Kéri Katalin: A tudás kapui (Szöveggyűjtemény) (JPTE-PSZM - Tárogató Kiadó, Budapest, 1995.)
XVII. - XIX. század
[78] ANGOL LEVÉL AZ ISKOLÁRÓL


      ... a magánnevelés az erényes ember megformálásának természetes módszere, a nyilvános az üzletemberé. Az előbbi Platón köztársaságát láthatná el polgárokkal, az utóbbi a mesterkedésekkel és romlottsággal telített emberközösséghez csatol új tagot.
      De azt is be kell vallanunk, hogy az iskolában olyan sok gyerek van egy-egy tanító vagy tanár keze alatt, hogy gondoskodása nem terjedhet ki egyenlő arányban mindegyikre. De tulajdonképpen ez is korunk hibája, mivel gyakran akad húsz szülő, aki szeretné, ha tudóst faragnának fiából, de arra már nem fűlik a foguk, hogy egy jól megfizetett, szakképzett tanárra bízzák nevelésüket.
      Való, hogy ezt a bajt orvosolták iskoláinkban az utóbbi évek folyamán, s ma már nemcsak az igazgatói állásokra vannak képzett embereink, hanem helyetteseik és kisegítőik munkakörében is. Viszont vidéken, ilyen ösztönző segítség hiányában, számos ígéretes tehetséget tettek tönkre a kis szemináriumokban.
      Magam annál inkább csatlakozom e véleményhez, mert a magam bőrén tapasztaltam két falusi tanító áldásos tevékenységét; méltatlannak bizonyultak mindketten az elvállalt feladatra. Egyikük nem is egészen megvetendő képességeimet erőmön felül terhelte meg, s mikor a lehetetlennel nem bírtam megbírkózni, barbárul bánt velem. A másik egészen más húron pendült; a küldöncként futkosó, kávéskanna-mosogató vagy csengettyűt rángató, ki-be harangozó fiú szája íze szerint élvezhette vagy hanyagolhatta el a klasszikusokat. Volt itt egy pajtásom, akinek a leckevégzés alól az szolgált mentségül, hogy a konyhalánynak segített. És emlékszem egy szomszéd gentleman fiára, aki az együtt töltött öt év java részében azzal foglalkozott, hogy nap mint nap megjáratta és megitatta a rektor almásderesét. Én hibáimnak ilyen elegáns hivatallal való jóvátételét megvetettem, s ennek következtében legjobb tanuló létemre valamennyi iskolás fiú közül velem bántak legmostohábban.

Fordította: Mezei Iván

A régi Anglia hétköznapjai (Válogatás a "The Spectator" c.
      egykori folyóirat anyagából) 313. szám
           (Válogatta: Hankiss Elemér, Gondolat, Budapest 1968.) 135-136. o.