Missziós püspökségek, pogánylázadások
| |
| |
|
Egy bizonyos terület vagy nép keresztény hitre térítését végezték az állandó egyházszervezet kiépülése előtt (éppen ezért nem egy adott város, hanem a megtérítendő tartomány vagy nép nevét viselték címükben). Az első magyar - bizánci rítusú - missziós püspökség tevékenysége Gyula 950 körüli konstantinápolyi látogatását követően jött létre. A keresztény hitre tért magyar úr magával hozta Theophylaktos bizánci pátriárka által Turkia püspökévé szentelt Hierotheos szerzetest. Tevékenysége Gyula szállásterületére terjedt ki. Amikor 1003-ban István király elfoglalta Gyula országát és területén katolikus püspökséget szervezett, annak nevében tovább élt a korábbi missziós tevékenység emléke: erdélyi püspökség.
POGÁNYLÁZADÁSOK
Szent István halála (1038) után két nagy pogánylázadás zajlott le a korai magyar történelemben. 1046-ban a Vata-féle felkelés résztvevői követelték a kereszténység eltörlését, a templomok lerombolását, a papok kiirtását, az adók eltörlését, az állami elöljárók és az idegenek megsemmisítését, az ősi szokások visszaállítását. 1061-ben, a második lázadás szintén pogány ideológiával jelentkező, de már kifejezetten antifeudális jellegű volt.