Kéri Katalin: A tudás kapui (Szöveggyűjtemény) (JPTE-PSZM - Tárogató Kiadó, Budapest, 1995.)
i. e. III. évezred - i. sz. V. század
[39] TALMUD


A szülői tisztelet

      Rabbi Abáhu beszélte rabbi Jochanán nevében ezt a történetet.
      Rabbi Eliezer tanítványai megkérdezték egy ízben a mestert:
      - Mondd meg nekünk, rabbi, meddig szól a szülői tisztelet parancsa?
      - Engem kérdeztek? - felelt a rabbi, - kérdezzétek meg Dámá ben Nethinát, a tanácsgyűlés fejét. Agg anyja egyszer hirtelen dühében úgy ütötte meg az egész tanács előtt fiát, hogy a saru, mellyel ütött, kihullott a kezéből. Mit tett erre a fiú? Felemelte a sarut és átnyújtotta anyjának, így akarván megkímélni agg szülőjét a lehajolás fáradtságától.

Amin nem szabad töprengeni...

      Aki a következő négy dolgon töpreng, nem érdemli meg, hogy a világra jött: azon, hogy mi van fent, hogy mi van alant, hogy mi volt és hogy egykor mi lesz.
      Ne kérdezze senki, hogy mi volt a világ teremtése előtt, mert az írás így szól (Mózes V. 4, 32.): "Ne kérdezz az előbbi idők felől". De azon, ami a teremtés hat napjának kezdete óta van, eltöprenghetünk, - mert így szól az Írás (u. o.): "Az első napok felől, melyek előtted voltak."
      Mit jelentenek e szavak (u. o.): "Azon naptól kezdve, melyen embert teremtett Isten a földön"? Így kell értened: Ama naptól fogva, melyen embert teremtett Isten a földön, vizsgálódhatsz, - de nem vizsgálódhatsz az után, ami fent van s ami alant van, se az után, ami volt és ami egykoron lesz.

Apák és fiúk

      Mik a szülő kötelességei gyermekével szemben? Kötelessége, hogy körülmetélje, hogy kiváltsa (ha elsőszülött), hogy a Thórában oktassa, hogy mesterségre tanítsa, hogy feleséget szerezzen neki. Némelyek mondják: Úszni is meg kell tanítania.
      R. Jehuda mondá: Aki nem taníttatja mesterségre gyermekét, rablómesterségre neveli.
     Rabban Gamaliél mondá: Akinek mesterség van a kezében, az hasonlatos a szőlőskerthez, mely sövénnyel van elkerítve, vagy az árokhoz, melyet palánk övez.
      Ugyanő mondá: Aki mesterséget tanult, hasonlatos az asszonyhoz, akinek férje van; akár díszíti magát, akár nem díszíti, nincs kitéve a (kihívó) pillantásoknak; ha nem díszíti magát, csak bajt hoz magára. De aki nem tanult mesterséget, hasonlatos az asszonyhoz, akinek nincs férje; akár díszíti magát, akár nem, ki van téve a (kihívó) pillantásoknak; ha díszíti magát csak bajt hoz magára.
      R. Eleázár - fia r. Cádoknak - mondá r. Gamaliél nevében: Aki mesterséget tanult, bekerített szőlőskerthez hasonlatos, melybe barmok és vadak nem törhetnek be, gyümölcsét a járókelők nem dézsmálhatják meg és nem is láthatják, mi van benne. De aki nem tanul mesterséget, oly szőlőskerthez hasonlatos, melynek sövénye beszakadt, a barmok és a vadak betörhetnek rajta, gyümölcsét a járókelők megdézsmálhatják, és megláthatnak mindent, ami benne van.

Rabbi Akiba tanítványai

      R. Akiba mondja:
      - Aki tanult Thórát ifjúságában, tanuljon Thórát öregségében is; ha voltak tanítványai ifjúságában, legyenek tanítványai öregségében is; miként olvassuk (Koh. 11, 6.): "Reggel vesd el magodat és este se nyugodtasd kezedet, mert nem tudod, melyik fog sikerülni, ez-e vagy amaz, avagy mindakettő egyaránt jó?"

Bölcs mondások

      Rabbi mondta: Sok tudományt tanultam tanítóimtól, társaimtól még többet, de mindenkinél többet tanitványaimtól.

AZ ATYÁK (MONDÁSAI)

Első fejezet

      13. Ugyanő mondta (Hillél): - Aki mesterségesen növeszti hírnevét, elveszti azt; aki nem gyarapítja tudását, megcsökkenti; aki nem tanul, halált érdemel; aki a Koronával űzérkedik, elpusztul.
      15. Sammáj ezt mondta: - A Thóra tanulása legyen mindennapi foglalkozásod. Beszélj keveset és cselekedj sokat. Fogadj mindenkit barátságosan.
      16. Rabbán Gamliél ezt tanította: - Szerezz magadnak mestert; kerülj minden bizonytalanságot és tizedet se adj szemmérték szerint.
      17. Simeon, a fia, ezt szokta mondani: - Amióta élek, bölcsek között nevelkedtem és nem találtam az ember részére üdvösebb dolgot, mint a hallgatást. Nem az elmélet a fő, hanem a gyakorlat! S ki szaporítja a szót, bűnt idéz elő.

Második fejezet

      6. Ezt is ő tanította (Rabbi): - A tudatlan nem irtózhatik a vétektől, a műveletlen nem lehet igazán vallásos, a szégyenlős nem jó tanítvány, az ingerlékeny nem jó tanító, aki sokat űzérkedik, nem lehet tudós. Ahol nincsenek férfiak, ott igyekezz férfiú lenni!

