apát, püspök, érsek, pápa

apát

A bencés kolostorok, illetve a benedekrendi reformtörekvésekből utóbb kinövő cisztercita, karthauzi, trappista szerzetesközösségek vezetője. Az apát tehát egy-egy monostor élén álló személy.

RGY

püspök

A római katolikus egyház szentelési hierarchiájában az áldozópap után, a legmagasabb egyházi rend birtokosa. Rendi hatalmát szenteléssel kapja. Minden püspöknek van egyházmegyéje, ahol joghatóságát gyakorolja (templomot, oltárt, papot szentelhet, bérmálhat, plébánost nevezhet ki, egyházmegyei zsinatot tarthat). A mohamedán hódítás következtében megszűnt egyházmegyék püspöki címét is betöltötték, őket hívják címzetes- vagy segédpüspöknek. Tényleges egyházmegyéjük ugyan nincs, de püspöki feladatokat látnak el valamely működő egyházmegye püspöke mellett. Kezdetben az egyházmegye hívei, később a káptalan választotta, amit pápai bullának és püspökszentelésnek. kellett megerősíteni. A püspöki méltóság jelvényei: pásztorbot, süveg, gyűrű és mellkereszt. Egyházmegyei hivatalába (a 14-15. században) királyi ajánlás és pápai megerősítés után iktatják be.

RGY

érsek

Az a főpap, akinek egyházkormányzati joghatósága alá több püspök tartozik, azaz több egyházmegyét magába foglaló főegyházmegye, érsekség élén áll, és magának is van egyházmegyéje. Főegyházmegyei (tartományi) zsinatot hívhat össze. A középkori Magyarországon két érsek volt, az esztergomi és a kalocsai-bácsi érsek.

RGY

pápa

A római katolikus egyház legfőbb egyházkormányzati joghatósággal bíró vezetője. Szent Péter apostol utódaként Róma püspöke. Méltóságának jelvényei: a pallium (fehér vállszalag), a tiara (hármas aranykoronával díszített föveg), egyenes pásztorbot, Krisztus képével díszített kereszt, halászgyűrű és pápai ruha. A 11. századtól a bíborosok választják.

RGY