Üdvözöljük a SULINET digitális óra tanári kézikönyvénél!
TANÁRI KÉZIKÖNYV az 1956-os forradalom történetét feldolgozó SULINET digitális órához
(A program működtetésével kapcsolatos kérdéseire a "SEGÍTSÉG" menüpontban kaphat választ!)
A rendszerváltás idején a jelenkor története iránt megmutatkozó felfokozott érdeklődés ugyan némileg visszaesett az elmúlt években, ám tagadhatatlan, hogy máig sokkal nagyobb figyelemmel követi az érdeklődők széles köre ennek az időszaknak a feldolgozásait, mint a korábbi korszakokat bemutató munkákat. Ez - és az a tagadhatatlan tény, hogy a jelenkortörténet ezer szállal kapcsolódik napjaink eseményeihez - különös felelősséget ruház tanárra és kutatóra egyaránt. E korról 1989-90 óta számos hazai és külföldi forráskiadvány, új elemzés látott napvilágot, de a szakma máig adós az igazán új szempontú általános korszaktörténettel.
Az informatika biztosította lehetőségeket igyekeztünk minél teljesebben kihasználni, hogy így tegyük könnyebbé, érdekesebbé, és nem utolsó sorban eredményesebbé a tanítást és a tanulást egyaránt. A SULINET digitális történelemóra különböző felhasználási módokat tesz lehetővé. Alkalmas többféle tanórai munkára, egyéni készülésre, felkészülésre érettségire vagy felvételire. Elsajátítható a tananyag pusztán a leckeszövegek alapján, ez színesíthető, gazdagítható az elérhető mellékszövegek segítségével, de a dokumentumok gazdagsága a forráselemzés mellett arra is lehetőséget biztosít, hogy a tanulók a leckeszöveg nélkül, kizárólag a közölt forrásokra támaszkodva maguk válaszoljanak meg kérdéseket, rajzoljanak meg folyamatokat.
Annak érdekében, hogy világos és érthető legyen, miért, milyen körülmények között került sor 1956-ban az egész nemzetet magával ragadó fegyveres felkelésre a rákosista önkényuralommal szemben, hogy ez a spontán megmozdulás miért válhatott forradalommá, szükséges volt az események tárgyalását annál a pontnál felvenni, amikor először ingott meg, bizonytalanodott el a rendszer: 1953-ban, Sztálin halálát követően. Három fejezetre osztva tárgyaljuk az 1956-os forradalom- és szabadságharc történetét: elsőként az október 23-i tüntetéstől a fordulatig, a társadalom követeléseinek Nagy Imre általi elfogadásáig terjedő időszakot, másodikként a november 4-i második szovjet beavatkozásig tartó napokat mutatjuk be, a harmadik pedig a november 4-e utáni ellenállásról ad képet. A forradalom történetének tárgyalása 1956. december 12-ével fejeződik be, amikor a Kádár-kormány feloszlatta a forradalom ezen időszakának legfontosabb intézményeit, a területi munkástanácsokat, letartóztatták a KMT vezetőit, és törvényerejű rendeletek sorával bénították meg a társadalmat. Az utolsó lecke a forradalmat követő megtorlás bemutatása mellett képet ad a korai Kádár-korszakról, azokról a folyamatokról, amelyek révén restaurálódott az 1956 előtti egypárti rendszer, miközben a hatalomgyakorlás módszerei, technikái jelentős mértékben meg is változtak.
A digitális óra mind az öt fejezete elsődlegesen a leckeszövegre épül, de más felhasználást is lehetővé tesz. A leckeszövegek mellé különféle segédanyagok hívhatók be. Ezek könnyebb felhasználása érdekében a képernyőt egy - tetszés szerint mozgatható - kerettel kettéosztottuk: alaphelyzetben a jobb oldali ablakban a leckeszöveg, a kisebbik, kiegészítő ablakban az adott leckéhez tartozó kronológia olvasható, hiszen ez segíti általában a szövegben való eligazodást. De helyére - az adott szöveghelyhez kapcsoltan - bármikor behívhatók a következő szövegtípusok:
források,
visszaemlékezések,
szakirodalom,
életrajzok,
(kis)lexikon,
táblázatok,
ajánló irodalom.
Amennyiben a behívott segédanyaggal végzett a felhasználó, természetesen vissza lehet hívni a bal oldali ablakba a kronológiát.
