Kéri Katalin: A tudás kapui (Szöveggyűjtemény) (JPTE-PSZM - Tárogató Kiadó, Budapest, 1995.)
i. e. III. évezred - i. sz. V. század
[21] PLATÓN: TÖRVÉNYEK


6. könyv

ATHÉNI
      A most tárgyalt területen egy tisztviselő: az egész nevelésügy felügyelője van még hátra, aki mind a fiúk, mind a lányok nevelését irányítja. Egy ember álljon ennek az élén, és vezesse azt a törvények szellemében, aki legalább ötvenéves és törvényes gyermekek atyja - leghelyesebb, ha mind fiai, mind lányai vannak, de legalább az egyik nemből valók legyenek. Lássa be mind maga a választott, mind a választók, hogy ez a tisztség az állam legfontosabb tisztségei között is a legfontosabb. Hiszen minden növénynél döntő fontosságú, hogy az első csírázás jól induljon meg, abból a szempontból, hogy lényének tökéletes kifejlődése felé haladjon, s így a neki megfelelő célt elérje, de így van ez minden élőlénynél, szelíd- és vadállatoknál és az embernél is. Az emberről azt szoktuk mondani, hogy szelíd; de csak ha szerencsés természet és helyes nevelés párosulnak nála, akkor szokott a legszelídebb és legistenibb élőlénnyé válni; ha ellenben nem eléggé vagy nem jól nevelik, a legvadabb minden lény között, ahányat csak szül a föld. Ezért a törvényhozónak nem szabad engedni, hogy a gyermeknevelés másodrangú vagy mellékes dolog legyen az államban. Először is tehát jól ki kell választani a város lakói közül azt, aki a nevelésügy élén fog állni: aki minden tekintetben a legkülönb, lehetőleg azt kell ennek a felügyelőjévé tenni. Tehát az összes tisztviselők, a tanácsot és annak ügyvezető tagjait kivéve, gyűljenek össze Apollón templomába, és adják le titkosan szavazatukat, hogy a törvények őrei közül kit tartanak legalkalmasabbnak rá, hogy a nevelést irányítsa. akire aztán a legtöbb szavazat esik, azt vessék vizsgálat alá azok a tisztviselők, akik a választást végezték - kivéve a törvények őreit -, és ennek alapján öt évig viselje tisztét; a hatodik évben aztán ugyanígy válasszanak mást e tisztségre.

7. könyv

KLEINIASZ
      Melyek tehát azok a tanulmányok, amelyek nem emberi, hanem isteni értelemben szükségesek?

ATHÉNI
      Úgy gondolom, azok, amelyeknek tudása és gyakorlati megvalósítása nélkül még egy isten vagy daimon vagy hérosz sem képes az emberekre komolyan gondot viselni. Az ember nagyon messze volna attól, hogy hasonlóvá váljon az istenhez, ha nem tudná megkülönböztetni az egyet, kettőt, hármat, s egyáltalán a páros és páratlan számokat, ha nem tudna számolni, s így a napról és éjjelről sem tudna számot adni, mert járatlan a Nap, Hold és a többi égitest körforgásában. Nagy balgaság volna azt állítani, hogy mindezek nem szükséges tanulmányok azok számára, kik a legszebb tudományokból valami keveset is akarnak tudni. Hogy mit, mennyit és mikor kell ezekből tanulni, mit kell külön és mit más tudománnyal együtt - szóval egymással való összefüggésüket helyesen kell felfognunk, hogy azután ezeknek az ismereteknek segítségével továbbhaladhassunk tanulmányainkban. Mert így rendelte a természetes szükségszerűség, mely ellen - mint mondtuk - egy isten sem harcolhat sem most, sem soha a jövőben.

KLEINIASZ
      Úgy látszik, barátom, hogy helyesen és természetnek megfelelően mondtad mindazt, amit csak mondtál.

ATHÉNI
      Így van csakugyan, Kleiniasz barátom, de nehéz dolog mindezt előre meghatározni és törvényesen szabályozni. Majd később, ha úgy tetszik, pontosabban hozhatunk törvényt erről is.

KLEINIASZ
      Úgy látom, barátom, félsz a mi megszokott tudatlanságunktól e kérdésekben. De nincs igazad, ha félsz: csak fogj hozzá és fejtsd ki, semmit sem hallgatva el a mi tudatlanságunkra való tekintetből.

ATHÉNI
      Valóban ettől is félek, amire te célzol; de még jobban félek azoktól, akik belefogtak ugyan e tanulmányokba, de rosszul fogtak bele. Mert egy téren sem a teljes járatlanság a félelmetes és nem az a legnagyobb baj, hanem a sokféle tudás, a sok mindenben való jártasság helyes irányítás nélkül: ez sokkal nagyobb csapás.

KLEINIASZ
      Igazad van.

ATHÉNI
      Mindezekből a tudományokból legalább annyit meg kell tanulniuk a szabad embereknek, amennyit Egyiptomban a gyermekek nagy tömege az írás-olvasással együtt megtanul. Először is, ami a számolást illeti, a gyermekek számára olyan módszereket találtak ki, amelyek segítségével játszva és örömmel tanulnak: így almák és koszorúk szétosztását, ahol ugyanazokat az osztásra alkalmas mennyiségeket kell elosztani több, majd kevesebb fiú között. Ilyen eljárás továbbá a birkózók és az ökölvívók beosztása oly módon, hogy vagy kisorsolják a párokat és hozzájuk egy-egy tartalékot, vagy sorba állítják őket egymással szembe, vagy ahogyan még az ilyen beosztás történni szokott. Ilyen az is, mikor játszva különféleképpen csoportosítanak arany-, ezüst-, réz- és más efféle anyagokból készült serlegeket, vagy pedig az összes serlegeket valahogyan elosztják. Amint mondtam tehát, játékossá téve a számokkal való szükséges műveleteket, hasznos ismereteket nyújtanak a tanulóknak a seregek beosztására, a menetelésekre és hadjáratokra, valamint a háztartásra vonatkozólag is, és így az embereket mindenképpen önmaguk számára hasznosabbakká és nyíltabb eszűvé teszik.
      Ezután pedig a nevelőknek meg kell szabadítaniuk tanítványaikat attól a nevetséges és szégyenletes tudatlanságtól, amely az emberek között uralkodik a vonalak, síkok és testek mérését illetőleg.

Fordította: Kövendi Dénes

Platón összes művei III. k.
      (Európa, Budapest, 1984.) 681-682., 765-767. o.