyja ellenében, apja támgatásával el akarta nyerni a magyar trónt. 1490 júniusában a köznemesek magyar királlyá választották. Szeptemberben elfoglalta Sáros várát, Eperjest és Kisszebent meghódoltatta, Kassát azonban eredménytelenül ostromolta. 1491. február 20-án Kassa mellett lemondott magyar trónigényéről bátyja javára, cserébe sziléziai birtokokat kapott. 1491 őszén újra sereggel jött Magyarországra, azonban Szapolyai István és Haugwitz kapitány december 24-én Eperjes mellett legyőzték. Apja halála után, 1492. augusztus 27-én lengyel királlyá választották. Felesége nem volt, gyermektelenül halt meg a Német Lovagrend ellen induló hadjárat közben 1501. június 17-én.

TI