Végül még egy pillantást akarok vetni az amerikai egyetemekre.
Amerikának kissé más a szellemi fejlődése, de miután a lakosság legnagyobb része angol eredetű, angol szellem hatja át kulturintézményeit, s így egyetemeit is. E mellett nagy hatása van annak a demokratikus szellemnek, mely Amerika életét áthatja és irányítja.
Az amerikai főiskolák szabadon fejlődtek, állami beavatkozás és szervezés nélkül, azaz ez a beavatkozás csak késői és nem vonatkozik mindarra, amit mi Európában az állami szervezés és igazgatás fogalmához fűzünk.
Az amerikai egyetemek épen ezért úgy szervezetükben, mint tanulmányi rendszerükben nagy változatosságot mutatnak, s nemcsak nagyszámúak, hanem nagyon sokfélék. Ladd, a Yale-egyetem tanára írja: "Mindenki, kinek kellő képzettsége van, tudja mit kell Franciaország főiskolái vagy az angol egyetem alatt érteni, de senki sem lehet a dologban annyira tájékozott, hogy meg tudná mondani, mi az amerikai főiskola."[57]
A főiskolák részben college-ek, s részben egyetemek (University), de a kettő között nehéz különbséget tenni. A különbség az, hogy az egyetemek magasabb tudományos fokozatokat adnak, míg a college-ek csak alsóbbfokú címek viselésére jogosítanak (Bachelor of Arts, Bachelor of Science).
Az egyetemek gyakran együtt vannak college-ekkel, college és egyetem között a határok elmosódtak, s olyan különbségek, mint a német gimnázium és egyetem között fönnállanak, itt nincsenek. A college az egyetem magva. Vannak kis college-ek önállóan, s vannak college-ek, melyek valamely egyetem részei.
Nem mehetünk itt bele a részletekbe, annál kevésbbé, mert ezek a különböző intézeteknél nagyon változatosak. A keleti államok intézetei inkább az angol intézetekhez hasonlítanak, a nyugatiak inkább eredetiek, s a helyi viszonyokhoz alkalmazkodnak.
A college megfelel az angol "pass"-tanfolyamoknak, az egyetem a "honours"-oknak. A college-be külön vizsgálat alapján vehető fel a hallgató. E célra külön vizsgáló bizottság működik, mely mindenütt, ahol kellő számú jelölt jelentkezik, megtartható, pl. Párisban, Londonban is. E vizsgálat helyett elfogadhatók elismert magasabb iskolák bizonyítványai is. A felvétel feltételei különbözők, de abban egyeznek, hogy bizonyos életkort (rendszerint 18 éves korig, de legkisebb életkor a 16 év), s bizonyos előképzettséget kívánnak.
A felvételnek azonban van két olyan feltétele, mely nálunk nincs meg. Az egyik az, hogy a jelöltet valamely közéleti egyéniség ajánlja. Az amerikai ezt természetesnek találja, s garanciának tekinti.[59]
A másik pedig a psychológiai vizsgálat. E vizsgálatra csak azokat bocsátják, kik jó iskolai bizonyítványokat mutatnak fel. De az iskolai bizonyítványokat kiegészítik a psychológiai vizsgálatok, melyeket először a Columbia-egyetem alkalmazott. A "test"-eket Thorndike, a jeles psychológus, dolgozta ki. Alkalmat az adott rá, hogy a Columbia-egyetem köteles volt a newyorki High School végzett tanulóit felvenni. Ezért életbeléptette ezt a psychológiai vizsgálatot, s most csak azt veszi fel, aki ezen a vizsgálaton megállja a helyét. Így csak a kiválóak jutnak be a Columbia-egyetemre. 1920 óta ezt a módszert több, mint 200 College életbe léptette.[60]
Amerikában rengeteg számú college és egyetem működik, de ezek értéke nagyon különböző. Az állami egyetemek mellett nagyszámú magánfőiskola működik, Kartzke szerint: 769, ezek között azonban, mint Flexner mondja, csak 20 jöhet mint európai értelemben vett egyetem, számításba.[61] A legrégibb ezek közül a Harvard-egyetem, melyet John Harvard Cambridgeben 1636-ban alapított. jeles tanárai, mint James és Royce filozófusok, Münsterberg, a psychológus, Roscoe Pound a jogász, Kuno Francke germanista csakhamar világhírűvé tették. Mellette a Columbia-egyetem Newyorkban (1754) és Yale (New-Hawen, Connecticut) nevezetesek. Yale és Harvard megfelel az angol Oxfordnak és Cambridgenek.
Bár ezek igen régi egyetemek, de nem voltak kezdettől fogva azok: Yale csak 1847-ben alakult át európai értelemben vett egyetemmé, s csak 1869-ben avattak ott először doctor philosphiae-t.[62]
Nők csak 1892 óta mehetnek az egyetemekre.
Az egyetemek rendkívül népesek, nagyon sokan tódulnak oda, s ezért ott is numerus clausust léptettek életbe, de ez csak arra vonatkozik, hogy azokat veszik föl, akik kitünő bizonyítványokkal rendelkeznek, s a vizsgálatokon kitünően állják meg helyüket. A Vassar-College-nél pl. a nők felvétele 1922-től 1927-ig szünetelt.[63] A newyorki Columbia-egyetemen a hallgatók létszáma 30.000, de ezeknek csak nagyon csekély száma jut el a doktori szigorlatig. A Yale-egyetemen a hallgatóság száma 1922-ben 4076 volt, de ezek közül csak 200 volt a Post-Graduate-iskolán, vagyis azon a fokon, mely a tudományos kutatást műveli, s ahol doktori vagy Master of Arts címet óhajtanak szerezni. Itt a 200 hallgatónak 172 tanára volt, s némely előadásra feltűnően kevesen voltak beírva. Pl. ó- és középangolra 6, az angol romanticizmusra 11, német irodalomra a reformáció korában 3, modern francia syntaxisra 3.
Az egyetemek Amerikában különféle feladatokat teljesítenek. Először is általános műveltséget adnak. Másodszor alkalmat egyeseknek azzal foglalkozni, ami őket érdekli. Pl. a hírlapírás. Columbiában, Visconsiban, s a több más egyetemen külön iskolák, azaz fakultások vannak a hírlapírók kiképzésére. A jó öreg Harvard-egyetem pedig fogékony minden modern újítással szemben. 1927-ben külön gyakorlatokat szervezett a filmművészet számára.[64]
De az általános érdeklődés kielégítésén kívül az amerikai egyetem szakembereket is nevel, pályákra készít elő: orvosokat, jogászokat, tanárokat nevel.
Itt azonban nem áll meg. Ezen túl a legmagasabb tudományt is műveli, kutató intézetei, tudósai vannak, s az ezek vezetése alatt készült munkák megütik a legmagasabb mértéket.
Egyetemeik - mint láttuk - a legnagyobb változatosságot mutatják. Beszélhetünk ugyan egy általános amerikai típusról, de ezen belül azután a variációk nagy száma mutatkozik.