Harmadik fejezet

      22. Ugyanő mondta ezt is (Eleázár): - Akinek tudása több, mint a jótettei, mihez hasonlít? Oly fához, amelynek sok az ága, de kevés a gyökere; ha vihar támad, kitépi és gyökerestül kiforgatja. Erre mondja az Irás: "Olyan lesz, mint a magányos fa a pusztaságban, amely nem érzi a jó idő beköszöntését és kiaszottan teng a sivatagban, lakatlan, szikes földön." (Jerem. 17. 6.) De kinek több a jótette, mint a tudása, az olyan fához hasonlít, amelynek kevés az ága és sok a gyökere; még ha a világ minden vihara is rátámadna, nem mozdítaná el helyéről, amint az Irás mondja: "Olyan lesz, mint a forrás mellé ültetett fa, amely patak mentén terjeszti ki gyökereit, amely nem érzi meg, ha beáll a hőség, levele üde marad, nem aggódik a szárazságtól és nem szűnik meg gyümölcsöt teremni." (Jerem. 17. 8.)

Negyedik fejezet

      1. Ben Zóma ezt tanította: - Ki az igazi bölcs? Aki mindenkitől tanul! Amint az Írás mondja: "Minden tanítómtól okulást szereztem." (Zsolt. 119. 99.)
      6. R. Jismáél, előbbinek fia, ezt tanította (Jóchanánnak): Ha valaki azért tanul, hogy másokat taníthasson, Isten megsegíti, hogy tanulhasson és taníthasson. De ha azért tanul, hogy aszerint cselekedjék is, azt Isten megsegíti, hogy tanuljon és taníthasson, hogy a törvényeket megtarthassa és gyakorolhassa.
      15. R. Eleázár b. Sammua mondta: - Tanitványaidat annyira becsüld meg, mint tenmagadat, társadat annyira tiszteld, mint mesteredet és mesteredet félve tiszteljed, mint magát az Istent!
      16. R. Jehúda ezt mondta: - Tanulj figyelmesen, mert ha a tanulásban tévedsz, ez felér egy gonosztettel.
      18. R. Nehóráj ezt mondta: - Te vándorolj a tudomány székhelyére - és ne gondold, hogy a tudomány megy teutánad, amennyiben társaid majd közlik veled - és a magad értelmére se támaszkodjál.
      25. Elisa b. Abuja ezt mondotta: - Amit gyermekkorodban tanulsz, olyan, mint a tintaírás tiszta papiron; amit öreg korodban tanulsz, olyan, mint a tintaírás levakart papíron.
      26. R. Jószé bar Jehúda, a Kefár-Bábeli, ezt szokta mondani: - Aki ifjaktól tanul, olyan, mint aki éretlen szőlőt eszik és mustot iszik; aki pedig öregektől tanul, olyan, mint aki érett szőlőt eszik és óbort iszik.

Ötödik fejezet

      15. Négyféle tanítvány van: Aki könnyen fog fel és könnyen felejt: hibája ellensúlyozza előnyét. Aki nehezen fog fel, de nehezen is felejt: előnye ellensúlyozza hibáját. Aki könnyen fog fel és nehezen felejt, ez a jó osztályrész. Aki nehezen fog fel és könnyen felejt, ez a rossz osztályrész.
      17. Négyfélék a tanház-látogatók: Aki a tanházba jár, de nem gyakorol jót, jutalmat érdemel az útért. Aki jót gyakorol, de nem jár oda, az jutalmat érdemel a jócselekedetért. Aki jár is oda és jót is gyakorol, az jámbor. Aki nem jár oda és jót sem tesz, az gonosz.
      18. Négyfélék azok, akik a bölcsek előadását hallgatják: Szivacs, tölcsér, borszűrő és szita. A szivacs: mindent fölszí. A tölcsér: amit fölvesz az egyik felén, átereszti a másik felén. A borszűrő: átereszti a bort és megtartja a seprőt. A szita átereszti a porlisztet és megtartja a lánglisztet.
      25. Ben Bág-Bág ezt szokta mondani: - Egyre forgasd a Szentírást, mert minden benne van; búvárkodj benne, öregedj és vénülj meg mellette és ne tágíts tőle, mert nincs nála becsesebb.

Tiszteletadás az iskolában

      Mestereink tanították: - Amikor a Nászi (az iskola főnöke) belép, az egész gyülekezet föláll és nem ül le mindaddig, míg csak azt nem mondja a Nászi: - Üljetek le!
      Ha a bíróság elnöke lép be, a gyülekezet két sorba áll, egyik része erre (az oldalra) a másik arra (az oldalra) s mindaddig nem ülnek le, amíg ő le nem ül. Ha a Chacham lép be az egyik föláll, miközben a másik leül, amíg csak a Chacham a helyére nem ér.
      A bölcsek (tudósok) fiaiknak és tanítványaiknak oly időben, amikor a tömegnek (a gyülekezetnek) rájuk szüksége van, szabad a népen áthatolniok (bár visszatetsző, ha a tudós utolsónak érkezik) és ha a tudósnak valami dolga végett ki kellene mennie, visszajöhet és helyére ülhet újra.

Fordította: Molnár Ernő

A Talmud Könyvei
      (Korvin testvérek könyvnyomdája, Budapest, 1921-23.)
           84., 228-229., 246., 297., 418., 428-430., 436-440., 443-445., 459. o.