Kéri Katalin: A tudás kapui (Szöveggyűjtemény) (JPTE-PSZM - Tárogató Kiadó, Budapest, 1995.)
i. e. III. évezred - i. sz. V. század
[16] KONFUCIUSZ: BESZÉLGETÉSEK ÉS MONDÁSOK


      A mester mondotta: "Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes."
      A mester mondotta: "Ju (Ce-lu), megtanítsalak-e arra, mi az igazi tudás? A tudottról tudni, hogy tudjuk; a nem tudottról pedig tudni, hogy nem tudjuk: ez az igazi tudás."
      Zsan K’iu azt mondta: "Nem az a baj, hogy nem tetszik nekem a mester tanítása, de hát az erőm nem elég hozzá." A mester így válaszolt: "Akinek az ereje nem elég, az útközben merül ki; te azonban (előre) határt szabsz magadnak."
      A mester mondotta: "Akiben a természetes tulajdonságok túlszárnyalják a műveltséget, az vadember. Akiben a műveltség szárnyalja túl a természetes tulajdonságokat, az közönséges írnok. Akiben a műveltség és a természetes tulajdonságok kiegyensúlyozódtak, az nemes emberré lett."
      A mester mondotta: "Aki hozzám magától jött s (a tanításért) legalább egy köteg szárított húst felajánlott, attól én sohasem tagadtam meg a tanításomat."
      A mester mondotta: "Nem tanítom azt, aki nem igyekszik (tanulni); nem segítem azt, aki nem igyekszik kifejezni magát. Akinek elébe tártam (a kérdés) egyik sarkát, s nem képes abból kifejteni a három másik sarkát, annak tanítását én nem folytatom."
      A mester mondotta: "Azt hiszitek, fiaim, van valami titkom előttetek? Semmit sem titkolok előttetek. Semmi olyat nem teszek, amiről ti, a tanítványaim, ne tudhatnátok. Ilyen vagyok."
      A mesternek négy alapvető tanítása volt: a műveltség, az erkölcs, a hűség és a megbízhatóság.
      A mester mondotta: "Úgy tanulj, mintha semmit sem értél volna el, és mindig félj, hogy elveszíted (amit tanultál)."
      A mester mondotta: "A fiatalokkal (is) tisztelettel kell bánni, mert ki tudja, nem szárnyalnak-e túl bennünket a jövőben. Ha azonban negyven- vagy ötvenéves korukban sem hallattak még magukról, akkor bizony nem érdemlik meg, hogy tartsanak tőlük."
      A mester mondotta: "A régi időkben aki tanult, önmagáért tette. Manapság aki tanul, mások miatt (az elismerésért) teszi."
      A mester mondotta: "Megtettem, hogy egész nap nem ettem, egész éjjel nem aludtam, és csak gondolkodtam. Semmi hasznom nem volt belőle. Tanulni a legokosabb."

Fordította: Tőkei Ferenc

Konfuciusz: Beszélgetések és mondások
      (Szukits Könyvkiadó, Szeged, 1995.) 18., 37., 43., 49., 53., 61., 67., 107., 119. o.