ANONYMUS

A latin nyelvű Gesta Hungarorum szerzője - a Névtelen nevet az utókortól kapta. Koruk szokásainak megfelelően a gesták, krónikák szerzői, alkotói háttérbe húzódtak, nem tartották fontosnak kiemelni -megnevezni - saját személyüket. Anonymus a mű bevezetőjében keveset árult el magáról. Megtudhatjuk, hogy "P dictus magister", Béla király jegyzője, aki valamikori iskolatársa, "N." kérésére kezdte el leírni Magyarország királyainak és nemeinek származását, a magyar honfoglalás történetét. Munkáját történeti művek felhasználásával - és mint hangsúlyozza: nem a paraszti szájhagyományból merítve - akarta lejegyezni. Megtudjuk azt is, hogy felsőbb iskolát végzett, magisteri címe is utal erre. A gesta kezdősorában feltüntetett "P dictus magister" fordítása, vagyis a szerző személyazonosságának megállapítását célzó kísérletek, az utókor történelmi érdeklődésű képviselői részéről kétféleképpen történtek: "mesternek mondott P", vagy az "előbb említett mester". Ha ez utóbbi lenne helyes, akkor sajnos még a Névtelen kezdőbetűjét sem ismernénk. A kutatásnak szintén nyitott kérdése még jelenleg is, melyik Béla királynak volt jegyzője Anonymus. A 19. század végétől a történeti érvek mérlegelése alapján egyre határozottabban III. Bélával azonosítják a korabeli uralkodót, így a gesta keletkezési ideje valószínűleg 1196-1220 közé tehető.

Anonymus műve regényes gesta. A sajátos történelmi megemlékezésben - karöltve a kortársak szórakoztatásának szándékával - az írói fantázia nagyobb teret kapott, mint a történeti hitelesség. Bár mint már utaltunk rá, a szerző távol kívánta tartani magát a parasztok és a regösök mondáitól, énekeitől, ennek ellenére végül is sokat merített belőlük, akárcsak - mintegy "megrendelésre" - a korabeli előkelő nemzetségek, családok őseinek eredetét nemritkán megszépítő módon bemutató történelmi hagyományokból. Anonymus többek között összekapcsolta a hun király, Attila személyét az Árpádokkal, így jogos örökségként mutatta be a kárpát-medencei magyar foglalást. Saját korának bonyolult nemzetségi viszonyait vetítette vissza az államalapítás idejének bemutatásakor is. Megemlékezett a beköltözés előtti hazáról, Szkítiáról, az egyre nyugatabbra vezető vándorlásról, a - többnyire kitalált ellenfelekkel vívott - hősi harcokról az új haza elfoglalásáért.

Anonymus Gestája nemcsak a történelmi kutatásoknak, hanem az irodalomtudománynak is egyenértékűen fontos forrása. A műben található tulajdonnevek és szómagyarázatok a nyelvészet számára értékes kutatási anyagot nyújtanak.