KORONÁZÁSI PALÁST

A koronázási palást
A koronázási palást rajza
Gizella királyné és Szent István a koronázási paláston
Gizella királyné és Szent István a Mária Terézia-féle koronázási palást-másolaton
A koronázási palást részlete: Szent Imre
A koronázási palást részlete: Szent István
Az egyetlen bizonyosan István korához kapcsolható koronázási jelvényt, a palástot a 12. században alakították át miseruhából - a mellrészből levágva és gallért hozzáépítve - királyi öltözetté. Koronázáskor a koronázandó személynek miseruhát kellett viselnie. A szertartás egyházi része a püspökké avatás szertartásával egyezik meg. A palást anyaga bizánci eredetű szederjes bíborselyem brokát, arany, ezüst és selyemhímzéssel. Mint miseruhát adományozták 1030-ban a székesfehérvári Mária-templom számára, latin nyelvű felirata szerint "A királyné által készített (felajánlott) és az Alba városában lévő Szűz Mária egyháznak adott casula (miseruha), Krisztus megtestesülésének 1030. évében, mely egyházat 14 éve iktatott be István király és Gizella". A palást gondolatköre az Ottó-kori udvari művészetből táplálkozik, a palástterv 1030 nyarán készült a II. Konrád német császár felett aratott győzelem légkörében. Erre utal a felső Pantokrátor alak, aki sárkányon és oroszlánon tapos.

A palást középpontjában a diadalmaskodó Krisztus mandorlában (mandula alakú dicsfényben): "Én vagyok az út..." - mondja, központi helyzetében és kettős megjelenésében, ugyanúgy, mint a Szent Koronán is látjuk. Körötte angyalok, mellékalakként Szűz Mária a négy evangélista állatszimbólumával és Keresztelő Szent Jánossal. A Te Deum gondolatkörét képviseli az ég sátorát jelképező, a keresztény mindenség felépítését megjelenítő miseruha: "Téged Uram dicsérünk, ... angyalok, kerubok és szeráfkarok, ... apostolok boldog kara, ... nagy próféták, ... jeles mártírseregek, ... Krisztus, Isten Egyszülöttje ... mennyországot megnyitottad, ... Szentjeidhez végy fel égbe..." A legfelső szféra alatt a próféták rendje, alatta a tanító, trónuson ülő Krisztus a 12 apostol körében, akik az égi Jeruzsálem falai között székelnek. A tornyok között fegyverrel, kővel, bottal harcoló emberek helyezkednek el - valószínűleg utalás arra, hogy Hakim kalifa, akit Antikrisztusnak tekintettek 1009-ben leromboltatta Jeruzsálem minden keresztény templomát, vagy János Jelenések könyvének ezredvég utáni világvég hangulata lehet. Majd békés alakok vonulnak kezükben kereszttel, amely esetleg arra emlékeztet, hogy 1018-ban Szent István megnyitotta a Székesfehérváron keresztülmenő, Jeruzsálembe vezető zarándokutat. A legalsó sorban szentek és mártírok között Szent István és felesége, Gizella. Kettejük között egy kis medalionban Imre herceg ábrázolása. A palást kámzsáját IV. Béla uralkodása óta Trogirban (Trau, Horvátország), a székesegyházban őrzik.