Tar Lőrinc pokoljárása, Toldi-monda

Guidoriccio da Fogliano hadvezér
Tar Lőrinc levele
Toldi Miklós
Tar Lőrinc pokoljárása

Az 1370 körül Taron született, a Rátót nemzetség Tari ágából származó Tar Lőrinc Zsigmond király kalandos életű lovagja volt. 1405-1407 között honti és nógrádi ispán, 1407-1409 között pedig pohárnokmester lett, majd 1408-tól királynéi asztalnokmester. A források 1426 után már hallgatnak róla. A sokat utazó Zsigmond király kíséretében nem egyszer járt Nyugaton, 1415-ben elkísérte uralkodóját a konstanzi zsinatra, de már előtte 1409-1411 között megfordult Írországban is. Valószínűleg a Zsigmond környezetében megismert pokoljárásról szóló történetek hatására ekkor látogatta meg Szent Patrik purgatóriumát, azt a kéngőzös barlangot, melyet a középkori zarándokok a pokol bejáratának tekintettek. Az itt szerzett élményeiről és látomásairól beszámolt a dublini királyi jegyző előtt, aki írásba foglalta azokat. De nemcsak a hivatalos beszámoló, hanem a néphagyomány is fenntartotta emlékét: 1520 körül 13 hexameteres sorból álló latin kivonat maradt fenn abból a versből, mely Tar Lőrinc pokoljárását taglalta, majd 1552 körül Tinódi Sebestyén feltehetőleg ugyanezen költeményből bevette Zsigmondról írott krónikájába Tar Lőrinc látomásainak Zsigmondra vonatkozó részeit.

SZK


Toldi-monda

1574 táján Ilosvai Selymes Péter verses históriába foglalta a kalandos életű Bihar megyei birtokos, Toldi Miklós (1320-1390) történetét. A történet hőse 1352-1354 között pozsonyi alispán és várnagy volt, 1355-ben az esztergomi érsek szolgálatába lépett, a következő évtizedben pedig a királyi udvar lovagja lett. 1363-1364-ben ő vezette azt a hadat, melyet I. Lajos király V. Orbán pápa megsegítésére küldött Itáliába, ahol is zsoldos lett. 1365-ben fogságot szenvedett, s ezután hazatért, Gömörben (1366-1371) és Szabolcsban (1382-1385) lett ispán, majd rövid ideig Zsigmond királyt is szolgálta. Kalandjairól már a 15. században népmonda keletkezett, melyet Ilosvai Selymes Péter munkáján kívül a 19. századig a néphagyomány is fenntartott, végül Arany János trilógiájában nyerte el legszebb irodalmi megfogalmazását.

SZK