Kéri Katalin: A tudás kapui (Szöveggyűjtemény) (JPTE-PSZM - Tárogató Kiadó, Budapest, 1995.)
V. - XVII. század
[46] ALCUIN LEVELE NAGY KÁROLYHOZ


      Semmilyen eszköz sem magasztosabb a bölcsességnél a boldog élet eléréséhez, semmi sem kellemesebb a bölcsesség gyakorlásánál, semmi sem vértez fel jobban a vétkek ellen, semmi sem dicséretreméltóbb, bármilyen méltóságot tölt is be az ember. De a filozófusok mondása szerint is, semmi sem szükségesebb a nép kormányzásában, semmi sem hathatósabb eszköz az életnek helyes elvek szerint való berendezésére, mint az ékességet adó bölcsesség, a dicsőséget adó tudomány és az erőt jelentő tanultság. (...)

      Ennek buzgó elsajátítására és a mindennapi gyakorlás révén teljes birtokba vételére ösztönözd, uram király, a palotádban lévő összes ifjakat, hogy ebben haladjanak előre ifjúkorukban, hogy öregkorukra méltók legyenek a tiszteletre és így elérhessék az örök boldogságot is. Ami engem illet, én szerény tehetségemhez képest buzgón fogom elhinteni a bölcsesség magvait ezen a vidéken alattvalóid között, arra a bölcs mondásra gondolva: "Vesd a magvat reggel, és este se nyugodjon a kezed, mivel nem tudod, melyik kel ki inkább, ez, vagy amaz. De ha mindkét vetés kikel, annál jobb."

      Reggel, ifjúságom idején tudománnyal eltelve Britanniában vetettem a magot. Most pedig, hidegülő vérrel, mintegy életem estéjén, Frankhonban hintem szüntelenül a magvakat, mert azt kívánom, ha Isten megadja, hogy minden vetés kikeljen.

Fordította: Horváth János

Világirodalmi antológia II. kötet
      (Szerkesztette: ifj. Horváth János és Kardos Tibor, Tankönyvkiadó, Budapest, 1952.) 21. o.