CÍMER

Magyar nemzetségek címerei
A magyar kettős keresztes címer
Olivér és Rátold a Képes Krónika P iniciáléjában
A magyar címer szó a francia cimier "sisakdísz" szóból származik. Az öröklés, öröklődés vagy tartós használat igényével felvett illetve megkülönböztető jelként használt címerek a középkori fegyverhasználaton alapulnak. A címer (arma) legtöbbször pajzs alakú színes jelvény, amelyet magánszemélyek, családok vagy testületek birtokolnak. A címerek kialakulása - hosszabb fejlődés után - Nyugat-Európában a 12. század derekára tehető, Magyarországon 1190 táján jelentek meg, így a tárgyalt korszakban, a magyar államalapítás koráig klasszikus értelemben nem beszélhetünk róluk. Nagy szerepet kaptak azonban a Képes Krónika illusztrációin, melyeken a 13. századi nemzetségek címerei már a korábbi évszázadok szereplőinél is feltűnnek. A címerek tanulmányozása a címertan (heraldika) tárgya, amely a történeti segédtudományok közé tartozik.