Árpád, Kurszán

Az Árpád-házi vezérek, fejedelmek valószínűsíthető családi kapcsolatai
Árpád vezér a milleniumi emlékmű szoborcsoportján
Árpád emlékmű Ópusztaszeren
Munkácsy Mihály: Honfoglalás (részlet)
Árpád, az első kapitány a Thuróczy-krónikában
Árpád és a székelyek
ÁRPÁD

Magyar nagyfejedelem (845-855 - 900 között), Álmos fejedelem fia. Neve török eredetű, a magyar árpa közszó -d kicsinyítő képzős származéka. Emlékét bizánci és magyarországi források is megőrizték. Bíborbanszületett Konstantinos szerint a magyarok első fejedelme, akit a törzsszövetség Levedi javaslatára választott vezérré, és emelt pajzsra a kazárok szokása szerint. Más nézet szerint - miután Álmost megölték 895-ben Erdélyben -, fiaként követte őt a tisztségben. Nevéhez kötjük a hagyomány szerint a honfoglalást (Fehérló-monda). Törzsszövetségi tiszte mellett a hét törzs egyikének vezére. A róla elnevezett Árpád-kor az államalapítástól számítva három évszázadot ölelt fel Magyarország történelmében - 1000-től 1301-ig, amíg Árpád fiúági leszármazottai közül került ki az uralkodó.

KURSZÁN

A honfoglalás idejének az egyik legjelentősebb vezetője. Neve - Kuszal - török eredetű, ragadozó madarat, keselyűt jelent. A honfoglalást megelőző és az azt követő kalandozásokban jelentős szerepe volt. A 892. évi morvaországi akciót ő vezette, s a 894-es Kárpát-medencei kalandozásoknak is aktív részese lehetett. Vezető funkciója vitatott. Egyes vélemények szerint szakrális főfejedelem, kende, más vélemények szerint a kalandozásokat irányító hadvezér, gyula volt.