Láttuk, a mai egyetemi típusok a különböző országokban hogyan alakulnak. A német típus a német ideálizmus alapján áll. Ezzel szemben az angol és amerikai felfogás a realizmus, sőt utilitarizmus talajából fakad.
Az egyetem náluk gyakorlati intézmény, még akkor is az, ha a tiszta tudományt műveli, mert végeredményben az elméleti tudomány célja is gyakorlati.
De érdekes, hogy azért az angol és amerikai egyetemeknek is különböző típusai alakultak ki. Az oxfordi és cambridgei egyetem más, mint a többi angol egyetemek, az ú. n. állami egyetemek. Oxford és Cambridge inkább a nevelésre helyezi a súlyt, s nem a tudományos kiképzésre. Az amerikai egyetemek közül is igen soknál ez a fontos. A hallgatók egészen külön laknak, az egyetemi telepen, mely távol van, de mindenesetre el van különítve a város többi részétől. Ezzel oly környezetet teremtett az egyetem, melynek hatása elmaradhatatlan.
Ám a német egyetemek között is az alapgondolat azonossága mellett szintén különböző típusok vannak.
Igy pl. Berlin a nagyvárosi egyetem típusa, Jena a kisvárosi egyetemé; Lipcse, Göttingen, Heidelberg világegyetemek, Giessen, Erlangen stb. inkább helyi jelentőségűek.
Heidelberg inkább a filozófia hazája, bár kiváló orvosok és természettudósok is működnek ott, a hallgatók legnagyobb része (kb. 3/4 része) filozófiát hallgat. Göttingen a mathematika hazája, Lipcsében a jogtudományt művelik behatóan, az összes német jogászok egy ötöd része itt tanult. Berlin és München a fizika és orvostudományok művelése által emelkedik ki.[65]
A magyar egyetemeknek is vannak ily speciális jellemvonásaik. A budapesti egyetem más, mint a vidéki egyetemek. Helyesen mondja Szekfü Gyula: "a nagyvárosi és vidéki kultúrcentrum és a nagyvárosi és vidéki egyetem között nemcsak kvantitásbeli, hanem egyenesen konstrukcionális különbségek vannak, mindkettő más talajban áll, más feladatokkal és ezek elvégzésére, más belső szervezettel rendelkezik."[65a]
De a vidéki egyetemek sem egyformák, mert más a légkörük, s a nagy általános feladatok mellett, melyek ugyanazok maradnak Budapesten, az Alföldön, vagy a Mecsek alján, vannak speciális és helyzetadta feladataik. Ezek az új magyar egyetemeknél csak most vannak kialakulóban. Ezek az egyetemek sokkal fiatalabbak, semhogy valamely tradició kifejlődhetett volna. De a kezdetek megvannak. Miniszterünk, gróf Klebelsberg Kunó, messzire ható tekintettel már meglátta ezeket a feladatokat, s kijelölt ilyeneket egyes vidéki egyetemek számára. Így a debreceni és szegedi egyetem számára az Alföld-kutatást. Egyik helyen inkább a néprajzot, másutt a természettudományokat óhajtja nagyobb mértékben felkarolni.
Midőn miniszterünk, gróf Klebelsberg Kunó, a mi pécsi egyetemünket "magyar Heidelbergnek" nevezte,[65b] azt a gondolatot akarta kifejezni, hogy ez az egyetem a szellemtudományi ideálizmus szolgálatában áll. Gragger Róbert is az említett német könyvben egyetemünk bölcseleti karát mint az új szellemtudományi irány és az új ideálizmus képviselőjét állította be. Ez azt jelenti, hogy egyetemünk be van állítva a mai kor legfontosabb szellemi áramlatába. De maradnak helyi jellegű, speciális feladatai is. Miniszterünk dícsérőleg említette meg, hogy felismerte egyetemünk megoldandó feladatait, midőn az orvosi kar az egyke ellen küzd, s hozzátehetem, hogy általában a Dunántúl egészségügyéért.
Ehhez fűződik a büntetőjogi szeminárium munkája, mely ugyancsak ezt a kérdést büntetőjogi szempontból tárgyalja, s általában Baranya megye kriminalitásával foglalkozik. Kartársaimmal való eszmecseréink folyamán az a vélemény alakult ki, hogy ezeket a helyi feladatokat mind egyesíteni lehet egy gondolatban, s ez az, hogy a pécsi egyetem, mint a Dunántúl egyeteme, a Pannónia-kutatást tűzheti ki helyi feladatul. A Dunántúl régi kulturája erre rengeteg anyagot kínál. Rengeteg történelmi és archeológiai anyag vár feldolgozásra. Népművészete, sajátos magyar népköltészete, nyelve, tájszólásai, de természeti viszonyai is, hiszen itt a Balaton, itt vannak hegyei, mind sajátos, egymástól eltérő alakulással.
Ám mindezek természetesen csak a minden egyetemmel közös nagy tudományos feladatok megoldása mellett fölmerülő külön feladatok, melyek sajátos egyéni színt adnak az egyetemnek, de nem változtatnak azon, ami az egyetem lényegét teszi.
Lehet-e bizonyos intézkedésekkel az egyetemek fejlődését irányítani? Hiszen az egyetemek speciális jellege a történeti fejlődés alapján alakul ki. Itt fontos tényező a tanár hajlandósága, egyénisége, valamint a tradició, az egyetem életkörülményei, s számos oly tényező, mely egyáltalán nincs a hatalmukban.
Igaz, hogy e történeti fejlődés áramlata hatalmasabb, mint az emberi intézkedések. A specializálódás ezek alapján fejlődik, alakul, s változik. De azért lehet bizonyos tekintetben irányítani is. Elsősorban a kathedrák betöltése által. E betöltés alkalmával ismeretes a tanár működésének iránya és szelleme, s ennek ismeretével azt lehet kiválasztani, ami a fejlődést abban az irányban fogja szolgálni, melyet kívánatosnak tartunk, mely az illető egyetem speciális helyzetének megfelel.
Lehet irányítani a fejlődést továbbá azzal is, hogy bizonyos kutatásokat a kormány vagy magános különös anyagi támogatásban részesítenek. Lehet végül irányítani a fejlődést az által is, hogy némely munka számára kedvező feltételeket teremtünk.
Nekünk négy egyetemünk van. Vannak fő- és alapvető studiumok, melyek számára minden egyetemen kellenek kathedrák. De vannak olyan szakok, melyeket nem mindenütt, csak egyik vagy másik egyetemen művelnének. A mi szegény országunk így segíthet magán. Egyik studiumot egyik helyen, másikat másik helyen művelhetnék behatóan. Különösen áll ez oly szakokra, melynek általában kevés a művelője az egész világon. Nagyon helyes tehát kultuszminiszterünknek az a törekvése, hogy a magyar vidéki egyetemeket specializálja.