Több mint száz, a megfelelő szöveghelyről kapcsolható dokumentum segíti a tanítást, tanulást. A hagyományos iskolai tankönyvek esetében csak a margón vagy a szövegbe ágyazva lehetett rövidebb részleteket olvasni dokumentumokból, vagy külön szöveggyűjtemény állt rendelkezésre, itt egy helyről elérhetőek a különböző típusú szövegek. Az egeret a lecke szövegébe ágyazott bélyegre helyezve megjelenik az adott dokumentum címe, ha a jelre rá is kattintunk, annak teljes szövege betöltődik a segédablakba. Ezek egyaránt olvashatóak a leckeszövegek mellé - ez esetben gazdagítják, színesítik az anyagot, alátámasztják a tankönyv megállapításait -, de önálló feldolgozást (forráselemzést, -értelmezést) is lehetővé tesznek. A legtöbb dokumentumot a tankönyvszövegből csak egy helyről lehet behívni, de a főmenü megfelelő bélyeg-ikonjára kattintva a teljes forráslista külön is rendelkezésre áll, ahonnan szintén elérhetők az egyes dokumentumok. Egy-két kivételtől eltekintve a teljes szöveget közöljük, egyben megadjuk a forrást közlő kiadvány legfontosabb adatait, ami megkönnyíti az érdeklődőnek a továbblépést.
A jelenkortörténet kutatója abban a szerencsés, de egyben igen veszélyes helyzetben van, hogy lehetősége van megszólaltatni a korszak szereplőit. Ezek az interjúk azonban nagyon óvatosan kezelendők - nemcsak a kutatók, hanem tanárok és tanulók által is. Az eseményeket átélő, mindenkor szubjektív ember (sok esetben kései) visszatekintése speciális optikán keresztül láttatja a történéseket. Jelen programban való közreadásuk talán szakmailag aggályos is, de másfelől a tankönyv száraz, tényszerű megállapításait oly mértékben színesítik, teszik élményszerűvé, ami a kevésbé elszántaknak nagy segítséget nyújt a továbbhaladásban, miközben gazdagítja is ismereteiket. Intézetünk közel négyszáz, az 1956-os eseményekben részt vett személlyel készített interjúval rendelkezik, ami lehetővé tette, hogy ehhez a digitális órához olyanokat válogassunk, amelyek egyszerre színesítik és gazdagítják a szöveget. Több esetben a korabeli események aktív résztvevői, a politikacsinálók szemszögéből láthatják a tanulók a történelmet: a barikád mindkét oldaláról közlünk interjúrészleteket. Olvasható, hogyan látta az eseményeket Rákosi Mátyás és Hegedüs András miniszterelnök, vagy munkástanács-vezetők és a fegyveres felkelő csoportok tagjai. Módszertanilag segítheti az ún. oral history használatát, hogy két leírást is közlünk az MDP PB tagja, Marosán György forradalom alatti letartóztatásáról: a sajátját és az egyik felkelőét. A forrásokhoz hasonlóan az interjúk is mind a megfelelő szövegkörnyezetből bélyeg ikonnal, mind pedig a főmenüből elérhetőek, vagyis egyaránt olvashatók a leckeszöveg mellé kiegészítésként (vagy akár pihenésképpen), de önálló, egyéni szempontú felhasználásuk is lehetséges. Esetleges továbblépést lehetővé téve itt is megadtuk a (megjelent) interjúk könyvészeti adatait, hogy hol találhatók meg a még nem publikáltak, valamint az interjúk, visszaemlékezések keletkezésének az időpontját.
Terjedelmi okokból a tankönyvszöveg megértéséhez nem feltétlenül szükséges események leírását, szakszerűbb elemzéseket ugyancsak alternatív módon kapcsoltunk a leckékhez. Ezek a szakszövegek lehetővé teszik, hogy a felvételizni szándékozók, a téma iránt különösen érdeklődők további ismeretekhez jussanak, egyben belekóstolhassanak a történészi szaknyelvbe. Itt a dokumentumokhoz képest kevésbé vállalkozhattunk teljes szövegek közlésére, ám a közölt bibliográfiai adatok itt is lehetővé teszik a pótlást.
Szükségesnek tartottuk, hogy a korszak fontosabb - a szövegben említett - (hazai és külföldi) szereplőiről rövid életrajzokat adjunk közre. Ez elsősorban azt szolgálja, hogy a diákok megismerjék azokat a személyeket, akik sok esetben csak egy-egy rövid tagmondatban tűnnek elő, képet kapjanak arról, hogy ki milyen személyes előtörténet után - vagy éppen ellenére - lett azzá, akivé. Másfelől huszadik századi, fordulatokban bővelkedő történelmünk ilyen, egyéneken keresztüli bemutatása nemcsak a vállalt kor alaposabb megismerését teszi lehetővé, hanem számos információt ad a forradalmat megelőző és követő évtizedek történelmének megismeréséhez is. A főszövegből ezek az ún. "forró szavakon" keresztül érhetőek el. Ha tehát említés történik olyan személyről, akiről van életrajz (arra törekedtünk, hogy mindenkiről legyen), akkor az a névre rákattintva a segédablakban olvasható el. A mintegy 120 életrajz elérhető közvetlenül a főmenüből is, ebben az esetben a behívható listáról lehet választani. Természetesen az életrajzok elsősorban a digitális óra kiegészítői, vagyis az adott személy történelmi, közelebbről 1956-os szerepe áll a középpontban, senkinek sem ajánljuk, hogy magyar órára az általunk közölt Déry-életrajzból készüljön föl, ellenben biztos, hogy az irodalmat tanító vagy tanuló is hasznos (rész)információkhoz juthat belőle.
