[1] K. Jaspers: Die Idee der Universität. Berlin. Springer, 1920. 45., 46. l. 47. l.

[2] Otto Immisch: Academia. Freiburg, 1924. 6. l.

[3] Denifle: Die Universitäten des Mittelalters Berlin, 1885. L. 723. l.

[4] Békefi: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése. Budapest; 1896. 36. l.

[5] K. Hoeber: Das deutsche Universitäts- und Hochschulwesen. Kempten u. München, Kösel, 1912. 4. l. - Th. Ziegler: Über Universitäten und Universitätsstudium. Leipzig, Teubner, 1913. 2. l.

[6] Békefi: A pécsi egyetem. Budapest, 1909. 5-6. l.

[7] Denifle, 413. l.

[8] Békefi: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése. Budapest, 1896. 46. l.

[9] U. o. 47. l.

[10] Fejér: Cod. dipl. I-VII. vol. IV. 63.

[11] Békefi: Árpádkori közoktatásügyünk. 47. l.

[12] L. Frankl Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Budapest, 1873. 213-320. l. Ábel Jenő: Magyarországi tanárok és tanulók külföldön. I. Magyarországi tanulók a jenai egyetemen. Összeállította: Mokry Gyula. 1890. II. Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Összeállította: Schrauf Károly. III. A krakkói magyar tanulók háza, tanulóinak jegyzéke. Összeállította: Schrauf Károly. 1892. IV. A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. Összeállította: Dr. Schrauf Károly. 1902.

[13] I. m. 41-45. l.

[14] Denifle: Die Universitäten das Mittelalters. 705. l.

[15] Ábel: Egyetemeink a középkorban. 10. l.

[16] Katholikus Szemle, 1903. 976. l.

[17] Békefi: A pécsi egyetem. 34-36. l.

[18] Denifle: 415. l.

[19] Denifle, 703. l. és Békefi: A pécsi egyetem, 47-49. l.

[20] Békefi: A pécsi egyetem, 47-49. l.

[21] Ábel: Egyetemeink e középkorban. 13. l.

[22] Denifle: 418. l. Denifle azt írja: "Ich kann es aber doch für immer feststellen, das Bonifaz IX. einen Stiftbrief für die Hochschule zu Ofen erlassen hat..."

[23] Ábel: Egyetemeink a középkorban. 40. l.

[24] U. o. 43. l.

[25] Nagyon valószínű, hogy Heltai Gáspárnak ez az adata túlzás, mint ahogy más egyetemek ilyen adatai is túlzásoknak bizonyultak. Igy Paulsen kiderítette, hogy a prágai egyetemnek, melyről azt állították, hogy évenkint 60.000 hallgatója van, évenkint átlag csak 676 hallgatója volt. Az adat talán Aurelius Braudiliustól származik, aki kiadatlan munkájában azt állítja, hogy a párisi egyetemnek rendesen 20.000 de nem ritkán 30.000 hallgatója van. Ábel azt mondja, hogy nem lehetetlen, hogy ez a kétségtelenül túlzott adat fölkelthette Mátyás király agyában ezt a monstruózus gondolatot. L. az egész kérdést Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban. 37-40. l.

[25a] Békefi: Árpádkori közoktatásügyünk, stb. 52. l.

[26] Th. Ziegler: Über Universitäten und Uniaersitätsstudium. Leipzig, Teubner 4. l.

[27] Idézi Ábel 26. l.

[28] Pauler: A budapesti egyetem története, 1880. 82. l.

[28a] Fináczy Ernő: A renaissance-kori nevelés története. Budapest, 1919. 185. l. A humanizmus térfoglalása a német egyetemeken.

[29] I. m. 11. l.

[30] C. H. Becker: Gedanken zur Hochschulreform. 2. l.

[31] Pauler: A budapesti tudományegyetem története. Budapest, 5. l.

[32] L. Pauler 7. l.

[33] Pauler, 7. l.

[34] U. o. 9. l.

[35] U. o. 74. l.

[36] U. o. 108. l.

[37] U. o. 442. l.

[38] Hoeber, 18. l.

[39] Th. Ziegler, 22. l.

