Zoerard-András és Benedek, Mór, Sebestyén, Walter, Hartvik
| |
| |
| |
|
Zoerard-András és Benedek magyarországi szentek. Lengyel területről - más vélemény szerint Póla (ma Pula, Horvátország) vidékéről a 11. század elején érkeztek Magyarországra. A Nyitra melletti Zobor-hegy Szent Ipoly-kolostorának bencés közösségébe léptek be, s éltek aszketikus remeteéletet. Mindketten vértanúhalált szenvedtek. Élettörténetüket Mór pécsi püspök írta meg. Szentté avatásukra István királlyal és Imre herceggel együtt, 1083-ban került sor.
MÓR
Egyike az első magyar származású főpapoknak. 1000 körül születhetett, gyermekkorában a pannonhalmi bencés iskolában tanult, később ugyanott szerzetes, majd apát lett. Szerzetesi életének kiválóságát a Szent Imre-legenda is kiemeli. 1036-1075 között pécsi püspök, túlélte az 1046. évi pogánylázadást is. Az első magyarországi legendának, a Szent Zoerard-András és Benedek életrajz szerzője. 1848-ban avatták boldoggá.
SEBESTYÉN
Szent István király Hartvik-féle legendája az első esztergomi érsekként említi. Három évig tartó vaksága idején e tisztségében Asztrik helyettesítette. Neve a pannonhalmi alapítólevél (1002) függelékrészébe is bekerült. Léte erősen vitatott, Györffy György Radla térítő szerzetessel azonosítja.
WALTER
Gellért püspök nagy legendájában szerepel a csanádi püspöki székhely káptalani iskolájának mestereként (magister).Többek között egy éneklés közben valószínűleg kézimalmot hajtó asszonyt hallgatva esik szó köztük a magyarok szimfóniájáról. A nyelvtanon és zeneoktatáson alapuló korabeli egyházi iskolák életének hiteles ábrázolásába is betekintést kaphatunk a legenda által.
HARTVIK
Győri (?) püspök, Szent István életrajzának írója. Kálmán király megbízásából készítette el - bőségesen kiaknázva a nagyobb és kisebb legenda szövegét.