árumegállító jog, földbér, kamara haszna, urbura
| |
| |
| |
| |
|
Egyes városok kiváltságként elnyert joga, hogy a területükön áthaladó idegen kereskedőket megállíthassák, árujukat kirakathassák és eladásra kényszeríthessék. Legkifejlettebb formája, amikor a kereskedő nem is haladhat tovább. Először Esztergom, majd Pest, Buda, Győr Nagyszombat, Brassó, Szeben és Kassa kapott ilyen jogot, melyet 1603-ban eltöröltek.
TI
földbér
Pénzben fizetendő földesúri adó, eredetileg a hospesek adója volt. A jogilag egységes jobbágyság létrejöttével a jobbágyok legáltalánosabb földesúri adója. Nagysága változó és a jobbágytelek nagyságától függött. Kezdetben egy, később többnyire két összegben fizették. Latin neve census vagy terragium.
TI
kamara haszna
A kincstár pénzváltásból származó jövedelme, mely abból származott, hogy évenként - de néha gyakrabban - új pénzt vertek, melynek kényszerbeváltásakor illetéket kellett fizetni. Ez a 13. század folyamán Magyarországon a névérték 50%-át is kitette, a 14. században 1/3-os arányban történt a visszaváltás. 1336-tól ezt megszűntették, ennek pótlására szedték az ezzel azonos nevű állami egyenes adót 1467-ig.
TI
urbura
Magyarul bányabér, a királynak a kibányászott nemesérc után járó jövedelem, mely a fémmé olvasztott arany tizedét, az ezüst és más fémek nyolcadát jelentette.
TI