[40] A helytartó tanács vizsgálatot indított, mely azzal végződött, hogy a vádat alaptalannak találták. A vizsgálati iratokat a királyhoz fölterjesztették, ki Kreil Antal tanárt óvatosságra intette, de Pozsony megyének legfelsőbb rosszallását fejezte ki, hogy az általában jeles tanárt, alaptalan vádakkal illette. Pauler, 264. l.

[41] Pauler, 74., 75., 76. l.

[42] L. Magyary Z.: A magyar tudomány-politika alapvetése. 146-147. l.

[43] A budapesti egyetem történetében olvashatjuk, hogy Kant filozófiájának tanítása 1795 óta meg volt tiltva, s csak oly munkák ismertetése volt megengedve, melyek a Kanti bölcsészettel ellenkező álláspontot foglalnak el. Pauler 348. l.

[44] E. Spranger: Wandlungen im Wesen der Univensität seit 100 Jahren. Leipzig, 1913.

[45] Jaspers: Die Idee der Universität. 11. l.

[45a] C. H. Becker: Vom Wesen der deutschen Universität. 2. l.

[46] Paulsen: Die deutschen Universitäten. Berlin, 1902. 1. l.

[47] Gragger Robert: Die ungarische Universität. Die Universitätsideale der Kulturvölker, hgb. v. Reinhold Schairer und Conrad Hoffmann jr. Leipzig, Quelle u. Mayer. 1925. 75. l.

[48] U. o. 94. l.

[49] Fr. Laue: Das französische Schulwesen. Leipzig, 1926.

[50] L. Liard: L'enseignement superieurs en France. Paris 1888-1894.

[51] Th. Ruyssen: Das Universitätsideal in Frankreich. Die Universitätsideale der Kulturvölker. 47. l.

[52] Die Universitätsideale der Kulturvölker. 39. l.

[53] Die Universitätsideale der Kulturvölker stb. 32. l.

[54] Huszti József: Az olasz egyetemi reform. Széphalom, 1928. Külön is a Széphalom Könyvtárában. (7. sz.) - Egyetempolitikai kérdések. Irták: Magyary Zoltán, Huszti József, Hornyánszky Gyula és Imre Sándor. Széphalom Könyvtár.

[55] L. Huszti József: 14. l.

[56] Die Universitätsideale der Kulturvölker 60. l.

[57] U. o. 39. l.

[59] G. Kartzke: Das amerikanische Schulwesen. Leipzig, 1928. 147. l.

[60] G. Kartzke: Das amerikanische Schulwesen. 145. l.

[61] Flexner: Do Americans really value education? Cambridge. 1927.

[62] Kartzke, 166. l.

[63] Kartzke, 147. l.

[64] Kartzke, 59. l.

[65] L. Grósz Emil: Az egyetemek múltja és jövője. 1927. (Külön-nyomat a Budapesti Szemléből.) 20. l.

[65a] Szekfü Gyula: A négy egyetem. Magyar Szemle VI. (1929.) 328. l.

[65b] Gróf Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei, törvényjavaslatai (1916-1926.) Budapest, 1927. Athenaeum. 493-496. l. Magyar Heidelberg.

[66] Igaz, hogy néha a tanár nem akar előadni, úgy érzi, hogy ez teher neki. Pl. Ostwald chemikus, lipcsei tanár, egyszerre azzal a kéréssel állott elő, hogy mentsék fel a tanítás alól. A kérést nem teljesítették, nem is teljesíthették, hiszen tanárrá volt kinevezve. Erre nyugdíjba ment.

[67] Jaspers: Die Idee der Universität. 1923. 46. l.

[68] Kornis Gyula: A filozófiai kar jelentősége a tudományegyetemen. Kultúra és politika. Budapest, 1928. 230. s köv. l.

[69] Denifle, 55. l.

[70] Pauler, 19. l.

[71] Pauler, 52. l.

[72] Magyary Zoltán: A magyar tudománypolitika alapvetése. Budapest, 1927. 215. l.

[73] Die Universitätsideale stb. 56. l. A dőlt betűkkel való kiemelés tőlem való.

[74] C. H. Becker: Gedanken zur Hochschulreform. 6. l.

[75] Universitätsideale. 125. l.

[76] Békefi Remig: A káptalani iskolák története Magyarországon. Budapest, 1910. 70. l.