Horváth Miklós:
A nemzetőrség megalakulása
Reggel 7 órakor, amikor Zs. Szabó főhadnagy, az új segédtiszt Maléter ezredesnél jelentkezett, már Mecséri ezredest és Kiss Sándor őrnagyot is az őrszobában találta. Maléter azt tudakolta, hogy a laktanyába jövet látta-e, hogy vonulnak kifelé a szovjet csapatok. A főhadnagy közölte, hogy ezt nem tapasztalta. Azt a parancsot kapta, hogy kísérje el Mecséri ezredest, akivel ellenőrizni fogja a szovjet csapatok kivonulását, és azt, hogy a magyar csapatok rendben átvették-e tőlük a kijelölt objektumok őrzését. Ezekre az információkra a kormány tájékoztatása miatt van szüksége, tette hozzá az ezredes.
Nem sokkal később jelentkezett a mátyásföldi repülőtér parancsnoka, és felajánlotta szolgálatait. Az ezredes arra kérte, hogy az ország területe felett folytassanak légi felderítést, figyeljék a szovjet csapatok mozgását, egyáltalán azt, milyen erőkkel vannak az országban.
Az ezredes még reggel 8 órakor a Parlamentbe ment, ahonnan Kovács István és Király Béla vezérőrnagyok társaságában tért vissza. Sorra érkeztek a felkelőcsoportok és az üzemek küldöttei is. A terem bejáratánál egy katona és egy felkelő állt őrséget.
Visszatért Mecséri ezredes is, és jelentette, a várost gépkocsival körbejárta, azt tapasztalta, hogy a szovjet csapatok nagyrészt kivonultak vagy kivonulóban vannak.
A megbeszélésre mintegy százan jöttek, a felkelőcsoportok, a honvédség, a rendőrség, és több ipari üzem képviselői. A Corvin közből jelen volt Iván Kovács László, dr. Antalóczy, Bornemissza, a két Pongrátz testvér és Szabó László. A rendőrséget Kopácsi Sándor rendőrezredes, a honvédséget Kovács István, Váradi Gyula, Horváth Mihály vezérőrnagyok, Márton András ezredes, Solymosi János alezredes és mások képviselték.
Az értekezletet a tervnek megfelelően Maléter ezredes mint elnök nyitotta meg. Az ünnepélyességet a Szózat éneklése jelentette. Maléter arról beszélt, hogy a harcok első szakasza lezárult, győzött a forradalom, és most az a feladat, hogy megvédjék a vívmányokat, ehhez pedig szervezet kell. Szerinte a felkelő csoportok tagjait a honvédség és a rendőrség kötelékébe kell venni, a 18 éven aluliakat pedig katonai iskolára kell küldeni. Azok, akik ezt a megoldást nem tartják jónak, leteszik a fegyvert és visszamennek a munkahelyükre dolgozni.
Ezt követően Király Béla kapta meg a szót. Először arról beszélt, hogy a nemzeti demokratikus forradalom anélkül győzött, hogy egységes központi vezetése lett volna. Åm ez a győzelem csak akkor tartható fenn, ha a forradalom résztvevői, győztes ifjai, egyetemistái, munkás ifjai, harci egységei, az alakulóban lévő üzemi őrségek, a honvédség és a rendőrség egységes vezetés mellett őrködik afelett, hogy a forradalom vívmányait se restaurációs kísérlet, se reakciós elemek támadásai ne veszélyeztessék.
"Tudni kell, hogy a forradalom vívmányait három elem veszélyezteti.
E veszélyek ellen tehát úgy védekezhetünk, ha a 28-i Nagy Imre nyilatkozatban megjelölt új karhatalom legfelsőbb vezetését gyorsan, egyetértéssel, határozottan megszervezzük, mert a mai állapot sok veszélyt rejt magában.
Tömérdek a száma a hazáját szerető hős szabadságharcosoknak, tömérdek a száma a harcoló alegységeknek is. E szertelen ütőerő mind egyet akar, de szét van aprózva kis csoportokba, egyedekre. Pedig a forradalom vívmányait csakis összefogott erőkkel, egységes vezetéssel lehet megőrizni.
A Minisztertanács nevében Nagy Imre október 30-án megbízta a Forradalmi Karhatalmi Bizottságot, hogy lássa el az új karhatalom egységes központi vezetését. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság, mint legfelső irányító szerv vezeti a karhatalmi szolgálatot és összehangolja a honvédség és a rendőrség ilyen irányú munkáját.
Emellett feladata, hogy segítsen megalakítani a Nemzetőrséget, mint a magyar nemzet fegyveres testületét a harcokban résztvett egységekből, a munkás és ifjúsági osztagokból, munkásőrségekből. A lényeg tehát az, hogy minden olyan fegyveres egység, amely nem tartozik a honvédséghez, illetve a rendőrséghez a mai napon a Nemzetőrség egységes fegyveres testületévé válik."
A Nemzetőrség haladó hagyományainak a felvázolását követően Király Béla rátért az értekezlet konkrét feladatainak az ismertetésére.
Javasolta, hogy a gyűlés, mint a Forradalmi Karhatalmi Bizottság közgyűlése az operatív feladatok megoldására azonnal állítsa fel a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Operatív Bizottságát, melynek feladata a közgyűlés határozatainak a végrehajtása, intézkedések kidolgozása és a végrehajtó szervekhez való eljuttatása, javaslattétel nemzetőr alakulatok működésének engedélyezésére, illetve megvonására, a nemzetőr, honvéd és rendőr alakulatok karhatalmi irányítása.
Elmondta, hogy az Operatív Bizottság folyamatosan működik és a feladatokat a vezető irányításával a szervezési, karhatalmi, anyagi és pénzügyi, híradó albizottságok hajtják végre.
A Nemzetőrség Szervezeti Szabályzatával kapcsolatban többek között a következőket mondta:
"A nemzetőrség a győzelmes nemzeti demokratikus forradalom vívmányainak restaurációs és reakciós kísérletek ellen való megvédésére alakult önkéntes fegyveres szolgálat, illetve fegyveres alakulat, amely a Forradalmi Karhatalmi Bizottság irányításával a honvédséggel és a rendőrséggel karöltve az ország belső békéjének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében karhatalmi szolgálatot lát el. A nemzetőrség tagjai a fegyveres szolgálatra ünnepélyes esküt tesznek. [...]
A nemzetőrségi alakulatok felállítására javaslatot tevő szervek a Forradalmi Karhatalmi Bizottságtól munkájuk megkönnyítésére honvéd és rendőr tiszteket igényelhetnek[...]
Az összes nemzetőrségi alakulatok vezetésére a nemzetőr főparancsnokság hivatott. A szervet a Forradalmi Karhatalmi Bizottság közgyűlése hozza létre.
A nemzetőrség általános szervezési egységei a nemzetőr zászlóaljak kb. 350 főből, a századok kb. 100 főből, nemzetőr szakaszok kb. 40 főből állnának. A nemzetőrségi alakulatok szervezeti és felszerelési táblázatát a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Operatív Bizottsága kidolgozva a megalakuló alakulatoknak kiadja.
Fővárosunk újjáépítése és esetleges más feladatok megoldására különleges nemzetőr alakulatok is szervezhetők, mint műszaki, híradó stb. alakulatok.
Minden nemzetőregység maga választja meg a parancsnokát demokratikus választással."
(Megjelent: Horváth Miklós: Maléter Pál. Budapest, 1995. 138-141. l.)