Für Lajos 1930. december 21-én született a Vas megyei Egyházasrádócon, református földművescsaládban. 1954-ben történelem szakos tanári diplomát szerzett és a debreceni egyetem történelem tanszékén Szabó István professzor tanársegédje lett. Belépett az MDP-be, és 1956-ig párttag volt. 1956 tavaszától a Petőfi Kör mintájára megalakuló debreceni Kossuth Kör egyik szervezője, a kibontakozó politikai reform-mozgalom híve. Az 1956-ban a debreceni egyetemisták megmozdulásának egyik kezdeményezője és vezetője, október 26-tól a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány Elnökségének a titkára, a debreceni forradalmi események egyik meghatározó egyénisége. November 4-ig aktívan részt vett a város irányítását átvevő testület munkájában, október 31-én vezetője volt annak a debreceni küldöttségnek, amelyik Budapesten Losonczy Gézával tárgyalt. November 4-én a szovjet csapatok a forradalmi bizottmány tagjaival együtt őrizetbe vették, sorozatos kihallgatások után november végén szabadult. A várható megtorlás elől 1957 februárjában Ausztriába menekült, ahonnan rövidesen Franciaországba került. 1957 májusában - élve a magyar kormány által felajánlott amnesztia lehetőségével - hazatért. 1957 és 1961 között alkalmi munkásként, segédmunkásként és könyvtárosként dolgozott, 1961 és 1964 között Dabason és Pestújhelyen volt általános iskolai tanár. 1964-től 1987-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa. 1958-ban bölcsészdoktori címet, 1971-ben kandidátusi, 1983-ban pedig akadémiai doktori fokozatot szerzett. A hetvenes évek végétől előbb a nyíregyházi és az egri tanárképző főiskolán oktatott, majd 1987-ben az ELTE egyetemi docense, 1990-ben pedig egyetemi tanára lett. A hatvanas évek végétől egyik szervezője volt annak a szellemi körnek, amely a népi írói hagyományokat követve a nemzeti (kisebbségi) sorskérdéseket állította tudományos és politikai tevékenységének középpontjába. Számos írásában foglalkozott a határokon túli magyarság kérdéseivel. A nyolcvanas évek elejére a kialakuló, ún. "népi" ellenzéki csoport egyik vezető személyisége volt. Részt vett a Monori Találkozó előkészítésében és megszervezésében, majd 1987-88-ban a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt. 1989-ben az MDF köztársaságielnök-jelöltje, majd 1990-ben a választásokat követően parlamenti képviselő és a megalakuló kormány honvédelmi minisztere lett. 1990 és 1994 között az MDF vezetőtestületeinek tagja volt különböző tisztségekben. 1994-től újra országgyűlési képviselő, majd az MDF 1996-os kettészakadását követően független képviselő.