Decretum (törvény), István törvényei

Szent István törvényei az admonti kódex első lapján
DECRETUM

Latin szó, jelentése: döntés, határozat, törvény, rendelet. Világi értelemben az uralkodói akaratnyilvánítás olyan rendelkezéseit nevezték a középkori Magyarországon decretumnak, amelyeknek egyedi eseteken túlmutató, általános érvényt tulajdonítottak.

ISTVÁN TÖRVÉNYEI

István törvényei a következő tárgykörökre terjednek ki:

"1. Egyházi jellegű intézkedések: az egyházi vagyon királyi védelme; a püspökök feladatainak meghatározása; a világiakkal való kapcsolatuk; egyházi személyek bíráskodási kiváltságai, munkája; tíz falvanként egy templom építése.

2. Az új birtokrend biztosítása; a magántulajdon feletti szabad rendelkezés, öröklési rend; a királyi vagyon sérthetetlensége.

3. Keresztény vallásgyakorlat biztosítása: a vasárnap, a böjt és a keresztény vallás megtartása; betegek gyónása; templomi viselkedés.

4. Erőszakos cselekmények büntetése: gyilkosság, kardrántás, leányrablás, tolvajlás; más házának felgyújtása, megtámadása.

5. Földesúri jogok biztosítása: tiltja más szolgájának felszabadítását, más vitézének vagy hospesének befogadását; semmisnek tekinti rabszolga vádaskodását urával szemben; támogatja a szökött személyek felkutatását.

6. Özvegyek és árvák jogainak védelme.

7. Boszorkányok, varázslók büntetése.

8. Törvény előtti rend: megszabja a királyi udvar vagy vár élére állított szolga és az udvarnokok sajátos helyzetét.

9. Király vagy királyság elleni összeesküvés tiltása.

10. Az egyházi tized elrendelése.

11. Cselszövések büntetése."