Az életrajzokhoz hasonlóan állnak a felhasználó rendelkezésére a fogalom-magyarázatok és intézmény-leírások. Ezek egyfelől tartalmazzák a középiskolásoktól is elvárandó szakkifejezéseket (pl. bolsevik, szövetkezetesítés, egypártrendszer stb.), másfelől az alapvető ötvenes évekbeli és a forradalomban létrejött intézményeket (ÁVH, Hazafias Népfront, forradalmi tanács, nemzetőrség stb.); ezek az életrajzokhoz hasonlóan a "forró szavakon" keresztül érhetőek el, de a szövegtől független segédkönyvként is használható, hiszen a megfelelő bélyegre kattintva alfabetikus listát kapunk, ahonnan könnyen lekereshető a megfelelő szócikk.
A közölt dokumentumokhoz hasonlóan akár a leckeszöveg illusztrációjaként, akár önálló munkára, elemzésre is alkalmasak a kor gazdaságát, igazságszolgáltatását bemutató táblázatok, adatok.
Végül ajánló irodalom áll tanárok és diákok rendelkezésére. Ebben a részben ügyeltünk arra, hogy megtalálható legyen minden, az egész korszakot bemutató munka, a legfontosabb forráskiadványok. Elsősorban a viszonylag könnyen hozzáférhető, 1989-90 óta megjelent kiadványokat tüntettük föl, teljességre törekedve az eleve a szélesebb nagyközönségnek szánt munkák esetében (pl. História- és Rubicon-cikkek).
A szöveg használatát a középiskolai történelematlaszból átvett térképek, valamint a fejezetek végén elhelyezett kérdések segítik, és néhány fényképpel igyekeztünk mindezt színesebbé tenni.
Tudatában vagyunk annak, hogy 1956 története a középiskolában ilyen mélységben nem tanítható meg. De - különös tekintettel az eltérő profilú iskolákra - meg akartuk adni a lehetőséget mindenkinek, hogy annyi ismerethez jusson, amennyit igényel, akár a tanórai felkészüléshez, akár a felvételi vizsgához.
Természetesen igényei és lehetőségei ismeretében mindenki maga dönti el, mit és mennyit kíván felhasználni a rendelkezésére álló anyagból. Az alábbiakban csak megkönnyíteni kívánjuk a döntést, amikor néhány felhasználási lehetőségre teszünk javaslatot.
Érdemes kijelölni egy vagy két leckét a szövegből (leginkább a második és harmadik fejezetet), és ezeket tekinteni tananyagnak, míg a többi olvasmányként ad tájékoztatást.
A rendelkezésre álló forrásokból válogatva összeállíthatja a tanóra anyagát a szaktanár, ebben az esetben a tanulók a leckeszöveg nélkül, közvetlenül a dokumentumokból ismerkedhetnek meg a történésekkel.
A források közül tanulók vagy tanulócsoportok földolgozhatnak egyet-egyet, beszámolhatnak eredményeikről, és így bontakozhat ki pontosabb kép egyes folyamatokról, kérdésekről.
A forradalom résztvevőiről szociológiai ismeretek szerezhetők az életrajzokból, így feltérképezhető, hogy a társadalom mely csoportjai képviseltették magukat legnagyobb mértékben a helyi forradalmi tanácsokban, a munkástanácsokban, honnan verbuválódtak a fegyveresek. (Az Életrajzokon kívül ehhez segítséget adhatnak a Memoárok végén közölt rövid ismertetések is.)
A számítógépes forma lehetővé teszi a szöveg egyéni szempontok szerinti átszerkesztését. Külön fájlba át lehet másolni a fegyveres harcokról, az MDP-n belüli küzdelmekről szóló stb. részeket, vagy azokat, ahol a munkásságról vagy vidéki eseményekről esik szó.
Nemcsak a forradalomról, hanem az egész korszakról nyújthat érdekes információkat például a Nagy Imre-szövegek egymás után rendezése, végigolvasása, melyből többé-kevésbé megrajzolható az a gondolati út, amelyen át a forradalom miniszterelnökévé vált.
A szovjet-magyar viszonyról adhatnak plasztikus képet a moszkvai tárgyalásokról fölvett jegyzőkönyvek, valamint a különböző szovjet küldöttek (politikusok, katonák, KGB-tisztek) jelentései. Ezek felfejtését segítik a közölt szakirodalmi részletek is, így érthetővé válik az a sajátos mechanizmus, amelyben a szovjet tanácsok, ajánlások kötelező érvényű utasítások, és képet kaphat mindenki arról is, miként vélekedtek Moszkvában Magyarországról.
Reméljük, munkánkat diákok, tanárok, akár az érdeklődő nagyközönség is eredményesen tudja használni.
Tisztelettel:
A szerzők és a szerkesztők