Levedi, Levédia

LEVEDI

Magyar fejedelem. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár szerint első vajda és vezér, aki a kazároknak Álmost, illetve Árpádot ajánlotta a magyarok fejedelmének. Levédia őrzi a nevét. Uralkodásának idején költözött a magyarság az Etelközbe. Sokan úgy vélik, hogy az általa 830-ban megszervezett törzsszövetség kende/kündü méltóságát viselte.

LEVÉDIA

Bíborbanszületett Konstantin "A birodalom kormányzásáról" írott művének 38. fejezetében szereplő földrajzi név, mint ahol Etelközt megelőzően a magyarok éltek. Nevét első vajdájukról, Leveditől nyerhette. A feltehetően szállásterületet jelölő név eredeti formája Levedi lehetett, a Levédia alak talán szláv tolmácsolás révén születhetett. A fejedelmi szálláshely fogódzópontot jelenthetne az egész magyarság lakóhelyének meghatározása szempontjából. Levédia lokalizálásához felhasználták a szövegkörnyezetben található folyóneveket (Khidmas, Khingilus), bár vitatott, hogy ezek egy vagy két folyót jelöltek. Konstantinos írása szerint a türkök (magyarok) a besenyő (kangar) támadás elől Levedi vezetésével Etelközbe, Nyugatra tették át szállásaikat. Ezek szerint Levédia Etelköztől keletre feküdhetett. Ezzel a véleménnyel vitatkoznak azok a kutatók, akik szerint a császár tévedett, és a magyarság két lakhelye földrajzilag többé-kevésbé fedték egymást, illetve az sem kizárt, hogy Levedi szálláshelye teljes egészében Etelközön belül helyezkedett el.