Kéri Katalin: A tudás kapui (Szöveggyűjtemény) (JPTE-PSZM - Tárogató Kiadó, Budapest, 1995.)
V. - XVII. század
[58] CASTIGLIONE: IL CORTEGIANO


      (Az Udvari Embertől) azt kívánom, hogy a tudományokban a középszerűnél képzettebb legyen, legalábbis azokban, melyeket humanisztikusoknak nevezünk; és ne csak a latin nyelvet ismerje, de a görögöt is, azért a sok különféle dologért, melyet azon a nyelven oly isteni szépséggel írtak. Otthonos legyen a költők írásaiban, nem kevésbé a szónokok és történetírók műveiben, gyakorlott legyen a versek és próza írásában, főképp ezen a mi olasz nyelvünkön; ami által nem csak magának szerez örömet, de módot nyújt hölgyekkel való sok kellemes társalgásra, kik rendesen szeretik az ilyen dolgokat. És ha egyéb teendői vagy lustasága miatt írásaiban nem éri el a tökéletességnek azt a fokát, amellyel dicséretet aratna, ügyeljen arra, hogy elrejtse azokat, nehogy miattuk kinevessék, és csak megbízható barátnak mutassa; mert legalább azt a hasznot húzza ezekből a gyakorlatokból, hogy meg tudja ítélni mások munkáját: mert valóban lehetetlen, hogy az, aki nem szokott írni, ha még oly tudós is, mégis tökéletesen megismerhesse és értékelhesse a stílusok édességét és kitűnőségét, és azokat a rejtett szépségeket, melyek a régiek írásában találhatók.

      Azt kívánnám azonban, hogy a mi Udvari Emberünk állandóan lelki szemei előtt tartsa a következő szabályt: legyen ebben úgy, mint minden másban is óvatos és szerény inkább, mint merész és ne képzelje végeredményben, hogy valamihez ért, amihez nem ért, mert természetünknél fogva mindnyájan jobban szomjazzuk a dicséretet és jobban szereti fülünk a dicsérő szavak hangzását bármilyen más édes melódiánál; mint a Szirének dala, a dicséret sokszor vizbefulladását okozza annak, aki csábító szavai ellen nem védekezik.

      Uraim, tudjátok meg, hogy csak akkor elégszem meg az Udvari Ember tulajdonságaival, ha mindezeken kívül jó zenész is lesz, és ne csak hallás után és szabadon, kottákat olvasva tudjon játszani, de különféle hangszerekhez is értsen; mert ha meggondoljuk, nincs jobb pihenés fáradtság után és beteg lelkeknek jobb és dicséretesebb foglalkozás és szórakozás a zenénél. Főképp udvaroknál, ahol a zene mindenkire oly frissítőn hat az unalmak közt, sok dolog történik a hölgyek kedvéért, kiknek szelíd és szerető lelkületét könnyen áthatja a harmónia és édességgel tölti el. Ezért nem csoda, hogy régi időktől fogva mindig a zene felé hajlottak és kedvenc lelki táplálékuknak tekintették.

Fordította: Gróf Zichy Rafaelné

Castiglione: Az Udvari Ember
      (Franklin-Társulat, Bp. é. n.) 86-87., 90. o.