Idoneitas, senioratus, leviratus, primogenitura
| |
| |
|
Latin szó, jelentése 'alkalmasság'. A középkorban szűkebb értelemben az uralkodásra való alkalmasságot jelentette. A keresztény egyház ebben a szóban foglalta össze a keresztény uralkodó legfontosabbnak vélt erényeit: a jámborságot (pietas) és az igazságosságot (iustitia). Álláspontja szerint trónörökléskor az uralkodót ennek alapján kell kiválasztani, nem pedig a - pogány eredetű - vérségi jog, a legitim származás szabályai szerint. Az idoneitas elve igazolta többek között István király uralmát Gézának - a senioratus rendje szerinti - utódjával, Koppánnyal szemben, ezért a neki tulajdonított Intelmek is bőségesen tárgyalják.
SENIORATUS
Olyan öröklési rend, amely szerint a patriarchális nagycsaládban a legidősebb, még vezetésre alkalmas férfi örökölte a hatalmat: rendszerint a báty, az öcs, vagy az unokaöcs. A steppei népeknél szokásos volt, az Árpád-ház tagjai esetében főleg a korai, 10-11. századi időszakban érvényesült, míg fel nem váltotta a primogenitura.
LEVIRATUS
A patriarchális társadalmak kötelező vagy javasolt szokása, mely szerint az özvegyasszonyt az elhunyt férj fivéréhez, vagy közeli rokonához ment férjhez (eredete: latin levir 'sógor'). Alapja az a felfogás, hogy az asszony - akit bizonyos értelemben vagyontárgynak tekintettek - férje halála után annak hagyatékához tartozott, és a család, vagy nemzetség ilyen módon kívánta biztosítani a közös vagyon egyben tartását és a gyermekek helyben maradását.
Legismertebb példája az, amikor 997-ben Koppány herceg házasságra akart lépni Géza nagyfejedelem özvegyével, Sarolttal.
PRIMOGENITURA
Latin eredetű szó, jelentése: elsőszülöttség, elsőszülötti jog. Az öröklési jogban a család vagyonát, jogait - köztük a trónt - az apa halála után az elsőszülött fiú örökölte. Az intézmény talán normann eredetű, elterjesztésében nagy szerepe volt az egyháznak. A primogenitura biztosította a birtok osztatlan öröklését, a trónöröklésnél pedig a hatalom legitimitását. Magyarországon Kálmán király uralkodásától lett a trónbetöltési jog vezérlő elve.