Kovács István 1922. november 24-én született Ditrón. 1927-től a KIMSZ-ben vezető tisztségeket töltött be. 1930-ban KB-tag lett a KIMSZ II. kongresszusán. Az Ifjúsági Internacionáléban a KIMSZ képviselőjeként dolgozott és tanult a Lenin Iskolán. 1933-ban hazatért. Letartóztatták, katonai bíróság ítélte el. 1942-ben szabadult, a KB Titkárságának tagja és a Budapesti Területi Pártbizottság titkára lett. 1943-ban újból letartóztatták. 1944 őszén jelentkezett aknaszedésre, megszökött. 1945-1956 között az MKP, majd MDP KV póttagja volt. 1945-46-ban, 1949-1951 között és 1955-56-ban PB-tag, 1946-1949 között póttag, 1949-50-ben az MDP budapesti bizottságának első titkára volt. 1950-1953 között az MDP Káderosztályának vezetőjeként dolgozott. 1951 áprilisában tagja volt annak a bizottságnak, amely Kádár János és Kállai Gyula ügyében felügyelte a nyomozást. 1953. február 28-tól az MDP Borsod Megyei Pártbizottságának első titkára volt. 1954. június 18-tól 1956. október 29-ig a budapesti pártbizottság első titkáraként dolgozott. 1955 áprilisától a Politikai Bizottság tagja lett. 1955 novemberében ismét beválasztották a KV Titkárságába, a KV mellett működő kádercsoportot felügyelte, 1956 júliusától pedig a káderosztályt. 1955. december 16-án beszámolója alapján követelték az írók megrendszabályozását. 1956. szeptember 28-án a Rajk László és társai újratemetését szervező bizottság tagjának jelölték. 1956. október 23-án a fegyveres felkelés leverésére megalakított MDP KV Katonai Bizottságának tagja, vezetője lett, október 29-én Moszkvába szállították. 1956. október 30-án reggel leváltották az MDP budapesti első titkári székéből, helyére Köböl József került. 1956. november 11-én kizárták a pártból az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága ülésén. 1957. október 19-én az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága ülésén határozatot hoztak a Szovjetunióban tartózkodó volt MDP-vezetők ügyében: Kovács István egy éven belül nem térhetett haza. 1958 augusztusában jött vissza Moszkvából. Osztályvezető lett a Könnyűipari Minisztériumban, majd a Könnyűipari Szervezési Intézet igazgatójaként ment nyugdíjba. 1966-ban saját kérésére a Központi Ellenőrző Bizottság visszaállította párttagságát.