eretnek, flagelláns, patarén, valdens, pogány

eretnek

Egyházjogi fogalom: a katolikus egyház eretneknek tekinti azokat a magukat kereszténynek vallókat, akik eltérnek a katolikus tanítástól és válogatnak a hitigazságok között.

RGY

flagelláns

Népi vallásos mozgalom, amely önostorozó körmeneteket tartott. A 14. század közepi pestisjárvány idején terjedt el Magyarországon, emlékét a Képes Krónika is fenntartotta, amely az 1261. évi flagelláns-mozgalommal kapcsolatban őrzött meg 14. századi magyarországi flagelláns menetet.

RGY

patarén

A magyar Délvidéken, de mindenekelőtt Boszniában a 13. században felbukkanó eretnekeket ezen a néven nevezték az egyházi iratok. Régebben - tévesen - a bolgár bogumilokkal hozták kapcsolatba, noha e boszniai tanok képviselőit a kortársak mindig patarénusként emlegették. Ők magukat keresztényeknek nevezték, egyházukat pedig bosnyák egyházként tartották számon. A patarén elnevezés gyakran az eretnekség szinonímája volt, ezért sokszor különféle tanokra utalhat.

RGY

valdensek

Ez az eretnekség főleg az ország nyugati városaiban (Sopron, Kőszeg, Győr) terjedt el a 14. század második felében. Főleg a szegénység radikális és a Szentírás szó szerinti értelmezése miatt kerültek összetűzésbe az egyházzal. Követőik legnagyobb része egyszerű kézműves volt. Sopronban például 1401-ben komoly valdens-mozgalmat fedeztek fel. A győri püspök megbízásából az inkvizítorok a megtérőket nyilvános vezeklésre kötelezték, valamennyiük ruháját kék kereszttel jelöltették meg, elrendelték az összejöveteleik céljaira használt házak lerombolását, az eretnekek holttestének kiásását, csontjaik elégetését és a temetők újbóli felszentelését.

RGY

pogány (latin paganus, falusi, barbár)

A katolikus egyház pogánynak minősít minden nem keresztényt, kivéve a zsidókat.

RGY