Kéri Katalin: A tudás kapui (Szöveggyűjtemény) (JPTE-PSZM - Tárogató Kiadó, Budapest, 1995.)
i. e. III. évezred - i. sz. V. század
[26] CICERO: ATHÉNI DIÁK LEVELE


      ...Tudd meg, hogy Cratippushoz olyan szoros kötelék fűz, mintha nem a tanitványa, hanem fia lennék; egyrészt szívesen hallgatom őt, másrészt szívembe zártam személyes varázsa miatt. Egész napokat töltök el vele, gyakran még az éj egy részét is: kértem ugyanis, hogy minél gyakrabban vacsorázzék nálam. Miután ez szokásossá vált, gyakran váratlanul is betoppan közénk vacsoraidőben, s levetve a filozófiai szigorát, barátságosan eltréfálkozik velünk. Ezért légy rajta, hogy ezt a szerfölött kellemes és kiváló férfiút minél hamarabb megismerd.
      Hát Bruttiusról mit mondjak? Soha el nem eresztem magam mellől; amilyen igénytelen és komoly az életmódja, olyan szórakoztató társaság, mert nem idegen a tréfa a filológiától és a mindennapi vitatkozástól. A közelben béreltem neki szállást, és ahogy tudom, szűkös zsebpénzemből támogatom szegénységében. Azonkívül úgy intéztem, hogy a görög szónoklást Cassiusnál tanulom, latinul azonban Bruttiusnál akarok gyakorolni. Meghitt és mindennapos társaságom azokból áll, akiket Cratippus hozott magával Mytilenaéből, e tudós és neki oly kedves emberekből. Szintén gyakran van velem Epicrates, a legkiválóbb athéni filozófus és Leonides s más hozzájuk hasonlók. Ez hát a helyzet nálam.

Fordította: Maróti Egon

A régi Róma napjai
      (Válogatta: Szepessy Tibor, Gondolat, Budapest, 1968.) 92-93. o.