Hadszervezet, katonai segédnépek, harcrend
| |
|
A honfoglaló magyar törzsszövetség hadszervezete az eurázsiai lovasnomád népekéhez volt hasonló. A törzsszövetség törzsekre, ezek pedig nemzetségekre tagozódtak. A törzsszövetség vezetői fegyveres kísérettel vették körül magukat, ugyanúgy a törzsek és nemzetségek vezetői is. A kíséret tagjai hivatásos harcosoknak tekinthetők, nagyrészt ők adták a fegyveres középréteget. Jelentős a katonai segédnépek szerepe is. A törzsszövetség korában a kabarok alkothatták ezek legütőképesebb részét. A kabarok a fejedelem ellenőrzése alatt állván, annak erejét növelték. A haderő szervezete a tizes rendszeren alapult.
A honfoglalás után a törzsszövetség fegyveresei sorába a Kárpát-medencében talált meghódolt vagy meghódított népességek is bekerülhettek. A nyugati hadjáratokban elsősorban a magyar településterület szélén elhelyezkedő törzsek-nemzetségek vettek részt. A fejedelem törzse feltehetőleg távol maradt e hadjáratoktól, a kabarok részvétele azonban jelentős lehetett. Géza fejedelem új, nehézfegyverzettel felszerelt sereget szervezett. Az államszervező harcok során igen fontos a külföldről jött német, itáliai és a varég-orosz fegyveresek szerepe. Ők alkották István király idején a fegyveres erők elitjét, a 11-12. század során ezek gyorsan asszimilálódtak. A fegyveres erők további elemei a vármegyék fegyveresei, határőrök, lövők, valamint az egyházi és világi nagybirtokosok vitézei.
KATONAI SEGÉDNÉPEK
A honfoglaló magyarok törzsszövetségéhez más népelemek is kapcsolódtak, mindenek előtt kabarok. Közvetlenül a fejedelem irányítása alá tartoztak. István király a katonai segédnépek nagy részét a határvármegyékbe telepítette le mint őröket.
HARCREND
A honfoglaló magyarok harcrendjének alapja a tízes szervezet volt. Haderejük tizedekből, századokból, ezredekből és töményekből (tízezredekből) állt. Az erős derékhad mellett három jobb- és három balszárny volt. A katonai segédnépek elő- és utóvédet szolgáltattak. A csatát rendszerint a könnyűfegyverzetű lovasság vezette be.