Kéri Katalin: A tudás kapui (Szöveggyűjtemény) (JPTE-PSZM - Tárogató Kiadó, Budapest, 1995.)
i. e. III. évezred - i. sz. V. század
[8] AZ ÍRNOKI TUDÁS DICSÉRETE

Az írnoki tudás anyja a szónokoknak,
     apja a tudós mestereknek;
az írnoki tudás gyönyörűséget ad,
     nem fordul csömörbe;
az írnoki tudást nehéz megszerezni,
     aki tudja, nem veszíti el;
az írnoki tudásért legyél buzgó,
     javadra válik;
az írnoki tudásért legyél szorgalmas,
     kincshez jutsz vele;
az írnoki tudást ne hanyagoljad el,
     lusta ne legyél;
az írnoki tudás gazdag tárház,
     Amanki titkos bölcsessége:
fáradozzál érte lankadatlan,
     titkai feltárulnak előtted -
ha lusta vagy, rossz híred kél;
az írnoki tudás szerencsés sorsvetés,
     javak és bőség:
míg kicsi vagy, gondod ez legyen,
     hogyha felnősz, [...];
az írnoki tudás középpontja mindennek,
dolgozz érte keményen, szépsége [vonzó]:
szerezz a sumer nyelvben kiváló tudást,
     tanuld a finom nyelvet,
tanulj feliratot írni, földet mérni,
     elszámolást készítni,
[...] a palota [...],
az írnok: szolgája a tudásnak,
     e szolgálatra rendeltetett.

Fordította: Komoróczy Géza

"Fénylő ölednek édes örömében..." - A sumer irodalom kistükre
      (Európa, Budapest, 1983.) 360-361. o.