egyházi tilalom, szentszéki bíróság

Temetés
Püspökfej
egyházi tilalom

A szentségek kiszolgáltatásának és felvételének, a nyilvános istentisztelet tartásának, az egyházi temetésnek, az egyházba való belépésnek tilalma.

TI


szentszéki bíróság

Általában a megyés püspök bírói székét jelentette, akit helynöke szokott ebben a szerepben képviselni. A püspökön kívül kisebb, egy márkát meg nem haladó pertárgy értékű perekben a főesperes is bíráskodott. Széküktől a püspökihez lehetett fellebbezni, onnan az érsekihez, innen a pápai legátusira, Magyarországon a prímáshoz, végül a római szentszékhez. Tilos volt magasabb fórumon kezdeni a pert. Ilyen bíróságot a püspöki joghatóság alól kivett egyházfők is tartottak, mint a pannonhalmi apát, a szepesi prépost, a szebeni prépost és a szász dékánok. A szentszéki bíróságot az egyháziak bírói kiváltsága fejlesztette ki, de világiak ügyeiben is kiterjedt hatáskörrel rendelkezett, amelyek a hittel és az erkölccsel összefüggésben állnak: házassági és e szentséggel összefüggő vagyonjogi perek, tizedperek, végrendeleti és uzsoraügyek, hamis eskü, hitszegés, özvegyek és árvák ügyei, leánynegyed. Ez utóbbiban a házassági vagyonjogi perekkel együtt a világi bíróság (curia) is ítélkezett, amiért ezeket vegyes bíróságú ügyeknek is nevezték. A hatáskör bizonytalanságából a 15. század óta több összeütközés keletkezett. A királyi rendeletek egyre szűkebbre szorították a szentszékek illetékességét. Végül, a szorosan vett egyházi (bel)ügyeken kívül, az egyháziak személyes bántalmazása, a kegyes célú végrendeletek, továbbá a házassági perek maradtak meg náluk.

RGY