Ábel Jenő: Egyetemeink középkorban. Budapest, 1881. A M. Tud. Akadémia könyvkiadóhivatala.

Ábel Jenő: Magyarországi tanulók a külföldön. I. Magyarországi tanulók a jenai egyetemen, összeállította: Mohos Gyula. Budapest: 1890. II. kötet. Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Budapest, 1892. III. kötet. A krakkói magyar tanulók-háza lakóinak jegyzéke 1493-tól 1558-ig. Közli és magyarázza: Dr. Schrauf Károly. Budapest, 1893. IV. A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. 1453-1630-ig. Közli: Dr. Schrauf Károly. Budapest, 1902.

Békefi Remig: A bolognai jogi egyetem XIV. és XV. századi statumai. Budapest, 1909.

Békefi Remig: A pécsi egyetem. Budapest, 1909.

Békefi Remig: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése. Budapest, 1896.

Békefi Remig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Budapest, 1910.

Fináczy Ernő: A középkori nevelés története. Budapest. II. kiadás, 1926. 257-299. l.

Fináczy Ernő: A renaissance-kori nevelés története. Budapest, 1919. 82-91. l. 185-186. l.

Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás Mária Terézia korában. I. kötet. Budapest, 1899. 305-335.

Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás Mária Terézia korában. II. kötet. 1902. 116-155. és 361-374. l.

Frankl Vilmos: Hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Budapest, 1813.

Grósz Emil: Az egyetemek multja és jövője. Budapest, 1927. (Különnyomat a Budapesti Szemle 1927., 593. füzetéből.)

A felső oktatásügy Magyarországon. Az 1896. évi ezredéves kiállítás alkalmára. Budapest, 1896. Egyetemi nyomda.

Kornis Gyula: A magyar művelődés eszményei I-II. kötet. 1777-1848-ig. Budapest, Kir. M. Egyetemi Nyomda.

Kornis Gyula: Kultúra és politika. Budapest, 1928. 230-243. - A filozófiai kar jelentősége a tudományegyetemen. 244-250. A tudományok egysége és az egyetem egysége. 251-301. Nők az egyetemen.

Gróf Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916-1926. Budapest, 1927. 493-495. l. Magyar Heidelberg, 500-501. A szegedi egyetem jövője.

Gróf Klebelsberg Kunó: Neonacionalizmus. II. kiadás. Budapest. Athenaeum. - Egyetemek a nemzeti ideál szolgálatában. 211-215. l.

Gróf Klebelsberg Kunó: Küzdelmek könyve. Budapest, Athenaeum. 119-126. l. Az egy egyetemi gondolat sorsa.

Magyary Zoltán: A magyar tudománypolitika alapvetése. Budapest, 1927. 143-218. l. A tudományegyetemek. I. Az egyetemek kialakulása külföldön. II. A magyarok egyetemjárása külföldön. III. A magyar egyetemek története. IV. Egyetemeink szervezete és önkormányzata.

Magyary Zoltán, Huszty József, Hornyánszky Gyula és Imre Sándor: Egyetem- politikai kérdések. Széphalom-Könyvtár. 7. sz. Szeged, 1928.

Nagy József: A kultúra decentralizációja. Magyar Paedagogia 1929.

Szekfü Gyula: A négy egyetem. Magyar Szemle. 1929. VI. köt. 4. sz. 322-331. l.

*

Paulsen: Geschichte des gelehrten Unterrichts auf den deutschen Schulen und Universitäten. Leipzig. 1896-97. I-II.

Fr. Paulsen: Die deutschen Universitäten und das Universitätsstudium. Berlin. 1902.

H. Denifle: Die Universitäten des Mittelalters. I. Band: Die Entstehlung der Universitäten des Mittelalters bis 1400. Berlin. 1885.

Fichte, Schleiermacher, Steffens: Über das Wesen der Universität. Hgb. v. E. Spranger. Leipzig. Felix Meiner.

K. Hoeber: Das deutsche Universitäts- und Hochschulwesen. Kempten u. München. 1912.

Th. Ziegler: Über Universitäten und Universitätsstudium. Leipzig. 1913.

E. Spranger: Wilhelm von Humboldt und die Reform des Bildungwesens. Berlin, Reuther u. Reichard.

E. Spranger: Wilhelm Humboldt u. die Humanitätsidee. 2. Auflage. Berlin. 1928.

E. Spranger: Wandlungen im Wesen der Universität seit 100 Jahren. Leipzig. 1913.

C. H. Becker: Vom Wesen der deutschen Universität. Leipzig. 1925.

G. Linck: Über Wesen u. Wert der Universität. Jena. 1920.

Werner Jaeger: Stellung u. Aufgaben der Universität in der Gegenwart. Berlin. 1924.

Karl Jaspers: Die Idee der Universität. Berlin. 1923.

E. Wolf: Über den Beruf der deutschen Universität in der Gegenwart. (Hamburgische Universität, Reden gehalten bei der Feier des Rectoratwechsel 1923. Hamburg. 1924.)

F. K. Vossler: Universität als Bildungsstätte. München. 1923.

R. Otto: Sinn und Aufgabe moderner Universität. Marburg. 1927.

Dr. Paul Jensen: Universität und Bildungsideal. Berlin. 1928.

O. Hertroig: Das Bildungsbedürfnis u. seine Befriedigung durch deutsche Universitäten. Jena. 1905.

Gr. Otto Immisch: Academia. Rectoratsrede. Freiburg in Br. 1924.

E. Bernheim: Der Universitätsunterricht und die Erfordernisse der Gegenwart. Berlin. 1898.

W. Arnold: Die Bedeutung der kleinen Universitäten. Marburg. 1872.

Dr. G. Linck: Gedanken zur Universitätsreform. Jena. 1919.

J. Flach: Die Reform der Universitäten. Hamburg. 1888.

C. H. Beeker: Gedanken zur Hochschulreform. Leipzig. 1920.

O. Dittrich: Die neue Universität. Leipzig. 1919.

A. Dyroff: Wege und Abwege der Universitätsreform. Karlsruhe. 1929.

Karl Wolzendorff: Die Universität in der Demokratie. Frankfurt a. M. 1921.

Helm Wienkötter: Die Organisation der deutschen Studentenschaft. Berlin. 1921.

E. Everth: Zeitungskunde und Universität. Jena. 1927.

A. Ruge: Das Wesen der Universität und das Studium der Frauen. Leipzig. 1912.

Th. Litt: Berufsstudium und "Allgemeinbildung." Leipzig. 1920.

Max Weber: Wissenschaft als Beruf. München u. Leipzig, Duncker u. Humboldt, 1919.

E. Kahler: Der Beruf der Wissenschaft. Berlin. 1920.

Richard Graf du Moulin Eckart: Geschichte der deutschen Universitäten. Stuttgart. 1929.

R. Schairer und C. Hofmann jr.: Die Universitätsideale der Kulturvölker. Leipzig. 1925.

Max Joseph: Die deutschen Universitäten in Urteile französischer Gelehrten: Berlin. 1923.

Franz Laue: Das französische Schulwesen. Leipzig. 1926.

Georg Kartzke: Das amerikanische Schulwesen: Leipzig. 1926.

L. Liard: L'enseignement superieur en France. 1789-1889. 2 kötet. 1888-94.

L. Rice Oxley: Oxford Renowned. London, Methue and Co. Ltd.

Brian W. Dorons: Cambridge past and present. London, u. o.

W. Ö.