hiteleshely, úriszék, nyolcados törvényszék
| |
| |
| |
| |
| |
|
A magyar közhitelű írásbeliség egyik szerve: káptalanok és konventek, melyek részben természetes vagy jogi személyek megkeresésére, részben hatósági megbízásra közhitelű oklevelet állítottak ki. Tevékenységük a 13. században alakult ki és 1874-ig állt fenn. Hiteleshely működött a székes- és társaskáptalanok mellett, több bencés, premontrei és keresztes konventben. Egy-egy hiteleshely meghatározott területen fejthette csak ki külső parancsra végzett tevékenységét. A középkorban három országos hatáskörű hiteleshely volt: a budai káptalan, a fehérvári káptalan és a fehérvári keresztes (johannita) konvent.
TI
úriszék
Földesúri jogszolgáltató törvényszék. Hatásköre a birtokon élő saját jobbágyokra és a jobbágyok módjára ott tartózkodó birtoktalan szolgákra terjedt ki. Csak kisebb ügyek, azaz a tolvajlás, nyilvános gaztettek, vétségek nem tartoztak ide. Az úriszéken ritkán ítélt személyesen a földesúr, a tárgyalást tiszttartóik vezették egy szolgabíró jelenlétében, fellebbezni a megyei törvényszékhez lehetett.
TI
nyolcados törvényszék
A kúriai bíróságok nagyobb egyházi ünnepeket követő nyolcadik napján összeülő törvényszékei. A bíróságok nem működtek folyamatosan, hanem csak e határnapokon és az azt követő napokon tárgyalták az ügyeket. A tárgyalási napok száma folyamatosan nőtt, több hétig, néha több mint két hónapig tárgyaltak.
TI